Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-01 / 179. szám

t Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt A belkereskedelmi törvény Vajon ha az utcán végigkér- dezem a járókelőket, van-e ma Magyarországon belkereskedel­mi törvény, kinek jutott volna eszébe, hogy több mint egy év­százada, egészen pontosan az 1875-ös XXXVII. törvény óta nem készült hasonló? Természetesen ezt több új, korszerű jogsza­bály és rendelet váltotta föl, de ezek kodifikálása eddig még nem történt meg. Ezt a hiányosságot pótolja az országgyűlés ez év márciusi ülésszakán elfogadott új, ma­gasszintű jogszabályozás, a „Törvény a belkereskedelemről”. Azóta sok szó esett erről, mégis érdemesnek tűnik néhány meg­jegyzést tenni, melyeknek az adja meg időszerűségét, hogy a mai napon, azaz 1978. július 1-én lép életbe szocialista ál­lamunk első belkereskedelmi tör­vénye. Megalkotása fontos és idő­szerű lépés volt, hiszen a nép­gazdaságunkban oly jelentős szerepet betöltő kereskedelem gyakorlásának magasszintű jog­szabályban rögzített alapelve­ken kell nyugodnia, akárcsak a vele kapcsolatban álló egyéb ágazatoknak. Az elmúlt har­minchárom év alatt ez az ága­zat is nagy változásokon ment keresztül; a gazdasági fejlődés­ben, a szükségletek kielégítésé­ben, az életszinvonal-politika megvalósításában a kereskede­lem egyre inkább előtérbe ke­rült. Hazánkban naponta átlag négymillió vásárlás bonyolódik le, s miután így nap mint nap valamilyen módon kapcsolatba kerülünk a kereskedelemmel, hadd szóljak új törvényünkről a pult innenső oldaláról, mint vá­sárló. Olyan törvény született, melyet bátran nevezhetünk a vásárlók törvényének is, hiszen egyik legfontosabb alapelve a fogyasztói érdekvédelem. Jelenti például azt, hogy jo­gunk van részletes tájékoztatást kapni a megvásárlandó áruról, s nemcsak az áráról, hanem valamennyi lényeges tulajdonsá­gáról. Különös jelentőséget kap mindez akkor, ha importcikkről van szó, hiszen ezek is csak úgy válhatnak kelendőkké, ha a vá­sárlók tisztában vannak rendelj tetésükkel. Éppen ezért a tör­vény előírja, hogy az ilyen áruk csak helyes — és főleg pontos — magyar nyelvű tájékoztatóval kerülhetnek forgalomba. A másik, amit mint fogyasz­tó különösen fontosnak tartok kiemelni: a napjainkban sajná­latos módon elterjedt jelensé­get, az úgynevezett csúszópénz elfogadását mától törvény tilt­ja. Igaz, ez eddig sem volt ki­fejezetten legális, de most, hogy ez a tilalom törvényerőre emel­kedett, talán ritkábban várják el tőlünk ezt c bizonyos teljesen jogtalan összeget olyasmiért, ami az üzletek raktáraiban he­ver. E néhány kiragadott példa természetesen nem tükrözheti a törvény egészét, hiszen az a belkereskedelem valamennyi te­rületére kiierjed. Mint minden törvény, s ez talán a többinél még fokozottabban, mindany- nyiunk akaratát és kívánságát fogalmazza meg, de igazán csak akkor érezhetjük majd meglétét, ha az írott szövegben foglaltak a mindennapi életben valóra is válnak. Oücső Csilla Megnyílt Pécsett a bőr- és cipőipari kiállítás Martyn Ferenc és Weöres Sándor a kiállításon Fotó: Cseri Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXV. évfolyam, 179. szám 1978. július 1., szombat Ara: 80 fillér a kiállítást Termékiiarailé Ösztönzést ad a további munkához ■ Dr. Bakos Zsigmond államtitkár megnyitója Megnyílt Martyn Ferenc Kessnlh-őíjas, kiváló művész kiállítása ■BMaannanaDnBaHaHMHnnMHaaaHHMNmmHai Dr. Bakos Zsigmond megnyitja A z idő végre kegyeibe fo­gadta a kiállításrendező Pécs városát, így tegnap délelőtt tíz órakor a közgazdasági szakközépiskola kertjében, kellemes időben és környezetben megnyílhatott az országos bőr- és cipőipari ki­állítás. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Bakos Zsigmond, a Könnyű­ipari Minisztérium államtitká­ra, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára, Takács Gyula, megyei tanácselnök-helyettes, dr. Né­meth Lajos, Pécs város ta­nácselnök-helyettese, Genrih Joszi povics Bandrovszkij, a Lvov városi Pártbizottság első titkára, a Baranyában tartóz­kodó Ivovi pártmunkás dele­gáció vezetője. Szép szám­mal megjelentek a kiállító vállalatok és a kereskedelem képviselői. A megyei párt- és állami vezetés nevében dr. Nagy Jó­zsef köszöntötte a kiállítás megnyitójának vendégeit és a kiállítás résztvevőit. — Immár hagyománnyá vált, hogy Pécsett kétévenként ipari vásárt rendezünk. Ez a kez­detben többségében Dél-du- nántúl vállalatait, szövetkeze­teit mozgósító rendezvény az utóbbi években jelentős, or­szágosan is elismert megmoz­dulássá nőtte ki magát. A rendszeresen visszatérő ipari vásárok mellett Pécs ez ideig is több, más országos ren­dezvénynek adott otthont, mint például az országos köz­lekedési és öz országos kerá­mia-kiállításnak — utalt az előzményekre dr. Nagy Jó­zsef. — Ismeretes, hogy Ba­ranya gazdasági életében a nagy tradíciókkal rendelkező könnyűipari egységek tevé­kenysége országosan is je­lentősnek számít, mint például a Bőrgyár, a Kesztyűgyár, vagy az utóbbi évtizedekben is­mertté vált Komlói Carbon Vállalat és a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetke­zet tevékenysége. Ezekre a hagyományokra alapozva —a Könnyűipari Minisztérium ve­zetésével egyetértésben — tör­tént döntés abban, hogy Pé­csett rendezzük meg a bőr­és cipőipar országos sereg­szemléjét, amelynek keretében a könnyűipar egyik fontos ágazata ad most számot a fogyasztók szigorú bírálata előtt arról, hogy milyen új és korszerű, divatos termékeket kínál az év hátralevő idősza­kára és az elkövetkezendők­ben. — Külön öröm számunkra, hogy a jelenlevő vállalatok és szövetkezetek nemcsak bemu­tatják termékeiket, hanem le­hetővé teszik, hogy a kiállítás időtartamára a helyszínen, vagy a város már . ismertté vált szövetkezeti áruházában, a Konzum Áruházban azokat meg is vásárolhassák a ve­vők. A testvérmegyék kulturá­lis, politikai és gazdasági együttműködésének keretében ez alkalommal nagy szeretet­tel üdvözöljük Lvov terület ki­állítóit is. Az általuk bemuta­tott termékskála a különböző nemesprémek, cipők és csiz­mák, bőrdíszmű cikkek és bőrruhózati termékek nemzet­közi összehasonlításban is el­ismerésre méltóak — állapí­totta meg dr. Nagy József, majd végezetül köszönetét mondott a kiállítás rendezői­nek. Az üdvözlő szavak után dr. Bakos Zsigmond államtitkár nyitotta meg az országos bőr- és cipőipari kiállítást. — Keresve sem találhattunk volna jobb, alkalmasabb he­lyet, mint éppen Baranya me­gye székhelyét e kiállítás megrendezésére. Az itt látható termékek gyártásának a me­gyében és Pécs városában sok évtizedes tradíciói vannak. Éppen ezért örömmel fogad­tuk a felkérést és a lehető­séget ahhoz, hogy kiállítás keretében is számot adhas­sunk e szakmák helyzetéről, a fejlődésről és a kitűzött cé­lok megvalósításának eddigi eredményeiről — mondta elöl­járóban az államtitkár, majd a kiállítás céljaival foglalko­zott. A magyar képzőművészeti élet jelentős eseményeként tegnap délután 3 órai kez­dettel a Budapesti Történeti Múzeum Budavári Palotájá­nak „E" épületében megnyílt Martyn Ferenc Kossuth-díjas, Kiváló művész kiállítása. A Pécsett élő mester élet­művét bemutató tárlat meg­nyitójára nagyszámú pécsi és budapesti érdeklődő gyűlt egybe, köztük a hazai művé­szeti élet számos kiemelkedő személyisége, a művész bará­tai, tisztelői, tanítványai. A vendégeket, a nyitóün­nepségen jelenlevő Martyn Fe­rencet, továbbá a párt- és állami szervek képviselőit — többek között — Bocz Józse­fet, a megyei párt-vb tagját, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárát, Horváth Lajost, a megyei párt-vb tag­ját, a Baranya megyei Tanács elnökét, dr. Böhm Józsefet, a Somogy megyei Tanács elnö­két, Takács Gyulát, a Bara­nya megyei Tanács elnökhe­lyettesét, Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizott­sága titkárét és Komlódi Jó­zsefnél. Pécs város Tanácsa elnökhelyettesét dr. Horváth Miklós, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója köszön­tötte. Röviden méltatta a kiállítás jelentőségét, Martyn Ferenc kommunista emberi-művészi tevékenységét. Elmondta, hogy a mester utolsó budapesti gyűjteményes kiállítása óta az életmű grandiózussá nőtt és ezáltal a termekben — ame­lyek egyébként meglehetősen tágasak — sűríteni kellett e jelentős életművet. Hangsú­lyozta, hogy ez a kiállítás egyben a rangos pécsi kultu­rális élettel való kapcsolat el­mélyítését is jelenti a múzeum részéről, majd köszönetét mon­dott a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak és a múzeum igazgatójának, Sarkadiné dr. Hárs Évának a kiállítás meg­rendezésében nyújtott segítsé­gért. Ezután Weöres Sándor Kos­suth-díjas költő mondott ün­nepi megnyitót. Megemlékezett arról a kor­szakról, amikor az 1940-es években először találkozott Pé­csett Martyn Ferenccel, aki — miután hazatért Párizsból —. ebben a városban kezdett dolgozni és azóta is itt él. A két művész közötti barátság még abban az időben kelet­kezett. amikor Weöres Sándor mint kezdő, fiatal költő elő­ször ismerkedhetett meg Mar­tyn Ferenc már akkor jelleg­zetes, eredeti festői világával. — Naiv ámulat kellene most ide, olyan ámulat, amire a mai ember már alig képes. Picasso változatosságát, Goya erőteljes nagyságát, Ucello ritmikáját hordozzák, idézik fel ezek az alkotások, ame­lyek láttán ismét elemi erővel jönnek elő a hajdani benyo­mások, régi emlékek, eleve­nednek meg az egykori él­mények — mondta Weöres Sándor és a mester életmű­vének jellegzetességeit, jelen­tőségét, páratlan értékét mél­tatva megnyitotta a kiállítást. Martyn Ferenc Kossuh-díjas, Kiváló művész gyűjteményes tárlatát július és augusztus hónapban tekintheti meg ' a közönség. B. K. (Folytatás a 2. oldalon) átogatás a Ivovi kiállítóteremben. A kép jobb szélén: G. J. Bandrovszkij, Lvov város Párt- •izottságának első titkára. Fotó: Erb

Next

/
Oldalképek
Tartalom