Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-21 / 169. szám
6 Dunámon napio 1978. június 21., szerda — A lengyel vezető szerveknek az az álláspontjuk: az állami gazdaságoknak és tsz-eknek példát kell mutatniok, hogy a paraszt választani tudjon, melyik az előnyösebb: a szövetkezet, vagy a magángazdálkodás formája. Mi meg vagyunk győződve, hogy a lengyel állami gazdaságok és tsz-ek már ezen a szinten vannak. Jelenleg nincs egyetlen ember az országban, aki tagadná, hogy a mi terméseredményeink magasabbak és gazdálkodásunk eredményesebb — mondotta Jan Jazowiecki, a baniochai tsz elnöke, a Varsói vajdasági Párt-végrehajtóbizottság tagja, a Varsó környéki tsz-elnökök Baranyában járt küldöttségének vezetője. A küldöttség a Baranya megyei Tsz-Szövetség vendégeként egy hétig látogatta a baranyai nagyüzemeket, és tegnap utazott vissza Varsóba. — Elnök elvtárs tömör megfogalmazását adta a lengyel agrárpolitikai irányelveknek. A szocialista tulajdonformák ma milyen arányt képviselnek az önök mezőgazdaságában? — Mezőgazdaságunkat három irányban fejlesztjük. Az állami gazdaságok és tsz-ek a terület 20%-án gazdálkodnak. De területarányuknál sokkal nagyobb termékmennyiséget produkálnak. Hozamaink 40 —70%-kal magasabbak, mint a kistermelőké. — Ez önmagában hordja a kérdést: milyen intézkedések történnek a kisgazdaságok felzárkóztatására? — A magángazdaságok már szakosított irányban termelnek. Főiskolát végzett szakemberek irányítják gazdálkodásukat. Folyik a kisparcellák összevonása. Eddig csak a nagyüzemeknek, most a kisgazdaságoknak is feljeszteniök kell, korszerű technikát kell alkalmazniok. A kisgazdaságok közösen értékesítenek, és nagy lendületet kapott a tsz-ek szervezése. Vajdaságunkban 23 tsz van. Tavaly 12-t alakítottunk meg, az idén 13-dí hozunk létre. Mi a nagyüzemekben olyan körülményeket teremtettünk, hogy a parasztok jelentkeznek. Mivel egy nagyüzem létesítése hatalmas befektetést igényel, minden esetben költségelemzés függvénye, melyik tsz-ála- kítási törekvést fogadjuk el. — önök tehát kiépített, korszerűen gépesített nagyüzemeket hoznak létre az alakulással egyidöben. — Igen. Minden tsz az ösz- szevont terület arányában ellátási keretet kap a minisztériumtól, amely normál felkészültségi szintet tesz lehetővé. A vendégek a lucernaliszt-üzemben A lengyel mezőgazdaság a nagyüzem útján Megvan, hogy bizonyos területre mennyi traktor, kombájn stb. kell. Az új elnök csekket kap és ezzel a felszerelést megvásárolja. A pénz felhasználását a bank ellenőrzi, és a tsz-nek minden év végén az amortizációt be kell fizetnie. — Azt mondotta, vonzó alternatívát akarnak mutatni a magángazdálkodónak... — Agitálnak telepeink példás külső megjelenési formájukkal. Korszerű gépeink mindig feltűnést keltenek. A munkaidő 8 óra, van fizetett szabadság, és mindenkinek minden évben biztosítjuk az üdülést. A havi jövedelem 5000— 7000 zloty. — Szíveskedjék ezt más foglalkozásokhoz viszonyítani I — Kérem. Feleségem tanárnő, igazgatóhelyettes, 4500-at keres. Meg kell fizetnünk az embereket. A város közelében vagyunk, konkurrálnunk kell az iparral. Tagjaink többségének szép háza, kertje, saját kocsija van. Egy ideig általában az öregek léptek be, akik majdnem munkaképtelenek voltak. Ök adták be a földet, s a szövetkezetnek gondoskodnia kellett a föld műveléséről és az öregek ellátásáról. Ma tagságunk nagy része fiatal, a vezető káderektől a termelésben résztvevőkig. — A pénzt, amit kifizetnek, meg kell keresni, ön mondotta beszélgetésünk során: a szocializmusnak van egy hátránya, a lakosság egy része a készet szeretné megkapni — lakást stb. — mégpedig ingyen. így nevelődtek. Ez nem megy, először termelni, építeni kell. — Nos, akkor bemutatom azt a tsz-t, amelynek elnöke vagyok. — 800 hektár a területünk. Ezen 840 szarvasmarhát tartunk. 250 tehenünk van, hízóbikára szakosodtunk. Joggal kérdezné, hogyan lehet ekkora területen ennyi takarmányt megtermelni. Mi a takarmánytermő területekről évente két termést takarítunk be. Tavasz- szal a rozsot etetjük fel, utána kukoricát vetünk bele és szilázst készítünk. Mi háromszor kaszáljuk rétjeinket. Ezeket erősen trágyázzuk, 90 mázsa széna a hektáronkénti hozamuk. Az alaptakarmányt saját területünkről biztosítjuk, az abrakot vásároljuk. Van két hektár üvegházunk. Ezekben virágot nevelünk és a jövedelmet fejlesztésre fordítjuk. A fejlesztésben jelentős tényező az állami támogatás. Most 120 millió zlotyért telepet építünk. Ha egy éven belül betelepítjük és az első termelési évben elérjük a 3200 litert, akkor az állam 75%-°s törlést engedélyez. Természetesen nem mindenki mer ilyen kockázatot vállalni. Alapvető követelmény, hogy minden tsz a legmodernebb gépekkel legyen ellátva. Az újak is! Tehát szállítóeszközökkel, állattenyésztési gépekkel, betakarító-gépekkel. Gépeink nagy része lengyel. — A lengyel mezőgazdasági génioar a magyar szakemberek figyelmét is magára vonta. Egy háztáji gazdaság fóliás kertészetében r A lengyel küldöttség megtekinti a kukoricaszáritót — Ezt örömmel hallottuk. A legújabb licencek alapján készülnek gabona-, széna-, cukorrépa- és burgonya-betakarí- tó kombájnjaink. A fejőgépeket és trágyakezelő berendezéseket is mi gyártjuk. És ráálltunk a szárítóberendezések gyártására is. Varsó területén van a legnagyobb traktorgyár. Angol licenc alapján megkezdtük a nagy teljesítményű traktorok gyártását A gépesítettség foka tehát megfelelő, sőt kiváló. Mindez nem jelenti azt, hogy könnyű az életünk, nincsenek gondjaink. Hibákat is követtünk el. Ahhoz, hogy a korszerű létesítményeket létre tudjuk hozni — és ezt a pártvezetőség nyíltan megmondta — keményen meg kell dolgozni, és az igények visszafogottabb kielégítésére van csak lehetőség. De a feladatot teljesíteni fogjuk! — önök tapasztalt szakemberek. Milyennek ismerték meg a mi mezőgazdaságunkat? — Hatalmas benyomással vannak ránk a végtelen búza- és kukoricatáblák. Tetszett a komplex gépesítettség, a telepek korszerű felszereltsége. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar mezőgazdaságban felbecsülhetetlen értéket képviselnek a takarmánytermelési lehetőségek. Úgy véljük, hogy a takarmányozási rendszerek és a takarmónykészletek alapján még jelentősen előre tudnak lépni az állattenyésztésben. Mindenütt szembetűnő volt az emberről való gondoskodás. Az építkezésekből is úgy ítéltük meg, hogy a magyar falu lakosainak élete kedvezően alakul. Báling József Megkezdődött a XI. kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról) zetének minőségi megingásához, továbbá munkanélküliséghez és a külföldi munkavállalás gyakorlatához is vezetett. Az 1952. évi 45 ezerről 1977- ben 706 ezerre gyarapodott a munkát keresők száma. A jelentés a továbbiakban az önigazgatási rendszer jelentőségét méltatja, majd a JKSZ nemzetiségi politikájával foglalkozva aláhúzza, hogy a párt nemzetiségi politikájának alapelve mindig az egyenjogúság volt. Az ellenséges nézetekkel és tevékenységgel foglalkozva a jelentés megállapítja, hogy a nacionalizmus a legélesebben 1970 körül lángolt fel: „különböző jelszavakkal, propagandával és formákban jelentkezett, de minden megnyilvánulásában ellenforradalminak és önigazgatásellenesnek bizonyult. A kommunistáknak, minden nemzetünk és nemzetiségünk demokratikus erőinek határozottnak kell lenniük a testvériség-egység védelmezésében és fejlesztésében, s állandó nyílt harcot kell folytatniuk minden soviniszta jelenséggel és megnyilvánulással szemben.” A párt szerepéről szólva a jelentés megállapítja: „pártunk forradalmi szerepének átfogó értékelését Joszip Broz Tito állásfoglalása összegezi: szocialista forradalmunk annak köszönheti sikereit, hogy a JKP, illetve a JKSZ olyan vezető szerepet töltött be, amely lehetővé tette számára, hogy — az időnkénti ingadozások, hibák és gyengeségek ellenére — megfogalmazza az adott helyzet által megkövetelt politikai célokat és feladatokat. A kommunisták szövetsége vezető szerepének állandó erősítését forradalmunk minden szakaszában erőteljesen hangsúlyoztuk." A jelentés nyolc fejezetből álló második része a JKSZ és Központi Bizottsága két kongresszus közötti munkáját ösz- szegezi. A gazdaság 1974-1977 közötti alakulását elemezve a jelentés megállapítja, hogy Jugoszlávia társadalmi összterméke és nemzeti jövedelme évi átlagban 5,8, ipari termelése 7,3, mezőgazdasági termelése 3 százalékkal növekedett. A foglalkoztatottság évente 4,4 százalékkal lett magasabb, s ebben az időszakban több mint 800 ezren kaptak munkát, s a társadalmasított szektorban dolgozók száma meghaladja az 5,2 milliót. „Az infláció, amely 1975 derekán magas szintet — több mint 33 százalékot ért el —, 1976 és 1977-ben 9 és 13 százalék közötti elviselhető szintre csökkent. A külfölddel fenntartott gozdasági kapcsolatokban megszüntettünk számos, e téren jelentkezett korábbi problémát és ellentmondást, bővült az árucsere és enyhültek bizonyos negatív irányzatok. 1977-ben azonban újra felszínre kerültek bizonyos kedvezőtlen irányzatok: a behozatal mértéktelenül felduzzadt, a kivitel csökkent.” A Központi Bizottság egyik fő feladatként jelöli meg a külkereskedelem negatív irányzatainak megszüntetését. A kongresszusi okmány részletesen elemzi a mezőgazdaság helyzetét. Aláhúzza a terméshozamok erőteljes növekedését. A falu szocialista átalakulásának és további felemelkedésének útja a szövetkezeti gazdálkodás, a kooperáció erősítése, az agrár-ipari gazdaságok fejlesztése. A pártról szólva a jelentés hangoztatja, hogy a JKSZ a 10. kongresszusa határozatát végrehajtva megerősödött, új erőket vonzott soraiba, köztük főként munkásfiatalokat. A két kongresszus közötti időszakban a taqlétszám 608 ezerrel gyarapodott és most meghaladja az 1,6 milliót. A JKSZ naqy eredményeket ért el tagsága eszmei-politikai képzésében, nevelésében, ami a korábbi helyzethez képest a legutóbbi négy esztendő egyik leglényegesebb sikere. A JKSZ az elmúlt időszakban határozott eszmei-politikai harcot folytatott a nacionalizmus a liberalizmus, a dogmatizmus és technokratizmus ellen. A Központi Bizottság jelentése mélyrehatóan elemzi az ország nemzetei és nemzetiségei közötti együttműködés erősítésében elért eredményeket, s aláhúzza: ezek arra kötelezik a pártot, az összes társadalmi-politikai szervezetet, hogy az élet minden területén a jövőben is erélyesen és következetesen harcoljanak a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáért, mindazok ellen, akik ezzel bármily módon szembehelyezkednek. A nemzetközi helyzetet és a párt külpolitikai tevékenységét tárgyalva a jelentés hangoztatja, hogy a JKSZ jelenleg több mint 100 kommunista és munkás, szocialista és szociáldemokrata, haladó és népi párttal, mozgalommal tart fenn kapcsolatot. Az európai helyzetet értékelve kifejti, hogy a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya ajánlásainak megvalósításában születtek bizonyos pozitív eredmények. A belgrádi találkozó eredményei alapjában véve igozolták a helsinki záróokmány jelentőségét, biztosították az európai biztonság és együttműködés folyamatának kontinuitását, habár nem öleltek fel sok hasznos kezdeményezést. — A JKSZ a két kongresszus közötti időszakban nemzetközi tevékenységének jelentős részét az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája előkészítésének szentelte. E találkozó célja a békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért folytatott harc fokozása volt. A helsinki csúcstalálkozó után ez volt földrészünk legjelentősebb politikai eseménye. — A JKSZ és Jugoszlávia nagy súlyt helyezett a szocialista országokkal és pártjaikkal fenntartott kapcsolataira. — Jugoszlávia és a Szovjetunió, a JKSZ és az SZKP kapcsolata az 1955-ös belgrádi és az 1956-os moszkvai nyilatkozatok elvei alapján erősödött. Joszip Broz Tito és Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára között 1976 novemberében és 1977 augusztusában nyílt és tartalmas eszmecsere folyt. Az okkor elfogadott okmányok jelentősen ösztönözték a jugoszláv—szovjet kapcsolatok további fejlődését és együttműködését, s tovább erősítették a két ország és két párt kapcsolatai bővülésének szilárd alapjait. — Az elmúlt időszakban jelentősen fejlődtek párt- és államközi kapcsolataink Romániával, Magyarországgal, Lengyelországgal, az NDK-val és Csehszlovákiával. Jugoszlávia és a JKSZ ezen országokkal és pártjaikkal megvalósított együttműködésének fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárultak Tito elnök találkozói és eszmecseréi Nicolae Ceausescuval, oz RKP főtitkárával. Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, Edward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával és Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB első titkárával. — Fejlődött a kapcsolat és az együttműködés a JKSZ és a Koreai Munkapárt, valamint Jugoszlávia és o Koreai NDK között. Kim Ir Szén, a Koreoi Munkapárt főtitkára 1975-ben látogatást tett Jugoszláviában, Tito elnök pedig 1977-ben Koreában. — A Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkban új, jelentős eredményeket értünk el. Tito elnök 1977 nyarán tett pekingi látogatása viszonyunknak az utóbbi években végbement fejlődését tükrözte. — A két kongresszus közötti időszakban javult a kapcsolat Jugoszlávia és az Egyesült Államok között is, habár esetenként előfordultak ingadozások, és voltok nézeteltérések egyes időszerű nemzetközi kérdésekben. A beszámoló végül megállapítja, hogy Jugoszlávia nemzetközi helyzete az utóbbi években megerősödött. A JKSZ és Jugoszlávia következetesen folytatja el nem kötelezett külpolitikáját — hangoztatja befejezésül a JKSZ KB jelentése.
