Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-05 / 153. szám

Megállapodás a Slavonia! Gazdasági Kamarával Szép kilátások a magyar—jugoszláv határ menti kapcsolatokban • Jugoszláv áruházi hét Pécsett még az idén • Mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást rendeznek • Bútoripari és mezőgazdasági együttműködést javasolnak Fedett kertmozi Balaton­földváron Sokat hallottunk róla, ér­deklődéssel vártuk az első olyan új filmszínház megnyi­tását a Balaton déli partján, mely már valóban az új igé­nyek figyelembevételével ké­szül el. Az elmúlt héten ad­ták át Balatonföldváron az új fedett kertmozit. A gyönyörű épület 450 né­zőt fogad be. Az AGROBER tervezte, a Somogy megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalata építette. Favázas tetőszerkezetét a csurgói er­dészetben gyártották. Géphá­zában a legmodernebb vetí­tőberendezés, a csehszlovák Meopta 5 X üzemel. A beru­házás költségeit a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat, a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága, a megyei és községi tanács, a SZOT biztosította. Az új művelődési létesít­mény bizonyára sokaknak fog kellemes nyári szórakozást biztosítani, működését nem befolyásolja majd a kellemet­len időjárás, mely oly sokszor rontja el a nyári üdülők esti programját. Fotó: Jávori Béla Vitorláshajó a szérűben A csónaképítés mestere Ketten a somogyi Balaton-parton Evezős csónakot nem minden asztalos tud készíteni­Szerelem-tea és Kodolányi Szép Zsuskája Divat a kiskerti gyógynövény­termesztés ■ Magyaráznak a füves nénikék ■ Ostrom alatt a könyvtárak A magyar—jugoszláv határ menti ügyletek időről időre megélénkülnek. A kapcsolatok további alakulását illetően most kifejezetten -jó hírekkel szolgálhatunk. Az elmúlt héten Vujo Divjak, a Slavoniai Gaz­dasági Kamara elnöke és mun­katársai Pécsett tárgyaltak dr. Földvári János megyei tanács­elnök-helyettessel és Kollár Ist­vánnal, a KONSUMEX pécsi kirendeltségének vezetőjével. Megállapodás született a kap­csolatok további szélesítéséről. A részletekről Kollár Istvántól kaptunk tájékoztatást. A tárgyalásokon az érdekelt felek mindenekelőtt kifejezték óhajukat,' áruházi cserékkel is bővíteni és szélesíteni kell a határ menti árucserét. Meg­egyeztek, még az idén sor ke­rül erre: ősszel először Pécsett az eszéki Nama és a Szuper­market áruház rendez jugoszláv hetet, majd ezt követően a mi Centrum és Konzum áruházunk Eszéken. Oldalanként 250 ezer dollár értékű keretet irányoztak elő. Jugoszláv részről természe­tesen a hazai fogyasztók által kedvelt és keresett kozmetikai cikkeket, női alsó-"és felsőruhá­zatot, cipőt és háztartási kis­gépeket kínálnak. Elvi megállapodásra jutottak abban, hogy jugoszláv építő­ipari szervezetek esetleg részt vennének Baranyában olyan objektumok építésében, ame­lyekre itthon kapacitás hiányá­ban nincs vállalkozó. Még az idén felmérjük igényeinket, s közöljük a juqoszlávokkal, akik árajánlatot adnak. Ma már egyébként nem illúzió, hogy a jugoszlávok kulcsra készen építsenek nálunk, gondoljunk csak a szombathelyi Borostyán­kő Áruházra, amely alig egy év alatt készült el. A Slavoniai Gazdasági Ka­mara vezetőivel meqállapodtak abban is, hogy ez év őszén az Osijek Export-Import és az Ag. roszlavonija szervezésében - ju­goszláv mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítást rendeznek Pécsett. A jugoszlávok termé­nyeket, vetőmaqvakat, élelmi­szereket és mezőgazdasági kis­gépeget mutatnak be. Ugyan­akkor déli szomszédaink jelez­ték, részt kívánnak venni a nyáron Pécsett rendezendő or­szágos bőr- és cipőipari kiállí­táson. A tárgyalásokon szó volt ter­melési kooperációk létrehozá­sáról, a vállalatok közötti ed­digi szakmai kapcsolatok ki­szélesítéséről és szorosabbra fűzéséről. A jugoszlávok java­solták, hozzunk létre bútoripari együttműködést. Közösen ter­melhetnénk és harmadik piacon is felléphetnénk. Slavonski Brod-i, vinkovci, szlatinai és eszéki gyárakat említettek, mint szóba jöhető kooperációs part­nereket. A Beljei Mezőgazdasági Kombinát és a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát egyébként már régóta kapcsolatban áll egymással, hosszú távú együtt­működési szerződést is kötöt­tek. Mindezt jó, követendő pél­daként említették. Hasonló kapcsolatok jöhetnének létre más mezőgazdasági vállalatok között is, rendszeres, hosszabb időtartamú szakembercserére és tapasztalatszerző útra kerülhet­ne sor. A jugoszlávok felaján­lották, készek még szélesebb választékban vetőmagvakat el­adni, így hibridkukorica mel­lett búza, őszi és tavaszi árpa, cukorrépa, lucerna és más ne­mesített vetőmagvakot. Javasol­ták még, működjünk együtt a szójatermesztésben is. Végül szó volt a turistaforga­lom fellendítéséről. A jugoszlá­vok javasolták, az érintett uta­zási irodák szervezzenek cso­portos látogatásokat, hogy még jobban megismerjük egymás történelmi és kulturális neveze­tességeit, értékeit. Kollár István végezetül derű­látással nyilatkozott a KONSU­MEX pécsi kirendeltségének idei határ menti ügyleteiről, ami ugyancsak biztató jel a jövőre nézve. Még el sem telt a félév, s máris 1,5 millió dollárt tesz ki a megkötött üzleteik ér­téke. Tavaly egész évben nem volt ennyi. A Dunántúli Cipő­nagykereskedelmi Vállalat megbízásából 15 ezer pár női cipőt és szandált hoznak be, 6 ezer pár cipő már meg is érkezett. Biztos az is, hogy be­hoznak körülbelül 100—150 ezer méter tiszta pamut farmeranya­got. Számíthatunk a hagyomá­nyos cikkekre, sörre és a Ve- getára. Ugyanakkor tárgyalá­sok folynak további árucikkek behozatalára. Minden bizony­nyal sikeresek lesznek a tár­gyalások, legalábbis a KON- SUMEX-en nem múlik. Vezetői fontos feladatuknak tekintik Baranya és más határ menti te­rületek lakosságának minél tel­jesebb, változatosabb ellátá­sát. Nagyon reméljük, a mos­tani tárgyalásokon körvonala­zott elképzelések is mihama­rább valóra válnak. Miklósvári Zoltán A bejárati kapuval szemben, hátul az udvarban frissen fes­tett csónak kandikál ki egy fé­lig nyitott ajtón. Előtte fóliával letakart vitorlás, az udvar jobb oldalán pedig a műhely, ahon­nan kihallatszik a kopácsolás. Bent két csónak, szerszámok, tucatnyi evező a falnak tá­masztva. — Időnként visszahozzák a hajókat javításra, azért van-itt ez a kettő. Magam készítettem őket valamikor — mondja Pin­tér Imre siófoki csónakkészítő mester. — Hány nap alatt készül el egy csónak? — Egy hónap. De ez nagyon nehéz munka. Egy vitorláshajót vagy motorcsónakot akármilyen asztalos is meg tud csinálni, de evezős csónakot nem. Látja, ez zsindelyes építésű. Annak ide­jén a föníciaiak és a vikingek építették így a hajójukat. Na­gyon pontosan kell illeszteni a deszkákat. Sok a hulladék. Ez a csónak 80 kg, de 250 kg anyag­ból készült. — Mióta készit hajókat? — 1947-ben kezdtem. Évente 20—25 evezős csónakot építek, de csinálok vitorlásokat és mo­torcsónakokat is. — Tanulta valahol? — 1936-tól '39-ig a siófoki hajóépítő üzemben tanultam. — Kik a megrendelői? — Orvosok, ügyvédek, mérnö­kök, munkások, horgászok, egy­szóval mindenki. — Saját hajója van? — ’Hogyne! — mondja, s a szomszédos szérűbe hív, ahol egy hatalmas vitorláshajó poro­sodik. — Ez mikor készült? — Már 1968-ban befejeztem, azóta itt áll. Tíz évig csináltam, minden évben egy hónapig, amikor ráértem. Ez még cédrus­ból és mahagóniból készült, de ma már általában borovi fe­nyővel dolgozom. — Mennyit ér ez most? — Ügy 250 ezret. — És miért nem hajózik vele? — Nem tudom kihasználni. Talán majd egyszer. Tudja, én valamikor versenyeztem. 1951- ben magyar bajnokságot nyer­tem túra joue kategóriában. Talán ezért is csináltam ezt magamnak. — Egyedül dolgozik? — Most már igen. Míg itthon volt a fiam, ketten csináltuk. Két éve önállósította magát. — Ő is itt van Siótokon? — Igen. De az egész déli par­ton csak ketten vagyunk. Kiha­lóban lévő szakma ez. Rajtunk kívül csak Balatonkenesén gyártanak csónakot a hajó­üzemben, de műanyagból. Lát­ja ott azt a sok evezőt? Azokat a műanyag csónakokhoz csiná­lom. Fából. Cseri László Újra szorgalmasan adnak elő a gyógyteák, gyógyfüvek titkai­ról a pécsi piacokon az úgy­nevezett füves nénikék, akik kis zacskókban kínálják a gyógy­növények nagyon nehezen be­szerezhető magvait, mert divat lett ismét, csaknem negyven évi szünet után a gyógynövényter­mesztés a kiskertben, vagy csak az udvarban, épp a konyhaab­lak alatt, vagy csak cserépben a szoba legnaposabb szegleté­ben. Nincs szó arról, hogy meg­rendült a bizalom az orvosban, vagy a gyógyszerben, de nincs szó a babonás, misztikus han­gulatú javákolás, kuruzslás re­neszánszáról sem: csak a ter­mészeteshez, az ősi-eredetihez való vonzódás újabb hobby- változata ütötte fel fejét. — öreg vagyok, drágállom a bolti gyógyteákat, fűszereket, nehéz sorbaállni, mindig any- nyian tolonganak a Herbáriá- ban, hát termesztek magamnak — mondja Csillag Imréné és saját mini-patikáját is bemu­tatja büszkén, mert ehhez saját gyógynövényes könyvtárat is összeállított. — Nagyon félek, hogy tévedek, ezért csak azt termesztek, amit a rádióban, a tévében hallottam, a mások be­széde ebben az egyben nem izgat. Pajzs Lajos egy kicsit restelli az egészet, furcsa szorongás bujkál benne, hogy így, meg úgy, az orvosok megszólták, legfeljebb egy állatorvos-isme­rőse nem ítélte el. — Nagy rizikó az egész; mert többet bíbelődöm nevelésükkel, mint a legérzékenyebb virág­gal. Köménnyel kezdtem, most már van bazsalikom, mézontó­fű, majoránna, ánizs is, keser­ves ezeket a magvakat előte­remteni. A mezőt bolyongom, növénymeghatározókat bújok, így gyűjtöm be a magokat, de az épp virágzó növényeket is. A spájzba zsinórra felfűzöm, felakasztom és így szárítom, so­se a napon. Másoknak azért kell, mert kellemes fűszert látnak benne, több idős ember csak pár szem magért állít be az üzletbe, vagy a megyei gyógynövény­termesztési felelőshöz, Kovács Déneshez, aki a Herbária Vál­lalat helyi megbízottja, szakfel­ügyelője. Sokan szüleikre em­lékeznek, akik a kalendárium­ban nyomattak le füveket, ér­leltek és főztek ki, ha megbete­gedett valaki a családban. Fájtig Anna, a Pécsi Kerté­szeti Vállalat új magboltjának a vezetője: — Amikor nyitottunk, meg­szálltak minket a gyógynövény­magvakat kutató emberek és főleg a fiatalok, őket az érde­kesség, a régiség, a különös szépség vonzza, az a vágy hajtja őket, hogy egy régi, ér­tékes fajt tovább nevelnek, to­vább adnak. Mi sem vagyunk pillanatn, iag felkészülve erre a nagy érdeklődésre, ami sze­rintem egy-másfél éve erősö­dött fel. Mi kell pillanatnyilag? Nép­szerűségi sorrendben: kömény, kapor, majoránna, édeskömény, bazsalikom, konyhakömény, mézontófű, ánizs, zsálya, ka­kukkfű, kamilla, rozmaring, le­vendula, szegfűbors és minden boltban vett tea magja, főleg a magas vérnyomást csökken­tőké és a nyugtátoké. Megnőtt a könyvtárakban is a forgalom, benn egy szak­könyv sem található, szinte na­ponként kérik a könyveket, a mostani példányszám vajmi ke­vés. Kodolányit és Jókait hord­ják ki, az olyan szépirodalmat, ahol hemzsegnek a teafőzési receptek. Kodolányi Szép Zsus- kájáért sorban állnak a köl­csönzők. S az sem titok, hogy pontosan a fiatalok a szerelem­teákat firtatják, így keresnek mandragórát, sőt kosborgumót is. Reméljük, valóban az egész­ség hasznára, nagyon alapos szakirodalmi felkészültséggel és a szakembereket sem kímélő gyakori tanácskéréssel egybe­kötve terjed el ez az újfajta hobby, a kiskerti, vagy ablak- melféki gyógynövénytermesztés. — Csuti J. — AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET pályázatot hirdet főfoglalkozású gyakorlafl szakoktatói MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE KOMLÓN. Pályázhat az a személy, aki főiskolai végzettséggel és legalább „B" kategóriájú vezetői engedéllyel, illetve középiskolai végzettséggel és állásvállalásra jogosító vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá büntetlen előéletű és a 22. életévét betöltötte. • Pályázni lehet önéletrajz egyidejű leadásával (ügyfélfogadási idő alatt, szombat kivételével na­ponta 8—12 óráig, szerdán 13—16 óráig is) Pécs, Hengermalom u. 4. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom