Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-01 / 149. szám

1978. június 1., csütörtök Dunantüii napiö 3 Baranya is lépett egyet Hz orvosi rehabilitáció magva Harkányban A rehabilitációs osztály egyik expanderes izomerősítője Tért hódit a KAF Közműalagút, közműfolyosó Építőipari szakemberek' ' ' Pécsett A KAF. a közműalagutas- közműf'olyosós építési rendszer tapasztalatairól tanácskoztak Pécsett az ország szinte vala­mennyi tervező, beruházó, ki­vitelező és üzemeltető válla­latának szakemberei. A Ivov-kertvinosi helyszíni bejáráson irigykedtek a duna­újvárosiak, győriek és szegedi­ek, akiket most foglalkoztat a közművek alagútba helyezése, elismeréssel szóltak az „úttö­rő" pesterzsébetiek és debre­ceniek, de a többi város kép­viselői is. A tapasztalatszer­zést az MTESZ-ben konzultáció követte a házigazdák és a Szociális gondozó figyeli a beteget Életünk hordozza az előre nem látható dolgokat; a kér­dőjelekkel mindig számolnunk kell. Megannyi, a hétköznapok menetét felborító esemény kö­zött ott a munkaképesség csökkenése; baleset, betegség nyomán egyre többen akadnak ma hazánkban, akik eredeti foglalkozásuktól kénytelenek búcsút venni. Mi lesz az­tán ...? Marad a rokkant­nyugdíj, a félreállás, többnyi­re az egyén számára rossz fél­megoldás ... S nem jó ez a tár- 'sadalom szemüvegén át nézve sem; szaporodik az eltartottak, fogy a dolgozók száma. Mindebből az egyetlen ki­vezető út az orvosi rehabilitá­ció, azaz — az elvesztett fizi­kai képességek visszaállítása, ezek hátrányainak kiküszöbölé­se. Szakmai átképzéssel a csökkent munkaképességű ál­lapotának megfelelő munkára találhat. Start: 42 ággyal Az orvosi rehabilitáció kér­dése napjaink egyik legizgal­masabb, legégetőbb kérdése. Gyerekcipőben jár még, úgy- ahogy végezzük az üzem ka­puin belül-kívül, a rászorultak töredéke jut el addig, hogy új hivatást, új életcélt kapjon. Különféle kezdeményezésekkel találkozunk; az orvosi rehabi­litáció szempontjából me­gyénként más és más kép fo­gad. Most Baranya is lépett egyet, s e lépést örömmel üdvözöl­hetjük. Rehabilitációs osztályt szerveztek a harkányi Gyógy- lürdőkórházban, amely a kö­zelmúltban kezdte meg műkö­dését, összesen 42 ággyal. Dr. Molnár Lajossal, az osztály frissen kinevezett főorvosával a harkányi feladatokat próbál­tuk vázolni. A rehabilitáció címszó alatt sok mindent lehet csinálni — de lehet semmit sem, így a kérdés jogos: va­jon milyen perspektívái vannak e vonalon Harkánynak, milyen célokat tűzött ki a rehabilitá­ciós osztály? Milyen betegsé­gek, illetve betegségcsoportok területén várható, hogy az osz­tályon folyó kezelések ered­ményeként a beteg állapota oly mértékben javítható, hogy ismét munkaképes lesz, illetve betegállományának .ideje le­rövidül? Harkány profiljából ered, hogy az osztályra mozgásszer­vi károsodottak kerülhetnek. Kóroktani szempontból tehát a congenitális - veleszületett — traumás, degeneratív és gyulladásos eredetű mozgás- szervi károsodások sorolhatók ide. Az osztályon folyó kezelé­sek egyrészt a hagyományos mechano-, elektro- és balneo- therápiából, valamint egyéb eszközös kezelésekből tevőd­nek össze. A gyógyításhoz- gyógyuláshoz szükséges eszkö­zök helyben vannak — a harká­nyi gyógyvízről nem is szólva —, van tornaterem, s szakképzett személyzet; orvos, gyógytor­nász, pszichológus ... Emellett — az osztályvezető főorvos kü­lön kihangsúlyozta — nem mellékes az a körülmény sem, hogy a gyógyítási idő szinte korlátlan. Korábban ugyanis a beutalt átlagban három hé­tig „foglalhatta ágyát”, a re­habilitációs osztályon viszont nincsenek időbeni megköté­sek. így természetes, hogy a beutalt — nem a legjobb szó ugyan - rehabilitáltam azaz fizikai képességeit visszanyer­ve hagyja el a kórházat. Az osztályon — a szükségnek megfelelően — női és férfi részleget alakítottak ki, s a beteg szakorvosi javaslattal érkezik. Bizottság dönt afelől — a jelentkező korát, betegségét és egyéb szempontokat figye­lembe véve —, hogy beutalha­tó-e a rehabilitációs osztályra. Ugyanis a beteg gyógyulása után többnyire új szakma után is néz, s ritkán fordul elő, hogy korábbi szakmájába, be­osztásába, korábbi munkapad­ja mellé visszatér, visszatérhet. S ha a rehabilitáció célját nézzük, az osztály törekvése érthető: a beteget az elbocsá­tás után sem hagyják sorsára. Külön e célra beállított szo­ciális gondozó feladata a be­teg további sorsának figyelé­se. Új szakmát szárazhat A szociális gondozó a reha­bilitált egyén szakmai átkép­zéséért, számára új munkahely szerzéséért is felel. A kórház éppen ezért kapcsolatot tart fenn az Országos Rehabilitá­ciós Intézettel, a Szociális In­tézetek Központjával. így a beteg útja is biztosított: to­vábbtanulhat - akár egyete­men is -, vagy az e célra lét­rehozott speciális intézetek egyikében új szakmát szerez­het. Ezek a kapcsolatok adják a harkányi rehabilitációs osz­tály ütőképességét, és persze az is, hogy kapcsolatot tartva az üzemi rehabilitációs bizott­ságokkal, a tanácsokon műkö­dő rehabilitációs-csoportokkal, üzemorvosokkal, a munkahe­lyet is biztosítani tudja. Úgy hiszem, hogy a harká­nyi kezdeményezésben, a re­habilitációs osztály létrehozá­sában a megyei rehabilitációs központ egészségügyi magvát üdvözölhetjük. A napokban startoltak, s így egyelőre még nem látható, nem kézzel fog­ható az a haszon, amelyet se­gítségével magunkénak vallha­tunk. Érjük be annyival: néhány beutalt már megérkezett. Szá­mukra az eddiginél jóval biz­tosabb jövő reményében ... Kozma Ferenc Keresik, de találják-e? Kapós a mélyhűtött csirke a Sallai utcai csirkeboltban, Pécsett Elegendő baromfihús kerül az asztalokra | A belsőség hiány okai | Ojabb ssaküzletek nyílnak Kelendő a baromfihús. Esz- szük rántva, sütve, paprikás­ként, töltelékkel bélelve. A ve­vők keresik a boltokban előhű- tötten, frissen, fagyasztva és ap­rólékként feldolgozva. De va­jon találják-e? A kereslet meg­lehetősen nagy és ez csak ál­landóan nőni fog. És a kínálat? Tud-e lépést tartani vele, mi­lyen most és hogyan alakul az elkövetkezendőkben az áruellá­tás? - erről tudakozódtunk gyártótól, forgalomba hozótól egyaránt. Deme Jánosáé, a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat fő­osztályvezetőjéé a szó:- A vásárlók érdeklődése a friss, előhűtött csirke irányába terelődött, most már hetente 2,5 vagonnyit gyártunk belőle. Ez elegendőnek mutatkozik az igé­nyek fedezésére. Beindult már a szárnyasok darabolása is, ame­lyet eddig Kecskeméten és Kis­kunhalason végeztek. Az év má­sodik felében előállunk a Pé­csett darabolt pecsenyekacsá­val is, ami fagyasztotton kerül forgalomba. Ezzel is bővíteni kívánjuk a választékot, növelni a piacra dobott áru mennyisé­gét. Ami a belsőséget illeti . . . Minden csirkének csak egy má­ja és egy zúzája van, ez az igények korlátlan kielégítésének gátja. Mert, ha grillcsirkét állí­tunk elő, akkor marad meg és csomagolható külön a máj és a zúza. Azonban a grillcsirke iránt nincs nagy kereslet, csupán az előhűtött csirkét viszik a vevők, innen a belsőség-hiány. Apró­lékból is leszállítottuk eddig mindenkor azt a mennyiséget, amit a kereskedelem igényelt, üzemünk ma még nem dolgozik teljes kapacitással, erre csak június végétől, a második mű­szak beindulásától lehet számí­tani, akkortól még jobb lesz a helyzet a baromfihús-fronton. így a gyártó. De mit mond a kereskedelem képviselője, Szendrői Tivadar, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályá­nak vezetője? — Azt hiszem, most már nincs panasz az áruellátásra, elegen­dő baromfihús kerül a megte­rített asztalokra. A pécsi ba­romfifeldolgozó megfelelő meny- nyiségű és minőségű termékkel képes ellátni a baranyai bol­tokat, bár az is igaz, hogy a választék szélesebb is lehetne. Egy adat: az év első három hónapjában 34 vagon vágott baromfi került az üzletekbe, nem véletlen tehát, hogy a szárnya­sok fogyasztását tekintve a me­gyék között az élmezőnyben ál­lunk. . Az ellátás további javítása érdekében a meglévő kettőn felül baromfiszaküzlet nyílik a közeljövőben Pécsett, a Jókai téri, volt tejivó helyén, és a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletsor­ban, valamint Komlón. Remél­hetően minél hamarabb és mind szélesebb választékot nyújtva. H. L. másfél száz vendég között. A tájékoztatók után záporoztak a kérdések, ezekre Horváth Mik­lós, a tervező PTV gépész szakfőmérnöke, Schreiner János, a beruházó UNIBER osztályve­zetője, Gonda László, a kivi­telező és üzemeltető BÁÉV műszaki fejlesztési osztályve­zetője és Makai Árpád, a majdani üzemeltető PÉTÁV osztályvezetője válaszoltak. Aránylag új még nálunk ez a téma. Megoldásában sok mindent vitatnak a szakembe­rek — a létét viszont min­denki elismeri. Tény: nagyobb városrészek építésénél szük­ségszerű a KAF, akkor is, ha pillanatnyilag valamivel töb­be kerül a hagyományosnál, a „földbeásásos" közművesítés­nél. Viszont már a városkép terveinek kialakításánál szá­molni kell, hogy leggazdasá­gosabb, ha a házakat minél rendezettebben — karéjban vagy sávban — helyezik el és ha előre kijelölik az üzemel­tetőt. Az elkészült 450 méte­res pécsi KAF meggyőzött mindenkit: elég a gravitációs szellőzés, tehát nem kellenek ventillátorok, a beépített szenny- és csapadékvíz elve- zetők is képesek szállítani a terep lejtését kihasználva. Az akadékoskodók is belátták: nem kell kismillió drága ellen­őrző automatikával „kitömni” az alagutat, a legszüksége­sebbek is elegendő biztonsá­got nyújtanak. Dr. Stentzl Ferenc, az ÉTI Mélyépítési Kutatási Fejleszté­si Iroda vezetője, a KAF-rend- szer egyik magyarországi meghonosítója: — A szükség szülte a KAF- ot. Az építési technológiánk egyre korszerűbb, míg a null- szint hagyományos módon ké­szül: rengeteg élőmunka rá­fordítással és nem is túl nagy élettartammal. Iparosítanunk kell a mélyépítő és közmű- építési munkákat is, ahogy ezt a Szovjetunióban, az NDK- ban és számos nyugati állam­ban teszik. Az első ilyen mun­kát Pesterzsébeten végeztük, ahol még az épületektől tá­vol, közműalagútban vittük a különféle csöveket és kábele­ket. A „tanpálya” sok min­dent bizonyított, meggyőzte a hatóságokat is az életképes­ségéről. Előnyei: megduplázó­dik a vezetékek élettartama, egyszerűbb a javításuk, kar­bantartásuk, teljes rekonstruk­ciójuk. A szűknek bizonyuló csövek is könnyen nagyobb kapacitásúakra cserélhetők. Építésével felére csökken az élőmunka — egyre nehezebb kubikost szerezni —, szerelő szakipari jellegűvé vált, javult a minősége, általa jobban összehangolhatok a magas- és mélyépítési munkák. A KAF lehetővé teszi a felszíni par­kosítást, emellett város alatti közműüzem lett. Sok helyen nincs szükség a felszíni sze­métszállításra, egyszerűen cső­hálózatban elszívatják a vá­rosrészből a szemetet, de ez még a távolabbi jövő. — Hol célszerű közműala- gutat épiteni? — Minden nagy lakásszámú új városrészben, nagyvárosok belső rekonstrukciós, szanálá- sos területein és a jelentő­sebb közlekedési csomópon­tokban ez az egyetlen célra­vezető megoldás. — Mi a véleménye a pécsi KAF-ról? — Jól dolgoztak a szakem­berek, ennek köszönhető, hogy minden közművet magában foglal és a földgáz-vezeték­nek is betervezték a helyét Az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja, az ÉTÉ mérnöki létesítményi és közműépítési szakosztálya és az ÉVM városi mélyépítési célprogram bizottsága közös szervezésében megrendezett or­szágos konferencia a KAF ügyének és a részt vevő szak­embereknek is hasznos volt. Murányi László Háttér A magyar mezőgazda­ság mai felpezsdült álla­potában, átlagban szá­mítva, naponta háromszáz- millió forintnyi értéket bo­csát ki. Ám ehhez ugyan­csak naponta 180 millió forint értékű ipari terméket igényel. Ennek a bizonyos 180 millió forintnyi értéknek előállítási helyét nevez­zük ipari háttérnek. A fo­galom mindig létezett, de igazi jelentősége a kor­szerű nagyüzemi mezőgaz­daságban bontakozik ki. Mert a mai mezőgazdaság igénye nem olyan, hogy ha van jó, ha nincs, ak­kor is lesz valahogy. Mert ebből a 180 millióból né­hány ezer forint értékű ipa­ri termék hiánya is pótol­hatatlan veszteségeket okozhat. Az ipari háttér fogalma ismert, azonban elsősor­ban a gépiparra szoktuk alkalmazni. Nem mindig dicsérően. A mezőgazda- sági eszközellátásban — az alkatrészekről nem is beszélve — millió forintos nagygép ugyanúgy szere­pel a hiánylistán, mint a kiskertekbe szükséges har­minc forintos szerszám. Az ellátás zökkenőit panaszolva, könnyen meg­feledkezünk a mezőgaz­daság másik háttéripará­ról, a vegyiparról. Pedig ennek tevékenységéről szólva, módunkban áll hogy egyértelműen dicsér­jünk. A magyar vegyipar két­szeresen is példát mutatott a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Amikor a ma már kiteljesedett, hatalmas fejlődés kezdő­dött, akkor az országos vezetés a műtrágyagyártást helyezte a rangsor élé­re, még annak árán is, hogy ily módon a műanyag­ipar kicsit háttérbe szo­rult. Tíz év alatt tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágya-felhasználás. Itt az ipari háttér érdemét nem kisebbíti az a tény sem, hogy közben megnö­vekedett az import ará­nya. Ez ugyanis azt mutat­ja, hogy a vegyipari kül­kereskedelem is elsőrendű célkitűzésnek tartja a me­zőgazdaság kiszolgálását. És a műanyagipar fejlő­dése is szolgál mezőgaz­dasági célt, hiszen éppen mostanában helyeztek üzembe egy méregdrága gépsort, amely még alkal­masabb fóliát gyárt, amit a primőr termelők használ­nak. Említettük, hogy van má­sik vonal is. Ez pedig a finomvegyipar. Hazai gyógyszergyáraink külö­nösebb állami ösztönzés nélkül, elsősorban a jó üzletet és a nagy felve­vőképességű piacot látva kezdték el a mezőgazda- sági rendeltetésű cikkek gyártását. Ezek: növény­védőszerek, állatgyógyá­szati cikkek és a korszerű takarmányozáshoz szüksé­ges finomvegyipari termé­kek, úgynevezett premixek. Van már olyan gyógyszer- gyárunk, amelynek termé­keiben, közel ötvenszáza­lékos arányt képviselnek a mezőgazdasági cikkek. Mégpedig úgy, hogy a gyár milliókat (dollárban) áldoz licencek vásárlásá­ra és kutatói kapacitását is jórészt ennek a profil­nak fejlesztésére állítja. így jutottunk el odáig, hogy jna a nagyüzem ag- ronómusa bizonyos lehet abban, hogy a szükséges műtrágyát meg tudják vá­sárolni, sőt variációkat is dolgozhat ki, hogy ilyen vagy olyan készítményeket alkalmazzon-e. Földeáki Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom