Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-22 / 170. szám
1978. június 22., csütörtök Dunántúlt napló NAGYVILÁGBAN Ecevit Moszkvában Bülent Ecevit török miniszterelnök Moszkvába érkezeti A képen Ecevit vendéglátójával, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel. Bülent Ecevit török miniszter- elnök szerdán többnapos, hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Moszkvai tartózkodása alatt ankarai jelentés szerint Ecevit tárgyalásokat folytat Alekszej Koszigin szovjet kormányfővel, és fogadja őt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. A török kormányfőt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és más hivatalos személyiségek köszöntötték. Ecevitet elkísérte moszkvai tárgyalásaira Hikmet Cetin államminiszter és Gunduz Okcun külügyminiszter is. Magyar párt- és kormányküldöttség Lengyelországban Bizottsági üléseken ■ folytatódott a JKSZ kongresszusa Belgrad A JKSZ XI. kongresszusa szerdán hat munkabizottságban folytatta a vitát a Központi Bizottság jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról. A hat jugoszláv bizottság közül a jugoszláv külpolitikát és nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozóban a küldöttek ismét hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezettség politikája a JKSZ és a kormány tartós irányvonala. Kiemelték Tito elnök külpolitikai aktivitásának, s a vezető külföldi államférfiakkal sorrakerülő találkozóinak nagy jelentőségét. A felszólalók a többi között megelégedéssel szóltak arról, hogy az elmúlt években Jugoszlávia együttműködése tovább erősödött a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Magyarországgal, az NDK-val és más szocialista országokkal. Kiemelték: alapvető feladata közvetlenül szomszédos országokhoz fűződő baráti viKommentar Színesfilmre kínálkozik a kép: a Földközi-tenger vo- kító kékségét hirtelen fölváltja a végtelen líbiai sivatag rózsaszíne. Tízezer méteres magasságból békés a látvány, a történelemkönyvek azonban híven megörökítették a líbiai partokért vívott hosszabb-rövidebb háborúk véres históriáját. A történelem előtti időkben nomád, hamita eredetű törzsek lakták a térséget. Később a föníciaiak, majd a görögök vetették meg lábukat a mai Líbia területén. Perzsa, macedón, római hódítók csatáznak partjaiért és oázisaiért, 643-ban — tehát több mint 1300 éve — érték el Líbiát az első arab hódítók. Azóta hosszabb időre csak a törökök uralták, s egy történelmileg rövid periódus, ban az olasz gyarmatosítás színtere. Huszonnyolc esztendeje kiáltották ki Líbia függetlenségét. Első - és egyben utolsó — uralkodója, Mohamed Idrisz Al-Mahdi AI Szeszony ápolása, illetve megteremtése. A kongresszus egész napi tanácskozása a bizottságokban zajlott. * Pokrivnica A horvátországi Pokrivnicá- be, a jugoszláviai élelmiszer- ipar egyik központjába látogatott szerdán a Magyar Szocialista Munkáspártnak a JKSZ XI. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A magyar delegáció vezetőjét, Huszár Istvánt, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagját, s a küldöttség tagjait, köztük Be- recz Jánost, az MSZMP nemzetközi osztályának vezetőjét, Halász Józsefet, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetét a Podravka élelmiszeripari kombinát igazgatósági nagytermében Ivanics Stefan, a pokrivnicai járás tanácselnöke, s a kombinát vezetősége üdvözölte. A gyűlésen felszólalt Huszár István is. (Folytatás az 1. oldalról) ságáért. Az emlékműnél Kádár János helyezte el a magyar párt- és kormányküldöttség koszorúját. Ott volt a koszorúzási ünnepségen számos lengyel veterán, a fasiszták elleni harcok egykori részese. Találkozásuk Kádár Jánossal megkapó mozzanata volt a kegyeletes aktusnak. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára beírta nevét abba a díszes könyvbe, amely a hősi emlékműnél tisztelgő vezető személyiségek aláírását őrzi. Ezután került sor a magyar párt- és kormányküldöttség varsói látogatásának első hivatalos programjára. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának székházóban Kádár János és Edward Gierek találkozott, majd megkezdődtek a magyar—lengyel hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János vezeti. Tagjai: Lázár György, Gyenes András, Púja Frigyes és Garamvölgyi József. A lengyel tárgyaló delegáció vezetője Edward Gierek. Tagjai: Henryk Jablonski, Piotr Ja- roszewicz, Edward Babiuch, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Ry- szard Frelek, a Központi Bizottság titkára, Emil Wojta- szek külügyminiszter és Tade- usz Pietrzak budapesti lengyel nagykövet. Részt vettek a tárgyaláson a két delegáció szakértői is. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán este vocsorát adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és a magyar párt- és kormánykül. döttség tagjainak tiszteletére a Minisztertanács polotájában. Részt vett a vacsorán Henryk Jablonski, Piotr Jaroszewicz, valamint a lengyel politikai élet számos vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú vocsorán Edward Gierek és Ká. dár János pohárköszöntőt mondott. Edward Gierek pohárköszöntője Kedves Kádár János elvtársi Tisztelt magyar Elvtársak! Barátaink! A Lengyel Népköztársaság legfelsőbb párt- és állami vezetése nevében ezúttal is szeretném kifejezni őszinte örömömet, hogy vendégünkként üdvözölhetjük körünkben önt, tisztelt Kádár elvtárs, a testvéri magyar párt és a hozzánk oly közelálló magyar nép vezetőjét. Örömmel üdvözöljük önt, Lázár elvtárs és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének többi tagját is. Kedves magyar barátaink látogatását a népeinket összekötő sok évszázados kapcsolatok, marxista-leninista pártjaink közös céljai, a szocialista országok közössége szilárd tagjait alkotó országaink szövetsége és együttműködése kifejezésének tekintjük. Mi, lengyelek, nagyra becsüljük a magyarokhoz fűződő hagyományos barátságunkat, amely áthatja a két ország tör. ténelmét. A harminc évvel ezelőtt aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés beteljesítette azoknak a lengyel és magyar hazafiaknak, forradalmároknak az örökségét, akik 1848-ban a barikádokon, majd pedig a Magyar Tanácsköztársaság védelmében életüket áldozták a sza. badság közös ügyéért. E szerződés új, rendkívül gazdag és tartalmában állandóan bővülő fejezetet nyitott a lengyel—magyar barátság történelmében. Gierek elvtárs a lengyel-magyar együttműködésről szólt, majd így folytatta: „Nekünk. kommunistáknak, az a legfőbb eszmei és erkölcsi kötelességünk, hogy biztosítsuk az embereknek és a népeknek a legalapvetőbb jogát, a békés élethez való jogot. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom dokumentu. maiban a mozgalom történelmi küldetéseként fogadtuk el, hogy az emberiséget megvédjük egy új világháborútól. Az emberiség e nagy ügye elválaszthatatlanul összekop- c^olódik az enyhülés sorsóvql és szervesen kapcsolódik a helsinki záróokmány ajánlásaihoz, amelyet 35 ország — az európoi államok, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Kanada — képviselői írtak alá. A szocialista közösség országai által kezdeményezett — és az ösz- szes békeerők által támogatott - következetes békepolitika révén létrejött enyhülés már nagyon jelentős, pozitív változásokat hozott a nemzetközi kapcsolatokban. Ma a fegyverkezési hojsza megfékezése, a tényleges leszereléshez vezető út megnyitása kulcsfontosságú kérdés. Ezt célozzák a szocialista országok komplex javaslatai és Leonyid Brezsnyev nagyfontosságú kezdeményezései is, amelyeket teljes szívből támogatunk. Reméljük, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli Jeszerelési ülésszaka konstruktív eredményeket hoz, és elősegíti a leszerelési világértekezlet összehívását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló második szovjet- amerikai megállapodás gyors megkötésének, amelyhez szovjet részről megteremtették a szükséges feltételeket. Véleményünk szerint a szocialista országok javaslatai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését célzó bécsi tárgyalásokon a megtorpanást leküzdjék és pozitív megállapodás szülessék. Határozottan követeljük, hogy. halogatás helyett végérvényesen mondjanak le a neutron- fegyver gyártásának és Nyu- gat-Európában történő bevezetésének rendkívül veszélyes terveiről. A lengyel külpolitika - amely elválaszthatatlan része a szocialista országok közössége egyeztetett békepolitikájának — népünk, Európa és a világ békéjének nagy ügyét szolgálja. Nagyra értékeljük a Magyar Népköztársaság jelentős hozzájárulását oz enyhülési folyamat meqszilárdításához, amelyért vállvetve, az egész szocialista közösséggel együtt tevékenykedünk. E közösségből merítjük erőnket és ez teszi hatékonnyá erőfeszítéseinket örülünk, hogy mostani látogatásuk lehetővé teszi, hogy közelebbről megismerjék a LEMP 6. és 7. kongresszusa határozatainak megvalósítósóban elért eredményeinket, s problémáinkat, szándékainkat és terveinket. Közösek céljaink, amelyek elérése fontos érdeke pártjainknak és népeinknek. Kádár János pohárköszöntője Kedves Gierek elvtárs! Kedves Elvtársak, Barátaink! Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége nevében a meghívásért, az elvtársi fogadtatásért, a szocializmust építő magyar nép munkáját méltató szavakért. Szívből üdvözlöm a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának jelen lévő tagjait, vendéglátó házigazdáinkat, mindenkit, aki jelenlétével megtisztelt bennünket. Örömmel tettünk eleget a meghívásnak. Abban a meggyőződésben érkeztünk Varsóba, a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosába, hogy eddigi találkozásainkhoz híven a mostani is tovább mélyíti pártjaink, kormányaink, országaink együttműködését, a hagyományos magyar-lengyel barátságot. Küldöttségünk megelégedéssel tapasztalja, hogy megbeszéléseink a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet kérdéseiről a testvéri barátság, a teljes egyetértés jegyében kezdődtek meg. Kádár János ezután így folytatta : „Hazánkban elismerést kelt a testvéri Lengyelország széles körű és aktív nemzetközi tevékenysége, amellyel hatékonyan előmozdítja a szocialista orszáVagyont érő sivatag nusszi, oki I. Idrisz néven lé- • pett trónra, 1953-ban Angliával húsz, 1954-ben az Egyesült Államokkal tizenhét évre szóló szerződést kötött, amelyben hozzájárult az idegen csapatok líbiai állomó- sozásához. Idrisz királv ideiében Tri- polit Afrika egyik legszeaé- nyebb orszóao fővárosaként em'enették. Okkal: az állam költségvetésének több mint a felét az Eavesült Államoktól és Analiótól származó bérleti díi Jelentette. Az aliq másfél millió lakos túlnyomó többsége analfabéta volt. súlyos betegséqek tizedelték, ráadásul szüntelen belső hatalmi viszálv fenyeaetett. Az orszóq úikori történelmének két leqielentősebb dátuma: 1959. és 1969. szeptember 1. Az előbbi a kire- naiknj Zeltenhez fűződik: ott bukkantak először a kutatók rendkívül aazdaq kőolajmezőre. Az utóbbi avökeres változást hozott Líbia életében: a hadsereq tisztjeinek titkos szervezete — Moamer El-Kadhafi ezredes vezetésével — megfosztja hatalmától az uralkodót és az ország élére 13 tagú forradalmi parancsnoki tanács áll. Szabadság, szocializmus, egység! — ezzel o jelszóval győzött a vértelen forradalom. Azóta az országban csakuqyan forradalmi változás következett be. Líbia ma vagyont érő sivatag, Afrika legjelentősebb olajtermelője: a múlt évben csaknem 100 millió tonna „fekete arany" haqyta el az olajkutakat. Ami o fölemelkedés statisztikáját illeti, a számok le- nyűgözőek. Líbia eqy főre jutó nemzeti jövedelme meghaladja Olasz- és Francia- országét, s a legmagasabb Afrikában: több mint 5000 USA-dollár, s 1980-ra eléri a 6000-et. Az 1,7 millió négyzetkilométeren élő 2,6 millió líbiai 56 százaléka már városokban él — hét esztendeje még 70 százalékuk a sivatagi települések kalyibáiban tengődött. Líbio politikai orientációja- beleértve a külpolitika irányvonalát is — az alapvető kérdésekben következetesen raqaszkodoti a kilenc esztendővel ezelőtt meghirdetett jelszóhoz. Antiimperia- lista, haladó irárvzata révén a Szadat nevével fémjelzett különutas oolitikával szembenálló erők eqvik fő támasza. Nem véletlen, hoqy a Kairó és Jeruzsálem közötti közvetlen