Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-21 / 169. szám

1978. június 21., szerda Dunántúlt napló 3 Megjelent a Gádor Múzeum katalógusa A magyar kerámiaművészet úttörő alakjának, Gádor Ist­vánnak egy éve nyílott meg múzeuma a siklósi várban. Az egész életművet bemutató állandó kiállításnak megje­lent a katalógusa a Janus Pannonius Múzeum kiadásá­ban, a Kulturális Minisztéri­um támogatásával. A kataló­gust Romváry Ferenc művé­szettörténész, múzeumi osz­tályvezető szerkesztette. Be­vezető tanulmányában átte­kintést ad a magyar kerémia- művészet fejlődéséről és Gá­dor István 1910 táján indult pályájáról. A bevezető tanul­mány horvát és német nyel­ven is olvosható. A kataló­gusban Nádor Katalin fotói adnak ízelítőt az egyes ter­mekben kiállított alkotások­ról, s kiemelik a legjelentő­sebb műveket. A katalógus szerkesztője végül áttekintést ad Gádor munkásságának legfontosabb mozzanatairól, közli az életműhöz kapcsoló­dó legfontosabb irodalmat, a művész önéletírását, végeze­tül érdekes szemelvényeket sorakoztat fel a keramikusról írott tanulmányokból, kriti­kákból. A gazdag életmű-ki­állítás így most hasznos út­mutatóval gazdagodott, a Gádor Múzeum látogatóinak örömére. A lelki fogyatékosságot nőm födik ||f.y. A rra, hogy ki lehet re­pülőtiszt, hajós, vagy mozdonyvezető, pontos egészségügyi szabályozók vannak. Szuperszonikus re­pülőgépre például még tö­mött foggal sem kerülhet a pilóta, legyen bár egyéb­ként makkegészséges. A kétkezi munkát kivánó szak­mák betöltéséhez is ko­moly orvosi vizsgálatok szükségesek; a technikával nem lehet játszani. Vajon értelmiségi pályára minden­ki alkalmas, aki a megkí­vánt tanulmányi-értelmi szintet megütötte? Tanárképző intézményben dolgozó orvos panaszolta: ál­talánosan uralkodik az a nézet, hogy ha nem lehet a gyerek­ből orvos, mérnök, vagy jogász, egye fene, tanárnak biztosan beválik. A kérdés nem egysze­rű: milyen egészségi - testi, szellemi — követelményeket tá­masszunk az értelmiségi foglal- kozásúakkal szemben, s kell-e egyáltalán ilyen szempontokat figyelembe venni? Vagy bízzuk magunkat a felvételi bizottsá­gok pontszámaira és vélemé­nyére? Miniszteri utasítás Egy 1967-ben hatályba lé­pett egészségügyi miniszteri utasítás rendelkezik „a felsőok­tatási intézményekbe felvételre jelentkező személyek alkalmas­ságának orvosi véleményezésé­ről”. Ne tévesszük össze ezt a véleményezést azzal a pályaal­kalmassági. vizsgálattal, ame­lyet felkérésre a megyei pálya- választási tanácsadó intézetek végeznek a szakmunkásnak je­lentkező fiatalok körében. (És amelyet a szülők oly gyakran nem vesznek figyelembe.) Az érettségizett, egyetemre jelent­kező fiatalok körében ilyen jel­legű pályaalkalmassági vizsgá­latot csak főállású iskolaorvos­nak van módja végezni. Az orvos átnézi a végzős diák egészség- ügyi kartonjait, és egy vizsgá­lat során megállapítja, nem szenved-e a gyerek olyan be­tegségben, amely kizárja egyes értelmiségi szakmák betöltését. Ezek a kizáró okok roppant hu­mánusak, igen tágra eresztik a rosta nyílásait. Nézzünk néhányat azokból a szakmákból, amelyeket Pécsett egyetemen, főiskolán oktatnak. Az említett utasítás szerint pél­dául nem lehet tanár, akinek a végtagjain bármely anató­miai vagy funkcionális rendel­lenesség tapasztalható; aki na­gyothalló, beszédhibás, súlyo­sabb fokban epilepsziás, fedet­len testrészein ekcémás. Nagy­Pályaalkalmasság és egészségi állapot jóból hasonlóak — de enyhéb­bek — a kizáró okok az orvosi pólyán. A legelnézőbb az uta sítós az adminisztratív és tudó mányos, elméleti pályák cso­portjában. (Ide sorolhatjuk a jo­gászokat és a közgazdászokat is.) Itt az egyik végtag hiánya csak akkor kizáró ok, ha a má­sik sem működőképes, s ugyan­ez vonatkozik a szemekre is. Csak a teljes süketség kizáró ok. Jóllehet szép számmal akad­nak olyan vélemények, hogy — különösen az orvosilag gyéren ellátott vidékeken — a tes­ti fejlettséget, az egészségi ál­lapotot értékelő vizsgálatok gyakran formálisak, az „ablak előtti elmenetel” módszerével történnek, e vizsgálatok meg­történtében nincs alapunk ké­telkedni. Pszichikai és az ideg­állapotra vonatkozó alapos vizsgálatokat azonban sehol sem végeznek. Ezeket maga az utasítás korlátozza, amikor ki­mondja: ...„nem tartozik a pólyaalkalmasság véleményezé­sét végző szerv feladatkörébe a szellemi képességek elbírálása annak megállapításán túlmenő­en, hogy a vizsgált személy el­meállapota a szokásos orvosi vizsgálattal is megállapítható­an nem minősíthető kórosnak, illetőleg értelmi fejlettsége kó­rosan elmaradottnak." (Igaz, hogy „ennek megállapítása a véleményező orvosnak azonban feladata”.) Csak tanács­adás jellegű Tekintettel arra, hogy a je­lentkezési lapon feltüntetett vé­lemény csak tanácsadás jelle­gű, a felvételi bizottságokra marad a döntés, hogy a képes­ségei, tudása alapján egyéb­ként megfelelő jelöltet egész­ségi állapota miatt elutasítják-e vagy sem. A tapasztaltak sze­rint a felsőoktatási intézmények gyakorlata ebben a kérdésben messzemenően humánus. Azt kell mondani, hogy joggal. Szá­mos példa van arra, hogy je­lentős testi hibával sújtott hall- gotó kettőzött akarattal és szor­galommal elvégzi az egyetemet, s megtalálja a helyét a társa­dalomban. Probléma inkább olyan diákokkal van, akiknek elmebeli vagy pszichikai fogya­tékosságát nem fedte föl orvo­si vizsgálat, s ez csak az egye­temen, főiskolán derült ki- Mi­Többet kell törődni a diákok ■ testi, szellemi nevelésével A helytelen életmód rontja az egészséget lyen indokkal zárja ki őket az intézmény, ha tanulmányi ered­ményük egyébként megfelelő? (A kérdés a humanizmus és az álhumanizmus területére visz át.) Az ilyen esetek azonban csak töredéknyi arányt képviselnek, a hallgatók többsége egészséges. Vizsgálat és tapasztalat A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szervezéstani Intézete nagyon érdekes, úgynevezett követéses vizsgálatokat végez orvostanhallgatók és tanárkép­ző főiskolások között. A POTE üzemorvosi rendelőjével, testne­velési csoportjával és a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelé­si tanszékével együttműködve rendszeresen felmérik egyes év- folyamok hallgatóinak testi fej­lettségét, fizikai, egészségi ál­lapotát. Dr. Szilárd István és munkatársai megállapították, hogy a hallgatók túlnyomó többsége tulajdonképpen egész­ségesen érkezik az egyetemre, de ők nem tartják magukat egészségesnek, és sok esetben, néhány év eltelte után nem is azok többé. Mi lehet ennek az oka? A vizsgálatot végző orvo­sok szerint elsősorban a hely­telen életmód. A diákokat a kö­zépiskolában nem tanítják meg önállóan tanulni, nem készítik fel őket kellőképpen az egye­temi oktatás-tanulás módszerei­re, s ezért rendkívül rossz az időbeosztásuk. Különösen a lá­nyok hajlamosak arra, hogy a nap nagy részét a könyv fölé görnyedve töltsék, és kikapcso­lódásképpen sem sportolnak, vagy sétálnak, hanem újabb könyvet vesznek elő. Emiatt nem tudják kipihenni magukat, nem tudnak felfrissülni sem, és sorra jelentkeznek a neurotikus tünetek. (Az elhízásról, s más testi elváltozásokról nem is be­szélve.) Az egészségtelen élet­módra néhány példa: a meg­kérdezett orvostanhallgató fiúk­nak csupán 14 százaléka spor­tol szabad idejében; a lányok­nak 4,6 százaléka; naponta fo­gyaszt alkoholt a fiúk 2,6 szá­zaléka; 2-3 naponként 35 szá­zalék; 4-5 naponként 54 száza­lék és csak 9 százalék abszti- nens. A lányok 75 százaléka legalább hetente egyszer fo­gyaszt alkoholt (Felmérés csak az orvostanhallgatók és a ta­nárképzősök körében készült — ez utóbbiak között akadtak lá­nyok, akik mindennap isznak szeszesitalt — de nagyjából ha­sonló képet nyernénk a többi intézményben is.) A probléma tehát elsősorban nem a pályaalkalmasság elbí­rálásában van- Testi hibás hall­gató is tölthet be hasznos ér­telmiségi hivatást, ha már a középiskolában és az egyete­men helyesen i[pnyítják a leg­megfelelőbb munkahelyre. Azt hiszem, jóval több gond van a látszólag egészségesekkel. A vizsgaidőszakok idegrohamai, az öngyilkossági kísérletek s a már-már szokásosnak nevezhe­tő, természetellenes stresszálla- pot és a neurózis arra int, hogy a diákifjúság testi, szellemi ne­velésével az eddigieknél jóval többet kell törődni. Használha­tó külföldi példák vannak er­re, a felismerés is megérett: most már csak cselekedni kell. Havasi János Nem vagyunk igazi lokál patrióták Koncertek, matinék és „örömzene’-sorozatok Sikeres szezont zárt a Pécsi Jazz Klub Egy teljes évadot átfogó elemző írás legfeljebb szakfo­lyóiratban kaphatna olyan ter­jedelmet, amely végigvezetné olvasóit az elhangzott koncer­tek megannyi szép részletén, felidézné az előadók ezernyi arculatát, bemutatná a műfaji sajátosságok sokszínű irány­vonalát. Szaklap nincs. így hát a kronologikus sorrendet, és minden szokásos formulát mel­lőzve a dzsessz műfajához leg­inkább illő improvizációs kife­jezésmódot választom szem­pontul összegezésemhez. Téma Nem vagyunk igazi lokálpat­rióták. Két pécsi együttesünk, a Pécsi Jazz Kvartett (a 75-ös klubmegnyitón nagy sikerrel mutatkozott be) és a R. A. B. együttes (fiatalos szárnyait jó irányban bontogatva) idén csak mellékprogramokban sze­repelt. Ott is nagyon keveset. A „hazai pálya” előnyeit ze­nészeink különben sem érzé­kelhetik, mert kevesen me­gyünk el bemutatóikra. Vala­hogy nem tudjuk elhinni, hogy a Budapestről jövő, mintegy 20 vetik. Ragyogó harmóniaérzék­kel bontogat jól fraezált rity musképleteket. Gallusz György, ahogy haza­érkezett Amerikából, azonnal berobbant a hazai dzsessz- életbe. Zongorajátékát valami­féle sajátos túlfűtöttség és az improvizációkba szőtt lírai dal­lamosság jellemzi. Abszolút ura hangszerének. A pillanatnyi in­venciók maradéktalan megszó­laltatása mellett, nagy formák­ban gondolkodik. Egyéni kife­jezésmódját is ez határozza meg. A Nagy Rákfogó Együttes tudta stilárisan és hangulatá­ban is összegezni játékában mindazokat a dzsesszvonáso- kat, amelyeket a koncertláto­gató közönség más előadók műsorában is felfedezhetett, hagyományos vagy modernebb formákban. A játék rock­kal vegyített swing-es lükteté­se, a szép dallam mai fülre áthangolt vezetése, közönség- sikerrel és szakmai elismerés­sel egyaránt számolhat. S ha mindehhez még a kiváló szó­listákból (Szakcsi Lakatos Bé­la, Babos Gyula, Németh Já­nos, Jávori Vilmos, Bögöly La­katos Béla) álló együttes össz- játékra koncentráló törekvéseit is hozzátesszük, egy minden eddiignél rangosabb „super­group" körvonalai rajzolódnak előttünk. Variációk élvonalbeli művészen kívül, akik más-más variációkban (felálló- vXvXiXvivXvivlvivívivivXvivXvAvXv:;] sokban) többször is pódiumot kapnak nálunk, létezik a hazai pályán is két olyan együttes, amelynek munkájára érdemes odafigyelni. Mondom, nem vagyunk igazi lokálpatrióták. Talán el va­gyunk kényeztetve, hiszen ki­váló együttesek és szólisták ad­ják egymás kezébe a staféta­botot hónapról hónapra. A program változatos, még ha önmagába visszatérő kör is. Persze önmagunk is egy bűvös kör szédületében élünk és meg­feledkezünk arról, hogy a dzsessz fókusza sokkal széle­sebb, mint amit manapság lát­ni (vagy hallani) kívánunk be­lőle. improvizáció Lakatos Antal tenorszakszo- fonost több együttesben is hall­hattuk a szezon folyamán. Technikai felkészültsége, muzi­kalitása fiatal korára erősen rácáfolt. Tónusa, hajlítósoi ke­ményen, lágyan átfújt hangzói mindig a zene hullámzásait kö­Rendelet a lemez­lovasok működésére A zenés szórakoztatás színvo­nalának javítása érdekében évek óta tartó vita végére tett pontot a kulturális miniszter most megjelent rendelete, amely szabályozza a zenei le­mezműsoros előadásokat és a lemezbemutatók — lemezlovasok — működését. Disc-jockey eddig bárki lehe­tett, akinek volt pénze kiváló minőségű lemezjátszó és ritka külföldi lemezek vásárlására, s nyilvános bemutatójukhoz ked­vet érzett. Az engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ odja ki annak, aki az erre a célra szervezett vizsgát leteszi. A fel­tételeit ezután dolgozzák ki. Azok, akik sikeres vizsgát tesznek, a vizsga eredményétől függően a-, b-, c-kategóriájú lemezbemutató működési enge­délyt kapnak, amely nem azo­nos a hivatásos előadóművészi működési engedéllyel. A rendelkezés kimondja: le­mezbemutató díjazás mellett csők az OSZK által végzett köz­vetítés útján foglalkoztatható. Az ő feladata a műsor szer­kesztése, vezetése, a zenei anyag ismertetése, s az elő- odáshoz szükséges technikai eszközök kezelése is. A miniszteri rendelet felhívja a figyelmet arra is, hogy — a nemzetközi szerzői jogi előírá­soknak megfelelően —, csak úgynevezett engedélyezett le­mezeket szabad bemutatni, azoz olyanokat, amelyekre a lemez kiadójától engedély van, vagy az első példány kiadásától húsz év eltelt. A rendelet hatályba lépett, július 1-től kell alkalmazni. A rendezők leleményességét és vállalkozó szellemét dicséri a Mecsek cukrászdában indí­tott „jam sassion"-sorozat. Az az örömzene, amely a műfaj igazi értékeit jelentő improvi­zációk folyamatából táplálko­zik, ebben a spontán zenélés! módban él igazán. Az „öröm- zene" zenésznek, közönségnek egyaránt valamiféle felszaba­dult, kötöttségektől mentes at­moszférát nyújt. Kiváló példa volt erre Kovács Gyula emlé­kezetes „show-man"-ként való bemutatkozása. Az Ifjúsági Házzal való fúzió újabb lendü­letet jelentett. Számbeli és mi­nőségi gyarapodást. A vasár­nap délelőtti dzsesszmatinék mellett új sorozat indult az If­júsági Parkban, kimondottan klubtagok részére, amely saj­nos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, különösen ami a látogatottságot illeti. Ugyanakkor két ünnepi hang­verseny (a Magyar Rádióval közösen szervezett nemzetközi találkozó és a Gershwin-em- lékest) osztatlan sikert ered­ményezett. Külön említést ér­demel Simon Géza Gábor dzsessztörténeti sorozata, amely a klubélet újbóli feleleveníté­sét célozta, sajnálatos módon, kevés látogatottsággal. Pedig ez a rendezvény színvonalátte­kintve, messze előremutatott, bizonyítva, hogy a gépzenei il­lusztrációk pótolhatatlan stilisz­tikai ismerettára megannyi iz­galmas újdonságot rejt archí­vumában. Kóda A Pécsi Jazz Klub előrelépé­se, az előadások színvonalá­nak és számának mérhető fej­lődése, a közönség egyre szé­lesedő érdeklődése örömmel tölt el bennünket. Mindez elő­revetít egy olyan lehetőséget, amelyben a különböző stílus- irányzatok kellő arányban és az eddiginél is bővebb reper­toárral gazdagíthatják a kö­zönség valós igényeit. Bornemissza Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom