Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-19 / 167. szám

Munkaügyi uitäk Baranyában másság, verekedés, muBkamentagaJás Jól működnek a laikus bíróságok Furcsa dolgok megesnek a munkaviszonyból fakadó perle­kedések nyomán. Nem is olyan régen, az egyik vállalati főnök munkaidő alatt a kocsmában lelte meg dolgozóját, s azon­nal elbocsátotta. Végül is ba­rátunk addig perlekedett, míg bizonyította: nem italozott, csak rexezett az ivóban, s ezért nem megfelelő jogcímen mond­tak fel neki. S maradt. A közelmúltban a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága előtt beszámolt mun­kájáról a megyei munkajogi bi­zottság. E bizottság hivatott ar­ra, hogy segítse a laikus fóru­mok, a vállalati munkaügyi döntőbizottságok akadálytalan és előírásszerű működését. Munkavégzése során feltérké­pezte a baranyai vállalatok, üzemek, intézmények belső munkajogi légkörét, és summás beszámolóban értékelte a pe­reket, kutatta a perek hátterét. A viták okainak elemzésénél azt tapasztalták, hogy nagy­arányú és emelkedő tendenciá­jú a fegyelmi vétség miatt fe- elősségre vont dolgozók mun­kaügyi panaszainak száma. Az­az: laza kötelezettségtudatunk srős önérzettel párosul. Hason­lóan magas a kártérítési ügyek száma, s nem éppen elenyé- izőek a munkabérrel, prémium­nál, jutalmazással kapcsolatos lanaszok. Divat lett a jutalom génylése. A társak borítékai­nak megnézése után a dolgozó tzonnal perre megy. Minden- ísetre elég szembetűnően a lolgozó javára történő döntő­ek aránya itt a legalacso­nyabb. Erőteljesen nőtt az el- locsátások miatti panaszok zárna is, s ez összefüggésben ehet azzal a munkaerőgazdál- ;odási intézkedéssel, mely sze- int a „kilépett" bejegyzéssel a iolgozó többnyire csak kötelező :özvetítés útján helyezkedhet el. Ha a munkaügyi viták ügy- soportonkénti megoszlását néz­ők, megállapítható, hogy a bá­nyászatnál a legnagyobb arányt — a viták 45 százalékáról van zó —> a baleseti kárigénnyel apcsolatos panaszok alkotják, iemélhetőleg azonban lecsók­én a panaszok száma, hiszen így új rendelkezés értelmében foglalkozási megbetegedé- ekért minden esetben a válla­lat felelős. (S ezzel szinkron­ban: hamarabb elintéződnek az ügyek, nem lesz többéves huza­vona, s a belesetet szenvedett, megbetegedett ember hamar megkapja a létfenntartásához szükséges forintokat.) A kártérítési ügyek száma 17 százalékos arányt képvisel a megyei praxisban, s az okok majdnem minden esetben visz- szavezethetők a pontatlan mun­kaköri leírásokhoz. A bekövet­kezett kárért felel-e a dolgozó, avagy nem? A munkabér, pré­mium és jutalom miatti pana­szok aránya 15 százalékos, s ezek általában a besorolás el­len merülnek fel. Éppen ezért emiatt utasítanak el legtöbb dolgozót: hiszen a bérkategó­ria határain belüli fizetés nivel- lálása a vállalattól függ. Fe­gyelmi vétségeknél pedig a leg­döntőbb kiváltó okok: az ittas­ság, a munka megtagadása, munkahelyi verekedés... Az ügyek viszonylag magas száma mulatja, hogy a vállalatok ha­tározottan fellépnek — már- ahol ^— a renitenskedőkkel szemben, s e törekvést a mun­kaügyi döntőbizottságok is tá­mogatják. összességében megállapítha­tó, hogy a munkaügyi viták jog­szerű elintézése dominál me­gyénkben. De ez még nem je­lenti azt, hogy élveznék a dön­tőbizottságok, a döntőbizottsági tagok a számukra jogilag elő­írt teljes függetlenséget. Az igazgató, a vállalatvezető, ha félszemmel is, de nézi, „befo­lyásolja" e bizottságok munká­ját. Megesett, hogy a dolgozó panaszát akképpen küldte a döntőbizottság elnökéhez a vál­lalat vezetője, hogy a beadvány felső sarkába felírta: Elutasí­tani! !! Éppen emiatt, a Baranya megyei Munkajogi Bizottság az eddiginél mégjobban szárnyai alá veszi a laikus bíróságokat, s munkájukhoz mindenféle tá­mogatást megad. S majd vala­ha eléri azt a célját is, melyet a beszámolóban így fogalma­zott: „A vállalati munkaügyi döntőbizottságok tagjai eseté­ben el kell érni, hogy lokozot- tabb erkölcsi és anyagi meg­becsülésben részesüljenek.. K.F. A peres akták halmaza érkezik a Munkaügyi Bíróságra, a vitá­kat eldöntő legfőbb fórumra. Itt kiderül az is, hogy jól jártak-e eL a laikus bírák ...? Az ezredfordulóig Hat új híd épül a Dunán Sorrendről és idó'pontról még nincs döntés Uj közúti híd Baján Bármilyen különösen hang­zik, egyre távolabb kerül egy­máshoz a Dunával kettévágott főváros és körzete, legalábbis ami a gyors közúti átkelést illeti a két part között. A megoldás? Újabb hidakat kell verni a Du­na felett. Budapesten a követ­kező évtizedben kiszélesítik az Gyalogos-kapcsolat a Sallai és a Geisler Eta utca között MiBitömh felújítás előtt Tea ház, pezsgő­bár, borászati múzeum, szoborpark Jellegzetesen szanálás előtti képet mutat a Sallai utca 22— 24. számú házak — most már közös udvara. Néhány éve a pince miatt megrokkant egyik udvari épületet sürgősen le kel­lett bontani — ez volt a nyitány. Aztán született egy ötlet, s ma már csaknem kész kiviteli tervek alapján beszélgethetünk egy érdekes vállalkozásról Radvá- nyi György építésszel, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola ma­gasépítési intézetének tanár­segédével. Nehéz vajúdás Elöljáróban: nehéz vajúdás közepette születik a pécsi tömb­rekonstrukció. Az első az ele- fántos — itt sokéves előkészü­lóbita-míísorok i Pécsi Nyári izínház rogramjában Július közepén először jelent- :ezik az ország nyári előadá- ainak sokszínű tablóján a Pé- si Nyári Színház. Fő műsorában gyancsak itt debütál sajátos, elnőtteknek szóló sorozatműso- ával a pécsi Bóbita Bábegyüt- es és tegyük hozzá: először csillagos ég alatt... Magyarországon ugyaHis — lint Kós Lajos, az együttes lűvészeti vezetője elmondta — ddig nemigen használták ki zt a lehetőséget. A hazai báb- átszásban a szabadban tartott lőadások: a népi szokásjáté- ok (kivéve a betlehemezést), vásári bábjáték mind nap­lóira korlátozódtak. Az, hogy zárt termi felnőttbábszínházi lőadások kiköltöztek a sza- adba, meglehetősen példa léiküli. A Bóbita együttes most I ezzel a lehetőséggel. Az sddigi produkciók teremben aló előadásra készültek. Épp ízért a műsorok tartalmában is jj ösvényre kell lépniök, olyan előadásokat teremtve, amelyek arra a helyszínre készülnek, te­hát a Csontváry-udvar környe­zetéhez illeszkednek. Három különböző technikájú műsorral jelentkeznek a Pécsi Nyári Színház programjában. Az első „Az élet és a halál játékai” címmel: árnyjáték, Vivaldi zenéjére. Műsoruk má­sodik része a halálratáncolta- tott szerelmesekről szól. „Falusi ballada" címmel. Feldolgozá­suk a hazánkban is ismert nép­ballada eredetijére épül. A nagyméretű (kb. egy méter ma­gasságú) marionettfigurák a pásztorfaragások stílusában ké­szültek Kós Lajos tervei szerint Műsoruk harmadik része a „Rómeó és Júlia” kézpantomim, Prokofjev zenéjére. Mindhárom előadás egy mű­sorban látható a nyári színház programjában június 14—29. között, összesen négy alka­lommal. W. E. let után végre dolgoznak már. A következő ez lenne. Igaz, nem „valódi" tömbrekonstruk­ció, hiszen egy tömbön belül két házra és egynek az udva­rára szorítkozik, de magán vi­seli mindazokat a jegyeket, amelyeket ettől a sokat emle­getett városfelújítási megol­dástól várunk: az épületek kül­ső-belső megújhodását, eset­leg új funkcióval való felruhá­zását, az udvarok kiszabadítá­sát és a közösség használatába adását... A főiskola 1975-ben kapott megbízatást a Sallai utca 22— 24-es házak és udvarok felújí­tásának tervezésére, s arra, hogy a Geisler Eta utca 17. udvarával összekötve gyalogos kapcsolatot hozzon létre a két utca között. A tényleges terve­zés 1976 végén kezdődött, s valamikor az idei második fél­évben indulhat a kivitelezés. Több tucat fénykép Műemlék jellegű épületekről lévén szó, rögzítették a meg­lévő állapotot. A homlokzatok­ról fotogrammetriás felvétel készült, ez minden apró rész­letet objektív tényszerűséggel örökít meg, a helyreállításnak ez a kiindulási alapja. Ezen­kívül több tucat fényképfelvétel készült kívül-belül nagy fal­síkokról, kis részletekről, lépcső­házi korlátról, ablakkivágásról, udvarrészekről... Ezek is a tervezést segítették. Volt a ter­vezés elhúzódásának egy jel­lemző oka: sokáig tartott, míg megtalálták az új funkciók gaz­dáit. Ilyen esetben ugyanis a szerkezetek felújítását már az új funkció szempontjai szerint kell tervezni. Volt egy olyan elképzelés, miszerint a megnyitott udvar Vilt Tibor, Kossutth-díjas szob­rászművész néhány újszerű — vasbetonból készült - alkotásá­nak szabadtéri múzeuma lett volna (ezek egyike a Modern Magyar Képtár udvarának sar­kában falábakra állítva látha­tó, s a címe: üdvözlet Velen­cének). A legfrissebb: a villá­nyi szobrásztábor idei alkotá­saiból kerülne ide néhány. Kilenc új lakás A rekonstrukció szenzációjá­nak az udvar-együttes ígérke­zik. A Sallai és a Geisler Eta utca közti udvarrészek ma is követik a terepemelkedést, de a teraszokat komor kerítésfalak választják el egymástól. Most majd egybenyílik az egész, a teraszokat jól járható lépcsők kötik össze, a növényzetet rész­ben megtartják, részben fel­újítják, lesz kicsiny gyermek- játszótér, egy régi udvari épü­let boltozatos alsó szintjén víz­medencét alakítanak ki. Az udvar világítása egyben a mű­alkotások díszkivilágítása lesz. A 22-es számú házban 9 új lakás lesz, ebből 4 kétszintes a tetőtérben kap helyet. Az épület földszintjén lévő kis üzleteket az udvarba telepítik, helyükön pedig teaház lesz, ahol természetesen kávézni is lehet — mindkettőből a külön­legességeket kínálja majd a B. m. Vendéglátó Vállalat. A szomszéd — ún. Kóczián-ház emeletes szárnyában kétszintes pezsgőbár lesz, a földszintes szárnyban ajándékbolt kap he­lyet. A házak alatti pincékben a pécsi borászatot és pezsgő- gyártást bemutató múzeumot nyitják meg. És még egy érdekesség: a két épület olyan rácsos kapu­zatot kap, amelyen át szabad betekintés nyílik az utcáról a pompásnak ígérkező udvarba. Hársfai István Árpád-hidat, s az ezredfordu­lóig még öt hidat építenek — jelentették be a Közlekedés- tudományi Egyesület budapesti rendezvényén, hozzátéve, sem megépítésük sorrendjéről, sem pedig az építkezés kezdeti idő­pontjáról még nincs döntés. A tervek szerint 1981-ben kezdődik és 1986-ra — de le­het, hogy valamivel hamarabb - véget ér a budapesti Árpád- híd kiszélesítése. A munka be­fejezése után a híd 1950-ben megépült középső része csak a villamospálya terhét viseli majd. Tőle jobbra és balra pe­dig két önálló hídszerkezet épül három-három közúti sávval és egy-egy gyalogjárdával. Új pil­lérekre vagy a meglevők át­építésére, megerősítésére nem lesz szükség, noha a hid szé­lessége teljes hosszában meg­haladja majd a 30 métert. Mindez — az olyan járulékos munkálatokat is figyelembe vé­ve, mint például a Flórián tér, a szigeti leágazás stb. átépí­tése — hárommilliárd forintba kerül. A Buda és Pest közötti for­galom javításának következő lépése a lágymányosi közúti híd építése, amely a déli ösz- szekötő vasúti hídtól északra ivei majd át a folyó felett. Ez a kétszer három közúti sávval és járdával épülő, a csatlakozó utakkal együtt összesen több mint három kilométer hosszú híd teremti meg majd a kap­csolatot a Hungária körút és az Osztyapenko csomópont kö­zött. Építését előreláthatólag a hatodik ötéves tervidőszakban kezdik meg és a következő terv­időszakban fejezik be. Az ezredfordulóig Budapes­ten és agglomerációs övezeté­ben még négy közúti híd épí­tését tervezik. Mint említettük, megépítésük sorrendjéről és az építkezés kezdeti időpontjáról még nincs döntés. Csak annyi biztos, hogy a főváros terüle­tén az egyik az Újpest és a Római fürdő között, az Újpesti vasúti hídtól északra, a másik Albertfalva és Csepel között épül majd. Az agglomerációs övezetben pedig a főváros kö­rüli autópálya-körgyűrű része­ként az északi híd a Szentend­rei sziget déli csúcsát harán- tolva Békásmegyert és Újpestet köti össze, a déli pedig Érd és Diósd között indulva Dunaha- raszti és Soroksár között éri el a pesti oldalt. A fővárostól távolabbi Duna- szakaszokon a tahitótfalusi új hidat már az idén nyáron meg­nyitják, előreláthatólag a hato­dik ötéves tervidőszakban pedig Bajánál javítják meg az átke­lést egy új, kétnyomú közúti híd építésével. M. Z. Kedvezményes tüzelőolaj- akció! KEDVEZMÉNYES HORDÓVÁSÁR! 950- Ft helyett 750- Ft-ért VÁSÁROLHAT ÚJ iizemanyagtároló hordót június 15-től július 15-ig. Kapható: a vasboltokban és a TITAN Kereskedelmi Vállalat közületi boltjában Pécs, Lenin tér 6. VmWAm KlRtSKtOtUM VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom