Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-04 / 152. szám

1978. június 4., vasárnap Dunántúlt napló 13 NAGYVILÁGBAN Külpolitikai összefoglaló fi HÉT 3 KER3ESE Tűzijáték, díszkivilágítás Londonban a Buckingham Palota előtt, a királynő megkoronázásának 25 évfordulóján. Képünkön: a megvilágított Viktória-emlékmű.-f PÁRIZS: A francia rend­őrség szombati bejelentése sze­rint Korzika szigetén egy fegyverekkel zsúfolt villában 15 személyt tartóztattak le. Gis- card d'Estaing elnök látogatá­sának előkészítésére a kor­+ LIBREVILLE: Nem hivatalos libreville-i körök pénteken ér­tésre adták, hogy Marokkó után minden valószínűség szerint Ga­bon is küld katonai alakulato­kat a zairei hadsereg megerő­sítésére. L. Brezsnyev ■ ■ ■ ■■ ww köszönő­levele A Rudé Právo, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának lapja szombati számában közölte azt a levelet, amelyet a Csehszlo­vákiában hivatalos baráti lá­togatást tett Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség juttatott el a lap szerkesztőségéhez. Mint a levél közli, százával érkeztek levelek és táviratok a szovjet küldöttséghez és sze­mélyesen Brezsnyev elvtárshoz csehszlovák ipari vállalatok, mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, tanintézetek kollektí­váitól és egyes állampolgá­roktól — kommunistáktól és pártonkívüliektől, A levelek írói méltatják a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikáját és a csehszlovák—szovjet barátság iránti odaadásuk demonstrá­lásaként újabb munkafelaján. Sásokat tesznek. A szovjet küldöttség — rá­mutatva —, hogy nincsen le­hetősége külön-külön válaszol­ni minden egyes levélre — arra kéri a Rudé Právo szer­kesztőségét, hogy közölje le­velét, amelyben őszinte köszö­netét mond mindazoknak, akik kifejezésre juttatták barátsá­gukat és szolidaritásukat a. szovjet néppel, a küldöttség­gel. Vietnami tiltakozás A Vietnami Szocialista Köz­társaság állandó ENSZ-képvi- selete erélyesen visszautasított egy hamisítványt, amelyet a New York Times nemrégiben közölt. Eszerint a Szovjetunió állítólag „haditengerészeti tá­maszpontként használ fel vi­etnami kikötőket, és rakétatá­maszpontot épített Vietnam­ban Kína ellen”. A New York Times a Hongkongban megje­lenő pekingi, irányzatú Venvej Pao című laptól vette át ezt a „szenzációt". ,,A szóban forgó közlés ten­denciózus, durva koholmány” — hangsúlyozza nyilatkozatá­ban a vietnami képviselet. ♦ MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége július 5-re Moszkvába összehivta a Legfelsőbb Ta­nács IX. ülésszakát. ♦ ABU DHABI: 15 ember, köztük 8 angol és egy ame­rikai vesztette életét szomba­ton, amikor Abu Dhabi vá­rosától 60 kilométerre a ten­gerbe zuhant az állami olaj- vállalat alkalmazottait szállító helikopter. mány kétezer különlegesen ki­képezett rendőrt küldött a szi­getre, hogy felkutassák azokat a szeparatista elemeket, ame­lyek röplapokon a szigeten élő franciák hazatérését követel­ték. Az elmúlt 24 órában Kor­zikán több plasztikbomba rob­bant, jelezve, hogy az illega­litásban működő szeparatista szervezet, Korzika Nemzeti Fel- szabadítási Frontja igyekszik megzavarni az elnök kedden kezdődő látogatását. + BELGRAD: Brioni szige­tén befejeződtek Joszip Broz Tito jugoszláv pártelnöknek és államfőnek, valamint Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának a tárgyalásai a két ország együttműködésének fej­lesztéséről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A szívélyes és baráti légkörben le­zajlott megbeszélésekről közös közleményt adnak ki. + BELGRAD: A bácskai Szi­lágy községben szombaton megkezdődött a Petőfi Sán­dorról és a Petőfi zászlóaljról elnevezett jugoszláviai ma­gyarnyelvű iskolák találkozója, amelyen 11 városból és falu­ból vesz részt küldöttség. A háromnapos rendezvénysorozat egybeesik a jugoszláviai ma­gyar „Petőfi" zászlóalj meg­alakulásának 35. évfordulójá­val. 9 tömeggyilkos kiadatását kérik Szigorú biztonsági in­tézkedések közepette Bra­zíliába szállították Wag­nert, a Sao Paulában le­tartóztatott náci tömeg­gyilkost, a treblinkai és sobibori haláltábor pa­rancsnokának egykori he­lyettesét. Gustáv Franz Wagnert jelenleg a szö­vetségi rendőrség központi épületében tartják őrizet­ben. Kiadatását a Német Szövetségi Köztársaság, szülőhazája Ausztria, va­lamint Izrael és Lengyel- ország kérte. A kiadatási kérelmek ügyében a brazil Legfelsőbb Bíróság hivatott dönteni. + ALGÍR: Ffuari Bumedien algériai és Moamer el Kad­hafi líbiai elnök szombaton Algírban folytatta megbeszélé­seit. Kadhafi kedden érkezett az algériai fővárosba. ♦ BUENOS AIRES: Az Ar­gentin Kommunista Párt négy tagja tűnt el az elmúlt 48 óra alatt — jelentette a párt szó­vivője. Az AKP megdöbbenés­sel értesült elvtársai eltűnésé­ről éppen a labdarúgó-világ­bajnokság első napjaiban, hi­szen a párt „élesen szembe­helyezkedett mindazokkal, akik a világverseny bojkottálását javasolták". + HANOI: A Vietnami Szo­cialista Köztársaság és Török­ország nagyköveti szinten jú­nius 7-i érvénnyel diplomáciai kapcsolatot létesít — közölte a VNA vietnami hírügynökség. + RÓMA: Aldo Moro-ala- pitványt hoztak létre a meg­gyilkolt olasz államférfi csa­ládtagjai és barátai. A Rómá­ban pénteken nyilvánosságra hozott közlemény szerint az alapítvány célja az olasz tár­sadalmi problémák megoldá­sának elősegítése kulturális, tudományos és politikai téren. ♦ NYUGAT-BERLIN: Rend­kívüli biztonsági intézkedések mellett két elítélt terroristát a hét végén elszállítottak Nyu- gat-Berlin moabiti fegyházá- ból egy kölni büntetőintézet­be. A két terrorista nyolc, il­letve tíz évre szóló büntetését eddig abban a fegyházban töltötte, ahonnan május 27-én bűntársai megszöktették Till Meyer terroristát. Mint egy igazságügyi szóvivő szombaton Nyugat-Berlinben kijelentette: a foglyok átszállítása Nyugat- Németországba „egy hosszúle­járatú terv" első lépése. 1. Milyen jelentőséggel bír a Brezsnyev vezette szovjet kül­döttség csehszlovákiai láto­gatása? A szocialista közösség min­dennapjainak szerves része a rendszeres kapcsolattartás, ta­pasztalatcsere, egyeztetés, be­leértve a legmagasabb szintet. A szovjet—csehszlovák csúcsta­lálkozó is azt a célt szolgálta, hogy még jobban kiteljesedjen és még gazdagabb formákat öltsön a két szomszédos ország sokoldalú együttműködése, a prágai nyilatkozatok egyúttal le­hetőséget nyújtottak arra, hogy a két szocialista ország vezetői — mint mór a bevezetőben em­lítettük — kifejtsék véleményüket napjaink meglehetősen bonyo­lult s nemegyszer ellentmon­dásos fejlődési folyamataival kapcsolatosan. Érthető, ha az SZKP főtitká­rának a szovjet államfőnek megállapításait világszerte nagy érdeklődéssel fogadták és kom­mentálták, hiszen a nemzetközi szintérnek arra a három front­jára hívta fel a figyelmet, amely jelenleg a viták és konfliktusok középpontjában áll. Európát olyan házhoz hasonlította, ahol a lakók már nemcsak egysze­rűen köszönnek egymásnak, ha­nem békésen elbeszélgetnek — példaként éppen a nemrég tett NSZK-beli látogatást említette, de vannak olyan befolyásos kö­rök, akiknek ez nem tetszik. Brezsnyev újra szólt a fegy­verkezési hajsza megállításának múlhatatlan szükségességéről, s hozzáfűzte: nincs a fegyverek­nek olyan fajtája, amelyek el­tiltására és korlátozására a Szovjetunió ne lenne kész a kölcsönös megállapodások, az egyenlő biztonság alapján. 2. Hogyan került szóba a lesze­relés ügye New Yorkban és Washingtonban? A prágai beszédhez, a lesze­relést sürgető szavakhoz elvá­laszthatatlanul kapcsolódtak a tettek, a konkrét cselekedetek előmozdítására irányuló kezde­ményezés. Az ENSZ leszerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli közgyűlési ülésszakán előterjesz­tették azt a szovjet indítványt, amely komplex intézkedéseket sürget a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Felveti a SALT- megegyezés mielőbbi tető aló hozását, de ezzel egyidőben va­lamennyi tömegpusztító fegyver eltiltását kívánja. Nehogy az egyik ajtó bezárultával mások nyíljanak meg nem kívánt irány­ban. A nukleáris fegyverzet ki­iktatásával együtt gondoskod­nának a hagyományos harci eszközök csökkentéséről is, s mindez olymódon történne, hogy a jelentős részszerződések az általános és teljes leszerelés felé vezetnének. A szovjet ja­vaslat egy olyan világ reményt keltő vízióját rajzolja fel, ahol uralkodóvá lehet tenni a tartós békés egymás mellett élést és enyhülést. E terveket máris so­kan támogatták New Yorkban. Ezt tette hazánk békepolitikőjá- nak jegyében az ülésszakon felszólaló Púja Frigyes külügy­miniszter is. A New Yorktól valóban nem nagy távolságra lévő amerikai fővárosban azonban pontcson az ellenkező légkör jellemezte a NATO kétnapos tanácsülését, amely ezúttal csúcs-szinten folytatott megbeszéléseket. A 26 pontos zóróközlemény az At­lanti tömb fokozott harciassá­gának szükségességét hangsú­lyozza s a következő másfél év­tizedre 80 milliárd dolláros pót­lólagos fegyverkezési költséget irányzott elő az amúgyis csilla­gászati magasságú „szokások­hoz” képest. Igaz, a kisebb NATO-hatalmak kevéssé lelke­sednek a növekvő terhekért, a délkeleti szárny ellentéteit pe­dig külön is megmutatta a köz­lemény kétórás késése a török huzakodás miatt. Dehát a ta­pasztalatok szerint nem ók, ha­nem az atlanti „nagyok” < el­sősorban az Egyesült Államok diktálják az iramot. 3. Mi a célja a NATO „tűzoltó brigád" -nak? Az előre tervezett és várat­lanul összehívott NATO-tanács- kozások egész során tárgyalnak mostanság — Afrikáról. Arról a földrészről, amely semmiképpen sem tartozhat az atlanti blokk „illetékessége” alá, csakhogy ezt nem hajlandók tudomásul venni. A francia elnöknek egy „Afrika-közi biztonsági erőre” tett előterjesztése után újab­ban valamifajta expedíció* qyors hadtestről esik szó — NATO zsarqonban:: „tűzoltó- brigádról”. Ez aztán sietve be­avatkozna tűz és válság ese­tén. A NATO beavatkozási pró­bálkozásai szeretnék visszafor­gatni az idő kerekét, c'e azt nem tudják megtenni. Vólság- szító politikájukkal azonban át­meneti zavarokat és új konflik­tusokat okozhatnak, cmelyek bonyodalmait nem szabad le­becsülni. Ezért olyan visszatet­sző az a tűzoltó-brigád, c.mely maga kezdené a tűzrendészet! szabályok megszegését és fák­lyát lóbálna a gyúlékony anya­gok között.. . Kuba a Vittra készüi Kuba-IISÜ Ezekben a hetekben jó né­hány újság idézte Dean Rus- kót, az Egyesült Államok egy­kori hidegháborús külügymi­niszterét. Rusk 1964-ben az Amerikai Államok Szervezeté­ben megszavaztatta a Kuba elleni kollektív embargót, fennhéjázva jelentette ki: „A kubai blokád megszavazásával történelmi küldetést teljesítet­tünk. Az utókor hálás lesz ne­künk. Nem adok neki két évet, és Fidel Castro rendszere örökre eltűnik .. Ezt szerették volna, és en­nek érdekében mindent meg is tettek. Több mint másfél évtizeden át a politikai barométer a két ország kapcsolatában min­dig vihart mélypontot jel­zett. A történelem visszalapo­zott krónikái hűen tükrözik: ki kezdte, ki folytatta? Amikor Kuba az 1960-es esztendőben államosította a gyárakat, a bányákat és földreformot haj­tott végre, megkezdődött az elmérgesedés korszaka a szi­getország és az USA között. Washington először felfüggesz­tette a gazdasági segély fo­lyósítását, majd nem vette át az előre lekötött cukrot. Azzal egyidőben,, hogy Eisenhower elnök a „forradalom eszméjé­nek elárulásával” vádolta a kubai kormányt, kimondta a tilalmat az összes Kubába szállítandó árukra, majd meg­szakította a diplomáciai kap­csolatot Havannával. Ezt kö­vetően már a fenyegetőzéseké, a fegyvereké volt a szó. A kubai—amerikai kapcso­latok jéghegyén 1972-ben az olvadás legkisebb jele sem volt tapasztalható. A gépelté­rítések aggasztó helyzete tet­te szükségessé a tárgyaláso­kat és a megegyezést. Tíz év alatt ugyanis 140 olyan utas- szállító gép szállt le a ha­vannai repülőtérre, amelynek fedélzetén pisztoly, tőr, kézi­gránát diktálta az útirányt. Az 1973 februárjában megkötött „a légi és tengeri járművek elrablásának, valamint más bűncselekmények elhárításáról” egyezményben mindkét fél vál­lalta, hogy megakadályozza: területén bármiféle szervezke­dést kezdjenek a másik ál­lam ellen. Az USA ezt megszegte. Sőt, újból rákapcsolt a CIA pén­zelte terrorgépezet. Csupán a múlt esztendőben meggyilkol­tak két kubai diplomatát, agyonlőttek egy békés halászt, bomba robbant a mexikói, pa­namai, jamaicai, kubai követ­ségen. De a legbarbárabb ak­ció a kubai légitársaság gé­pének felrobbantása volt. A gép a tengerbe zuhant, mind a 73 utas szörnyethalt. A for­radalmi kormány az USA ál­tal sorozatosan megsértett egyezményt felmondta. A szél­ső jobboldali lapok most or­ról cikkeznek, hogy a „havan­nai kormány” lesz a felelős azért, ha újból megindul a gép- rablási hullám”. De mélyen hallgatnak az egyezmény soro­zatos amerikai megszegéséről, s arról, hogy a kubai kormány kü­lönös gonddal vigyázott a vál­lalt kötelezettség teljesítésére. Arról is elfelejettek írni, hogy Fidel Castro egyik nyilatkoza­tában arra is kitért, hogy haj­landók aláírni egy új egyez­ményt, de csak akkor, ha az USA végleg megszüntet min­den Kuba-ellenes terrorcse­lekményt. Carter elnök előjegyzési nap­tárában — a hírek szerint — előkelő helyen szerepel a ku­bai kérdés megoldása. Az előző elnökök túlságosan el­kötelezték magukat a kubai emigránsokkal, akik néhány százezer szavazatot jelentet­tek ugyan, de ellenszolgálta­tásként q Castro elleni ke­mény vonal fenntartását kö­vetelték. Carter ebben a vo­natkozásban tisztább' lappal indult. Ez tükröződik abban is, hogy a kormányzat első kubai megnyilatkozásai reáli­sabb, józanabb hangnemben fogalmazódtak. Az amerikai kormánynak már új realitásokkal kell számolni. Azzal, hogy csökkent a yenki befolyás a földrészen, A konti­nensen felgyorsult a Kubához való közeledés folyamata. Ez a közeledés pedig egyet je­lent a szigetország elleni washingtoni politika elvetésé­vel. Ezt figyelmen kívül hagy­ni márcsak azért sem lehet, mert már létezik a SELA (La­Cukornádvágás kombájnnal tin-amerikai Gazdasági Rend­szer), valamint a Karibi Közös Kereskedelmi Flotta, az USA nélkül, Kuba aktív részvételé­vel. A forradalmi kormány a köl­csönös előnyökön alapuló ke­reskedelmi, gazdasági kapcso­latok híve. Az Egyesült Álla­mokban keresett cikk a cu­kor, a nikkel, a rum, a szi­var, s Kuba is tudna gépeket, felszereléseket, élelmiszert vá­sárolni, olyan cikkeket, ame­lyeket ma még a szocialista országokból exportál, tízezer kilométeres hajóút beiktatásá­val. Amikor a kubai kormánya közeledés érdekében eddig is kezdeményező lépéseket tett. mindig hangsúlyozta, addig nem lehet érdemben tárgyalni, amíg létezik az amerikai em­bargó. (Castro: nyakunkhoz szegezett tőrrel nem tudunk tárgyalni.) Sok jel mutat or­ra, hogy a hatodik amerikai „blokád" elnök ezt a tőrt már sokáig nem tarthatja. Megrc-dásodott, kicsorbult, használhatatlanná vált.. Király Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom