Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-10 / 158. szám
1978. június 10., szombat Dunántúlt napló 3 látogatóban egy nemzetiségi kórusnál A palotabozsoki trió Megkezdődnek a szabadtéri próbák Körséta a nyári színház helyszínein Hétfőtől pavilonban árulják a jegyeket A pécsi szabadtéri színpadot és nézőterét teljesen átépítik Palntabnzsnhi estéh rilmekrül Hajtóvadászat A híres német nemzetiségi énekkart 1971-ben hívta életre a „Reicht brüderlich die hand" című vetélkedő, melyen a frissen alakult kórus első helyezést ért el. Azóta is mindig az élmezőnyben szerepelnek ezen a nemzetiségi vetélkedőn. A kórus megalakulása Szabó Sándor nevéhez fűződik, majd 1975-től az egyik kórustagot, Kerner Pált választották vezetőjüknek. A német nemzetiségi vetélkedőn elért siker a továbbiakban rangos országos fellépéseket hozott a bozsokiaknak: nemzetiségi gálaműsoron szerepeltek Budapesten; ezt a televízió is rögzítette; a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kőrútokat szervez számukra a német nemzetiség lakta vidékekre — a csoport legszebb élményei közé tartoznak a Komárom és Fejér megyei fellépések. Szoros kapcsolatot alakítottak ki az NDK- beli Delitsch férfikórusával; szerepeltek az idei Röpülj páva! baranyai műsorában is, íegutóbb pedig a baranyai amatőr együttesek gálaműsorán láthattuk őket a Pécsi Nemzeti Színházban. — A szakmai elismerésnél, a zsűri dicséreténél is nagyobb öröm, ha látjuk a közönség arcán, hogy tetszik az énekünk — mesélik a próbára gyülekező kórustagok. — Idén a Fejér megyei Etyeken kétszázötven főnyi közönség gyűlt össze a műsorunkra. A helybeliek azt mondták, emberemlékezet óta nem volt ennyi ember a kultúrház- ban ... — Kocsival kísértek bennünket egyik faluból a másikba. Volt, aki mind a három műsorunkat végignézte. — Eljött egy kilencvenéves öreg bácsi is — veszi át a szót Kerner Pál. — Az ágyat nyomta egész télen, de most fölkelt és meghallgatott bennünket. A végén meghatódva mondta el, hogy gyermekkora óta nem volt ilyen élményben része... — Miért, mi szerepel a kórus műsorán? — Palotabozsokon gyűjtött dalokat énekelünk, ahogyan a régiek is énekelték. Az új dalt közösen megbeszéljük, Jekl János, a kórusból alakult trió egyik tagja, meg Ritlinger Márton zenész irányításával. Várnai Ferenc meg szokta látogatni próbáinkat — az ő tanácsai aztán hosszú ideig éreztetik hatásukat. — Azelőtt hol énekelték ezeket a dalokat a bozsokiak? — A régi falusi életben volt rá sok alkalom — mondja Kerner Pál. — A kukorica- fosztás, a tollfosztás, a disznótor meg a fonóKáz, ahová mi is eljártunk. — Meddig élt a lonóház szokása? — Az ötvenes évek közepén még létezett. Minden télen a lányos házaknál. Ott aztán összegyűlt egy-egy korosztály, legények, lányok és énekkel, játékkal töltötték az estét. Nagyon szép emlékeim közé tartozik a fonóház, a mai fiataloknak sajnos már nincs részük benne. Ez elmúlott... Hát ott tanulták a fiatalok az éneklést, hiszen majd minden háznál volt egy nagymama, aki esténként megtanított néhány éneket a fiataloknak. Nóta nélkül pedig nem volt fonóház. — A mai húsz-harmincévesek tehát már kimaradtak ebből. Sok fiatal házas is van a kórusban. Ők vajon kitől tanulták meg a régi énekeket? — ... a nagymamáktól persze, meg itt a kórusban — feleli az egyik fiatalasszony. — Már majdnem felbomlott pár évvel ezelőtt az együttes, amikor fiatal házaspárokat hívtak, így alakult ki a mostani létszám. — És ilyenkor ki vigyáz a gyerekekre? — Megint csak a nagymamák vanriak velük — hangzik a válasz. — Ezért sem tudjuk este nyolcnál előbb kezdeni a próbát, hiszen mindenki dolgozik. Eljárnak Baranya minden részébe, még Tolnába is. Van köztünk mindenféle szakmunkás, asztalos, kőműves, villanyszerelő, de van pedagógus és van segédmunkás is. A bejárók hét óra után érnek haza, a tsz-tagok este még ellátják az állatokat, így késő este kezdődhet csak a próba. — Akkor ez a kórus nemcsak szórakozást nyújt, de áldozatot is követel mindenkitől. — Igen, de ezt pótolja a lelkesedés, a fellépések, a siker — felelik egymás szavába vágva az együttes tagjai. — Ha például egy-egy faluban kikísérnek bennünket egész a buszig, ahol aztán még egyet éneklünk búcsúzóul... Ritlinger Márton, aki három zenekarban muzsikál fáradhatatlanul, közben előkészítette már a harmonikáját. Úgy mondják, a kórus mindig azt énekli, amit Marci bácsi „bejátszik" — ezúttal szomorú nótával kezdik. A közönség is ezeket szereti legjobban. Nagyobb sikerük, van mint a tréfás daloknak. Lapozom a nó- táskönyvet, melyben ott állnak gondosan legépelve a falúban gyűjtött népdalok, amelyeket énekeltek a palotabozsoki disznótorokon, meg a fonóhó- zak'ban. Aztán találok énekeket a hegyek között robogó, délnek tartó Dunáról _ ez m ég valahol messze, a Feketeerdő tájékán születhetett; aztán még távolabbi tájakról, az Északi-tengerről, az Elba folyóról, a rég élhagyott óhaza tájairól szólnak a dalok, meg persze a szerelemről és az édesanyákról. Gállos Orsolya Képviselőjelölt, földbirtokos, katonatiszt, roncstelep-tulajdo- nosok, szabadvállalkozók, a helyi előkelőség tagjai és az egyensapkás vadőr... Ök alkotják a magvát annak a társaságnak, amely rendszeresen vadászgat a normandiai kisváros környékén fekvő, magántulajdont képező földbirtokon. Serge R. Leroy rendező francia-olasz koprodukcióban készült, Fi ajtóvad ászát című filmjét az ő vadkanvadászatra való készülődésükkel, egyenkénti realisztikus jellemzésükkel indítja. Az első pillanatban is fölfedezhető naturalista elemek, naturalisztikus alaptónus a későbbiek során fölerősödnek és mindvégig uralják az erőteljes képsorokat. A jobban odafigyelő néző ' azonban egyszercsak észreveszi, hogy itt eleinte csak rejtett utalásokról, később viszont egy ragyogóan megszerkesztett, robbanni készülő jel- képrendszer kibontakoztatásáról van szó. A vadkanvadászat embervadászattá alakul át, világossá válik: ennek a társaságnak végső soron édesmindegy, hogy mi, vagy ki a célpont. A jelképek gyújtópontjában a szobadversenyes kapitalizmus, az imperializmus — minden eltulajdonítható érték utáA szóbanforgó NDK tudományos-fantasztikus filmnek van három olyan hibája, amelyet semmiképpen sem szabad elhallgatni: Az első az, hogy nem tudományos, a második az, hogy nem fantasztikus, a harmadik pedig az, hogy nem filmszerű. Nem tudományos többek között azért, mert a filmben szereplő két bolygó lakói németül beszélnek egymással, noha stúdiumokra semmi lehetőségük nem volt. Nem fantasztikus azért, mert a rendezés a legkisebb képzelőerőt is nélkülözi, a forgatókönyvből pedig, akár vadnyugati kalandfilmet is lehetett volna csinálni. (Csak éppen a jelmeztervezőnek kellett volna az — egyébként jókora, piros — űrhajós sisakokat indián féj- díszekre kicserélni.) S nem filmszerű azért, mert ha egy űrhajó felrepül, azt totálban szeretnénk látni, s nem pedig oly kínosan átlátszó közelkép- trükkökben, hogy lelki szemeink előtt még a madzag is megjelenik, amivel a rakétát felhúzták a műtermi zsinórpadlásra ... ni hajtóvadászatának valódi okai, mozgatórugói körvonalazódnak. A nemi erőszak nem más, mint e rendszer gyakorlatának a végletekig kiélezett jelképe. A megerőszakolt és végül meggyilkolt nő a hajtóvadászat igazi áldozatát, az emberi lényeget testesíti meg. A gyilkosság pedig azt a még mindig nem soknak tartott árat, amit e rendszer urai bármikor képesek úgymond „megadni” azokért az értékekért, javakért, amikhez tulajdonképpen semmi közük. A tóban fuldokló, segítségért kiabáló nőt a parton csőretöl- tött fegyverrel álldogáló „vadászok" veszik körül. A végsőket rúgó vadnak kijáró kegyelemlövést is megtagadják tőle. Mindebben arra a szociálpszichológiai alaphelyzetre ismerhetünk rá, amely a nyugati társadalmakban dühöngő terrorizmus egyik lehetséges magyarázatát és tulajdonképpeni közegét képezi. A Hajtóvadászat nagyerejű segélykiáltós, vádirat az emberi lényeget, az alapvető emberi jogokat sárbatipró imperialista társadalom brutalitása ellen. Bebesi K. Azt viszont — akárhogy csűrjük-csavarjuk a szót — nem lehet ráfogni a filmre, hogy rendezése nagystílű. Mert akkor húsz méternél is magasabb űrhajót építettek volna. Vagy pl. a computer —, amely természetesen lámpahunyorgá- sok közepette végigdörmögi a filmet, — ha már annyi mindent tud, észrevette volna azt is. hogy az űrhajót (lapáttal!) aláássák. Ahogy a jó sci-fi (pl. a szovjet „Solaris”, a francia „451 Fahrenheit" stb.) nemcsak korunk kérdéseire tud választ adni, hanem — aggódva vagy reménykedve — a jövő vízióját is elénk tudja tárni, úgy a rossz sci-fi sorvasztja a lelket, sorvasztja a fantáziát. Ez utóbbit teszi A leigázottak bolygója is, olyan pitiáner módon képzelve el a jövőt, hogy a Beckett szemétdombprognózisainál jóval több okot ad a pesszimizmusra. Mert hát miben másban bízzon az ember, mint hogy legalább a kozmoszban megszűnik a'bár- gyuság?... Ludwig Nándor Folynak a balettpróbák, megkezdték a jegyek árusítását a Pécsi Nyári Színház előadásaira. Egyelőre a Reneszánsz vigasságok c. rendezvénysorozatra mutatkozott eddig a legnagyobb érdeklődés: a jegyek többségét eladták. Hétfőtől, június 12-től a Széchenyi téren, a Csongor-üzlet előtt önálló pavilonban árusítják a Pécsi Nyári Szinház jegyeit. A napokban Bagossy László igazgatóval körbejártuk a július közepén megkezdődő előadások színhelyeit. Az összesen hat helyszín közül egyedül a szabadtéri színpad igényel nagyobb szabású átépítési munkálatokat, a többinél csupán a színpadot kell majd berendezni, illetve ülőhelyekről, emelvényekről szükséges gondoskodni. A Minaret-udvar ad teret a Reneszánsz vigasságoknak. Az udvar templom felé eső traktusán helyezik el — egyik fő kellék gyanánt — az U-alakú asztalt: körülötte ül a vacsorázó közönség, középen kap helyet a műsor játéktere, velük szemben ül a szereplők másik csoportja, a fejedelem és udvartartása. Esőnap itt nincs. Ha esik, benn az étteremben rendezik meg a műsort, pontosabban az ének-zenei részét, tánc- és egyéb attraktív elemeit elhagyva. Viszont ebben az esetben a belépődíj árát (30,— Ft) visszatérítik. A Csontváry-udvar hatalmas gesztenyefái alatt ideális nézőtér ígérkezik a mintegy 250 főnyi közönség számára. Itt építik fel a szabadtéri bábszínpadot a műsor bábművészeti előadásaihoz. A Barbakán-várárok területén még nem jelölték ki véglegesen a Gyulai Várszínháztól átkerülő előadásokhoz (Székely János: Caligula helytartója) a helyszínt. Valószínűleg ott lesz majd, ahol tavaly, ez esetben az Ady-szobrot az előadás tartamára letakarják. A Tettyén, az elmúlt nyári előadások helyszínein ismét két játék- és nézőteret építenek. Az amatőr színjátszó tábor /. Erzsébet előadásait a tettyei romok közbülső részén kialakítandó színpadtéren játsszák; a közönség a romokkal párhuzamosan foglal helyet, emelvényen. A másik játéktér (Euripidész: Hekabé) a romoktól keletre, a homokozó játszótér felett lesz, a nézők a félhold alaPénteken megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A középiskolákban az idén a tavalyihoz hasonlóan megközelítően 48 000-en fejezik be tanulmányaikat és kevés kivétellel mind vállalkoztak arra, hogy a végbizonyítvány mellé az érettségit is megszerzik. A gimnáziumokban több mint 23 ezren, a szakközépiskolákban pedig 24,5 ezren érettségiznek. A gimnazistáknak 4, a szakközépiskolásoknak pedig legkevesebb 4 tárgyból kell érettségizniük. A korábbi évekhez kú gyeprész táján szintén emelvényen ülnek majd. A fő helyszín a Káptalan utcai Szabadtéri Táncszin. A mintegy 2400 személyes szabadtéri színpadot 800 személyes nézőtérre redukálták. Ottjártunk- kor a padok háttámláit helyezték el éppen, hátul parkosítottak, a színpadon még munkálatok folynak. A padozat, a hajópadló burkolat elhelyezése maradt vissza még, valamint a villamos hálózat üzembehelyezése. A munkálatok jól haladnak, előreláthatólag június második felében elkezdődhetnek a szabadtéri próbák. Ezt különben Gróf Dániel, az UNIBER műszaki ellenőre is megerősítette. (Műszaki átadás: június 20- án.) A városban horribilis összegekről beszélnek, amiket alkotók és színművészek honoráriumként fölvesznek majd a Pécsi Nyári Szinház szereplőiként, vagy szerzőiként. Bagossy László igazgató a következőket nyilatkozta a DN-nek: — A teljes költség mintegy négymillió forint lesz. Ebben benne van kb. fél millió forint, amire saját bevételként számítunk. A költségekre a Városi Tanács 2,5 millió forintot biztosit; 1,3 milliót pedig a Kulturális Minisztérium juttat a rendezvénysorozat megteremtésére. — Ami a fellépti dijakat illeti: ezeket bizonyos kategóriák szabják meg. Egy-egy művész kategóriája tehetségétől, művészi rangjától, a pályán eltöltött idejétől és más egyébtől is függ. A kategórián belül alku kérdése a szerződés: azaz van-e annyi pénzünk, amennyit törvényesen kér, illetve vállalja-e annyiért, cmennyit tudunk fizetni. Egyet mondhatok: a legmagasabb fellépti díj, amit kifizetünk, 24 000 Ft (budapesti főszereplőnek). Ha meggondoljuk, hogy ez után a színész adózik, a próbák és az előadások idején saját költségén él, akkor amije marad, az nem sokkal több, mint amennyit általában keres egy hónap alatt. — A díszletek, jelmezek és egyéb alkotói tiszteletdíjakat jogi határok szabályozzák. Pét- rovics Emil pl. a Salome zenéjéért 50 000 forintot felvehetne, de csupán 25 ezret kért érte. S ezzel nyilván nem minősíteni kívánta új alkotását... hasonlóan egyidejűleg 4—6 diák lehet jelen a vizsgateremben és az iskolaigazgatóknak úgy kell beosztani a vizsganapokat, hogy egy-egy napon 40—45 feleletnél többre ne kerüljön sor. Minden maturandus feleletei előtt legalább fél órát gondolkozhat és legfeljebb 20 percig vizsgázhat egy-egy tárgyból. A tételeket az idén is húzzák, s ha egyáltalán nem sikerül a felelet, az elnök póttételt is hú- zathat. A szóbeli érettségiket legkésőbb június 22-én befejezik.----------------------»----------------------A leigázottak bolygója W. E. Megkezdődtek a székeli érettségik
