Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-13 / 191. szám
Tíz községet ellátó körzeti üzemvezetőségi épületet létesít Siklóson a Komlói Vízmű Vállalat. Az épületben szociális helyiségek és műhelyek i s helyet kapnak. A közel tízmillió forintba kerülő központot a siklósi Városgazdálkodási Vállalat épiti z elmúlt hetekben, hónapokban sok szó esett a pécsi városkép kérdéseiről azt követően, hogy az MSZMP Pécs városi Bizottság vb két ízben is foglalkozott ezzel, március 21-én pedig állásfoglalásban rögzítette a legfontosabb feladatokat, fontosnak ítélvén, „hogy a városkép alakításával kapcsolatos kérdések értelmezése komplex módon, a város- politikai munka valamennyi összetevőjének figyelembevételével történjen és a megvalósítás is ilyen szemlélettel folytatódjék”. Az állásfoglalás a városban működő állami, társadalmi és gazdasági szervek egyetemleges feladatává tette a városkép jobbításán való munkálkodást. Számos fórumon tanácskoztak a teendőkről, legutóbb pedig a városi tanács elé került a pécsi városkép helyzetét elemző, a feladatokat meghatározó előterjesztés. A vita —■ amelyben sok tanácstag fejtette ki véleményét, hasznos javaslatokat is téve — azt mutatta, hogy a pécsieket foglalkoztató és igen közelről érintő kérdés szerepel napirenden. Szándékosan nem fogalmaztunk múlt időben, hiszen az, hogy a városi tanács is tárgyalt róla, nem a témával való foglalkozás végét jelenti. Ellenkezőleg. Eddig beszéltünk a városkép kérdéseiről, ezután mór tenni kell érte. A tanács cselekvési programja e város valamennyi polgárát ellátja feladattal: olyannal, ami már ma megvalósítható, vagy előkészíthető, olyannal, amire a következő években kell figyelemmel lenni és olyannal is természetesen, ami a következő ötéves tervek feladata lesz. A városképalakítás alapelveit így foglalhatjuk össze: 1980-ig tisztázni kell ennek kutatási, műszaki és tervezési kérdéseit, fel kell mérni a bevonható társadalmi erőket, a városüzemeltetési kapacitások jobb kihasználásával, a mostaninál magasabb színvonalon kell a közterületek gondozását végezni; a hatodik ötéves terv időszakában már a felülvizsgált általános rendezési terv ismeretében lehet intézkedni, a központba pedig a városképi- lég előnytelen helyzetek korrekcióját kell állítani; a következő két tervidőszakban a kialakuló városkép továbbfejlesztésének nagytávlatú lehetőségeit kell biztosítani. Ezek az alapelvek így túlságosan általánosak. Város- és emberközelbe hozva azonban már szó van arról, hogy pl. a városfejlesztési tevékenységben az előkészítés idején is figyelemmel kell lenni az elhatározott beruházások városképi hatására. Ide kívánkozik egy idézet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter minapi országgyűlési felszólalásából: „Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy új létesítményeink sok évtized múlva is jelen lesznek környezetünkben; akkor is, amikor a magasabb életszínvonal, az életfeltételek javulása következtében az emberek igényei is nagyobbak lesznek. Már ma gondolnunk kell arra, hogy e magasabb mérce, a jövő követelményei szerint építkezzünk". Ez mintegy a mai városképalakító tevékenység mottója is lehet. A városképi hatásokkal törődő előkészítés igen fontos része, hogyan lehet a várost védő Mecsek-oldalt minél inkább megóvni a káros beépítéstől, s biztosítani azt, amit a sok kártétel után egyre inkább kényszerülünk felismerni: ez a hegyoldal a város tüdeje, s ha elpusztul, ez beláthatatlan következménnyel lehet a városra. Menteni tehát, ami még menthető. Ezért még a gondolatát is el kell vetni annak, hogy pl. a Kálvária dombra bármi is épüljön. A városképalakító tevékenység igen fontos része a belváros rekonstrukciója, a történeti emlékek megmentése és bemutatása. Jóleső érzéssel fogadhatjuk azt a — tervező és kivitelező számára előírásként is felfogható megállapítást, hogy „a paneles lakóépületek homlokzati elemeinek időszakonkénti — az alapvető konstrukciót nem érintő — változtatásáról gondoskodni kell; a most érvényes és épülő tipus- tervi épületeknél ez azonnali feladat". Van a városkép-jobbító programnak egy megállapítása, amit szintén érdemes szó szerint idézni. így szól: „Pécs városképe színvonalának emelése érdekében a végrehajtásban résztvevők szemléletének jelentős fejlődése szükséges és változnia kell az egyes feladatokért felelősök magatartásának. Mindenben érdekeltté kell tenni a szervezeteket és az embereket — erkölcsileg, társadalmilag és anyagilag. A tanács a szemléletváltozás terén azt várja el mindenkitől, hogy fokozódjék a város, a városképi együttesek szépsége, rendezettsége, rendje, tisztasága iránti igényessége". Ez voltaképpen minden pécsi polgárhoz szól. Maga a cselekvési program pedig a konkrét, határidőhöz kötött feladatokat is megjelöli. Vannak feladatok, amelyek első olvasásra úgy tűnnek: a megnevezett szerveknek egyébként is ez a kötelességük, miért kell tehát itt is szerepeltetni. Úgy véljük: a városkép kapcsán nagyobb hangsúlyt kaphatnak az olyan feladatok, mint pl. a lakásépítési területek kiválasztása, a város köztisztasági helyzetének javítása, a lakóházak felújítása, a közvilágítás korszerűsítése stb. Azt viszont, hogy a cselekvési programban újra, meg újra szerepel: hogyan, s milyen feladatokra kell mozgósítani a város lakosságát, külön is ki kell emelni. Ezt e hasábokon már többször is szóvá tettük azzal a meggyőződéssel, hogy a pécsiek városszenetetére hivatkozva hatalmas erőt lehet nyerni a városkép szebbé, jobbá tételéhez. zt írtuk a cikk elején: eddig beszéltünk a városkép kérdéseiről, ezután már tenni kell érte. Nos, a következő hónapokban kerül sor a cselekvési program „aprópénzre váltására”: különböző szervek a maguk területén dolgozzák saját programjaikat, amelyeket a Dunántúli Napló hasábjain ismertetni fogunk. Hársfai István r Újabb létesítményekkel gazdagodtunk Üzemátadás Úzdon Szerdán adták át Ózdon a 2,3 milliárd forintos költséggel megépült acélgyártás fejlesztési nagyberuházás termelő berendezéseit, közte az oxigéngyárat, o nyolcszáz tonnás körkeverőt és a 9-es számú Martin-kemencét. Az 1974 novemberében megkezdett beruházás a tervezett határidőre és költségszinten készült el. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csépónyi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Párt- bizottság első titkára és Gerhard Reinert, az NDK magyar- országi nagykövete. Az ózdi nagyberuházás építésében - mintegy húsz hazai építő és szerelő vállalat, továbbá NDK- és NSZK-beli vállalatok vettek részt. A termelőberendezések átadása alkalmából Csé- pányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes méltatta a megvalósult beruházás jelentőségét és a munkában részt vevő vállalatok jó munkáját. Mint mondotta, az új beruházás biztosítja majd az Ózdon és Diósgyőrben már korábban elkészült korszerű hengersorok acéllal való ellátását. Az ózdi kohászati üzemekben oxigén dú- sításos eljárás évente 300 ezer tonna többletacél termelését teszi lehetővé. Ez a mennyiség számottevően enyhíti majd az acélhiányt, a gépipar és más iparágak acéligényének teljes kielégítését azonban csak a dunaújvárosi és diósgyőri kon- verteres és kombinált acélmű beruházás teljes befejezése teszi majd lehetővé. Az Ózdon most elkészült nagyberuházás szervesen beilleszkedik a magyar vaskohászat fejlesztésének tervezett és folyamatban lévő fejlesztésébe. Ezt követően Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára köszöntötte a nagy- beruházás tervezőit és kivitelezőit. Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központban megtartott ünnepségen a beruházás megvalósítása során kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak kormány- és miniszterHútüntetése- ket nyújtottak át. Átadás alőtt az északi érintőül Július 20-án nyitás a közlekedésnek A pécsiek városnéző busznak nevezték a 30-as járatot, talán némi joggal, mert ez a járat az elmúlt években bejárta majdnem az egész belvárost. Sokan kísérték figyelemmel a Kodály Zoltán utcai csomópont építését, hiszen több vállalat és intézmény található ebben a városrészben: a 400-ágyas, a Szülészeti Klinika, a Sörgyár, Tanárképző Főiskola, és közben felnőtt egy új lakótelep is. Schreiner János, az UNIBER mélyépítési osztályvezetőjének tájékoztatása szerint július 17- én adják át műszakilag az északi érintőutat, amely magába foglalja a Kodály Zoltán utat, az Alkotmány utca új nyomvonalra került szakaszát és az Ifjúság útját. Július 20-án megtörténik a forgalomba helyezés, s a régi vonalán közlekedhet a 30-as autóbusz. A tervek alapján a Kodály Zoltán utcától a Kürt utcáig, a Petőfi utcai csomópontnál, a Tanárképző Főiskola előtt és a Kürt utcai végállomásnál lesz megálló, míg visszafelé szintén a Tanárképző Főiskolánál helyeznek el egyet, s a Kodály Zoltán úton, a Radnics utcával szemben építették ki a következő mególlóöblöt. Lényeges változás, hogy a 400-ágyas klinikánál megszüntetik a megállót, a klinika betegei és a látogatók a közeli Kürt ucai végállomásnál szállhatnak fel a 30-as autóbuszra. , Az útszakasz építésénél a legtöbb munkát a Kodály Zoltán utcai csomópontnál végezték. Kétszáz méteres szakaszon új nyomvonalra került az Alkotmány utca. Nehéz feladatok hárultak a közműépítőkre, mivel a régi közművek rekonstrukciója mellett új csöveket kellett lefektetni. Az is megnehezítette az építők munkáját, hogy a meglévő közművek nincsenek feltérképezve. 1977 áprilisában kezdték meg a gáz, víz, szennyvíz, csapadékcsatorna és távvezeték felújítását, illetve építését. A közműépítés során, még az útépítést megelőzően, biztosítani kellett a Xavér utcában épülő 115 lakás közműveinek csatlakozását. A múlt hónapban védőcsövekben lefektették a táv-, víz-, szennyvíz- és postai kábeleket. A főkivitelező a DÉLr VIÉP volt, elvégezték a víz-, szennyvíz-, csapadék- és gázvezeték rekonstrukciójának nagy részét, a Pécsi Vízmű dolgozói a teljes vízvezetékhálózat felújításán dolgoztak, a Gázművek új közép- és kisnyomású gázvezetéket fektetett le. Az útépítést tavaly októberben kezdte az Közúti Építő Vállalat. A kétsávos úton már csak a járdák építése és aszfaltozása van vissza. A DÉDÁSZ szakemberei a kábeleket már lefektették, most a kandelábereket állítják fel. A munkák meggyorsítása érdekében Gróf Dániel, az útszakasz építésének ellenőre, hetenként hívott össze koordinációs megbeszéléseket, melyeken a beruházók és kivitelezők egyeztették a munkákat. A hamarosan elkészülő útszakasz teljes rekonstrukciója tizenötmillió forintba került. G. M. Gergely István államtitkár Baranyában Dr. Gergely István államtitkár vezető munkatársai kíséretében — tegnap Baranyába érkezett. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökét dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke fogadta a megyei pártbizottság székházában. Értékelték a megyei vízgazdálkodási szervek és a vele együttműködő intézmények munkáját, a folyamszabályozások időarányos teljesítését, a vízgazdálkodás helyzetét és megjelölték távlati tervét. A megbeszélésen részt vett Hernády Alajos, a Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Dr. Gergely István a megye vezetőivel való találkozás után Cserkúton megnézte a gépüzemet, ezt követően a VIZIG-székház- ban megbeszélést folytatott a VÍZIG vezetőivel. Délután megtekintette a máriagyűdi kőbányát és a drávaszabolcsi gátőrházat, majd a rakodót. Az államtitkár ma — csütörtökön — tájékozódik a terület árvízvédelmi helyzetéről, Mohácson megszemléli a dunai védvonalat, majd a mohácsi laboratóriumot. Tájékoztatót hallgat meg a Pécs—Mohács vízellátási fejlesztési munkáról. Programjában szerepel a belvárdgyulai átemelő, valamint a vezetéképítési munkahely —, továbbá az új pellérdi vízmű megtekintése. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 191. szám 1978. július 13., csütörtök Ára: 80 fillér Városkép
