Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-24 / 172. szám
1978. június 24., szombat Dunántúli naplö 5 Megkezdődtek a magyar—líbiai tárgyalások Az Országházban rendezett díszvacsorán Losonczl Pál és Muammar Al-Kadhafi mondott pohárköszöntőt (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes fogodtatás a díszzászlóalj diszmenetével fejeződött be, majd a vendégek — magyar személyiségek társaságában — díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtattak. Muammar Al-Kadhafi délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Trautmann Rezső, Szépvölgyi Zoltán, Rócz Pál, Szüts Pál, valamint Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. A koszorúzást követően Lo- sonczi Pál az Országházban találkozott Muammar Al-Kad- hafival, majd megkezdődtek a magyar—líbiai tárgyalások. Losonczi Pál vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagja, volt Biró József, Ro- mány Pál, Soltész István, Gorái Róbert külügyminiszter-helyettes, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Szüts Pál. Muammar Al-Kadhafi vezetésével a líbiai tárgyalócsoport tagja volt Mustafa El Kharrubbi, Mohamed Ali Tabu, Abubaker AI Sharif, Jadallah Azzuz Talhi, Ali Abdessalam Treki és Muhamed Taher Bugaighis. A tárgyalásokon áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, gazdasági együttműködésének eredményeit, a további fejlesztés lehetőségeit, és megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. Losonczi Pál vacsorát adott Muammar Al-Kadhafi tiszteletére az Országház Vadásztermében. A vacsorán részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Trautmann Rezső, Szekér Gyula, továbbá: Púja Frigyes, Biró József, Czinege Lajos, Romány Pál, Soltész István, a kormány tagjai, Szépvölgyi Zoltán, s az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán Muammar Al-Kadhafi kíséretének tagjai is. A szívélyes hangulatú vacsorán Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nagyra értékeli azokat a jelentős vívmányokat, amelyeket Líbia az 1969. szeptemberi forradalom győzelme óta elért, és azokat a célokat, amelyek megvalósításán jelenleg munkálkodik. Líbia aktív nemzetközi tevékenységével az arab világ és az afrikai kontinens antiimperialista erőinek élvonalában áll. Nemzetközi tevékenysége szilárd alapot jelent együttműködésünk további elmélyítéséhez, a nemzetközi problémák megoldásáért folytatott erőfeszítéseink összehangolásához. Nagy megelégedésünkre szolgál - mondotta -, hogy az 1969 szeptember 1-i forradalom óta országaink között baráti viszony és lendületesen fejlődő politikai, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés alakult ki. Az Elnöki Tanács elnöke annak a' meggyőződésének adott kifejezést, hogy Muammar Al-Kadhafi mostani látogatása kiemelkedő állomása a két ország szorosabb együttműködésének, új lehetőségeket tár fel államközi kapcsolatainkban, és hozzájárul a magyar—líbiai barátság elmélyítéséhez. Válaszában Muammar Al- Kadhafi köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy látogatásával tovább kívánja erősíteni a két ország együttműködését, barátságát, szélesíteni sokoldalú kapcsolatait. Országaink között már eddig is számos területen gyümölcsöző együttműködés alakult ki, amelyet az elkövetkezendő időben további területekre is ki fogunk terjeszteni. Ez az együttműködés országaink, népeink számára igen hasznos. Kitért a közel-keleti helyzetre, és hangsúlyozta: az afrikai haladó mozgalmak egyséPénteken Moszkvában, a Kremlben aláírták azt a dokumentumot, amely összegezi a Szovjetunió és a Török Köztársaság jószomszédi és baráti együttműködésének alapelveit. A politikai okmányt szovjet részről Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke, török részről Bülent Ecevit, miniszter- elnök írta alá. Lopo do Nascimento angolai miniszterelnök csütörtökön fogadta Donald McHenryt, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettesét és a vezetésével Luandában tartózkodó amerikai küldöttséget. Az AFP értesülése szerint a felek a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett a zairei helyzet alakulásával, valamint a namíbiai és rhodesiai rendezés kérdéseivel foglalkoznak. ges fellépésével meghiúsíthatok a térség népeinek békéjét veszélyeztető imperialista manőverek. Rámutatott arra, hogy folytatni kell az enyhülésért vívott küzdelmet a világ békéje érdekében, és kifejezte meggyőződését, hogy a haladó erők sikerre viszik igazságos ügyüket. Aláírták azt a megállapodást is, amely meghatározza a Szovjetunió és a Török Köztársaság kontinentális talpazatának határát a Fekete-tengeren, valamint a két ország kétéves kultúrális és tudományos csereprogramját. Ezt a két okmányt szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, török részről Gunduz Okcun külügyminiszter írta alá. Megérkezése után McHenry kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nem támogatja a Franciaország által javasolt külföldi Afrika-közi intervenciós erők felállítását Afrikában", mert — mint mondotta — az afrikai egységszervezet ellenzi ezt az indítványt, és a döntés ebben a kérdésben az AESZ hatáskörébe tartozik." Szovjet—török megállapodásokat írtak alá Meglepő kijelentés V Az Egyesült Államok képviselője Angolában Elfogadták a legmagasabb pártfórum határozatait Befejeződött a JKSZ XI. kongresszusa a párt új vezető szerveit Belgrádban pénteken befejeződött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusa, amelyen mintegy 2300 küldött, meghívott vendégként pedig 46 kommunista és munkáspárt, valamint közel 90 szocialista, szociáldemokrata, demokratikus és haladó párt, s felszabadító mozgalom küldöttsége vett részt. Az MSZMP KB delegációját Huszár István, a párt PB tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezette. A küldöttség tagja volt Berecz János, a KB osztályvezetője és Halász József, a Magyar Nép- köztársaság jugoszláviai naay- követe. ' Az SZKP KB küldöttsége élén Fjodor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára állt. A pénteki plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétnapos vitájáról készített jelentéseket, majd elfogadták a legmagasabb pártfórum határozatait. A JKSZ-nek a társadalmi haladásért vívott harcáról hozott határozat a többi között hangsúlyozza: A JKSZ X. kongresszusának irányvonala alapján lényeges vólozások történtek az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. A szocialista fejlődésben elért eredmények elválaszthatatlanok a JKSZ-nek, mint a munkásosztály élcsapatának tevékenységétől. A párt vezető szerepe abban jut kifejezésre, hogy napról napra eszmei és politikai küzdelmet vív a munkásosztály döntő szerepéért, az ember általános felszabadításáért, a szocailista önigazgatásért, a Jugoszláviában élő nemzetek és nemMegválasztották zetiségek teljes egyenjogúságáért, testvériségéért — egységéért. A JKSZ, sorainak egységéért küzdve, következetes harcot vívott és vív a frakciózással és a „csoportosulási törekvésekkel" szemben. A párt ebben a harcában a demokratikus centralizmus elvének maradéktalan érvényesítésére támaszkodik. Az elért jelentős eredményekkel egyidejűleg a sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődést nehézségek és gondok kísérték. Aggasztó a munkatermelékenységnek, a gazdaság újratermelő és felhalmozó képességének lassú növekedése, a gazdaság szerkezeti aránytalansága, a beruházások nem megfelelő hatékonysága, a külkereskedelmi kivitel elégtelen és a behozatal túlméretezett növekedése — hangoztatja végül a JKSZ- nek a társadalmi haladásért vívott harcáról hozott határozat. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a békéért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért és a szocializmusért folytatott küzdelméről szóló határozat abból indul ki, hogy a JKSZ a szocialista és a haladó erők szerves részét alkotja Hangsúlyozza, hogy a jelenkori világot, a kapitalizmusból a szocializmusba való történelmi átmenet szakaszát mélyreható társadalmi átalakulások és forradalmi forrongások jellemzik, amikor a szocialista forradalmak és a gyarmati uralmat megdöntő forradalmak eredményeként változnak a társadalmi és politikai erőviszonyok, mégpedig a békéért, a társadalmi felszabadulásért és a nemzeti függetlenségért síkraszólló erők javára. A határozat hosszasan foglalkozik az el nem kötelezettséggel, amely — mint kiemeli — „nagy lendületet adott a békéért, a nemzeti függetlenségért, az egyenrangú nemzetközi együttműködésért vívott harcnak". A határozat rámutat, hogy a feszültség enyhülésének egyik legjelentősebb eredménye a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A belgrádi találkozó tartalmas politikai párbeszédnek bizonyult. Noha különféle nehézségek és ellentétes érdekek is kifejezésre jutottak a tanácskozáson, építőjellegű vonatkozásai mutatkoznak meg az általános egyetértésben, abban, hogy a helsinki záróokmány az európai államok viszonya fejlesztésének tartós alapja. A határozat aggodalommal foglalkozik a fegyverkezés fokozódásával és megállapítja, hogy a fegyverkezési hajsza a jelenlegi legsúlyosabb problémák közé tartozik. A dokumentum kijelenti, hogy a JKSZ támogatja a nemzetközi munkásmozgalmon belüli pozitív irányzatokat, mert azok „érvényre juttatják a pártok önállóságát, a szocializmusért folyó harc útjainak és formáinak változatosságát és elősegítik a szocializmusnak, mint világfolyamatnak izmosodását”. A határozat végezetül Jugoszláviának a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataival foglalkozik, s megelégedéssel nyugtázza, hogy „a Magyar Népköztársasággal kialakított sokoldalú együttműködésben mind állami, mind pártvonalon rendkívül gyümölcsöző eremdények születtek”. A küldöttek ezt követően a JKSZ szervezeti szabályzatának módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatokat fogadtak el. A módosított okmány a többi között rámutat arra, hogy a párt működésének eszmei és elméleti alapja a tudományos szocializmus, a marxizmus—leninizmus. A demokratikus centralizmus a döntéshozatal demokratikus előkészítését és minden párttag ama kötelezettségét jelenti, hogy közreműködjék a többség által hozott határozatok végrehajtásában — hangsúlyozza a módosított szervezeti szabályzat, amely végül rögzíti, hogy Joszip Broz Titót, aki több mint 40 esztendeje áll a párt élén, a megelőző X. kongresszus örökösen a JKSZ elnökévé választotta. A határozatok elfogadása után a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a párt új vezető szerveit. A Központi Bizottság elnökségének titkárává Sztane Do- lancot választották meg. A Központi Bizottság végrehajtó titkárai: Milan Gajevics, Mi- lojko Grulovics, Pavle Gazi, Trpe Jakovlevszki, Vlado Jan- zsics, Ferhat Popovics, Major Nándor, Marko Orlandics, Gyúró Trbovics. Közös közlemény a magyar párt- és kormány küldöttség lengyelországi látogatásáról (Folytatás a 3. oldalról) A felek, hangsúlyozva az atomfegyverkezési verseny megfékezésének rendkívüli jelentőségét, síkraszállnak mindenfajta új tömegpusztító fegyver, köztük a neutronfegyver gyártásának terve és azoknak a világ bármely részén való elhelyezése ellen. Magyarország és Lengyelország teljes támogatásáról biztosítja azokat a nagyjelentőségű javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének rendkívüli, leszerelési ülésszakán. A felek kifejezik reményüket, hogy az ENSZ közgyűlésének rendkívüli, leszerelési ülésszaka kedvező légkört teremt a fegyverkezési verseny megállításához és a leszereléshez, kidolgozza a konkrét tennivalók programját, és ezzel fontos lépést tesz a leszerelési világértekezlet összehívásának útján. A felek hangsúlyozták a Szovjetunió és az Egyesült Államok SALT-tárgyalásainak jelentőségét, amelyek sikeres befejezése hozzájárulna a nemzetközi kapcsolatok légkörének javításához, a más területen folyó leszerelési tárgyalások előmozdításához. A felek nagy súlyt helyeznek a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről Bécs- ben folyó tárgyalásokra, síkraszállnak a megállapodás mielőbbi megkötése mellett valamennyi, a megállapodásban részt vevő állam egyenlő biztonságának elve alapján. Abból a változatlan álláspontból kiindulva, hogy az ember alapvető joga békében élni, a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, valamint minden haladó erővel együtt továbbra is a tartós béke alapjainak megerősítésére törekszik Európában és a világban. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szolidaritásáról biztosítja a Vietnami Szocialista Köztársaságot, amelynek békés építőmunkáját ismét veszély fenyegeti. Határozottan támogatják a Vietnami Szocialista Köztársaság javaslatait, azt a törekvését, hogy politikai eszközökkel oldják meg a térség nyitott kérdéseit. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kambodzsa népei számára jelenleg a béke megőrzése és a népgazdaság fejlesztése a legfontosabb. A felek ismételten kijelentették, hogy szolidárisak valameny- nyi, az imperialista agresszió ellen küzdő néppel, támogatják harcukat a politikai és a gazdasági függetlenségért, országuk szuverenitásáért. Támogatást nyújtanak a haladó társadalmi rendjük építésén munkálkodó fejlődő országoknak. Támogatják Etiópia népének küzdelmét országa egységéért, a haladó vívmányok védelméért. Síkraszállnak a gyarmatosítás maradványainak felszámolásáért, a faji megkülönböztetés megszüntetéséért, támogatják Namíbia és Zimbabwe népeinek igazságos harcát országuk teljes függetlenségéért. A felek ismételten aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is bonyolult, robbanásig feszült a helyzet a közel- keleti térségben. Hangsúlyozták, hogy a konfliktus tartós és igazságos megoldása csak akkor lehetséges, ha az izraeli csapatokat kivonják az 1967-ben megszállt összes arab területről, ha biztosítják a palesztinai arab nép jogainak érvényesítését, beleértve saját állama létrehozását, és garantálják a térség valamennyi államának függetlenségét és biztonságát. E célból fel kell újítani a genfi békekonferenciát az összes érdekelt fél részvételével. A felek megelégedésüket fejezték ki, hogy a kommunista és munkásmozgalom befolyása erősödik világszerte. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt továbbra is arra törekszik, hogy erősödjön az európai kommunista és munkáspártok együttműködése a békéért, az enyhülésért, a társadalmi haladásért vívott harcban az 1976. évi berlini értekezlet dokumentumában lefektetett elvek alapján. A két párt határozottan szembeszáll mindenféle szovjetellenes és kommunistaellenes kampánnyal, a burzsoáziának és a reakció erőinek a munkásmozgalom gyengítésére, valamint a kommunista pártok egymással való szembeállítására irányuló próbálkozásaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt arra törekszik, hogy fejlessze kapcsolatait a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal. A két küldöttség megbeszélései az őszinteség és a bizalom légkörében zajlottak le, és valamennyi megtárgyalt kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A felek kifejezik mély meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Lengyel Népköztársaságban nagymértékben hozzájárul a két párt, állam és nép barátságának és együttműködésének további elmélyítéséhez. A magyar párt- és kormány- küldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében lengyel párt- és kormány- küldöttséget hívott meg baráti látogatásra a Magyar Népköz- társaságba. A meghívást köszönettel elfogadták. Keresztyén békevilággyűlés kezdődött Prágában Csütörtökön Prágában kilencvenöt ország 600 képviselőjének részvételével ünnepélyesen megnyílt az V. keresztyén békevilággyűlés. A keresztyén békekonferencia legmagasabb fórumán a magyar egyházakat 25 tagú delegáció képviseli. A küldöttség tagjai között van Bartha Tibor református, Káldy Zoltán evangélikus, Kacziba József római katolikus püspök, valamint Plotay Sándor, a szabadegyházak tanácsa elnöke és Berki Feriz, a magyar ortodox egyház esperese. Nyikogyim leningrádi és novgorodi metropolito elnöki ' megnyitója után dr. Tóth Károly református püspök, a keresztyén béke- konferencia főtitkára ismertette a viiággyűléshez érkezett üdvözleteket, köztük Fidel Castro, Nicolae Ceausescu, Morardzsi Deszai, Erich Ho- necker, Gustáv Husák, Piotr Jaroszewicz, Urho Kekkonen, Alekszej Koszigin, Julius Nye- rere és Kurt Waldheim jókívánságait. üdvözlő táviratot küldött Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára is. Ebben nagyra értékelte azt az eredményes tevékenységet, amelyet a keresztyén békekonferencia a népek közötti bizalom erősítéséért, a béke megszilárdításáért az elmúlt évtizedben kifejtett, hangsúlyozta: „Korunkban az emberiség számára nincs nagyobb és szentebb cél, mint a béke védelme, a háború megakadályozása. Ez összefügg a legalapvetőbb emberi joggal, az élethez való joggal. A szocializmust építő magyar nép mély rokon- szenvéről és cselekvő támogatásáról biztosíthatom a keresztyén békekonferenciát, az önök humanista törekvéseit. Kívánok magasztos céljaik valóra váltásához sok sikert.”
