Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-11 / 159. szám

1978. június 11., vasárnap Dunántúli napló 13 Angola-Zaire Neto visszautasította Mobutu vádaskodását Angola nem képzett ki és nem fegyverzett fel egyetlen ka­tonát sem a zairei kormány el­len — hangsúlyozta rádióbeszé­dében Agostinho Neto, az An golai Népi Köztársaság elnöke Neto határozottan visszaütő sítatta Mobutu zairei elnök vá daskodásait arról, hogy az or szág szovjet és kubai szövetsé gesei közbenjártak volna An golában a zairei Shaba tartó mányban kirobbant felkelés tá mogatása érdekében. Az ango lai államfő ugyanakkor rámu tatott arra, hogy a nyugati or szágok beavatkozása Zaire bel ső problémáiba nyílt támadást jelent Afrika ellen. Az afrikai országoknak egyesülniök kell a kontinens felszabadítása és ha ladása érdekében — hangsú lyoztn Agostinho Neto. Az angolai elnök ismételten síkraszállt az Angolai Nép Köztársaság és Zaire között kapcsolatok rendezése mellett A két ország közti jó kapcsola tok előmozdíthatják a térség békéjét és fejlődését — muta­tott rá az angolai elnök. Agostinho Neto felszólította a zairei kormányt, hogy távo­lítsa el az országgal határos területekről azokat a zsoldoso­kat és kormánykatonákat, akik sorozatos támadásokat indító­nak Angola ellen. A kinshasai vezetők teljes mértékben tuda­tában vannak e támadások­nak — jelentette Ifi Neto, majd hangsúlyozta: „há Zaire újabb agressziót hajt végre Angola ellen, az angolai nép tudni fog­ja, hogyan válaszoljon erre. Ha viszont a zairei vezetők beszün­tetik a szomszédos ország elle­ni támadásaikat, Angola foly­tatni fogja a békére és az együttműködésre irányuló poli­tikáját." Miközben Agostinho Neto a két ország közötti kapcsolatok rendezésének szükségességét hangsúlyozta, Mobutu zairei el­nök „bosszút” helyezett kilátás­ba Angola ellen. Újságírók előtt Mobutu kijelentette, hogy a zairei hadseregen belül egy elit alakulatot képeznek ki „megtorló kapacitással”. A zai­rei elnök nyomatékosan hang­súlyozta, hogy Angola ellensé­geinek kiképzésére és fegyve­rekkel történő ellátására gon­dol. „A biztonság elválaszthatat­lan a megtorló kapacitástól" — hangoztatta Mobutu, miközben ismételten bejelentette szétzül- lött hadseregének átszervezé­sét, a zairei elnök elismerte, hogy katonái nagymértékű gyá­vaságról tettek tanúbizonyságot a shabai felkelők elleni harcok­ban. Kijelentette, hogy minden tőle telhetőt megtesz a had­seregben eluralkodott korrup­ció megfékezésére. 83 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Országjáró körútra indult a svéd királyi pár: Kijev után Taskent- be, Szamarkandba és Leningrádba is ellátogat. Képünkön: Leo- nyid Brezsnyev a vnukovói repülőtéren búcsúztatja XVI. Károly Gusztáv svéd királyt és Silvia királynét. 4- MOSZKVA: A szovjet és a csehszlovák ifjúsági könyvkiadó, a Molodoja Gvargyija és a Mlada Fronta gondozásában jelent meg könyv az űrkutatás történetének eddigi leghosz- szabb űrkísérlet sorozatáról. A sok színes és fekete-fehér fotóval gazdagon illusztrált kö­tet részletesen megismertet a Szojuz—26, 27, 28 űrhajó és a Progressz—1 teherűrhajó útjá- val, összekapcsolódásukkal a Szaljut—6 űrállomással, a há­rom űrhajó szovjet űrpilótáinak és a világ első csehszlovák űr­hajósának páratlan munkájá­ról. A kötet legérdekesebb fe­jezetei a Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko 96 napos ma­ratoni űrtartózkodásáról szóló beszámolók. 4 MOSZKVA: Moszkvában közölték, hogy megállapodás szerint június 14. és 19. között egy szovjet hadihajókból álló kötelék tesz hivatalos látoga­tást Amszterdam kikötőjében Vitalij Platonov altengernagy parancsnoklatával. 4- TOKIO: A japán kormány szombatra virradóra riadóztatta valamennyi nyugat-európai, la tin-amerikai es ázsiai diplomá ciai képviseletét, valamint szigetország légiforgalmi és ke reskedelmi kirendeltségeit hírhedt japán „vörös hadsereg' terrorszervezet várható rajta ütésének megelőzése céljából Mint a tokiói kabinet által közelmúltban létrehozott külön leges terrorelhárító rendőrség főhivatal bejelentette, az intéz kedést az tette szükségessé hogy az utóbbi néhány napban postai levelek egész garmadá ja érkezett „a vörös hadsereg tői" japán központi intézmé nyék és magánszemélyek címé re, s ezekben az álforradalmá rok „fegyveres harcba szólítjá a japán népet az uralkodó osztály megdöntésére". 4- PEKING: A szombati pe­kingi lapok első oldalon közük a Kínai Külügyminisztérium ter­jedelmes nyilatkozatát a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban élő, kínai származású la­kosság kérdéséről. A Vietnami Szocialista Köztársaság Külügy­minisztériuma szóvivőjének má­jus 27-i nyilatkozatára adott ötpontos kínai válasz — mint már jelentettük — megismétli a korábbi pekingi vádakat, amely szerint a vietnami ható­ságok „diszkriminációs politi- kó”-t követnek a Vietnamban élő kínai származású lakosság­gal szemben és „arra kénysze­rítik őket, hogy tömegesen visszatelepüljenek Kínóba". 4- HANOI: Hanoiban a Technoimpex és partnerszerve­zete a vietnami Technoimport megbízottai 20 millió rubel ér­tékű kereskedelmi szerződést írtak alá egy százezer orsós fonoda első lépcsőjének felépí­téséről. Az ötvenezer orsós első fázis teljes gépi berendezését a magyar fél szállítja. Magyar szakemberek gondoskodnak to­vábbá a szerelésvezetésről, a műszaki tanácsadásról és a leendő üzem dolgozóinak be­tanításáról. 4- MOSZKVA: A péntek esti ünnepélyes megnyitó után szom­baton már a versenyzők is a színre léptek a fiatal zenemű­vészek nagyszabású seregszem­léjén, a moszkvai Csajkovszkij nemzetközi zenei versenyen. A legnépesebb mezőny a zongo­ristáknál gyűlt össze, így a se­lejtezőt szombaton már meg is kezdték. A pénteki sorsoláson a magyar Harnádi Hilda a 2. számot húzta, ennek megfele­lően már szombaton a zsűri elé került. 4- OTTAWA: Tömegek tün­tettek Montrealban négy szak- szervezeti vezető elítélése miatt, akiket a montreali szál­lítási dolgozók emlékezetes 1974-es sztrájkjának megszer­vezéséért ítéltek különböző idő­tartamú szabadságvesztésre. A nagygyűlésen felszólalt az Or­szágos Szakszervezetek Szövet­ségének elnöke és hangoztatta, hogy a québeci dolgozók küz­deni fognak a szakszervezeti vezetők szabadon bocsátásáért. 4- DACCA: Mohammed Far- had, a Bangladesi Kommunista Párt főtitkára szombaton kisza­badult börtönéből. Farhadot 1977 októberében tartóztatták le és azóta börtönben tartot­ták, vizsgálat és vádemelés nélkül. Az ország haladó közvé­leménye azóta kitartóan köve­telte szabadon bocsátását. Drámai mentés szombaton hajnalban. A svédországi Borösban ki­gyulladt a város nagy szállodája. A gyors mentés ellenére a sze­mélyzet és a hotel vendégei közül húszán életüket vesztették. Ma és holnap Népszavazás Olaszországban Róma Olaszországban vasárnap és hétfőn 41 millió szavazót szólí­tanak az urnákhoz, hogy a szél­sőbaloldali radikálisok kezde­ményezte népszavazáson „igent” vagy „nemet" mond­jon a közrendről szóló Reale- törvény és a pártok állami do­tálására vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésére. Péntek este a pártok legfel­ső vezetői szóltak utoljára a szavazókhoz a tv „Politikai tri­bün” műsorában. A referendum kezdeményezői nevében Panel- la, a radikálisok főtitkára vok- sokat kért azoktól a „megté­vedt kommunista elvtársaktól” is, akik „még mindig kitarta­nak" az OKP mellett, jóllehet, az „már régen lemondott for­radalmi vonaláról”. A radiká­lisokon és egy másik szélső- baloldali párton kívül az újfa­siszták is a Reale-törvény ha­tálytalanítása mellett mozgósí­tottak. A szélsőségesek szövet­ségére hívta fel a figyelmet Berlinguer, az OKP főtitkára. — Meg akarják bontani a par­lamentet, féktelen demagóg kompányt folytatnak a pártok rendszere ellen — mondta. Ügy vélekedett, hogy a közrendről szóló törvény hatálytalanításá­ból a terroristák, a rohamosz- tagosok, a bűnözők húznának hasznot, hiszen megszűnne minden jogalap üldözésükhöz. Zaccagnini kereszténydemok­rata főtitkár is „kétszeres nem­mel” való szavazásra szólította fel honfitársait. Hasonlóképpen foglaltak állást a köztársasági párti, a szociáldemokrata és a szocialista szónokok is. A libe­rális párt vezetője a pártok fi­nanszírozásáról szóló törvény le­szavazását és a másik megtar­tását szorgalmazta. A népszavazást megelőző kampány utolsó pillanatait is incidensek tarkították. Álforra­dalmi csoportok Milánóban egy újfasiszta gyűlés elleni til­takozás ürügyén összetűzést provokáltak a rendőrséggel, gyújtópalackokat hajigáltak, kövekkel dobálták meg a részt­vevőket, vasláncokkal támadtak meg békés járókelőket, pisztoly- lövések is eldördültek. A rend­őrség 24 zavargót őrizetbe vett, de közülük 18-at máris szaba­don engedett. Az ENSZ rendkívüli ülésszaka Befejeződött a leszerelési ülésszak általános vitája N e w Y o r k Pénteken a késő esti órák­ban Burundi képviselőjének be­szédével befejeződött New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaká­nak háromhetes általános vitá­ja. Mint Lazar Mojszov jugo­szláv külügyminiszter-helyettes, az ENSZ-közgyűlés elnöke zá­róbeszédében elmondotta, 127 tagállam képviselői, valamint az UNESCO és a Nemzetközi Atomenergia ügynökség megbí­zottai szólaltak fel az általá­nos vitában. Rámutatott, hogy a tekinté­lyes államférfiak ilyen nagyszá­mú részvétele önmagában is mutatta, milyen jelentőséget tu­lajdonít és milyen várakozást fűz a világ a 10. rendkívüli ülésszakhoz. „Szervezetünk tör­ténetében ez a kizárólag a le­szerelésnek szentelt legátfo­góbb tanácskozás aláhúzta, mi­lyen fontosnak tartják a világ- szervezet tagállamainak kormá­nyai és a világközvélemény ezt a ma valamennyiünk előtt ál­ló rendkívül bonyolult problé­mát.” A közgyűlés elnöke elmond­ta, hogy az általános vitában és azt megelőzően, az előké­szítő bizottság munkája során sok építő jellegű és érdekes javaslat, elgondolás hangzott el. Ezeket elfogadható közös nevezőre kell hozni a még ren­delkezésre álló időben. „Sze­retném kifejezni azt a remé­nyemet és meggyőződésemet, hogy egy ilyen érdemi és épí­tő általános vita után erőfe­szítéseink gyümölcsöző és kéz­zel fogható eredményeket hoz­nak” — jelentette ki az álta­lános vitát lezáró beszédében Lazar Mojszov. A hétvégi szünet után a hét­fői napon az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kán különböző, nem kormány- jellegű nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői kapnak szót, egyebek között az Afro- Ázsiai Népek Szolidaritási Szer­vezete, a Pugwash Konferenci­ák Szervezőbizottság, a Szocia­lista Internacionálé és a DÍVSZ vezetői. Valentyina Nyikolajeva Tyereskova beszél a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség nevében, Romesh Chandra el­nök a Béke Világtanács nevé­ben. Felszólal a hétfő délutáni ülé$en dr. Simái Mihály, az ENSZ Társaságok Világszövet­ségének elnöke is. Külpolitikai összefoglaló 1. Mit mutat a washingtoni Salt állásfoglalás? Kétségtelen érdeklődés, de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre kö­zölték, hogy az államfő a szov­jet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az ame­rikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változa­tos előjelű és árnyalatú nyi­latkozatok hangzottak el eb­ben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vár­tak, csalódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszer­re lengetett furkósbotot és olajágat, ami viszont nem va­lamiféle kiegyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedve­zőtlen, a kibontakozást gátló magatartást. A szovjet—amerikai viszony­nak ma a leglényegesebb te­rülete a Salt-tárgyalások so­rozata, hiszen ezek foglalkoz­nak az atomfegyverkezési ver­seny szabályozásával, a kap­csolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai megnyi­latkozásokból megint kitűnt, hogy nem kívánják a gyakor­latba átültetni az egyenlő biztonság elvét, egyoldalú elő­nyökre törekszenek s a fegy­verzet-korlátozást össze kíván­ják kapcsolni más, oda nem tartozó ügyekkel, mint példá­ul a haladó afrikai országok- nek nyújtott szocialista segít­séggel. Ez a nyilvánvalóan el­fogadhatatlan amerikai állás­pont. Legfeljebb az a különb­ség, hogy ezt a külügyminisz­ter mérsékeltebb, a nemzetbiz­tonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind na­gyobb kétértelműségre törek­szik. A Salt kétoldalú téma, köz­vetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azonban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei lá­togatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyoma­tékkai, hogy békére tö reJC szünk s ez politikánk sarkala­tos kérdése. „Ennek megfele­lően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondot­ta többek között — a fegyver­kezési verseny korlátozásáért azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lét­rejöjjön a stratégiai fegyve­rekre vonatkozó megállapo­dás.” 2. Mi a jelentősége a helsinki előkészítő tanácskozásoknak? A Helsinkiből keltezett hír­adás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műhold-elhárító fegyverek el­tiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdések bonyo­lultságát. Nem titok, hogy a földünk körül keringő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben” nézhessük a mundialt, hanem jó részük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a „nemzeti eszközök", amelyek­kel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőriz­te öt éven ’ keresztül a Salt—1 betartását s ez lenne a Salt—2 kontrolljának leghatékonyabb módja is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló eszkö­zök ellenfegyverei mindig meg­jelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék, vagy „megvakítsák” (fényképezésre, felderítésre alkalmatlanná te­gyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség békés fel- használásáról szóló korábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az „űrbombákat”, hanem — mint említettük — a lehetséges Salt—2 ellenőrző rendszereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetet­lenné válna a megállapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelen­tős a helsinki elő-konzultáció. 3. Miben áll a szocialista or­szágok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderő­csökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény még nem születhe­tett. A tárgyalásokban közvet­lenül részt vevő négy szocialis­ta állam (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország) számos indítványt nyújtott be. Ám jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biztonsága se szen­vedjen csorbát, a NATO-hatal- mak mégis visszautasították azokat. A szocialista országok, az elvi határozottságot páro­sítva a messzemenő rugalmas­sággal, most új kezdeménye­zést tettek. Elfogadták, hogy a térség­ben állomásozó atlanti, illetve varsói erők létszámát közös szintre, 900—900 ezer főre csökkentsék; hozzájárultak ah­hoz, hogy a tervezett csapat­csökkentés csak a szárazföldi erőkre s bizonyos meghatáro­zott fegyverfajtákra vonatkoz­zék; lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első sza­kaszában csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­gyenek részt. Ez a gyakorlat­ban annyit jelentene, hogy mi­után — néhány ezer fős kü­lönbséggel — a szembenálló felek csapatlétszáma egyen­ként egymillióra tehető a tér­ségben, két szakaszban, hoz­závetőlegesen százezres csök­kentéssel, kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló kilencszázezres „plafon”. A lecke tehát fel van adva, a nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köz­tük hazánk, amely, mint külön­leges tanácskozási joggal ren­delkező résztvevő, mindenben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NA- TO-hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehetőséget. Reá­lisan számolnunk kell azonban azzal is, hogy a feszültség bajnokai a Salt és a többi megegyezések ellenzői aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren ... Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom