Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-23 / 171. szám

2 Dunántúlt napló 1978. június 23., Ciyány­közművelődési tábor Elhinteni a kultúra magvait Láncszem a telep és a művelődési ház között A zselici erdő sűrűjében ta­láltunk rá Mezei Józsefre és ci­gány baráiaiia. A Népművelési Tanácsadó vezetőjét csak vilá­gosabb haja különböztette meg a csoport tagjaitól, no meg az. hogy papírt és ceruzát szoron­gatott a kezében. — Ma már hét kilométert gyalogoltam — mondta inkább dicsekedve, mint panaszkodva, miközben az általa szervezett és vezetett cigány-közművelődé­si tábor lakói a VIT-túra utolsó feladatainak megoldásán fára­doztak. Hétfőn tizennyolc fiatal ci­gánylány és -fiú költözött be a szigetvári természetbarát klub terecsenypusztai kulcsosházába. Baranyai községekben válasz­totta ki őket a művelődési ház vezetője. A feladatuk nem ke­vesebb lesz, mint kapcsolatot tartani a cigányság és a műve­lődési intézmények között. Köz­vetíteni az igényeket, elmonda­ni a gondokat, s ugyanakkor felhívni a figyelmet a kulturál­tabb élet lehetőségeire. — Elégedett a kiválasztott fia­talokkal? — Nem csalódtam az ittlévők- ben — mondta Mezei József. — Csak az a baj, hogy nem min­denki válaszolt a felhívásunkra. Harminc személyre számítottunk, de még húszán sem vagyunk. A művelődési házak vezetői nem mindenütt állnak a helyzet magaslatán. — Mi a tábor programja? — Ha hivatalos akarok lenni, úgy fogalmazom meg, hogy „problémaközpontú kiscsopor­tos foglalkozások" folynak itt. Magyarán: itt és most mind­járt a gyakorlatba kívánjuk ül­tetni azt az elvet, hogy a kul­túrát csak úgy lehet hatékonyan terjeszteni, ha érdekeltté tesz- szük az embereket. Vagyis olyasmiről beszélünk nekik, ami érdekli, nap mint nap foglal­koztatja őket. így a tábor meg­nyitása után azonnal összeül­tünk, s minden fiatallal mély interjút készítettünk. Rengeteg probléma szóba került, a gye­rekkortól az iskolán keresztül a jelenlegi munkahelyig. Tudtuk már, miről kell velük beszélni! Kedden a beilleszkedés volt a téma. Levetítettünk két doku­mentumfilmet, aztán vitatkoz­tunk. Meglepett aktivitásuk és őszinteségük. Az iskola, a lakás és a falvakba költözés volt a A túra utolsó feladatain gondolkoznak a tábor résztvevői Nyugdíjas- találkoEÓ a MOFA-ban A Mohácsi Farostlemezgyár nem feledkezik el régi munká­sairól. Vidám nyugdíjastalál­kozó színhelye volt tegnap dél­után a gyár ebédlője. Az 1959- es üzembehelyezés után a gyárból nyugdíjba ment vala­mennyi még élő dolgozót meg­hívták. A MOFA párt, gazda­sági és tömegszervezeti vezetői uzsonnával fogadták az idős embereket. Természetesen a száznál több egykori MOFA-s főként a régi küzdelmes évek­ről beszélgetett legszíveseb­ben, maradt azonban idő vi­dámabb időtöltésre is, hiszen Kersics Anka és a mohácsi tamburazenekar gondoskodott a jókedvről. Egy hét múlva kiállításnyitás Készülődés a nagy termékparádéra Tegnap megérkeztek a Ivoviak Egy hót múlva megnyitja ka­puit az országos bőr- és cipő­ipari kiállítás, a maga nemé­ben az első ilyen bőrös sereg­szemle, melynek házigazdája Pécs, rendezője pedig a Ma­gyar Divat Intézet és a Me- csek-Tourist. A kiállítás színhe­lyén, a Zrínyi és a Radnóti Köz- gazdasági Szakközépiskolák és a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Tanuló Iskola termeiben már minden mozgásban van, munkában a berendezők és a dekoratőrök, érkeznek az áruk is. A tegnapi nap legfőbb ese­ménye az volt, hogy megérkez­tek áruikkal együtt a szovjet kiállítók is. A Ivoviak a ven­téma; érdekes, hogy a „mese­beli három kívánság" teljesíté­se esetére szinte kivétel nélkül családi házat kívántak az első helyen. Rendeztünk aztán „nyílt tárgyalást", volt védő, vádló és bíró. Egy sereg tanút is meghallgattunk. Három ese­tet dolgoztunk fel: a gyerek nem jár iskolába; szülői ha­nyagság miatt meghalt egy kis­gyerek; a tanács nem engedte a cigányt a faluban telket vá­sárolni. Beszélgetünk a kultúrá­ról, ízlésről, a demokráciáról, a munkahelyről. A szombaton záruló tábor ve­zetésében Mezei József segítői Vargáné Kékes Anna, a mozs- gói művelődési ház vezetője és Orsós Lajos, a cigány-albizott­ság tagja. Epilógusként a siklósi Petro- vics Dömötör telepedett mel­lénk. A táborlakók által sütött jó ízű „cigánypogácsát" nyúj­tott oda, s kérte, írjuk meg, hogy köszönik a táborban ka­pott segítséget. íme. H. J. Új főiskola Új főiskolával bővül július 1- én, a magyar felsőoktatási in­tézmények hálózata: a Minisz­tertanács most megjelent ha­tározata alapján megkezdi működését a tanácsakadémia továbbfejlesztésével létrehozott Államigazgatási Főiskola. Bár papíron július 1-től mű­ködik az új főiskola, gyakor­latilag az 1978/79-es tanév kezdetén, szeptemberben kel életre. A főiskola alapvető fel­adata a tanácsi és más állam- igazgatási munkakörök betöl­tésére alkalmas igazgatási szakemberek képzése. A kép­zés a nappali tagozaton há­rom, levelező és esti oktatás­ban négy év. A tanulmányok befejezését követően államvizs­gát tett hallgatók főiskolai ok­levelet kapnak. Magyarhertelend látképe, és az Oreg-hegy lábánál épített hétvégi nyaralóházak Ettől a héttől kezdve min­den pénteki számunkban Ba­ranya egy-egy jellegzetes tá­jára, nevezetesebb helyére ka­lauzoljuk el olvasóinkat. Tesz- szük ezt azzal a céllal, hogy a kevésbé felkapott, de ide­genforgalmi szempontból még­is számottevő vidékek, telepü­lések, látványosságok felkere­sésére kedvet csináljunk a tu­ristáknak, az üdülésre, pihe­nésre vágyóknak. Az első alkalommal me­gyénk egyik viszonylag eldu- gottabb, ám mégis kedvelt fürdőhelyét, Magyarhertelendet mutatjuk be. A Pécs—Kaposvár közötti országútrál Magyarszéknél le­kanyarodva, Baráturon keresz­tül közelíthető meg gépko­csival a dombok lábánál meg­búvó Magyarhertelend. A falu végétől alig pár lépésre ví- kendházak, hétvégi nyaralók sora jelzi: sokan felfedezték Magyarhertelend Kellemes környezet, jó ellátás, csend mór Baranya e kis gyöngysze­mét. A strandbejáró előtti parkolóban néhány autó, egyi- ken-másikon vastag porréteg, tanúsítva; gazdáik nem a szomszédból látogattak erre a tájékra, hanem messzibb vi­dékekről, ahová eljutott a me­leg vizű fürdő híre. Benn a gyepen labdázó, játszadozó gyerekek, néhány, az árnyas fák alatt a tűző nap elől ol­talmat kereső strandoló. Csend, nyugalom, békesség mindenütt. A két gyermeklu­bickoló közül az egyik üres, partján barnára sült lányok csivitelnek. A nagymedencé­Az MNOT akciója A baranyai fiatalok, elsősor­ban a lányok szakma- és pá­lyaválasztása iránt érdeklődött két napon át a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöksége mellett működő munka- és köz­életi bizottság három tagja, akik szerdán érkeztek Pécsre. Délelőtt a megyei pártbizottsá­gon párt-, állami, tömegszerve­zeti vezetőkkel, illetve számos iskola, nagyüzem képviselőivel beszélgetve gyűjtöttek informá­ciókat. A tanácskozáson részt vett Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának osztályvezetője. Dél­után a Komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalatnál és a Pécsi Szikra Nyomdánál szereztek ta­pasztalatokat. Tegnap Kádár Németh Bélá- nénak, a megyei pártbizottság nőreferensének kíséretében a FIM Zsolnay gyárába látogat­tak, ahol Bosnyák János igaz­gató tájékoztatta őket az itt dolgozó fiatal nők helyzetéről, tanulási, továbbképzési lehető­ségeiről. Délután a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának titkárságán szülői munkaközösségi elnökökkel, pe­dagógusokkal beszélgettek. Az észrevételeket, véleményeket, ja­vaslatokat cserélő tanácskozá­sokon részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizott­ságának titkára. A kétnapos látogatás tapasz­talatait további négy megyében, illetve a fővárosban végzett tá­jékozódást követően összegzik. A fiatalok pályaválasztásáról, a választás segítéséről szerzett információkat, véleményeket még ez évben az MNOt ta­nácsülése elé terjesztik. Kisárutermelők kitüntetése Azokat a kisáru termel őket tüntették ki tegnap délelőtt a MESZÖV-székházban rende­zett tanácskozáson, akik a ta­valyi évben a legjobb eredmé­nyeket érték el. A Baranya megyei Áfészek és szakcsopor­tok 1977. évi munkájúit Balázs János, a MÉSZÖV osztályveze­tője értékelte: Baranyában a kisárutermelők még sosem ad­tak el annyi árut, mint a ta­valyi évben. Csupán az Áfészek 241 millió forint értékű termé­ket vettek át, amiből 164 mil­lió forintnyit a szakcsoportok termeltek meg. Az értékelés után Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke ki­tüntetéseket és okleveleket adott át. A kisállattenyésztők közül Mogyorói Ferenc siklósi nyúltenyésztő a „Báldi Bálint" emlékérem arany, Ulmer Antal mecsekjánosi nyúltenyésztő pe­dig az ezüst fokozatot vette át. A villányi szőlőtermelő szakcso­port a „Bereczki Máté” emlék­érem arany fokozatát kapta meg, ugyanezt a kitüntetést vehette át Vég Imre tótföldi zöldségtermelő és Haraszti Ká­roly villányi szőlőtermelő is. A „Bereczki Máté” emlékérem bronz fokozatát Radó János pécsi és Bernát Ferencné lány- csóki szakcsoporti tag vette át. A „Sőtér Kálmán" emlékérem bronz fokozatát Esküdt Gyula pécsi méhész kapta meg. A ki­tüntetéseken kívül három szakcsoportnak és nyolc kister­melőnek okleveleket adtak át. Mátrai József nyúltenyésztő, aki a húsvéti pécsi nyúlkiállítás nagydíját nyerte, átvette a ki­állítás vándorserlegét. G. M. ben éppen most cserélik a vizet, de fürdőző így is akad. Egy házzal arrébb, a sétány végén nyílik az udvar, ahol a medence 42 fokos vizében az idősebbek találnak felüdü­lést. Az Erdőalja bisztró han­gulatos kerthelyiségében már randevúznak a korgó gyom­aiak, a 10—12 félét kínáló étlapot böngészve. Csak a büfé, lángos- és pecsenyesü­tő előtt állnak. Kevesen — korán van még. Nagy László, a reggel fél nyolctól este hatig nyitva tar­tó fürdő vezetője szerint hét­végeken — Jó idő esetén — másfél ezren is megfordulnak itt. Még többen jönnének, de a megközelítés nem a leg­jobb. Vonattal még csak-csak (naponta négy szerelvénypár érinti Magyarhertelendet), ám autóbuszok meglehetősen rit­kán járnak erre. A gépkocsin érkezők számára két lehetőség adódik: Magyarszéknél letér­ve a főközlekedési útról, vagy Abaligetet, Kishajmást érintve. Mindenképpen az első meg­oldást ajánljuk. Magyarhertelend többfélét kínál az ide látogatóknak: mindenekelőtt strandolást, amellett pár órányi pihenést a kellemes környezetben, nyu­galmat. Ki* lehet próbálni. Megéri. H. L. déglátóipari tanuló iskola < létének egyik nagytermét* kaptak helyet, termékeik látv nyos megjelenítéséről a szén lőrinci költségvetési üzem dek ratőrjei gondoskodnak. A három iskolában, mint en lítettük, minden mozgásbe van. De nemcsak a kiállítói te mekben, hanem épületeken k vül is jócskán akad munka, vásár bejárata a Zrínyi Mikit Közgazdasági Szakközépiskol frontján lesz, itt magas part vánokból tetszetős fogadófalt építenek. A kertben színpadi és nézőteret építenek, a Mc gyár Divat Intézet itt tartj majd színes divatbemutatóit ne ponta többször is. Nem ki munkának ígérkezik még a Szé chenyi tér, a kiállítás környéké nek és az oda vezető útnak a ünnepi fellobogózása. Mint Pé terfia Zoltán, a kiállítás műsza ki szervezője elmondta, a ki állítás előkészületeinek munkc jól haladnak, vasárnap is dől goznak, minden feltétel adott hogy a jövő hét péntekjén nyíli pécsi kiállítás a magyar bőr- é bőrfeldolgozó ipar látványo felvonulása legyen. Pedagógiai kutatóbázis Szentlőrincen Együttműködés felsőfokú tanintézetekkel Lassan egy évtizede műkö­dik Szentlőrincen az 1. számú kísérleti iskola, amely idén bocsátotta ki az első nyolca­dik osztályt. Az elmúlt kilenc évben tudományos* mércével is mérhető eredmények szület­tek Szentlőrincen, ezért az Oktatási Minisztérium tudomá­nyos kutatócsoport létrehozá­sát tervezi az 1. számú isko­lában. A terv keretében az intézet tudományos kutatóhel­lyé válna, melynek feladata az eddigi és a további mun­ka elemzése és az ebből le­vonható általánosítás. A ku­tatógárda különböző pedagó­giai területekről verbuválódik, augusztus elsejével kezdi meg munkáját, melybe másutt te­vékenykedő szakembereket is bevonnak. Eddig is jó kap­csolatot sikerült kialakítani a Pécsi Tanárképző Főiskola ne­veléstudományi tanszékével és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel is. Mint dr. Gáspár László, az iskola igazgatója elmondotta, ezek a kísérletek nem a gyerekekkel folynak, hanem a nevelési alaphelyzettel, az oktatás kö­rülményeivel és viszonyaival, melyeket az adott lehetősége­ken belül a társadalom szük­ségleteinek megfelelően lehet tovább bővíteni és gazdagí­tani. Földrengés Békés megyében Hat hullámban észleltek földrengést Békés megyében csütörtökön hajnali 3 óra 30 perctől 4 óráig. A legerősebb földmozgás Békés városban volt, a földlökéseket morajlás kísérte. A földrengés a Richter- skála szerint 3.5—4.5-es erős­ségű volt. A környéken még a reggeli órákban is utórezgések voltak. A rengések következté­ben kisebb károk keletkeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom