Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-08 / 156. szám

S/ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló-XXXV. évfolyam, 156. szám 1978. június 8., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tájékozódás a politikai hangulatról Milyen lesz a divat ezen a nyáron? Ezt láthatták tegnap este a Fenyves Szálló vendégei, akik előtt tizenegy maneken harminc- nyolc modellt, s számos kiegészítő divatcikket vonultatott föl a Konzum Áruház kínálatából. Iz Izzó kertvárosi beruházásán 1 r I- r * I r ■ ■ | Julius végén készül el a daru a nagycsarnokban ■ A szerelők a harmadik negyedévben költöznek ■ Év végéig elkészül a tervező- iroda és az étterem Munkahelyi étkeztetés Nem mindegy, hogy milyen hangulatban áll fel délben a dolgozó az asztaltól. Az üze­mi étkezés színvonala, minősé­ge és mennyisége jelentősen befolyásolja a munkahelyi köz­érzetet. Maradjunk először az ada­toknál: hazánkban a munka­helyi étkeztetést jelenleg 1 millió 250 ezren veszik igény­be, a foglalkoztatottak 37,1 százaléka. Jelenleg 1956 ven­déglő és bisztró foglalkozik üzemi dolgozók előfizetéses ét­keztetésével. Az ellátás na­gyobb részét azonban a Bel­kereskedelmi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó 11 mun­kahelyi vendéglátó vállalat látja el, amelyekhez 934 ét­terem és 1559 büfé tartozik, s évente több mint 5 milliárd forint értékű forgalmat bo­nyolítanak le. Elsősorban gépesiteni és korszerűsíteni kellene az üze­mi konyhákat, hogy a munka- feltételek jobbak, kulturáltab­bak legyenek. Talán igy von­zóbbá válna ez a szakma, ha új jelentkező nem is nagyon akad, legalább a régiek itt­maradnának. Ennek érdekében a vendéglátó vállalatok min­den lehetőt megtesznek. Egy hagyományos feltételek mellett dolgozó, ezer személyre főző konyhán például reggel hat­kor kell kezdeni az előkészí­tést, hogy délre ebéd legyen. Ahol mirelit-árut használnak, ott elég, ha nyolckor fognak hozzá a főzéshez, s tizenegy­re tálalni lehet, az első tur­nus asztalhoz ülhet. Ezzel a módszerrel 30 százalékos lét­szám és 30 százalékos ener­gia megtakarítás érhető el. Nem egy panaszt hallani a munkahelyi étkeztetés minősé­gére, mennyiségére és egy­hangúságára. Sokan otthoni izeket és bőségesebb adago­kat szeretnének. Nézzük azon­ban mekkora összegből kell előállítani egy-egy ebédet az üzemi konyhán? A nyersanyag­hányad lehet hét vagy kilenc forint, attól függően, hogy az illető üzem vagy intézmény hogyan állapodik meg a ven­déglátó vállalattal. Erre jön a harmincöt százalékos haszon­kulcs. A kérdés magától adó­dik: miként lehet ebből az összegből minőségben és mennyiségben is megfelelő menüt előállítani. A munka­helyi vendéglátó vállalatok át­lagos árrés szintje 24,5 száza­lék, a költség szintje viszont 25,77 százalék. Hogy mégsem ráfizetéses, azt a húszszáza­lékos állami támogatás biz­tosítja (ételártámogatás nyil­vános éttermekben 16 száza­lék), ezen kívül eszközlekötési járulékot sem kell fizetni a munkahelyi étkeztetés eseté­ben. Az üzemek és intézmények saját hatáskörükben döntenek az étkezési norma és a hoz­zájárulás költségeiről. Megha­tározó ez, mivel nem mindegy, hogy egy gyár vagy üzem mennyivel támogatja jóléti alapjából a dolgozók étkezte­tését. Némelyik vállalat csak egy forint ötvenhat fillért szán erre a célra, de akad olyan vállalat is, amelyik tizenkét fo­rintot. Elsősorban a hozzájá­rulás nagyságától függ, hogy milyen minőségű és mennyisé­gű étel kerül a dolgozók tá­nyérjára. Mert régi igazság: vékony pénzből csak soványan lehet főzni! Ágh Tihamér KádárJános látogatása a nádudvari tsz-ben A Hajdú-Bihar megyei láto­gatáson tartózkodó Kádár Já­nos szerda reggel ellátogatott a megyei pártbizottság székhá­zába, társaságában voltak Ka­tona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Gazda László, az apparátus alapszervezeti titkára köszöntöt­te Kádár Jánost, aki ezután a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. Az ülésen Sikula György első titkár be­számolt arról, hogy a megye lakosságának körében teljes az egyetértés a KB áprilisi ülésé­nek határozatával, az előadói beszéddel. A helyzetértékelést reálisnak, a feladatokat meg­oldhatónak tartják. A megye munkásai, parasztjai és értel­miségi dolgozói elfogadják, he­lyeslik és cselekvőén támogat­ják a párt politikáját. Kiegyen­súlyozott, jó társadalmi, politi­kai légkörben, eredményesen dolgoznak a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Kónya István, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem rektora a tanácsi munka ta­pasztalatairól, illetve a tudo­mányos, felsőoktatási területen dolgozók tevékenységéről szá­molt be. Kádár János közvetlen szavakkal üdvözölte a párt­végrehajtóbizottság tagjait és mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért és a tájékoztatá­sért. A látogatás következő állo­mása az ország egyik legna­gyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet volt. Részt vett a programban Sikula György, Szabó Imre és Fazekas Károly, a megyei tsz-szövetség titkára is. A termelőszövetkezet szék­háza előtt százak köszöntötték a vendégeket, köztük Kincses Lajosné, a püspökladányi járá­si pártbizottság első titkára, va­lamint a közös gazdaság veze­tői: Szabó István elnök, Gonda Sándor, a pártbizottság titkára és Ludman Károly KISZ-titkár. Kedves jelenet volt, amikor a tagság képviselői szíves szóval, a szeretett vendégnek szóló ha­gyományos ajándékkal: friss ke­nyérrel és egy kulacs borral üd­vözölték Kádár Jánost. A tsz tanácstermében közvet­len hangulatú beszélgetésen tájékozódott Kádár János a nádudvariak munkájáról, tervei­ről. Ahogy Szabó István el­mondta, esztendőről esztendőre érzékelhető és mérhető a fej­lődés. Jóllehet, elég mostohák az időjárási viszonyok és a ta­lajadottságok, mégis a leg­utóbbi öt év átlagában pél­dául búzából 54, kukoricából 81, cukorrépából 654, burgo­nyából pedig 366 mázsás hek­táronkénti termést takarítottak be. Gyarapodik a gazdaság állatállománya is: a tenyésztők szakértelmét és szorgalmát 55 ezret meghaladó juh- és ser­tésállomány tanúsítja. A jubi­leumi zászlóval kitüntetett szö­vetkezet tavaly 1,2 milliárd fo­rint termelési értéket állított elő, és futotta az erőből a ház­táji gazdaságok támogatására is. Ennek is része volt abban, hogy a múlt évben a kisgaz­daságok mintegy 50 millió fo­rint értékű termékkel segítették az ellátást. A beszélgetés során szó esett a két évvel ezelőtt alakult Haj­dúsági Agráripari Egyesülés te­vékenységéről is. Tizennégy szövetkezetét, egy állami gaz­daságot és egy vállalatot tö­mörít az egyesülés. Tagjai ön­állóságukat megtartva, erőiket olyan jelentős közös beruházá­sokra összpontosítják, mint az évente több mint 7 millió csir­két kibocsátó baromfitelepek, vagy a Hortobágy peremére „telepített” korszerű juhte- nyésztő-telepek építése. Kádár János kérdéseire vá­laszolva Szabó István azt is el­mondta, hogy őrzik és vigyáz­zák a szövetkezeti demokráciát, □gyeinek arra, hogy fórumain a tagság minden lényegi kérdés­ről hiteles tájékoztatást kapjon és hallathassa, érvényesíthesse véleményét. Szóba került a nádudvari kukorica- és ipari növénytermesztési együttműkö­dés számos kimagasló termelési eredménye, nemzetközi mércé­vel mérve is elismerésre méltó teljesítménye. Jelenleg három­százötven partnergazdaság, 544 ezer hektár tartozik az együtt­működéshez. Ahogy Szabó Ist­ván megjegyezte, a .területi széttagoltság — a gyakorlati ta­pasztalatok szerint — bizonyos szempontból gondok forrósa is. A beszélgetés végén Kádár János gratulált a termelőszövet­kezet és a növénytermesztési együttműködés eredményeihez, üdvözölte azokat a jövőbe mu­tató, heiyes törekvéseket, ame­lyeknek jegyében az agráripari egyesülést létrehozták és mun­káját megindították. A házigazdák ezután végig­kalauzolták Kádár Jánost a pulykatelepen, ahol évente 2,5 millió szárnyast keltetnek, s a most elkészült vágóhídon és húsfeldolgozón. Rövid határ­szemle következett: a szépen zöldellő kísérleti parcellákon — összesen 600 hektáron — mint­egy 110 különböző búzafajtát termesztenek, „vizsgáztatnak" a nádudvariak. Kádár János üdvözlő sorokat írt a ..XI. párt- kongresszus” szocialista brigád naplójába, majd megnézte a szövetkezet múltját, életét do­kumentáló filmet. A vetítés előtt veterán gazda, Tóth Jó­zsef, a tsz elnökhelyettese és egyben alapító tagja köszöntöt­te Kádár Jánost. Közös ebéd zárta a nádudvari programot. Az ipar temploma. így is il­lethetnénk az Egyesült Izzó pé­csi vákuumtechnikai gépgyárá­nak a kertvárosi iparnegyed­ben lévő, kívül-belül rendkívül tetszetős és modern üzemcsar­nokát. Nagyobbat aligha talál­nánk Baranyában, mint ahogy jelenleg ez a legnagyobb gép­ipari beruházás a megyében. A hatalmas, több mint ötezer négyzetméter alapterületű sze­relő és forgácsoló komplex csarnok építésével ugyan már rég elkészültek, tetemesen ké­sett viszont a nagy munkada­rabokat és alkatrészeket emel­gető daru beszerelése, emiatt csak részlegesen tudták bete­lepíteni és használni a csarno­kot. Most eljutottak oda, hogy következhet a finis, várják a Transvill embereit, akik elvég­zik az elektromos szereléseket, melynek eredményeként a ter­veknek megfelelően július vé­gén üzembe helyezik a darut. Ezt követően a Sopiana végre rendezettebb körülmények kö­zött dolgozhat az idei nem kis feladatainalá sikeres teljesíté­sén. Egyébként a nagy szerszám­gépek beállítását a szerelő és forgácsoló komplex csarnokba még a daru üzembe helyezése, tehát július vége előtt megkez­dik. A szerelők a harmadik ne­gyedévben költözködnek a So­piana belvárosban lévő telepé­ről a kertvárosi új gyárba, még­pedig lépcsőzetesen, a régi gyárban befejezik az ottani munkát, kint a Kertvárosban új munkával kezdenek. Az Egyesült Izzó kertvárosi gyárának épületegyüttese im­már nagyon szép látványt nyújt, különösen azóta, hogy a nagy­csarnokkal együtt a gyár bejá­rati frontján elkészült a terve­ző iroda hatszintes épülete és a konyhát és éttermet magá­ban foglaló szociális rész. A konyhát és az éttermet még ez év októberében átadják az épí­tők, ezt követően berendezked­het az üzemi vendéglátó. A konyhában ezer adag ételt főz­hetnek. A hatszintes épület a Sopiana saját tervező részlegé­nek ad otthont. Év végére ké­szül el. Ugyancsak még az idén szeretnének elkészülni a kinti munkákkal: az utak, jár­dák és a kerítés megépítésével. Ezzel az Izzó pécsi beruházá­sának II. üteme nagyjából be­fejeződik. Van terv a beruhá­zás III. ütemére, újabb csarno­kok építésére is, ez azonban annak függvénye, sikerül-e a szükséges létszámfelfutást biz­tosítani. (—mz—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom