Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-20 / 168. szám
1978. június 20., kedd DunQntult napló 3 Jobban megszervezni a piacot Gondokkal küzd ] bor- gazdasági kombinát Az NDK márkatöltő gépsor a telepén. kombinát pécsi, Batthyány úti Baromfi teszt-telepek Baromfi teszt-telepeket hoztak létre a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát uraiújfalui gazdaságában. A tojóhibridek tenyésztésével és szaporításával foglalkozó Vas megyei gazdaság -szakemberei ezekben mérik az állatok termelőképességét, így a tojások darabszámát, súlyát, színét, héjszilárdságát, az egy tojásra jutó takarmány-felhasználást stb. Mindennek a legjobb színvonalon kell ugyanis lennie, hogy a gazdaság versenyképes maradhasson a hazai és külföldi piacokon. Az egyidőben kétmillió tojás keltetésére alkalmas, teljesen automatizált keltetőüzemben hetente három alkalommal, összesen 480 000 csirke kel. Együtt a hivatásos bírákkal Népi üinökök Elősegítik a szélesebb látókörű döntés meghozatalát Sosem volt talárjuk, nem is lesz. A hivatásos bírákkal együtt ülnek a tárgyalótermek pulpitusain. Kérdeznek, javaslatot tesznek, véleményt alkotnak, emberi sorsok felett döntenek. A külső szemlélő számára csak statisztálásnak tűnik-e népi ülnöknek közreműködése az ítélkezésben. Nem így van. A szakbíró könnyen megragadhatna a jogi paragrafusok merev alkalmazásánál. S hogy ez ne így legyen, ebben tudják befolyásolni a népi ülnökök. Abban, hogy az egészséges népi jogtudatnak, az igazsógérzet- nek, az élettapasztalatnak nagy szerepe jusson a tényállás tisztázásában, feltárásában az .emaradás az értékesítésben Megváltozott a fogyasztói ízes, vörös bort iszik az azelőtt öztudottan fehér bort kedvelő tagyar. Vörös bort az egri tájegységen ívül jobbára csak Dél-Dunán- j|-, Villány-, Szekszárd ad az rszágnak, és ez nem sokkal öbb, mint ami az export-igényt edezi, mert külföldön is a vö- öset kedvelik jobban. A balato- i vendéglátó egységek például nyári turistaszezonra csak ak- or kapnak vörös bort, ha bizo- yos mennyiségű fehéret is átesznek. .assú volt íz átállás A tavalyi rekordtermés után agy fehér bor készletek állnak ladatanul a Villány-Mecsekal- zi Borgazdasági Kombinát pin- éiben is. Az átmenő készlet 5 000 hektóval több, mint ta- □ ly ilyenkor. Ha szüretig nem djék el, félő, hogy nem jut ely majd az új bornak. Az ok, - mondják a kombinát pécsi özpontjában, az egyesülés, va- yis az, hogy a villányi készle- íket is át kellett venniök. Ha hét is, de erre illik legkevés- é hivatkozni, mivel a MÉM. és tröszt a kombinátnak integrá- jri szerepet szánt, amibe a pi- c-szervezés is beleértendő. A június _1-én megtartott mű- ;aki konferencián hangzott el jbb ízben is az az önkritikus jelentés, hogy „vezetőink még em álltak rá a kombinát huI- imhosszára”. S noha a két tervezet egyesülése hozott kez- eti eredményedet — megindult készletmozgás, javult az esz- özkihasználás — az átállás ssú. Az értékesítésben történt le- laradás legfőbb okát a kombiét vezetői is abban látják, hogy em alakították ki az üzlethá- izatot, nem elég szoros a kap- olat az üzletvezetőkkel, gyen- e az árupropaganda és a rek- ím, hiányos a bolti eladók áru- merete. A műszaki konferencián a pi- c jobb megszervezését tűzték elsődleges feladatul. A sör onkurrencia, a nyomott fehér or piac és a bor reklám tilal- la mindezt megnehezíti. A ombinát ezért 30 bortároló lutartályt rendelt, és meggyor. tóttá a 25 000 hektoliteres vil- inyi toronypince rekonstrukcióit. A toronypince munkáit szü- tig be akarják fejezni. A kombinát alapító levelét ez v február 3-án adták ót. Ahhoz il rövid ideje működik, hogy íltehessük a kérdést, meghoz- j-e a várt eredményt a villányi Állami Gazdasági és a Me- csekvidéki Pincegazdaság egyesülése. Mindkét szervezet jó pozíciókból indult, ma mégis úgy tűnik, a kombinát hatékony működésének eszköz-felvéletei nincsenek meg. A kombinát terve feszített, a tavalyinál 6 millió palackkal több bort, 260 000 palackkal több pezsgőt, 10 millióval több két decis Márka üdítőitalt kell gyártaniok. Tervteljesítésük nagyjából időarányos, sőt üdítőkből terven felüli, tekintettel a nyári szezonra. Ám üdítő italból is van egy jelentős „beszorult" készletük, itt sem bírják a konkurrenciát a sörgyári üdítőkkel, mivel a kombinát nem tud hűtőszekrényeket kihelyezni a kereskedelembe. Most azt tervezik, hogy a reklámkeretükből hűtőszekrényeket vásárolnak a boltok részére, hogy a kedvelt Márka italok nyáron is eljuthassanak a fogyasztókhoz. A pezsgőgyár gépei elhasználódtak, cseréjük aktuális, de 1978-ban nem fog megtörténni. A 35 milliós üdítős program beruházásából eddig mindössze 10 millió forint realizálódott, csak az NDK töltőgépsor érkezett meg. A felemelt üdítőgyártási tervhez a tröszt egy győri pásztort ígért, amely a mai napig sincs meg. A megnövelt vörös bor export terv teljesítése érdekében a kombinát a bólyi átvevőhelyet kék-szőlő feldolgozó, vá kívánja átalakítani. A villányi gazdaság erőgépparkját megújították, 15 MTZ—-80-ast, és 3 kis traktort, valamint 8 pótkocsit vásároltak. A szállítópark azonban elvault, 8 éves, s tekintve, hogy csak két autóbusz- szal rendelkeznek, az emberek szállítását kénytelenek az idén is teherautókon végezni. Kevés üveg és borcímke A sajószentpéteri üveggyár szállítási lemaradása miatt — a trösztnek nincs érvényes szerződése, a gyárral — akadozik az üvegellátás. A kombinát borcímke és göngyöleg ellátási gondokkal küzd és nincs hűtő- kapacitása. Két évi fejlesztési alapjuknak mindössze 53 százalékát kapták vissza, ami még a szintentartáshoz sem elég. A Borgazdasági Vállalatok Trösztje ezideig nem vette figyelembe, hogy pécsi vállalata kombinát lett, amely már a kezdet kezdetén önerejéből aligha tud megfelelni a magasabb elvárásoknak. — Rné — Nyitnak az építőtáborok Vasárnap országszerte meg- yitották kapuikat az ifjúsági pítőtáborok. Az első turnussal rkezett fiatalok Somogy melye két táborában vonták fel zászlót. A Siófoki Állami azdaság központjában Bara- tyából 200, Szolnok megyéből pedig több mint 100 közép- iskolás leány segédkezik hétfőtől a gazdaság gyümölcsösében, kertészetében és konzervüzemében. Az ismerkedés után megalakultak a munkacsapatok a Balatonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti táborában is. Ezen a helyen 250 hajdúsági fiatal dolgozik majd a környékbeli szőlőkben és gyümölcsösökben. iiict Jkell m^9ol<i|>oxiií Uj kőolaj- termelési módszereh fi felszínre Horn Emlékkép 5—6 évvel ezelőtt- ről. Gellénházán, a zalai kőolajtermelés központjában fejtegette egy gépműhelyi motorszerelő : — Az üzemi demokrácia azzal is jár ám, hogy a munkásember is megismer egyet, s mást. A napokban például termelési diagramokat nézegettem. Hát az a cikcakkos vonal olyan szomorúan lekonyul, hogy az ember szíve összefa- csarodik. Azt hiszem, azon gondolkozom, hová menjek. Mert az a cikcakk aligha fog újra fölfelé ágaskodni. Folytatták a kutatást Akkoriban sokan vizsgálgat- ták az olajipar kerítésén túli tájékot, s vándorbotot fogtak — nem is kevesen. A mérnökök, technikusok, közgazdászok, s a föld mélyének tudói, a geológusok azonban tovább folytatták a kutatást. Ez idő tájt kapta föl a hír, hogy Zalában új kőolajtermelési módszerekkel kísérleteznek a laboratóriumokban, s az olajmezőkön is. Az azóta eltelt évek során a kísérleti módszerek egy részét üzemszerűen is alkalmazzák. A jelenlegi állapotot így határozta meg Trombitás István olajmérnök, a nagykanizsai székhelyű Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat igazgatója: — A termelés jelentős része új eljárásokból adódik. Ehhez járul még az új területekről származó kőolaj és földgáz mennyisége. Az új területeken, mindenekelőtt a Duna—Tisza-közét kell érteni. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt éveken át tartó vizsgálatok, számítások, tehát alapos megfontolás után úgy döntött, hogy a kőolaj- és földgáztelepek felkutatásával, fúróm Munkában az olajkútfúrók Kők a fekete aranyat sós föltárásával, valamint kitermelésével foglalkozó zalai vállalatokat egyesíti. A kiskunsági lelőhelyeket másfél évtizede zalai fúrási szakemberek tárták föl. Ezért most a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatot bízták meg a telepek kiaknázásával. Másfél milliárd forintos beruházás kezdődött el Szánk, Kiskunhalas, Kiskunmaj- sa környékén. A kialakult, ötezer embert foglalkoztató vállalatnak most minden eszköze, lehetősége megvan, hogy a szállítóeszközök eddiginél jobb kihasználásával, az üzemfenntartási költségek csökkentésével maradéktalanul ellássa feladatát: 105 ezer méternyi fúrás lemélyítését és 370 ezer tonna kőolaj, közel 1 millió köbméter földgáz megtermelését. Közben kísérletek sorozata kezdődött el, vagy folytatódik. A fúrólyuk tulajdonképpen nem más, mint a föld mélyébe furakodó acélcsőoszlop, esetenként 4—5 kilométer hosz- szan. Ezt a „nyúlánk” oszlopot különböző keménységű, de a csőfalra iszonyú nyomással nehezedő kőzet veszi körül. A kőzet — fajtájától függően — omlásra is hajlamos. Ezért megfelelő ellennyomást kell alkalmazni, vagy más módszerrel szilárddá tenni a kőzetet. Nemrég a nagylengyeli olajmezőben egyébként omladé- kony helyen sikerült nagyobb zavar nélkül lefúrni majdnem 5 kilométer mélyre. Az úgynevezett lyukfal-stabilitási kísérletek tovább folynak. Ugyanígy kísérleteznek a — köznapion szólva — szódavizes olajkiszorítási eljárással. A vállalat olajmezőinek egyes részein ezt a módszert már évek óta üzemszerűen alkalmazzák sikerrel. — Ez az iparág olyan jellegű, hogy állandóan az újat és az újabbat kell keresni. Ehhez a szakmunkásgárda, a megfelelő műszaki szakemberek és intézmények is megvannak. Nem egy, az elmélet kidolgozásában közreműködő mérnököt több évtizedes ismeretség köt a gyakorlatban dolgozó munkáshoz. Az elmélet — és néhány olajtárolóban már megvalósult gyakorlat is — az, hogy a rétegbe sajtolt szódavíz megduz- zasztja az olajat, kitölti a teret, megnöveli a nyomást any- nyira, hogy a fekete aranyat a felszínre sepri. Ez az úgynevezett másodlagos kitermelési módszer. Van olyan telep, nem is egy, amelyből több ezer tonna kőolajat termelnek ki ily módon. * — Gyakorta járok a fúróberendezésekhez a motorok karbantartására vagy javítására. Látom, hallom: az emberek bíznak. Akkor is, amikor új területeken kutatnak és akkor is, amikor a széndioxid be- sajtolásához készítik elő az olajkutakat. Mert ahogyan már négy évtizede, ma is jellemző a tájra az estelente karácsonyfaként ragyogó fúró — kútjavító vagy lyukbefejező berendezés tornya — erről Zaleczki István fúrómester-szerelő beszélt. További fejlesztés A vállalat zömmel maga építi meg a fúrásokhoz és a termeléshez szükséges berendezéseket, épületeket. Jellemzésül: Zalaegerszeg idei fejlesztési előirányzata 290,5 millió forint. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat terveiben 557 milliós beruházási költség szerepel. A jövőt ma kell megalapozni. És ha megnézzük a termelési diagramokat, az a cikcakk picit megint ágaskodni kezd. Ferenci Győző igazságos ítélet meghozatalában. Amikor 1973-ban bíróságainknál bevezették az egyesbíráskodást — ami csak a peres ügyek meghatározott csoportjára terjed ki, ahol a jogkérdések eldöntése dominál — sokan a társasbíráskodás elvének feladását látták mögötte. Pedig ennek ellenkezőjéről van szó, éppen az ülnöki munkának magasabb rangra emeléséről. Mert amely perekben megmaradtak a népi ülnökök, ott az ügyek kiemelt politikai, társadalmi jelentősége indokolja jelenlétüket. A népi ülnökösködés bevezetése óta eltelt, idestova három évtized fényesen bizonyította: a társadalombíráskodás e formája bevált, a bíróságokat szélesebb látókörű döntés meghozatalához tudja vezetni. Ma Baranyában 381 népi ülnök — felerészben nő - segíti a bírákat, az elsőfokon eljáró bíróságokat munkájukban. 24. életévüket betöltött, büntetlen előéletű gyári munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok, pedagógusok, megannyi foglalkozási ág képviselői. A vállalatok szövetkezetek, intézmények, társadalmi szervek dolgozóinak jelölése alapján a tanácsok választották meg őket, mandátumuk 1980-ban jár le. De sokan gondolni sem akarnak a visszavonulásra. Közéjük tartozik Frank Emil is, a Mecseki Szénbányák 46 éves géplakatosa, a legrégibb népi ülnökök egyike. Immáron húsz esztendeje ügyködik a Pécsi Járásbíróság tanácsaiban az igazságos ítéletek meghozatalánál. — Huszonhat éves koromig a bíróságot csak hírből, vagy legfeljebb kívülről ismertem — mondja. — Amikor először léptem át a küszöbét, azt sem tudtam, mit kell tennem. Később már rájöttem, a kedv is megjött hozzá. Nem számolom, de már biztosan túl lehetek az ötszázadik peren. A tárgyaláson nem vagyok az a sokat kérdezősködő, ámbár azt hiszem, az ülnök aktivitása nem is ott mérhető le, hanem az ítélethozatal előtti tanácskozáson, ahol viszont elengedhetetlen. Fárasztó bizony évente az a hónap, amit egyhuzamban a bíróságon töltök, azonban a bírák sokat segítenek. Csak a legjobbakat tudom mondani róluk. Munkatársként kezelnek bennünket, igaz, a jogaink és a kötelességeink is azonosak Én már úgy járok a bíróságra, mintha második munkahelyem lenne. Hivatásként egy életre nem választanám, de ülnökösködni még sokáig szeretnék. Horváth L. Közgazdasági nyári egyetem Nyolcvan külföldi résztvevőt várnak az augusztus 7. és 19. között — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő közgazdasági nyári egyetemre. Eddig a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Kínából, Olaszországból, az NSZK-ból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Svájcból jelezték részvételi szándékukat közgazdászok, pénzügyi és üzemi szakemberek. Az előadások áttekintik a többi között a magyar gazdaság felszabadulás utáni fejlődését, a magyar népgazdaság helyzetét, fejlődési irányait, gazdaságirányítási rendszerünk, valamint az ár- és a vállalati jövedelemszabályozás aktuális kérdéseit, a szocialista nagy- vállalat korszerű igazgatási módszereinek magyar gyakorlatát, mezőgazdasági politikánkat. A TIT budapesti Szervezete és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem o program keretében üzem- és gazdaság- látogatásokat szervez.