tárgyalásokat meq- bélyegző arab erők első csúcstalálkozóját Tripoliban tartották. Hazánk és Líbia között a gazdasági kapcsolatok örvendetesen fejlődnek. Budapest és Triooli c közel-keleti rendezés békés megoldásában is bizonyára sok tekintetben azonos nézeteket vall. Kadhafi ezredes küszöbön- álló budapesti látoaotása egyszersmind Lrbia és az európai szocialista orszáqok bővülő Dolitikai kapcsolataiban is jelentős állomás. Gyupay Dénes gok közös külpolitikai céljainak megvalósítását, a nemzetközi enyhülést, a társadalmi haladást, a béke védelmét. Barát és ellenség egyaránt láthatja, hogy a lengyel nép rendíthetetlenül halad előre a fejlett szocialista társadalom építésének történelmi útján, és helytáll a nemzetközi küzdőtéren. A nagy társadalomformáló tevékenységet sikeresen vezeti a lengyel munkásosztály harcokban edzett, marxista-leninista pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, élén a lengyel nép hű fiával, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom kiváló harcosával, a népünk által jól ismert és nagy- rabecsült Edward Gierek elv- társsal” — mondotta. A Magyar Népköztársaság belső rendje szilárd, érvényesül a munkásosztály és pártjának vezető szerepe. Szocialista céljainkért nemzeti egységbe tömörülnek kommunisták és pár- tonkívüliek, hivők és ateisták, a hazánkban élő nemzetiségek, a becsületesen dolaozó emberek milliói. Országépítő munkánk eredményei, társadalmi rendszerünk szilárdsága, szövetséges! elkötelezettségünk biztosítja az alapját annak az aktív külpolitikának, amelyet a Magyar Népköztársaság a szocializmus és a béke híveként a nemzetközi küzdőtéren folytat. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar munkásosztály, a magyar nép érdekeit, de túl ezen, a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért küzdő népek érdekeit nem lehet jobban és hatékonyabban szolgálni, mint a hazafias és egyben internacionalista politikával. Ugyanúgy, mint a szocializmust építő lengyel népet, a magyar népet is megbonthatatlan kötelékek fűzik a szocialista orszáqok közösségéhez. Ennek megfelelően erősítjük szövetségünket a Szovjetunióval, elkötelezettségünket a Varsói Szerződés és a KGST iránt. Ez sarkalatos alapelve pártunk politikájának. Ebben a szellemben kívánunk a jövőben is munkálkodni. A ma megkezdődött tárgyalásainkon egyetértőén állapítottuk meg, hogy kapcsolataink az élet minden területén a marxizmus—leninizmus elvei alapján, internacionalista szellemben, sokoldalúan fejlődnek. Ebben meghatározó szerepet tölt be pártjaink szoros, elvtársi együttműködése, a magyar—lengyel barátság elvi alapját alkotó, bennünket összekötő marxizmus —leninizmus, a kommunizmus eszméje, népeink alapvető érdekeinek azonossága. örömmel állapítottuk meg ismét, teljesen egységesek vagyunk abban az elhatározottságban, hogy párt- és államközi kapcsolatainkat, gazdasági együttműködésünket a lehetőségek feltárásával még dinamikusabban fejlesszük; erősítsük tovább a szocialista országok egységét, a sokoldalú együttműködést. Arról is nagy megelégedéssel szólhatok, hogy a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés — amelynek 30. évfordulójáról a közeli napokban emlékeztünk meg - kiállta az idő próbáját, megfelelő keretet biztosít kapcsolataink állandó fejlődéséhez. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecseréink is azt tükrözik, hogy pártjaink álláspontja minden fontos kérdésben megegyezik. Úgy ítéljük meg, hogy a szocialista építőmunka, az összehangolt szocialista külpolitikai tevékenység nemzetközi feltételei alapvetően kedvezőek, ezen az imperializmus manőverei, ellenakciói sem képesek változtatni. Meggyőződésünk, hogy ha a haladás erői, a népek állhatatosak maradnak, a nemzetközi helyzetet továbbra is az enyhülés irányzata határozza meg. Ennek alapja az erőviszonyok megváltozása a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke javára. Mi, magyarok és lengyelek együtt és eltökélten részt veszünk abban a következetes harcban, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom erői vívnak világszerte.
