Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-29 / 177. szám
e Dunantmt naplö 1978. június 29., csütörtök Perforált talajcsövek, PVC fólia Muanyagok alkalmazása a növénytermesztésben Helyettesítik a hagyományos, sokszor költségesebb anyagokat A közelmúltban rendezték meg a fővárosban a „Műanyagok a mezőgazdaságban” című kollokviumot, amely ismételten ráirányította a figyelmet a különféle műanyagok felhasználására a kertészetben. A növények mesterséges vízellátása, az öntözés egyike azoknak a területeknek, ahol már eddig is. és a jövőben is a legeredményesebben használják a műanyagokat. Helyettesítik a hagyományos és gyakran sokkal költségesebb anyagokat, a különböző fémeket. A felületi öntözésekhez egyre gyakrabban alkalmazott műanyagtömlők közös jellemzője a csekély önsúly mellett a nagy átmérő és az aránylag kis nyomásállóság. A nagyüzemi, gépi felcsévéléssel járó alkalmazásukat azonban akadályozzo még a valódi tömlőcsatlakozók hiánya. A napfényálló vezetékek iránt is egyre nagyobb az igény. Hosszabb élettartam Szinte forradalmasították a vízelvezetésre és vízadagolásra is szolgáló altalajcsövezést a cserép-dréncsöveket felváltó gégecsőszerű bordázattal ellátott perforált műanyag talajcsövek. Automatizálható szabályzással működő, nagypontosságú, a cse- répcsőrakónál 3—4-szerte nagyobb teljesítményre képes, ároknyitás nélkül, réseléssel dolgozó csőfektetőgéppel lefektethetek a földbe, önsúlyuk mindössze 3—5 százaléka a cserépcsövekének, 50—100 milliméter átmérőben készülhetnek, élettartamukat 40 évre becsülik, és a hagyományosnál 20—30 százalékkal olcsóbban megoldható a földbefektetésük. A mélybarázdás öntözés elvén kezdték kidolgozni azt az. új felületi öntözési eljárást, amelynél az öntözővíz szállítását és szétosztását kettős falú, alacsony nyomású tömlővel oldják meg. A vastagabb vízszállító és a vékonyabb, 1,5 méterenként 10 milliméter perforációval készülő öntözővezetékben a polietilén tömlőrész szolgál a víz megtartására, a tömlőt körülvevő polipropilén zsákszövet pedig biztosítja a tömlő szilárdságát. Az öntözővíz a barázdás öntözéshez hasonlóan nem a felületről, hanem a talaj- felszín alatt szivárogva nedvesíti be a gyökérzónát. A tömlők felcsévélésére csak az öntözési idény végén kerül sor, addig kézi munka nélkül, mindössze ellenőrző felügyelet biztosításával végezhető az öntözővízadagolás, legfeljebb 2—3 üzemeltetést és karbantartást ellátó dolgozóval. Felszínvédelem, eróziógátlás Az egyre nagyobb arányban terjedő csepegtető öntözési módnál szintén mind a felszín aló helyezett, mind a felszíni vezetékek, továbbá a ma már közel százféle megoldásban ismert csepegtető testek és szerelvények teljes egészében műanyagból készülhetnek. A földbe kerülő egységek egyaránt lehetnek PVC vagy polietilén anyagúak, de a földfelszíni vezetékek esetében csak a polietilén kedvező. A felszínt védő, élővé változtató, az eróziót gátló gyors felületborításban vár nagy szerep, különösen lejtős és termőréteg nélküli területeken a műanyaghabos füvesítésre. Autópályaépítéseknél már napjainkban is több helyen próbálják alkalmazni. Jelenleg még csak érdekesség, de a jövőben szintén jelentőssé válhatnak azok a műanyag alapanyagú készítmények, amelyek a frissen telepített fás növényekre permetezve vagy az éppen kiültetett palánták lombozatára juttatva, vékony, hártyaszerű védőburkolatot képeznek, gátolva a vízvesztésüket és ezzel a kiszáradásukat, anélkül, hogy továbbfejlődésükre káros lenne. Várható a műanyaghabok alkalmazása is a talajok vízháztartásának, elsősorban a vízbefogadó-képességének javítása érdekében. Végsősoron majd a buklésze- rűen habosított műanyag szőnyegek végszámra való leteri- tése is hozzásegíthet a talaj- felszínrombolódás megelőzéséhez, és a növényzet megtelepítéséhez. Folyik a fejlesztés a műanyagfóliás talajtakarás területén is, mivel így védhető leginkább a talaj az erózió, a gyomosodás, a vízvesztés és az idő előtti tömörödés ellen is. A talaj legkevésbé a fekete színű fólia alatt melegszik fel és legjobban a színtelen alatt, a zöld színűnél pedig a kettő közötti értéket éri el a talajfelmelegedés, s gyommentes is maradt alatta a talaj. Ennek megfelelően jelenleg az átlátszatlan zöld fóliát tartják legjobbnak talajtakarásra. A hatására a magasságbeli növekedésben esetenként 100 százalékos különbséget találtak több zöldségfélénél és dísznövénynél. A fóliafektetés gépesítése A fólia fektetés-terités gépesítése is megoldott már, amihez a hazai kifejlesztésű FF2 fóliafektető gép üzemi tapasztalatok szerint is jól bevált Ez a vontató traktor haladási sebességének megfelelően barázdát vagy bakházat alakít ki és az orsóról folyamatosan gördíti le a fóliát, amelyet a vezetőhenger fektet a talajra, vagy bakhátra, majd feszíti és rögzíti. Tíz óra alatt 1—1,5 hektáron végezheti el a fóliafektetést. Segítségével egyaránt jól megoldható a hektárszámra telepített új szőlőültetvények szőlősorainak ültetés előtti talajtakarása, és a kipalántázásuk utáni fóliatakarást jobb fejlődéssel, korábbi termésképzéssel viszonzó zöldségnövények, szamócatermő területek és virágok, közülük is elsősorban a pünkösdirózsa, tulipán és más hagymás, illetve vágott virágot adó növények vóznélküli fóliatakarása az újabban ugyancsak mindinkább terjedő lyuggatott vagy hasogatott, vékony polietilén vagy PVC- fóliákkal. Komiszár Lajos Erdővédelem mikrobiológiai módszerekkel A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének erdő- és faipari intézetében hatékony bakteriális készítményt, inszektint állítottak elő, amely védelmet nyújt az erdőknek a kártékony rovarfajtákkal szemben. A hasznos baktériumokat az erdő azon részeiből nyerik, ahol a károkozók természetes körülmények között elpusztulnak, például elhullt tölgyiloncák hernyóiból. A baktériumos készítmények megtámadják o kártevő rovarokat és elpusztítják, ugyanakkor azonban nem fejte, nek ki káros hatást a természetes környezetre. A mikrobiológiai szer gyártása már megindult. Villányban a rómaiak kezdték először a bortermelési A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara társas- kirándulása Villányban, az 1935. évi szőlészeti kongresszus alkalmából A termőképesség növelésének útjai Híres szőlőtermesztők Genetikai kísérlet a csehszlovák Gabonakutató Intézetben Növénynemesítés A fejlesztés alapja részben a genetika A technikai fejlődés következményei természetesen a mező- gazdasági termelésben is érvényesülnek. A technikoi haladás ugyanis a legtöbb esetben gyorsabb, mint amilyen ütemben a biológia képes a nagyobb technikai lehetőségek kihasználásához optimális termőképességű növényt előállítani. A mezőgazdaságban alkalmazott biológia egyik fontos ága a növénynemesítés, amelynek alapvető feladata, hogy elősegítse a termelésbe vont élő szervezetek legkedvezőbb hosznosítását. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező évtizedekben nagyobb termőképességű fajtákra van szükség, amelyek a gépesítés és ti kémiai talajerőpótlás folytán megjavult lehetőségeket jobban ki tudják aknázni. A mezőgazdasági kutatás egyik világszintű célkitűzése, egyszersmind rejtett tartaléka a napenegria hatékonyabb fel- használása. Gazdasági növényeink jelenleg a napfény elvileg korlátlanul rendelkezésre álló energiatömegének mindössze 2 százalékát hasznosítják. Ha ezt a bűvösnek látszó 2 százalékot csak néhányszorosá- ra tudnánk növelni, növényi termékeink ugyanilyen arányban lennének megsokszorozhatok, amely az emberiség ellátásának a megoldásában jelentős tényező lenne. Az agrotechnikai fejlesztés alapja részben a genetika. A javuló talajművelés és talajerőpótlás gazdaságosan csak akkor hasznosul, ha a növény a tetemes költségekkel megteremtett lehetőségeket a terméstöbbletben téríti meg. A termőképesség növelésének további jelentős tényezője a szelekció. A szelekciós munkát a nemesítésben napjainkban is olyan felkészültséggel és körültekintéssel végzik, hogy alapot nyújt több évtized múltán jelentkező nagyobb igények kielégítésére is. Alapvető gazdaságossági törekvés a növénynemesítésben az egységnyi területről nyerhető hozam növelése. Ennek egyik útja lenne, hogy a növény szaporító, generatív részeit igyekezzünk szaporítani a vegetatív részekhez viszonyítva. Ugyanakkor a nemesítőnek tekintettel kell lennie a gazdaságossági célokon belül bizonyos technikai igényekre, a gabonatermesztés például akkor hatékony, ha szilárd a szór, és így az állomány jól betakarítható. A napenergia nagyobb arányú hasznosítása mellett fontos nemesítési cél a vízhasznosítás, illetve ahol nincs víz, a szárazságtűrés tulajdonságának a felerősítése. A Teleki család oltványai Európa-szerte híressé váltak Itt, a Harsányi-hegy oldalán, ahol már meredekebb a hajlat, kis szőlőparcelíák húzódnak, egészen az erózió által képződött talaj határáig. Fölötte már csak a kopár mészkőfodros hegyoldal. Az emberi láb — ha talán nehezen is, a permetezőkanna súlya alatt —, de még végigjárja a felfelé ívelő szőlősorokat, gépi művelésre azonban nem alkalmas. A villányi gazdaság szőlészete a szelídebb lankákra települt. Autóból nézve, a végeláthatatlan zöld kordonok sorai szétnyílnak, majd összezárulnak, mintha a haladás sebességével egyenlően forogna ez a hullámzó, zöld, mediterrán tenger... Amerikai alanyokkal A villányi borvidék Magyar- ország történelmi bortermő területei közül a legdélibb fekvésű. A Nagyharsányi-hegy lábánál folytatott régészeti kutatások bizonyítékai szerint már ie. 40—20-ig római légionáriusok foglalkoztak itt szőlőműveléssel. A mai hatalmas, összefüggő gazdaság alapjait még a múlt században Teleki Zsig-, mond teremtette meg. Az igen jó üzleti érzékkel megáldott banktisztviselő apránként felvásárolta a környéken levő eladó szőlőskerteket, földeket, telkeket. Szenvedélyesen tanulmányozta a szőlőnemesítés lehetőségeit, s eredeti foglalkozásával felhagyva a későbbiekben csak ennek szentelte életét, ő volt az, aki felismerte, hogy az 1800-as évek végén Európán és Magyarországon végigsöprő filoxéra pusztításai ellen úgy lehet Magyarország híres borait megmenteni, ha amerikai alanyokat használnak felújításra. így 1900-ban kiültette az ország első amerikai anyatelepeit. Két fia, Teleki Andor és Sándor folytatta apja munkásságát. Sándor az édesapjához hasonlóan rendkívül nagytudású és kísérletező ember volt. A gazdaságot tovább növelte, s további alany- és oltványfajtákat —, összesen 137 fajtát — kísérletezett ki. Széles körű kutató munkáját Andor segítségével az egész világra kiterjesztette. Az itt létrehozott új szőlőalanyokat az európai országokon kívül eljuttatta Afrikába, Észak- és Dél-Amerikába és Ausztráliába is. Többet, jobb minőségben Az éghajlati és talajviszonyok, valamint a termesztési eredmények értékelésével aztán szinte az egész világot feltérképezte a szőlőtermesztés szempontjából. Az ő érdeme, hogy Nyugat-Európában a filoxérától elpusztított szőlők helyére legnagyobb részt magyar alanyfajtákat ültettek. Munkássága alapján választották meg a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnökévé, és az Alsó- Dunántúli Mezőgazdasági Kamara Szőlészeti szakosztályának elnökévé. 1927-ben testvérével, Teleki Andorral együtt írt „A szőlők felújítása” címmel tanulmányt melyben ezt írja: „Hazánk szőlőterülete aránylag nagy, átlagtermései azonban igen alacsonyak, és így a termelési költség nem áll arányban az átlagbevétellel. Többet, és egyúttal jobb minőséget lehet előállítani, ha helyesen telepítünk, és szőlőinket szakszerűen gondozzuk. Inkább kisebb területű, de arra való fekvésekben helyesen telepített és fenntartott szőlőkben látom Magyar- ország szőlészetének jövőjét” Teleki Sándor 35 évvel ezelőtt, 1943. június 28-án halt meg. Villányban a Petőfi S. u. 45. szám alatt él Herr Antal, aki 1929-ben került a „Teleki- szőlőtelepekre” dolgozni, először mint gyakornok, később, mint a kereskedelmi iroda vezetője. Rendkívüli ember volt — Rendkívüli ember volt Teleki Sándor — emlékezik. — Fáradhatatlan, mindenkin segített, aki rászorult. Ha valaki tíz évig dolgozott nála, állandó alkalmazottnak számított, s mint ilyen, kiváltságokat élvezett. Ház és szőlővásárláshoz segítette őket, vagyis „rendes” emberek lettek, mert valamikor itt Villányban csak az számított rendes embernek, akinek szőlője volt. Azt mondhatom, ha a kapitalizmus volt a sivatag, akkor a Telekiék voltak benne az oázis. A bortermelés mellékes tevékenység volt nála, a mindig megbízható, fajtatisztaságú és jó minőségű, oltványaival vált híressé Európa-szerte. A Villány—Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát villányi gazdaságában egészen az elmúlt évig csak a Telekiék által előállított alanyfajtákkal dolgoztak. A gazdaság vezetője elmondta, hogy a hagyományokhoz híven, továbbra is nagy mennyiségben foglalkoznak oltványtermesztéssel. Ezen a területen a közeljövőben különösen nagy fejlesztést kívánnak végrehajtani, aminek eredményeként kétmilliót meghaladó mennyiségű oltványt forgalmaznak majd, ez a hazai termelésnek mintegy 14— 15 százaléka. Sarok Zsuzsa
