Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-08 / 125. szám

Hallássérültek zarándokhelye Évente kétszáz fiilműtét Fülműtétnél használatos eszközök többszörös nagyításban Próbára taszik az arát, a kitartást Amikor megkérdezték Edmund Hillaryt - ő volt, aki sherpája kíséretében elsőnek jutott fel a „világ tetejére” - miért mászta meg a Csomolungmát, a világ legtermészetesebb hangján ezt válaszolta: azért, mert ott van. Nos, nekünk, ma­gyaroknak nincsenek magas hegyeink, azonban a magyar alpinisták számára is ott van­nak a határon túli magas csú­csok, szikla- és hófalak. Nem­régiben adták hírül az újságok, hogy az FTSK expedíciójának tagjai a világon az elsőként mászták meg az Atlasz-hegység egyik csúcsának különlegesen nehéz oldalait. A bátor fiúk néhány héttel ezelőtt tértek haza. * A Ferencvárosi Természetba­rátok Sportkörének „Excelsior" hegymászó szakosztálya egy Közraktár utcai házacska föld­szintjén találkozik csütörtök es­Magyar alpinistákaz Atlasz-hegység ben A hegymászás nem természetjárás Mi bizonyítja a csúcs elérését? ténként. Ilyenkor intézik az ad­minisztrációt, s közben a ver­senyek, túrák időpontjait is megbeszélik. Az alpinizmust Magyarországon még nem is­merték el sportágnak, külön szövetsége sincs. (A természet- járás és az alpinizmus össze­mosása számos félreértésre ad alkalmat, a sportág fejlődésé­nek egyik legnagyobb akadá­lya.) A szakosztály szinte tel­jesen önellátó, a nagyobb vál­Nemzetközileg is elismert eredmények a pécsi Fül-, Orr-, Gégeklinikán Hazánkban egymillió hal­lássérült él: a külvilággal való kapcsolatuk betegségük foly­tán egy részüknek bizonyta­lanná vált. Érthető tehát; ezek az emberek mindent megten­nének annak érdekében, hogy ismét visszakaphassák a má­soknak természet adta hallást. Helyzetük még másfél évtized­del ezelőtt is reménytelen volt, azóta viszont felcsillant a re­ménysugár. A pécsi Fül-, Orr-, Gégeklinikán a hatvanas évek elején jelentős kutatómunka indult a hallássérültek gyó­gyítására. Az azóta eltelt idő­szak igazolta dr. Bauer Mik­lós professzor és munkatársai­nak elképzeléseit: ma már évente mintegy kétszáz hallás­javító fülműtétet végeznek a pécsi klinikán az egykori na­gyothallók nagy örömére. S az eredmények nem csupán ide- haza, hanem nemzetközileg is elismerést váltottak ki szakmai körökben. — Mindenekelőtt azt tisz­tázzuk, hogy az egymillió hal­lássérült közül mintegy két­százezer betegen segíthetünk a fülműtétek elvégzésével — mondja Bauer professzor —, mivel csak a vezetőrendszer sérüléseit tudjuk egyelőre meg­szüntetni, de azt hiszem ez is óriási aránynak tekinthető. — Ügy értsem tehát, hogy a hallásjavitó műtéteket csak­is a halláscsökkenés bizonyos csoportjainál alkalmazhatják? — Pontosan erről van szó. A hallásromlás leggyakoribb oka, az idült középfül geny- nyedés. A másik fajta beteg­ség, az otoscherosis, ami egyébként örökölhető, de ez is műthető. A hangvezető struk­túra helyreállítása tulajdon­képpen plasztikai műtétként is felfogható, ám ezt az igen ké­nyes operációt gennyes kör­nyezetben kell elvégezni, ez tehát bonyolítja a dolgokat. — Mikor fordult a kutatók figyelme a hallássérültek felé? — A kutatás, a második vi­lágháborút követően vált in­tenzívebbé, főként az NSZK- ban és Svédországban. E té­ren elengedhetetlen a nemzet­közi együttműködés, hiszen a legcsekélyebb technikai módo­sítás is óriási jelentőséggel bír. A mi klinikánkon 1962-ben kezdtünk elmélyültebben fog­lalkozni a hallássérültek mű­téti úton történő gyógyításával: az igazi munka rá két évre in­dult meg. Azóta mintegy ezer­kétszáz műtétet végeztünk, idő­közben kidolgoztuk a hallás­javító operációk rendszerét. Al­kalmazott módszereinknek kö­szönhetően a gyógyulási folya­mat lerövidült annak ellenére, hogy kétszakaszos műtéteket végzünk. Az elpusztult dobhár­tyát és hallócsontokat sikere­sen pótoljuk az ember saját szöveteivel. — A dobhártya illetve a hallócsontok beültetése ezek szerint ma már nem okoz külö­nösebb gondot. De mit tehet­nek a fülkürtműködés zavarai ellen? — Ez a legnagyobb prob­lémánk. Egy éve a kutatásaink fő iránya a fülkürtre terelő­dött: gyakran sérül, ami szin­tén halláscsökkenést eredmé­nyez. A műtétek előtt tehát az első dolgunk tisztázni a fülkürt pontos működését, ami fülma- nométert igényel. A fülkürt za­varainak kutatása nem csupán nálunk került előtérbe, ha­nem világszerte izgatja az or­vosokat: az eredmények továb­bi javítása döntően ettől függ. Bauer professzor ugyan el­ismerte, hogy a pécsi klinikán végzett hallásjavító fülműtétek eredményeit tekintve a nem­zetközi élvonalba tartoznak, de hangsúlyozta, hogy nyolcszáz­ezer idegi hallássérültön a mai tudományos ismeretek alapján még mindig nem tud­nak műtéttel segíteni. És mi sem természetesebb annál, hogy ennek érdekében számos hazai és külföldi intézmény­nyel vannak munkakapcsolat­ban, a gyakorlatban is figye­lemmel kísérik a német, cseh, dán' eredményeket, nemzetközi konferenciákon vesznek részt és ezzel együttvéve itthon is folyik a kutatómunka. A professzor szerint egyéb­ként annál nagyobb öröm nem érheti az orvost, ha a műtét után már az első kontroll vizs­gálatnál meghallja a beteg gyógyítója hangját. Salamon Gyula Az Építőipari Szövetkezet, Mohács, Tompa M. u. 15. sz. felvesz építőipari technikusokat, gépésztechnikusokat, energetikust, asztalosokat, ácsokat, bádogosokat, lakatosokat, kőműveseket, kubikosokat, rakodókat, segédmunkásokat, villanyszerelőket Jelentkezés: a szövetkezet üzemgazdasági és munkaügyi osztályán Tuba és a Májusi muzsika Galambos György jubileuma A hirdetésre hat lány jött Nincsenek pohárszéli fehér habok — már sört se kérünk. Legjobb tiszta fejjel emlékez­ni, máskülönben ... Szóval harminc év és deres már... — Azt ne írd ám, hogy őszül a vén betyár. Én deres fejjel is Tuba vagyok. Teírom, kicsit eltakart kéz­zel, hogy ne lássa: „Betyár Tuba”. És kedvet hozó nagy rö­högések jutnak eszembe. Ami­kor a százezredik balesetmen­tes kilométer pillanatában, a jéghideg majsi országúton, éj­fél után megállt a Volkswa­gennel, letérdelt előtte, meg­csókolta és leöntötte a legdrá­gább vörösborral. Egy teljes fiaskóval. — Boldog leszel majd hét­főn este, ha hallod a Májusi muzsikát? Csönd. Tuba hallgat és gyorsan mást kérdezek, mert mit tudni, mi van az ilyen emlékező csöndek mögött: — Akkor sörösládán is ül­tetek, amikor a Májusi muzsi­ka született... — ültünk! Még nem volt ekkora a színészklub, még nem volt furnérasztal, de amin ültünk, abban sör volt, itt a szék alatt meg most semmi sincs! Május van és ma, hétfőn este megszólal a Pécsi Rádió­ban a Májusi muzsika. így, nagy M-betűvel, mert ez egy vígjótékcím. Tuba írta, 1958- ban és több néző látta, mint a nem sokkal előtte bemutatott Mosoly országát. A 72 pécsi előadás után bemutatta a szol­noki színház is. — Ott, Szolnokon meg Nóg­rádi Robi rendezte és Péter Gizi is játszott benne! Ná­luk 55 előadása volt. — Most nem ez a lényeg, hanem hogy 72 előadást ért meg. Bázsa Éva, Pataki Erzsi néái, Faludi _ László, Gyapay Yvette játszott még benne. De hadd mondjam sorra: szeren­csére itt dolgozott Bíró Attila, aki most a Fővárosi Operett­színház karmestere. Ö írta a zenét, Kocsis Margit, a szín­ház dramaturgja a verseket, én meg a prózai szövegkönyvet. Pillanatra elgondolkodunk azon, hogy milyen biztató do­log, ha gyakorló színházi em­berek írnak darabot, messze az íróasztaltól és közel a bret- lihez. Utóbbi pedig évszáza­dok óta a színpad szakmabeli neve. Egy gyakorló rendező: Turián György csiszolt még rajta és Tuba megváltoztatta a mondást — próféta lett a saját hazájában, Pécsett. Harminc év... Akkor, 1948- ban ült néhány kilós csomag­gal a vonatra Galambos György, másodéves nagyváradi színésznövendék. A főiskolát itt fejezte be, munka mellett. Har­minc év... Mindent tud a színészmesterségről, a színházi világról. Érdemes a vélemé­nyére figyelni. ' { — Ki a jó színész? — Aki sosem hagyja, hogy elvegyék a játékkedvét. Hisz a játékban, rendezőben, néző­ben és persze megvan benne a tehetség szikrája. — És milyen a jó darab? — Bármilyen műfajban csak az a jó, amelyben gondolat van, és mozgalmas. — A jó rendező? — Aki képes a színész fejé­vel is gondolkodni. Mert író és rendező nélkül van színház, de a színész, a végső alkotó nélkül — sosincs. — Végül: a jó néző? — Aki nyitott lélekkel ül a nézőtérre és képes hinni a já­tékban. Hagyja, hogy én, a színész, vezessem. Harminc éve ő volt a Sy- bill-ben a nagyherceg. Har­minc év után pedig a legérté­kesebb pécsi törzsgárdatag- ság tulajdonosa: mindenki is­meri és elismeri. Földessy Dénes — Hogyan iró? lettél vigjáték­— Akkor dolgoztunk együtt Tomanék Nándorral, Széplaki Endrével a Gong Együttesben. Ez a trio adta az ötletet, hogy három énekesről vígjátékot le­hetne írni, amikor három lányt hirdetés útján keresnek part­nernek. Aztán kétszer három lány jön, hogy még nagyobb legyen a bonyodalom, meg... — ... meg mert Tuba a szépnek mindig nagy barátja volt — jegyzem meg. Galambos György színmű­vész végighúzza ujját a furnér- asztal szélén és nagyon szolid képpel folytatja: Művészeti magazin Uhrik Dóra show. Ax MTV Pécsi Körzeti Stúdiója tagnap kezdte meg Uhrik Dóróról, a Pécsi Balett szól& tóncosnfljéről készülő portréfilm felvételeit. (Képünkön: Uhrik Dó- ra.) Búcsú. Az idén több vezető mű­vész távozik a Pécsi Nemzeti Szín­háztól. Győrbe szerződött Holl Ist­ván, valamint Vata Emil Jászai-di- jas díszlet- és jelmeztervező. Pász­tor Erzsi a Filmgyár állományába megy, Pákozdi János pedig Szol­nokra. Kecskemétre szerződött Gall László rendező, aki többek között a Peer Gynt-őt állította Pécsett színpadra. Jelentős változások vár­hatók az operarésztegben is. Ami biztos: Németh József Liszt-dijas énekes a nyugat-németországi Augsburgba szerződött. Az eltávo­zottak helyett megfelelő művésze­ket hoz a színház. Ómega-könyv. Az Omega együt­tes riportkönyv kiadását tervezi ed­digi működéséről. Zombor. Cseh Mária, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője az évad végén a zom bori színházban énekel dalestet Gyümölcsoltó boldogasszony — ez a cime annak az új magyar film­nek, amelyet Felvidéki Judit rende­zésében forgatnak és egyik sze­replője Bódis Irén. Tokió. Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező, aki rendszeres ven­dégművész Pécsett, részt vett a brüsszeli Bejárt Balett múlt heti to­kiói premierjén. O tervezte az elő­adás jelmezeit lalkozások lebonyolításához gyárkémények lebontásával és más, bizonyos bravúrt kívánó munkákkal teremtik elő a pénzt. Az Atlasz-expedíciót Orbán Pál vezette, „civilben” szab­ványtervező az Egyesült Villa­mosgép Gyárban. Amíg Alkér Tamás szakosztályvezető a nyüzsgő tagokkal foglalkozik, az emeleti szobában visszaperget­jük az eseményeket.- A hegymászás élvonalába ma már csak expedíciós vál­lalkozásokkal lehet betörni. Ez nyilván nem olcsó mulatság, így, amikor 1969-ben beléptünk a Nemzetközi Alpin Szövetség­be, egy afrikai utat kezdtem szervezni: ez tűnt a legolcsóbb­nak. Négy évig tartott, amíg sikerült mindent összeszedni, és elindulhattunk a Kilimanjaro valamint a Mount Kenya meg­mászására. Csak Szudánig ju­tottunk. Itt akkoriban véres za­vargások voltak, csak repülő­vel utazhattunk volna tovább, arra pedig nem volt pénzünk. 1975-ben kísérleteztünk ismét, de akkor az etiópiai belső vil­longások akadályozták meg cé­lunk elérését. (Pedig még az emberfaió dalakilok földjén való áthatolásra is felkészül­tünk.) Újabb három évi szer­vezés után végre összejött az Atlasz-expedíció. Hatan vág­tunk neki az útnak február 6-án egy Skoda mikrobusszal. „Lábon” tettünk meg 11 ezer kilométert! Átszelve a Pó-sík- ságot, a francia és a spanyol tengerparton végighaladván, Gibraltárnál áthajóztunk a Földközi-tengeren, és 19 nap múlva megérkeztünk a kisze­melt területre: a Marokkóban fekvő Atlasz nyugati szélére. Egy Imlil nevű kis hegyi falu­ban teherhordókat szereztünk — nem volt olcsó mulatság — akik öszvérekkel, majd háton segítettek fölhordani a málhát a 3200 méteren berendezett alaptáborba. Innen indultunk aztán a környező nyolc csúcs megmászására. Kitűztük a ma­gyar zászlót a 4165 m-es Toub- kal csúcsára, de a nemzetközi­leg is jelentős hegymászó ered­ményeket az Afela Quanoukri- mon értük el: Pogácsás György, Sára György és Berzi László a világon elsőként mászta meg a csúcs alatti 700 méteres függő­leges falat. Tíz óra alatt tették meg ezt a szakaszt! Északról Szabó István és Bihari János, a szakosztály dorogi tagjai egy 75 fokos emelkedésű hófolyo­són át hódították meg a hegyet. Ebben a csapatban lettem vol­na én is, de az előző napon felrobbant a benzinfőző, és az egyik sátor a hálózsákommal együtt elégett. Egész éjjel di­deregtem, nem tudtam rende­sen kialudni magam, s így nem vállalkoztam az útra. Tizen­nyolc napot töltöttünk fönt — ez magyar rekord — majd rend­kívül hosszú és fárasztó utazás után április közepén értünk haza.- Ne haragudjon meg a kér­désért, de hogyan tudja bebi­zonyítani az alpinista, hogy megmászta a csúcsot, és ott mászta meg, ahol állítja?- Ahogy mondani szokás, a kérdés jogos, tudniillik történ­tek már furcsa dolgok az alpi­nizmus történetében ... A leg­főbb bizonyíték a fénykép. Elő­ször lefotózzuk a csúcsot, lehe­tőleg úgy, hogy a karakterisz­tikus részletek felismerhetőek legyenek, aztán menet közben is sűrűn csattogtatjuk a gépet. Mi közel négyezer felvételt ké­szítettünk, ezek többsége szí­nes dia. A tetőn is fényképe­zünk, és ahol van ilyen, beír­juk a nevünket a csúcskönyv­be. Persze, ahol mi jártunk, ott ilyesmi nem volt...- Hová készülnek a legkö­zelebb?- Mongóliába. Jövőre ter­vezünk egy nagyobb expedíciót a 4600 méter feletti Hujtun megmászására. Nem magassá­gi rekordokat akarunk döntö­getni, hanem vad, ember nem járta hegyekben próbára tesz- szük a szakosztály tagjainak erejét, kitartását. Havasi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom