Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-12 / 129. szám

1978. május 12., péntek Dunántúli napló 5 Az olasz belpolitikai helyzet Újabb terrorcselekmény Róma Az olasz politikai körökben és a sajtóban élénk visszhan­got váltott ki Francesco Cos- sigó belügyminiszter lemon­dása. Cossiga ilyen formában vonta le a tanulságot a biz­tonsági szervek tevékenységé­nek kudarcából. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint még nem tisztázódott, hogy Cossiga lemondását el­fogadják-e vagy sem. A poli­tikus döntésének megítélésé­ben a különböző pártokat, politikai irányzatokat más és más meggondolások vezetik. Különböző okokból ugyan, de a legtöbb párt azt követeli, hogy magas szintű fórumon ér­tékeljék a jelenlegi belpoliti­kai helyzetet. . A kormányt támogató par­lamenti többséget alkotó pár­tok vezetői csúcstalálkozóját követeli a szociáldemokrata párt. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt titkárságának és vezetőségének tagja nyilat­kozatban helyeselte Cossiga lemondását. Kijelentette: a kor­mányt támogató öt pártra kell bízni a demokratikus rend vé­delmének kérdését és az ál­lampolgárok biztonsága érde­kében teendő intézkedéseket. Mint azt a politikai megfi­gyelők előre megjósolták: a kereszténydemokrata párt kon­zervatív szárnya, Moro halála után, most egyre nyíltabban támadja a kommunista pártot, a terrorista szervezetek térnye­réséért alaptalanul az OKP-t akarván felelőssé tenni. And­reotti pártjának . konzervatív szárnya egyre hangosabban követeli azt, hogy „tegyék lát­hatóbbá a kereszténydemokra­ta kormány és a kommunista párt között húzódó válaszvona­lat". Almirante újfasiszta pártja, az MSI, azt követeli, hogy Cossiga után mondjon le az egész Andreotti kormány is. A terrorista csoportok Moro meggyilkolása óta sem szüne­teltetik akcióikat. Csütörtökön Milánóban két álarcos terro­rista megsebesítette a lábán egy amerikai bank milánói képviseletének olasz igazgató­ját, a 37 éves Marzio Astari- cát. A férfi otthonából kijövet kocsija felé igyekezett, ami­kor az ismeretlen tettesek négyszer rálőttek. Az egyik golyóval a gyomrát, hárommal pedig a lábát találták el. As- tarica egészségi állapota sú­lyos. A terroristáknak sikerült a tett helyszínén várakozó gép­kocsin elmenekülniük. Csütörtökön a római rendőr­ség bejelentette, hogy megta­lálták a „Vörös brigádok” egyik kommandójának búvó­helyét. A csoport tagjai ápri­lis 11-én Torinóban halálos sebet ejtettek egy börtönőrön. NAGYVILÁGBAN Gromiko az NDK-ban Berlin. Andrej Gromikót, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, szovjet külügyminisztert csütör­tökön a berlini Schönefeldi re­pülőtéren Hermann Axen, az NSZEP PB tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Oskar Fischer külügyminiszter és az NDK más vezető személyiségei üdvözölték. A szovjet külügyminiszter tár­gyalásainak napirendjén az NDK és a Szovjetunió minden területen dinamikusan fejlődő, sokoldalú kapcsolatainak, testvé­ri együttműködésének időszerű kérdései mellett a világpolitika, ezen belül az európai enyhülés és a leszerelés témái szerepel­nek. Andrej Gromiko látogatása része az NDK és a Szovjetunió vezetői közötti folyamatos mun­kakapcsolatnak, a rendszeres személyi érintkezéseknek. ♦ . •f BUENOS AIRES: összeüt­között a La Plata öbölben egy argentin olajszállító és egy uruguayi halászhajó. A halász­hajó legénységének három tag. ja eltűnt. + TEHERÁN: A mecsetben tartott gyűlés után a zsúfolt ba­zárnegyed utcáira tóduló tün­tetők kormányellenes jelszava­kat kiáltozva összecsaptak a fi­gyelmeztető lövéseket leadó rendőrséggel. A többezres tö­megből a jelentések szerint mintegy százan megsebesüllek, részben a figyelmeztető lövések eltévedt golyói következtében, részben a pánikszerű menekülés közepette. + MOSZKVA: Sirri Ataly, a Török Köztársaság szenátusá­nak elnöke az Interparlamentá­ris Unió (IPU) szovjet csoportja meghívására Moszkvába érke­zett. ♦ SZARAJEVÓ: Háromnapos tanácskozás után csütörtökön befejeződött a Bosznia-Her- cegovinai Kommunista Szövet­ség kongresszusa. A küldöttek Nikola Sztojanovicsot, a Köz­ponti Bizottság elnöksége vég­rehajtó bizottságának eddigi titkárát választották meg a Szövetség Központi Bizottsága új elnökének. ♦ PRÁGA: Prágában beje­lentették, hogy a Csehszlovák Légitársaság IL—18-as utas- szállító repülőgépe, amelyet lé­gikalózok előző nap a Prága— Brno menetrendszerű járat út­vonaláról a nyugatnémetországi Majna-Frankfurtba térítettek el, csütörtökön reggel visszaérke­zett a csehszlovák fővárosba. Az elrabolt gépen visszatértek hazájukba- az utasok is — fűzi hozzá a csehszlovák közlemény. ♦ VARSÓ: Kalevi Sorsa finn miniszterelnök Piotr Jarosze- wicznek, a lengyel miniszterta­nács elnökének meghívására május 17-én munkalátogatásra Lengyelországba érkezik - je­lentették be Varsóban. Bocsánatkérés az osztrák kormánytól Az Osztrák Köztársaság szuverenitását ért sérelem miatt csütörtökön Bécsben a külügyminisztériumba ren­delték Horst Grabert-et, a Német Szövetségi Köztár­saság bécsi nagykövetét, akinek átnyújtották az oszt­rák kormány hivatalos tilta­kozását. Grabert nagykö­vet a tiltakozó jegyzéket átvette, és kormánya nevé­ben bocsánatot kért az osztrák kormánytól. Mint korábban jelentet­tük, Alfred Dregger, a Nyu­gatnémet Kereszténydemok­rata Unió hesseni vezetője a közelmúltban előzetes be­jelentés és engedély nélkül két fegyveres kísérő társa­ságában átutazott Ausztria területén.-f MADRID: Madridban — Spanyolországban először — be­mutatták Frederic Rossif legen­dás filmjét, a „Meghalni Mad- ridban”-t. A premieren számos, főleg a baloldali politikus vett részt. Nicole Sthepane, a film producere csütörtökön újság­íróknak elmondta: a francoista kormány 50 millió pesetát ígért a film kópiájáért, hogy meg­semmisítse. ♦ ISTANBUL: Istanbulban összeomlott egy elöregedett, többemeletes épület. A halálos áldozatok számát legkevesebb négyre, a sebesültekét tizre be­csülik. ♦ ISTANBUL: Mintegy száz baloldali diák megszállta egy istanbuli műszaki főiskola épü­letét, tiltakozásul két társuk meggyilkolása ellen. A két bal­oldali diákot kedden szélső jobboldali diákszervezetek tag­jai lőtték le. ♦ LIDICE: Lidicében, a hit­leristák által elpusztított cseh bányászfaluban megnyílt a 20. nemzetközi gyermekre jz-ki állí­tás. A bemutatott 500 gyermek­rajzot a rendezők a világ or­szágaiból beküldött 40 ezer pá­lyamunka közül választották ki. ♦ MADRID: Leopoldo Calvo Sotelo, aki a spanyol kormány­ban az Európai Gazdasági Kö­zösséggel való kapcsolatok mi­niszterhelyettesi tisztét tölti be, bejelentette, hogy nem hivata­los tárgyalásokat folytatott a spanyolországi látogatáson tar­tózkodó Louis de Guiringaud francia külügyminiszterrel. + RÓMA: Rómában hivata­losan bejelentették, hogy má­jus 16., és 29. között „Dawn patrol" - (hajnali őrjárat) fe­dőnévvel a NATO hadgyakor­latot tart a Földközi-tengeren. A gyakorlat célja „egy dél-eu­rópai támadás gyors visszave­rése". A hadgyakorlatra olasz, holland, portugál, török, angol és amerikai légi-, szárazföldi- és haditengerészeti csapatokon kívül Franciaország és Görög­ország is küldött csapatokat, noha az utóbbi két ország nem tagja a NATO katonai szerve­zetének. ♦ BRÜSSZEL: Több brüsszeli újságot és a belga hírügynök­séget olaszul beszélő ismeret­len személyek felhívták telefo­non és elhurcolással fenyeget­tek meg különböző belga po­litikusokat, köztük a külügymi­nisztert. A rendőrség megálla­pítása szerint valószínűleg rosszízű tréfákról van szó, mindazonáltal elővigyázatossá­gi intézkedéseket tettek a meg­fenyegetett személyiségek vé­delmére. + KATMANDU: Tizenhattagú japán hegymászó expedíció szerdán meghódította a Hima­lájában fekvő 8267 méter ma­gas Dhaulagiri csúcsot, a déli oldalról. A csúcs déli oldala a legveszélyesebb a Himdlájá- ban. 1969-ben öt amerikai hegymászó és két hegykísérő vesztette itt az életét. TnSZSZ-kommentár Az amerikai héják nem nyugszanak A vilógközvélemény határozott tiltakozása ellenére Washing­tonban szemmelláthatólag nem akarnak lemondani az 'új, külö­nösen embertelen tömegpusztí­tó fegyver, a neutronbomba gyártását célzó tervekről — hangsúlyozza csütörtöki kom­mentárjában a TASZSZ-hírügy- nökség politikai szemleírója. Igor Orlov rámutat arra, hogy erről az amerikai törekvésről ta­núskodik Jody Powellnek, a Fe­hér Ház hivatalos képviselőjé­nek legutóbbi nyilatkozata. Po­well nyomatékosan hangoztatta, hogy Carter elnöknek a neut­ronfegyver gyártásának elha­lasztásáról szóló döntése egyál­talán nem jelenti e fegyverről való végleges lemondását. Sőt mi több - mint azt a Fehér Ház sajtótitkára közölte — ezzel a döntéssel egyidőben az ameri­kai kormány az elkövetkezendő évekre „több fontos lépést" tett. Ezek a lépések — mutatott rá Powell — a neutronfegyver sorozatgyártásának megkezdé­sére vonatkoznak, ha azt Wa­shington szükségesnek tartja. Nehéz megszabadulni attól a benyomástól, hogy a témával kapcsolatos újabb hivatalos nyi­latkozatokban az amerikai kato­nai-ipari komplexum nyomása rejlik. Azokról a körökről van szó, amelyek a tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek egyre újabb és újabb fajtái lét­rehozásának terveivel állnak elő. Ugyanazok a körök, amelyek megpróbálták eltitkolni a közvé­lemény előtt a neutronfegyver valódi tulajdonságait, most hoz­zákezdek a nukleáris fegyverek másik barbár fajtája, a fokozott robbanóhaxással rendelkező, úgynevezett ,.RRR”-bomba ki­dolgozásához. AT amerikai saj­tóban a közelmúltban láttak napvilágot azok az értesülések, hogy a Pentagon megkezdte az említett új fegyver kidolgozását. Az amerikai képviselőházban ugyanakkor az elmúlt napokban többen rámutattak arra, hogy az új bomba, csakúgy, mint o neutronfegyver, hatalmas ve­szélyt jelent a béke ügyére, hisz alkalmazása többszörösen nö­velné a teljes nukleáris kataszt­rófa kockázatát. A nukleáris fegyverek legveszélyesebb faj­táinak kifejlesztéséről és kidol­gozásáról való lemondásra szó­lítottak fel a közelmúltban te­kintélyes amerikai szervezetek is. Ezek a felhívások különösen aktuálisak most, amikor közele­dik az ENSZ-közgyűlésének a le­szereléssel foglalkozó rendkívüli üléssza ka. Ami a Szovjetuniót illeti a közelmúltban ismét hangsúlyoz­ta szilárd meggyőződését: meg­érett az idő a hatalmas katonai potenciállal rendelkező orszá­gok fegyverzete és fegyveres erői további minőségi és meny- nyiségi növelésének teljes be­szüntetésére, ezzel együtt a csökkentésükhöz szükséges elő­feltételek megteremtésére. Eb­ből a célból a Szovjetunió konk­rét akcióprogramot terjesztett elő, amely számos országban kedvező visszhangra talált. A nagy fegyverüzlet New Yorkban május 23-án kezdődik az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszaka a leszerelés kérdéseiről. A világon jelenleg az évi katonai kiadások elérik a 403 milliárd dollárt. A számítások szerint, ha a növekedés üteme a jövőben is ilyen mértékű lesz, a századfordulóra a katonai kiadások az ezermilliárd dollárt is meghaladhatják. Soro­zatunkban a fegyverkezési verseny méreteiről kívánunk képet adni — arról, hogy miközben a világ minden táján egyre nagyobb tömegek szállnak síkra a leszerelésért, a hadiipari konszernek évről évre növelik termelésüket, fokozzák kampányukat a katonai enyhülés ellen.-----------------------------------------------------------------.------ ¥--------------------------------------------------------------------— I . így harcolnak a megrendelésekért „750 kilométeres óránkénti se­bességnél Fred Peare kapitány hirtelen meredeken felfelő ívelő jobbkanyarba húzta a gépet. Felettünk pontosan az ablaknyí­lás látómezejében egy másik gép haladt, amelyet radarer­nyőnkön percekig követtünk. A nehézségi erő mázsás súly­ként nyomott az ülésekhez, a hatását ellensúlyozó különleges pilótaöltözék légkamrái össze­szorították a törzset, a felső és az alsó lábszárat. A légzés fel­gyorsult, az érverés örjöngővé vált, a látómezőben villogó pon­tok tűntek fel. Ebben a pillanat­ban, amikor a másik repülőgép szinte csak karnyújtásnyira volt, Peare felkiáltott, balra rántotta a gépet, majd sebességveszte­ség nélkül meredeken, szinte függőlegesen emelte a magas­ba. Másodpercekre elvesztettem a tájékozódásomat: melyik az ég és melyik a föld, merre van a fent és hol a lent.” Egy ilyen gyakorlórepülés költségei, mint amelyet az F— 15-ös oktató változatának a fe­délzetén a Spiegel című nyugat­német lap szerkesztőjével tettek meg, meglehetősen nagyok. De nagy a tét is: vajon a nyugat­német légierő a McDonnel Douglas gyár F—15-ösét vagy konkurrensét, a Northrop mű­vek F—18 L gépét választja a nyolcvanas évekre kiöregedő F—4 Phantom helyett? és ha gyakorlórepülésre csak kevese­ket is visznek el a cég emberei, elárasztják a szaklapokat a csá­bító adatokkal, amelyek a fe­délzeti lokátorról, a 22 kilo­grammos mini-számítógépről, a hőérzékeny Sidewinder rakétá­ról szólnak. Némely dolgokról mindenesetre hallgatnak. így például az árról, amely megkö­zelíti a 17 millió dollárt. A hadiiparról egyébként el le­het mondani, hogy a tőkés ver­sengésnek, amely egyébként sem folyik kesztyűs kézzel, nincs még egy területe, ahol a kon- kurrenciaharc kíméletlenebb és gátlástalanabb lenne. Ezt bizo­nyítja az az epizód is, amelyet a nyugati kommentátorok, a má­sodik világháború utáni időszak legnagyobb páncélos csatájá­nak neveznek... A NATO ta­nácsülésein évről évre határoza­tot hoznak a szabványosítás szükségességéről. Ezeknek szel­lemében olyan közös nyugatné­met—amerikai elképzelés szü­letett, hogy a legjobbnak tar­tott NSZK-harckocsit, a Leo­pard 2-t a legjobb amerikai harckocsival hasonlítják össze egy gyakorlótéren. A megálla­podás szerint, ha az NSZK- harckocsit találják jobbnak, ak­kor annak amerikai részről sza­bad utat engednek. Az összehasonlítás színhelye az észak-amerikai Aberdeen gyakorlópályája volt, s az össze­hasonlítás hivatalos eredménye a kísérletet irányító amerikai katonai vezetők szerint: „A Leo­pard 2 nem felel meg a köve­telményeknek, míg az amerikai XM—1 eleget tesz az igények­nek." A Bundeswehr egy kép­viselője a kísérlet eredményét „a hamisítás iskolapéldájának” és „a legteljesebb ostobaság­nak" nevezte, Leber akkori nyu­gatnémet hadügyminiszter pe­dig szövetségesei magatartásá­val kapcsolatban „a keleti ba­zárok erkölcseiről” beszélt. Bonnban semmi kétséget nem hagytak, hogy a nyugatnémet harckocsit az elképzelhető leg­változatosabb manipulációs módszerekkel ütötték el az első helytől — és a megrendelések­től. Éreztették azt is, hogy ez befolyásolni fogja az NSZK készségét az amerikai AWACS- rendszer megvásárlására. Az ügyben ugyan végül kibonta­koztak egy nagyon is kényszerű kompromisszum körvonalai, de a „Leo-konfliktus" — anélkül, hogy politikai jelentőségét túl­becsülnénk — hosszan ható jellemző politikai feszültségfor­rás lett az amerikai—nyugatné­met viszonyban. Az elmúlt évtizedekben kiala­kult egy sajátos amerikai—nyu­gat-európai katonai-ipari komp­lexum, amelyben megvannak az érdekszövetség elemei. A NA- TO-n belül ennek megfelelően sok nyilatkozat hangzott el a szabványosításra, a kettőzések kiküszöbölésére vonatkozólag. Egyidejűleg kitűnt, hogy a szab­ványosításon nem mindenki érti ugyanazt, más szóval az érdek- szövetség nem vet véget a kon­kurenciának. Nemcsak a NATO piacán éle­ződik a küzdelem az amerikai és más cégek között a jövedel­mező megrendelésekért, hanem más kontinenseken is. Amikor azonban versenyről beszélünk, figyelembe kell venni két ténye­zőt: az első, hogy a korszerű hadiipari végtermék több ország hadiiparának résztermékeiből áll. (Például Izrael gyorsan fej­lődő hadiipara olyan katonai felszerelést exportál negyven or­szágnak, köztük Dél-Afrikának, amelynek kulcsfontosságú ösz- szetevői amerikai eredetűek.) A második tényező az, hogy az Egyesült Államok vezető sze­repet tölt be a fegyverexport­ban minden földrészen. Az Egye­sült Államok fegyverkivitele je­lenleg egész, exportjának mint­egy egytized részét teszi ki. (A többi tőkésország fegyverexport­ja együttvéve körülbelül ugyan­ennyi.) Az US News and World Report szerint 1950-től 1976-ig az Egyesült Államok több mint 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket Eközben a legutolsó két esztendőben a fegyverszállitmányok nyolcszoro­sukra növekedtek. Vajda Péter (Következik: AWACS és az új súlypontok.) Kínai Hadsereg Visszaállítják a rangjelzéseket A South China Morning Post című hongkongi lap arról adott hírt, hogy a három és fél milli­ós kínai hadseregben meg­kezdték az előkészületeket a tiszti rangok visszaállítására. Az új egyenruhákról és rang­jelzésekről készült fényképe­ket már körözik a parancsno­kok között, hogy a végleges döntés előtt kikérjék vélemé­nyüket. A lap szerint a mar- salloktól kezdve a hadnagyokig visszaállítják a korábbi rango­kat. A kínai népi felszabadító hadseregben 1955-ben vezették be a tiszti rangokat és rang­jelzéseket. Közvetlenül a kul­turális forradalom meghirdetése előtt és azt követően, hogy Peng Tö-huaj marsallt eltávolították honvédelmi miniszteri tisztségé­ből, utóda Lin Piao marsall, a „népi háború” ismert elméletének híve elrendelte a rangok és a rangjelzések megszüntetését. Azóta semmiféle rangjelzés nem különböztette meg egy­mástól a parancsnokokat és az egyszerű katonákat. Arra, hogy ki kicsoda, legfeljebb az egyenruhák szabásának külön­bözőségéből lehetett következ­tetni. A kínai katonai körök­ben nem erősítették meg a hongkongi lap hírét, de nem is cáfolják azt. KS D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Aldo Moto temetése Torrita Tiberinában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom