Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-30 / 178. szám
1978. június 30., péntek Dunántúli napló 5 Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXII. ülésszakáról A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata 1978. június 27—29. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának so- ronlevő, XXXII. ülésszakát. Az ülésszakon Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába. Az ülésszak résztvevői melegen üdvözölték Le Thanh Nghi-nak, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszterelnök-helyettesének bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag határozott a VSZK- nak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába történő felvételéről. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a XXXI. és XXXII. ülésszaka között végzett tevékenységéről, valamint a KGST- tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976— 1980. évi egyeztetett tervében szereplő előirányzatok megvalósításának gyakorlati eredményeiről szóló beszámolókat. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok eredményesen oldják meg a szocializmus és a kommunizmus építésében előttük álló alkotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Eredményeikben igen fontos szerepet játszik az egymás közötti együttműködés elmélyülése. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, a parasztság és az értelmiség önfeláldozó alkotó munkájának eredményeként, sikerrel teljesítik az ötéves terv soronlevő feladatait, s megalapozták az ötéves népgazdasági tervek egészének teljesítését. A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1977-ben az 1975. évihez viszonyítva 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal. Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el. A KGST-tagállamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben az 1975. évivel szemben 24 százalékkal nőtt és meghaladta a 158 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok gazdaságának magabiztos és dinamikus fejlődése, a tőkés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéteként meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttműködésük hatékonyságát. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkés országokban 1977-ben a válság előtti 1973. évihez viszonyítva 7 százalékkal, a KGST-tagálla- mokban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőtt. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács közös szervei jelentős munkát végeztek az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósítása érdekében. Eredményesen teljesítik a kölcsönös áruforgalom, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésére, a tudományosműszaki együttműködésre, objektumok közös erővel történő felépítésére irányuló konkrét intézkedések közösen kidolgozott terveit. Túlteljesítették a hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áruszállítási kötelezettségeiket. A KGST-tagállamok kölcsönös árucsereforgalma 1977-ben az 1975. évi szinthez viszonyítva 28 . százalékkal nőtt és 91 milliárd rubelt tett ki. Az ötéves tervidőszak első két évében o sokoldalú integrációs intézkedések 1976— 1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több mint 3 milliárd rubel összegű beruházást eszközöltek. A folyó év végére befejeződik a „Szövetség" gázvezeték (Orenburg—Szovjetunió nyugati határa) objektumainak felépítése. Ez biztosítja, hogy a Szovjetunióból földgázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK- ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. Ez a nagy építkezés a részt vevő országok többezres nemzetközi építő kollektívája által végzett hatékony munkát példázza, a KGST-tagállamokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gazdagítja. 1978-ban befejeződik a Vinnyica (Szovjetunió)—Albert- irsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű első rendszerközi villamos-távvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarend. szerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munkájának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös villamosenergia-cse- re növelését, az egyesített energiarendszerben részt vevő országok villamosenergia-ellá- tása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását. A Szovjetunióban az érdekelt KGST-tagállamok részvételével épülő vaskohászati vállalatoknál új pelletet (a vasolvasztók nyersanyaga, a szerk.) és ferroötvözeteket előállító kapacitásokat helyeztek üzembe. A kijembajevi azbeszt kombinátban, az uszty-ilimszki cellulóz-üzemben és más közös vállalkozásban épülő objektumokon fokozódik az építési és szerelési munkák üteme. A létrejött egyezményeknek megfelelően o részt vevő országok tervszerűen végrehajtották az építkezések megfelelő anyagi eszközökkel való ellátását. A KGST-tagállamok között tovább fejlődik és mélyül a szakosítás és kooperáció az anyagi termelés területén, s az együttműködés a tudomány és a technika terén. A kölcsönös együttműködés keretében a tudósok, mérnökök, technikusok és munkások közös erőfeszítésével a KGST-tagállamokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végeztek, számos új gép és berendezés, készülék mintapéldányát készítették el, új anyagfajtákat és korszerű technológiai folyamatokat fejlesztettek ki. A termelésben való meghonosításuk nagy jelentőségű lesz a népgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Az ülésszak résztvevői üdvözölték az űrkutatás területén való sokoldalú együttműködés programjának gyakorlati megvalósítását. Fontos fejleményként értékelik a KGST- tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzet első útját, valamint a Szovjetunió és Lengyelország űrhajósainak első közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramokat az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. Az ülésszak által jóváhagyott programokat a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb jelentős lépést jelent az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program végrehajtásában. Az ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzemenően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és segítséget a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága fejlesztésének meggyorsításában és hatékonyságának növelésében. Az energia-, a fűtő- és nyersanyag területén a hosszú távú együttműködési célprogram legfontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfajták hazai készletei kitermelésének növelését és fel- használásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia rendszereinek továbbfejlesztését, a kőolaj és a földgáz hatékonyabb feldolgozását, fűtőanyagként való fel- használásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulóz-papíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területén. Az európai KGST tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban méq két, egyenként 4- 4 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű létesül a testvéri országokba történő villamosener- gia-szállítás céljából. A KGST- tagállamok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST tagállamok távlati motorhajtóanyag szükségleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedéseket terveznek, a kőolaj hatékonyabb feldolgozására és ésszerűbb felhasználására. A KGST tagállamok acél- és vastartalmú alapanyagokkal való ellátásának problémáit az érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják meg a Szovjetunióban létesítendő új termelő kapacitások segítségével. Előirányozták a KGST-tagállamok együttműködésének ki- szélesítését a Kubai Köztársaság nikkeltermelésének továbbfejlesztésére. Tervbevették a vegyi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Együttműködési intézkedéseket egyeztettek a fűtőanyag- és nyersanyag erőforrások ésszerű felhasználására a takarékos kitermelés, a feldolgozás, szállítás és a technológiai alkalmazás minden szakaszában. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari hosszútávú együttműködési célprogram olyan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabona termesztésének, az állattenyésztési termékek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának intenzív fejlesztését mindegyik KGST tagállamban, továbbá a takarmánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztését. A gépipari hosszútávú együttműködési célprogram arra irányul, hogy biztosítsa a KGST tagállamokban a korszerű berendezések, gép- és műszerfajták gyártásának gyors ütemű fejlesztését, a fűtőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezőgazdaság, oz élelmiszeripar és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközökkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok bevezetését (ebben elsőrendő szerephez jutnak azok az intézkedések, amelyek az atomerőművi berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésére és hatékony feldolgozására alkalmas berendezések, a szilárd fűtőanyagok és ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berendezések gyártásának és kölcsönös szállításainak a növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfajták területén olyan intézkedések ösz- szessége valósul meg, amelyek magukban foglalják a gyártás- szakosítás és a kooperáció fejlesztését, új technikai eszközök prototípusainak létrehozását, a meglévő kapacitások bővítését és új termelő kapacitások létrehozását. Az ülésszak megállapította, hogy a jóváhagyott hosszútávú célprogramok a KGST-tagállamok közötti együttműködés további bővítésének fontos tervezési-szervezési okmányai. E programok sikeres megvalósítását biztosító alapfeladatként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és a tanács szerveinek, hogy e programok alapján dolgozzanak ki és kössenek meg sokoldalú és kétoldalú egyezményeket a konkrét intézkedésekben való együttműködésükről. Az ülésszak elismerte annak szükségességét, hogy meggyorsítsák a KGST-tagállamok ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségleteinek kielégítésével és közlekedési kapcsolataik fejlesztésével összefüggő hosz- szútávú együtműködési célprogram-tervezetek, továbbá a megfelelő sokodalú és kétoldolú egyezmény-tervezetek előkészítését. Az ülésszak tudomásul vette, hogy a Jugoszlávia és a KGST- tagállamok közös érdekét képező kérdésekben Jugoszlávia érdekelt szervei részt fognak venni a hosszútávú együttműködési célprogramok intézkedéseinek a kidolgozásában és megvalósításában. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszútávú együttműködési célprogramok megfelelnek a KGST-tagállamok érdekeinek, ugyanakkor összhangban állnak azzal a következetes és változatlan törekvésükkel, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék együttműködésüket minden or- szággal, társadalmi rendszerüktől függetlenül, többek között nagyarányú nemzetközi jelentőségű tervezetek megvalósításában az energetika, az ipar, a közlekedés, a környezetvédelem stb. területén. Az ülésszak kedvezően fogadta azt a tényt, hogy o Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétolda. lú gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködés bővítésében a KGST-tagálla- mokkal. Hangsúlyozták a KGST-tagállamok eltökéltségét, hogy bővítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő országokkal, így járulva hozzá nemzeti érdekeiknek megfelelő, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztésükkel, a világgazdaságban betöltött helyzetük megszilárdításával, az imperialista monopóliumok elnyomása, tál való függetlenítésükkel és a gyarmatosítás minden formájának felszámolásával kapcsolatos intézkedések megvalósításához. Az ülésszak idején vélemény- cserét folytattak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. Az ülésszak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatja kifejezésre akkor, amikor hangsúlyozza, hogy a KGST és az EGK kölcsönös kapcsolatának alapjairól egymásnak korábban átadott egyezménytervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tárgyalásokat egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok, másrészt oz EGK és az EGK- tagállamok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagállamok közötti együttműködés méreteinek ki- szélesítése és tartalmának elmélyítése szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak és módszereinek további tökéletesítését. Az ülésszak a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak elvi útmutatásai alapján intézkedések ösz- szességét hagyta jóvá a KGST- tagállamok együttműködésének és a tanács szervezetének további tökéletesítésére, i A KGST XXXII. ülésszakának munkája a barátság, a teljes kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (A közleményt rövidítve közöljük) A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, fűtő- és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területére vonatkozó együttműködés hosszútávú célprogramjait. Ezek a programok a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak azon határozatai értelmében készültek, amelyek a tanács tagállamai közötti gazdasági és tudo- mányos-műszpki együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkoztak, kifejezésre juttatják a testvérpártok vezetői közötti megállapodásokat. A hosszútávú célprogramok kijelölik a KGST-tagállamok együttműködésének hosszú időre szóló egyeztetett stratégiáját az anyagi termelés megfelelő területein, és a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítésére, tökéletesítésére, szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére vonatkozó komplex program konkretizálását és továbbfejlesztését jelentik. A hosszútávú együttműködési célprogramokban szereplő in. tézkedések fő célja a gazdaságilag indokolt energia, fűtő- és alapanyag, élelmiszer, termelő- eszköz és magas műszaki színvonalon álló technológiák iránti igények kielégítése. Ezeknek a programoknak a kidolgozása és megvalósítása új lépést jelent o KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlő, désében. Új lehetőségeket tár« nak fel ahhoz, hogy a szocializmus előnyeit még jobban kihasználhassák a KGST-tagállamok népeinek javára. A hosszútávú együttműködési célprogramok megvalósítása elő fogja segíteni azoknak a társadalmi-gazdasági feladatoknak a megoldását, melyeket a KGST-togállamok tűztek maguk elé a szocializmus és a kommunizmus építésében. Hozzájárulnak a KGST-tagállamok népgazdasága töretlen fejlődésének biztosításához, a lakosság életszínvonalának további emeléséhez, a testvéri országok gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítéséhez. Ahhoz is, hogy az iparilag kevésbé fejlett országok nagyobb mértékben vegyenek részt a gyártásszakosítási és kooperációs intézkedésekben. A célprogramok segítik oz élenjáró tudományos és technikai eredmények meghonosítását, s ennek alapján a késztermékek exportjának növelését, többek között a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságának gyors ütemű fejlesztését és hatékonyságának növelését. A KGST-tagállamok kormányfői, a hosszútávú célprogramok országaik érdekeltségén olapuló jóváhagyása kapcsán kijelentik, hogy illetékes szerveik biztosítani fogják az előirányzott intézkedések megvalósítását. E célból erőfeszítéseiket a népgazdasági jelentőségű feladatokra vonatkozó sokoldalú és kétoldalú egyezmény- tervezetek előkészítésére összpontosítják, azzal, hogy a KGST Moszkvában tartandó XXXIII. ülésszaka előtt több ilyen egyezményt írjanak alá. Ennek során különleges figyelmet fordítanak a termelés hatékonyságának növelésére, támaszkodva a tudomány fejlődésére, a műszaki előrehaladásra. A KGST-tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek ahhoz, hogy a tanács szerveinél előkészítsék az ipari fogyasztási cikkek iránti észszerű szükségletek kielégítésével, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével összefüggő hosz- szútávú együttműködési célprogramokat, beleértve a megfelelő ágazatok ellátását, a szükséges gépekkel, berendezésekkel, anyagokkal. Javaslatokat kell kidolgozni a lehetséges gazdasági ösztönzési formákra és módszerekre, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése és kölcsönös szállítása területén. A KGST-tagállamok kormányai szem előtt tartják, hogy illetékes szerveik figyelembe vegyék a jóváhagyott hosszútávú együttműködési célprogramokban szereplő együttműködési intézkedéseket, az 1981—1990. évi hosszútávú kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs programok összeállításánál. A hosszú távú együttműködési célprogramok, valamint az ezek alapján megkötött gyártásszakosítási és kooperációs, közös beruházási egyezmények, a sokoldalú és a kétoldalú együttműködés egyéb formáira vonatkozó egyezmények meghatározó elemei az 1981—1985. évi népgazdasági tervek egyeztetésének, továbbá az ugyanerre az időszakra szóló sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének. A közeljövőben a KGST tagállamok együttműködésének legfontosabb feladata, hogy kidolgozzák és egyeztessék a hosszú távú együttműködési célprogramban előirányzott intézkedéseket megvalósító egyezményeket. A KGST szervek legfőbb erőfeszítései szintén erre irányulnak. A hosszú távú együttműködési célprogramok valóraváltása meg fogja szilárdítani a KGST- tagállamok nemzetközi gazdasági pozícióit, az egymás közötti barátságát és kölcsönös együttműködését. Bővülnek gazdasági kapcsolataik más szocialista országokkal, a fejlődő államokkal, társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ összes országával. A KGST tagállamok ismét bizonyítják, hogy készek aktívan részt venni változatlan békeszerető külpolitikájuknak megfelelően, a nemzetközi munkamegosztásban, a Helsinkiben tartott biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elveknek és kötelezettségeknek szellemében, elősegítik az egyenlő jogokon alapuló, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok megteremtését. Készült Bukarestben, 1978. június 29-én. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak delegációvezetői: Bolgár Népköztársaság Magyar Népköztársaság Német Demokratikus Köztársaság Kubai Köztársaság Mongol Népköztársaság Lengyel Népköztársaság Román Szocialista Köztársaság Szovjetunió Csehszlovák Szocialista Köztársaság Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnöke Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács elnökhelyettese, a Minisztertanács elnökhelyettese Zsambin Batmönh, a Minisztertanács elnöke Piotr Jaroszewicz, a Minisztertanács elnöke Manea Manescu, a kormány elnöke Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke Lubomir Strougal, a kormány elnöke
