Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-06 / 154. szám

e Dunántúli napló 1978. június 6., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat A balesetekről (V.) ■ Mikor fizet kártérítést az Állami Biztosító ■ Kötelező és önkéntes biztosítási védelem Az eddigiekben ismertettük a munkahelyen bekövetkezett bal­esetekkel kapcsolatos munkál­tatói kártérítési kötelezettséget, a társadalombiztosítási jogsza­bályok alapján járó baleseti el­látásokat. Most az Állami Biztosító ál­tal fizetett kártérítésekről adunk tájékoztatást. Amint arról már írtunk, az embert a legkülönbözőbb al­kalmakkor érheti baleset, vagy lehet annak okozója. Ezért már régtől kezdve arra törekszik, hogy a kár megtérítését lehe­tőség szerint minél teljesebb módon biztosítsa. Ennek egyik régi formája a biztosítás. Ha­zánkban az Állami Biztosító az az intézmény, amely szerződé­ses alapon, vagy jogszabályi előírás folytán fizet kártérítést a bekövetkezett baleset esetén. Napjainkban a leggyakoribb baleseti forrás a közlekedés­ben rejlik. Szinte nincs olyan nap, hogy ne kellene súlyos közúti balesetekről tudósítani. Jogszabály alapján A gépjármű veszélyes üzem, az általa okozott károk igen súlyosak lehetnek és az oko­zóra nem egyszer olyan ter­het róhatnak, hogy az képte­len a teljesítésére. Ezért álla­munk a 42/1970 (X. 27.) kor­mányszámú rendelettel kötele­zővé tette o gépjárművek fe­lelősségbiztosítását. A kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítás azt jelenti, hogy Magyarországon közleke­dő belföldi és külföldi forgal­mi rendszámú gépjármű üzem­bentartójára nézve a biztosítás a jogszabály alapján jön lét­re. A felelősségbiztosítás csak azokra a károkra terjed ki, amelyeket a gépjármű üzem­bentartója idegen személyek­ben vagy tárgyakban okozott és amely károkért törvényes kártérítési kötelezettség terhe­li. Balesetkor többnyire nem­csak az idegen, de a saját gépjármű és annak vezetője is megsérül. Erre az esetre nyújt biztonságot a CASCO-biz- tosítás. Feladata a saját gépjár­műben keletkezett kár, vala­mint a gépjárművezető és uta­sainak biztosítási védelme. E biztosítási forma önkéntes és szerződéses alapon, tehát nem jogszabályi kényszer folytán jön létre. Mindkettő arra szolgál, hogy a megtörtént baleset utáni ká­rokat lehetőség szerint teljes egészében megtérítse, illetve azok mértékét csökkentse. Ezért jó tudni, hogy úgy a sérült, mint a sérülést okozó a balesetet a káreseményt követő munkanapon, illetőleg, mihelyt arra alkalmas állapot­ban van, jelenteni köteles -az Állami Biztosító kárfelvételi he­lyén — Gépjárműkár-rendezé- si Fióknál — vagy a legköze­lebbi Állami Biztosítónál. A rövid időn belül történt bejelentéssel tehetik az érde­keltek a kártalanítási eljárást gyorssá, igazán segítővé. Ilyen­kor van lehetőség arra, hogy a tényleges helyzet megállapítá­sa utón a biztosító gyorsan tudjon fizetni. A bejelentéskor a károkozó­nak be kell mutatni a gépjár­művezetői engedélyt, á gép­jármű forgalmi engedélyét, a károkozó elismerő nyilatkozatát, CASCO-biztosítós esetén a biz­tosítási díjfizetési igazolást. Természetes, hogy a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a pontosan kitöltött kárbeje­lentő lapot, amely tartalmazza a baleset részletes leírását, a baleset minden érintettjének, a tanuknak az adatait s az eset­leges rendőri intézkedés ada­tait is. A sérült a balesetet és ká­rát ugyancsak a biztosító felé jelentse be, az okozóra vonat­kozó adatok megjelölése mel­lett. A baleset leíráson, a sa­ját személyi adatokon túl eset­leg a tanuk nevét, címét is, de a legfontosabb a balesetet okozó gépjármű forgalmi rendszámát és az okozó nevét és címét is közölni. Ezzel a bejelentéssel az ér­dekeitek sok felesleges után­járástól kímélhetik meg magu­kat. Nem kell külön kártéríté­si eljárást indítani a sérülést okozóval szemben, esetleg hosszadalmas pereskedésbe kezdeni. A szerződésben foglaltak Számos baleset érheti még az embert a közlekedési bal­eseteken túl is. A biztosító szolgáltatásaival, a különböző biztosítási formákkal igyekszik segítséget nyújtani a károk enyhítésénél. E biztosítási formák szerző­dés keretében jönnek létre és nyújtanak védelmet — bizton­ságot — annak, aki megkötöt­te és a szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítette. Ismerjük az élet- és baleset- biztosításnak számos formáját, hogy csak a tanuló, vagy a csoportos élet- és balesetbiz­tosítást említsük. Minden biztosítási forma kü- lön-külön határozza meg azo­kat a jogokat és kötelezettsé­geket, melyeket az adott és megkötött szerződés alapján a biztosító nyújt a káresemény bekövetkezésekor. Általános­ságban elmondhatjuk, hogy a szerződések — kötvények — a baleset meghatározását tartal­mazzák. „Baleset, a , tag akaratától független, olyan hirtelen fellépő külső behatás, melynek követ­keztében a biztosított a bal­eset megtörténtét követően ál­landó egészségkárosodást, vagy múlékony sérülést szen­ved.” Amint látjuk e megfogal­mazás eltér a korábbiakban is­mertetettektől és másként ha­tározza meg a baleset fogal­mát. Természetszerűen igazo­dik a biztosítási szerződés cél­jához, így egyes esetekben meghatározott feltételek bekö­vetkezését, fennállását is tar­talmazza a szerződés. A szükséges adatok A kártérítési eljárás minden esetben bejelentés alapján in­dul meg. A balesetet a bizto­sító által rendelkezésre bocsá­tott kárbejelentő lap kitöltésé­vel kell az esemény megtörtén­tét követő legrövidebb időn be­lül bejelenteni annál a fióknál, ahol a szerződést kötötte a sé­rült, vagy sérülést okozó. A kárbejelentő pontos kitöl­tésével, az eset leírásával kell közölni azokat a szükséges adatokat, amelyek alapján le­folytatható az eljárási és kifi­zethető a szerződésben rögzí­tett kártérítés összege. így közölni kell többek kö­zött a sérült nevét, személyi adatait, lakhelyét, a baleset pontos idejét, helyét, leírását, az elsősegélyt nyújtó orvos — szakrendelést, rendelőintézet stb. — nevét, címét. Meg kell jelölni, hogy a bejelentő mi­lyen biztosítás alapjórr igényli a kártérítést és melyik járási, vagy városi fiók kirendeltségnél kötötte a biztosítást. A nyomtatványok tartalmaz­zák a szükséges orvosi adatok közlésére vonatkozó kérdéseket is. Ezekre a választ az orvos a megfelelő formában megadja. A kellően kiállított kárbeje­lentő alapján a beadást köve­tően történik a kárrendezés. JPft nya Ica ny w Pécs SZÜLETTEK Nagyidai Gertrud, Régi Lí­via. Vogronics Zsolt, Jung Eri­ka, Szüts Péter, Emmer János, Hilbert Ottó, Hantosi Andrea, Vargha Valér, Rákosi Balázs, Kotró Csaba. Muskát György, Nyúlás Rita, Mehlmann Krisz­tina, Göcsei Miklós. Hohner József, Borbély Ferenc. Szalai Gábor, Nemes Tamás, Benkő Sándor, Kollár Mariann, Ká­rolyi Márton, Székely Gergely, Éles András, Németh Julianna, Berkecz Balázs. Hoffer Csaba, Bodorkós Tímea, Vittner Csa­ba, Torma Zoltán, Lucza Éva, Pap Beáta, Cilikter László, Horváth Katalin, Sági Balázs, Csáki Gergely. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Heller Ferenc és Vass Er­zsébet, Pintér László és Lind­ner Gyöngyi, Plesz János és Herendi Katalin, Kis József és Rostás Mária Teréz, Nyári Jó­zsef és Volsléger Julianna, Papp Árpád és Spengler Má­ria Rozália, Szűcs Antal és Fe­nár Mária, Botos Sándor József és Fiszter Erzsébet Gizella, Pin­ke Sándor István és Balogh Ma- tild. Nagy János és Villányi Veronika Mária, Fekete Fe­renc és Antal Irén Emília. MEGHALTAK Meretei Lajos, Szabó József, Wacha Ágoston, Dukovics Mi­hály, Fülöp István, Szanyi Jó zsef. Reichert Lajosné Dras- kóczi Gizella, Kari Imre, Fe- renczy Gábor, Henczler József, Braun András, Várkonyi Ernő- né Fucskór Ilona, Pap József- né Orbán Petronella, Verestói Mihály, Torna Mihály, Muthig Józsefné Tarr Anna, Lafferton Henrikné Pál Aranka, Nagy Gyula, Lieber Ferencné Bu- kovszky Mária, Joó Jánosné Laki Ilona, Szalay Györgyné Hirth Mária, Szokola Józsefné Wels Rozália, Kovács Sándor- né Dobor Erzsébet, Finta Györgyné Schiffler Júlia, Ser­főző Lajosné Marsi Jolán, Zentai Lajosné Misángyi Te­réz, Rajz József, Amrein Ja­kab, Kis-Tóth József, Stejer Jó­zsef, Sztropkovics Imre, Tam- csu Józsefné Timku Erzsébet, dr. Miklós Istvánné Hanák Ibolya, Pölöske Vince. dr. Si- mor Ferenc, Zsóri Sándor, Horváth Géza, Konfár Márton- né Jandó Erzsébet, Farkas Im­re, dr. Szendrődy Dénes, Dari- da János, Fehérvári Istvánné Bencze Aranka, Kubik Sándor- né Egegi-Tóth Júlia, Majorosi György, Fehér István, Gyenis Istvánné Ludvig Róza, Bleil János, Fazekas Károlyné Szer­dahelyi Mária, Rumann Ernő- né Zöldi Julianna, Pintér Já­nosné Besenczi Mária, Ilia Istvánné Csima Mária, Vouk Jánosné Golob Róza, Stefáji Ferencné Róth Katalin, Bir­kenstock János. Új forgalmi rend a belvárosban BELVÁROS DK-i SZEKTOR Bővül a fizető STOP- Ügyfélszolgálati ankét Jú­nius 15-én 17 órakor Mohácson, az AFIT telephelyén a Magyar Autóklub helyi csoportja és az AFIT közös rendezésében ügy­félszolgálati ankétot tartanak, majd utána levetítik a Salary rallye-ről készült színes filmet * — Különböző méretű rádiói és diagonál autógumik érkeztek a múlt hét végén a MERKUR Vál­lalat pécsi autószalonjába. Pécs—baranyai utakon parkolóhelyek száma Fokozott figyelemmel közlekedjenek a járművezetők Mint korábban hírül adtuk, a belvárosi utcák kiépítettsé­ge, vonalvezetése, a jármű- és gyalogosforgalom biztonsága, a közúti forgalom gyorsítása indokolttá teszi a belváros úgynevezett délkeleti szektorá­nak forgalmi rendjében beálló változásokat. Az előzetes for­galomtechnikai felülvizsgálat során a 2/1976-os számú KPM- rendeletet vették figyelembe a szakemberek, amikor a Perczel Mór utca—Felsőmalom utca— Rákóczi út—Bem utca által határolt terület új forgalmi rendjét kialaktíották. A jelző­táblák kihelyezése, valamint az útburkolati jelek felfestése folyamatos, ezért a járműveze­tők fokozott figyelemmel köz­lekedjenek ezeken az útsza­kaszokon. Elsőbbséggel rendelkező mellékútvonalak lettek a Per­czel, Lyceum, Munkácsy Mi­hály, Fürdő és a Felsőmalom utca. A meglevők mellett több útszakaszt egyirányúsítanak, így megszűnik a kétirányú forga­lom a Fürdő utcában, ezután csak északról a déli irányba közlekedhetnek a járművek. A A gyalogosok között sokan vannak olyanok, akik koruknál fizikai állapotuknál fogva, vagy egyéb okból fel sem tudják mérni a közlekedés veszélyét és az úttesten úgy közleked­nek, mintha az számukra a legveszélytelenebb hely lenne. Egyesek szinte rábízzák életü­ket a gépjárművezetőre azzal a gondolattal: „majd lefékez, azért van fékje" ... Vannak azonban rosszul látó, a távol­ságot és a jármű sebességét helyesen megítélni nem tudó gyalogosok is, akikre éppen úgy kell vigyáfzni, mint a gye­rekekre. Természetesen — és ezt kü­lön is ki kell hangsúlyozni — vannak olyan gyalogosok is (rendszerint a fiatal korosztály képviselői), akik a szabályokat ismerik, jól látnak, hallanak és tudatában is vannak a közlekedés veszélyeinek, mégis szándékosan úgy közlekednek, hogy magatartásukkal igen sok bosszúságot, ideges pilla­natokat okoznak a gépjármű- vezetőknek. A KRESZ előírásait minden közlekedőnek (járművezetőnek, gyalogosnak) jól kellene is­mernie és közlekedése során ahhoz alkaimozkodnia. Az élet azonban mást mutat, hi­szen mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosok közlekedé­forgalom nagyságára tekintet­tel és a zavartalan közlekedés érdekében a járműveknek tilos ezentúl megállni a Kisfaludy utcában, kivételt képeznek a HM hivatali gépkocsijai. Vá­rakozási tilalmakat rendelnek el a Fürdő utca nyugati olda­lán, a Hal-tér keleti oldalán a kijelölt várakozóhely terüle­tén kívül. Több lesz a gyalo­gos-átkelőhely és július else­jétől bővül a fizető parkolóhe­lyek száma is. A várakozásért fizetni kell a Fürdő utcában, a Timár utca északi oldalán a 15. számú épület és a Ber­csényi utca között, a Kossuth tér keleti oldalán, a Kossuth tér déli oldalán a Konzum áruház előtt, a Hal-tér keleti oldalán. Várhatóan néhány buszmegálló is más helyre ke­rül a Kossuth téren az újon­nan kialakítandó gyalogátke­lők miatt. Az ábrán látható nyilak a forgalom irányát jelzik, a vastagon húzott vonalak az elsőbbséggel rendelkező útsza­kaszokat, míg a vékony vona­lak a mellékútvonalakat. se legtöbbször az előírások meg nem tartása, vagy nem ismerése, valamint a két ré­teg olykor feszült viszonya mi­att balesetveszélyt hordoz. A közlekedési hatóságok és balesetelhárítási szervek e té­ren kifejtett eddigi munkája — úgy tűnik — nem volt hi­ábavaló. örvendetes látni, hogy mind kevesebb lesz azok­nak a gépjárművezetőknek a száma, akik a gyalogosok sza­bálytalon közlekedésére, hely­telen magatartására türelmet­lenül, vagy emberhez nem illő módon reagálnak. A közlekedés a közösség együttműködésén alapul, nem nélkülözhető a megértő, tü­relmes, emberséges magatar­tás. Sohase feledjük el, hogy lényegében mind a járműve­zető, mind a gyalogos közle- Jcedő ember, függetlenül köz­lekedésük módjától. Zárai Tibor Húsz baleset A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osz­tályának tájékoztatása szerint az elmúlt héten húsz közleke­dési baleset történt megyénk­ben. Ebből nyolc súlyos,* és kettő könnyű kimenetelű. A baranyai utakon 1978. jú­nius 5-től 11-ig a következő helyeken kezdődik, folytatódik, illetve fejeződik be útkorszerű­sítés. A 6. sz. főközlekedési úton Mecseknódasd és Pécs- várad között a varasdi völgy­híd szélesítési munkálatai foly­tatódnak félpályás útlezárás­sal, 40 km-es sebességkorláto­zással. A forgalmat jelzőlámpa irányítja. Az 58. sz. pécs— harkány—drávaszabolcsi főköz­lekedési út pécsi átkelési sza­kaszán folytatódik az út négy forgalmi sávra szélesítése. Ez idő alatt a forgalom félpálya szélességben zajlik, 40 km-es sebességkorlátozással. A Sza- lánta és Turony, valamint a máriagyűdi elágazás és Har­kány. közötti szakaszon a be­fejezett aszfaltszőnyegezést kö­vetően padkarendezési munkák készülnek, emiatt e szakaszo­kon 60 km-es sebességkorláto­zással kell számolni. A Bony- hád—Dombóvár összekötő út Egyházaskozár és Tófű közti részén tovább folyik az asz­faltszőnyeg hengerlése, 40 km- es sebességkorlátozás van itt érvényben. A Pécs—Árpádtető és a tv-toronyhoz vezető úton a lapisi csomópontban pálya­szélesítést, osztókábel áthelye­zést végeznek, az 56. sz. Szek- szárd—Mohács—Udvar főköz­lekedési úton pedig az útbur­kolati jelek felújítására kerül sor. A KPM Pécsi igazgatósá­ga kéri a járművezetőket, hogy a munkahelyeknél kihelyezett KRESZ-táblákat vegyék figye­lembe, s azoknak megfelelően közlekedjenek. Parkolás Siófokon A nyáron bizonyára sok ba­ranyai autós választja úticél­jának az alig kétórás utazásra fekvő Siófokot, a Balaton­part „fővárosát”. Mint min­den közkedvelt helyen, itt’ is igen nagy gond a parkolás. A Siófoki Városi Tanács a vára­kozások rövidítésére a legtöbb kiépített vagy rendezett par­kolóhelyen, parkolási díjat fi­zettet. A díjakat reggel hat órától este huszonkét óráig a helyszínen tartózkodó parkőrök szedik be. A díjtételek 1 órára a kö­vetkezők: motorkerékpárért 1 forintot, személygépkocsiért 2 forintot, autóbuszért 8 forintot kell fizetni. Lehetőség van a hosszabb idejű várakozásra is, ezek díja öt órára az alábbi: motorkerékpárért 4 forint, sze­mélygépkocsi után 8 forint, autóbusz utón 30 forint fize­tendő. Autóbusszal csoporto­san érkezőknek a Petőfi sé­tány végében a kikötő mellet­ti, vagy a Darnay Kálmán té­ri parkolót ajánljuk. A park­őrök utasításait az autóstársak vegyék komolyan, mert a ren­dezett elhelyezéssel még több járműnek jut várakozó hely. Deák F. (M. I.) Autósok, gyalogosok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom