Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-12 / 129. szám
A Hőerőmű egy részlete, belülről A z MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19— 20-i ülésén elfogadott irányelvek többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalom életének minden területén erősíteni kell a munkásosztály politikai szerepét. A megyei pártbizottság 1974 augusztusában feladattervet fo. gadott el, melyben a Központi Bizottság határozatából fakadó helyi tennivalókat jelölte meg. A négy év tapasztalatai azt igazolják, hogy a határozatban és a feladattervben jelölt célkitűzések eredményesen megvalósulnak, a társadalmi, politikai életben kedvező változásoknak lehetünk tanúi. Az elmúlt években jelentősen növekedett a munkások közéleti tevékenysége, a vezetésben való közvetlen részvételük Baranya megyében is. A különböző vezető testületek tagjainak és tisztségviselőinek újraválasztása során a párt-, állami és társadalmi szervekben a munkások aránya kedvezően növekedett. A X. és XI. kongresszus közötti időszakban a pártszervezetekben és pártszervekben a tisztségviselők között a munkások aránya 15,8 százalékkal emelkedett. A tömegszervezetek és -mozgalmak vezetőségeinek újraválasztásakor is hasonló arányok alakultak ki. A megyei és városi - tanácsi testületekben a munkások aránya megközelíti a 24 százalékot. A testületekben a beválasztott munkások tevé- kenvséaének tapasztalatai igen kedvezőek, részvételük aazda- gítja e szervezetek munkáját. Természetesen a közéletbe nagy számban és aktívan bekapcsolódó munkások jelentős része kevés tapasztalattal rendelkezett, ugyanakkor szívesen vállalt tisztségviselést, többsége felelősségteljesen arra törekedett, hogy megbízatásának eleget tegyen. Nagy felelősség hárult a vezető testületek irányítóira. hoav a közéleti tevékenységbe bekaocsolódó új munkásokat a beilleszkedésben, a feladatok eredményes végzésében segítsék. A konkrét napi munkában felmerülő problémák megoldásának segítésén túl naav figyelmet fordítottak a politikai képzés lehetőségeinek biztosítására. Az elmúlt négy évben több fizikai munkás végezte el a pártiskola különböző tanfolyamait, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemet, a Megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán szervezett kétéves tanfolyamot. Közülük igen sokan váltak a közélet terén fontos feladatot vállaló, végző és irányító vezetőkké. Azok a munkások, akiket ebben az időszakban bíztak meg fontos politikai, társadalmi vezető tevékenység ellátásával, becsületesen dolgoznak, bebizonyították, hogy alkalmasak a rájuk bízott feladatok ellátására. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkások felkészítése a közéleti tevékenységre sok fórumon történhet, melyek fejlesztésére, kibontakoztatására folyamatosan nagy figyelmet kell fordítani. A munkások igénylik mindenekelőtt a munkahelyi fórumok növekedését, a munkahelyi, üzemi demokrácia fejlesztését. Ez lehetőséget biztosít számukra véleményük kifejtésére, felkelti érdeklődésüket, sőt felelősségérzetüket a közösségi feladatok iránt, aktivizálja őket arra, hogy megbízatásokat vállaljanak. Ezeken a fórumokon nyílik lehetőségük véleményt mondani a termelési és fejlesztési tervekről, az élet- és munkakörülményeket érintő alapvető kérdésekről, a kollektív szerződésben rögzített jogokról és kötelességekről. Nagy jelentősége van a szocialista brigádmozgalomnak is, mely lényeges szerepet tud betölteni az üzemi demokrácia tartalmasabbá tételében. Ezek a munkahelyi fórumok sok munkást készítettek fel arra, hogy később fontosabb közéleti tevékenységeket vállaljanak el. önbizalmat, bátorságot, tapasztalatokat szerezhetnek későbbi munkájukhoz. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek, KISZ-szervezetek irányító és segítő munkájukkal nagy figyelmet fordítsanak a helyi fórumok tartalmasabbá tételére, figyeljenek fel az itt aktívan tevékenykedő munkásokra, azokat készítsék fel, javasolják fontos közéleti feladatok vállalására. munkahelyi, közéleti tevékenység, a képzés, a politikai ismeretek gyarapítása egyben azt is eredményezi, hogy növekszik azoknak a munkásoknak a száma, akik kérik felvételüket a párt soraiba. A XI. kongresszus óta megyénk pártalapszervezeteiben több mint 2700 párttagot vettek fel, akiknek 73 százaléka fizikai munkás. Ha a Baranya megyei tapasztalatokat összegezzük te- hát, akkor megállapíthatjuk, hogy az elmúlt négy évben megnövekedett a közéletben tevékenykedő munkások száma, akik dolgozó társaik elismerése és megbecsülése mellett tesznek eleget megbízatásaiknak, felelnek meg azok bizalmának. Ezen az úton kell továbbra is haladnunk, hogy a Központi Bizottság 1974-es irányelvei hatékonyan érvényesüljenek megyénkben. M. E. Óvári Miklós előadása az írószövetségben Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Magyar írók Szövetsége székházában időszerű politikai és kultúrpolitikai kérdésekről tartott előadást a választmány tagjainak. Épül a harmadik fíítőközpont Harminc Robusztus vasbeton-atlaszok terpeszkednek egymás fölött három szint, csaknem húszméteres mélységében, legalább kétszáz négyzetméteres területen. Felső részükből hatalmas, több méter vastag tartópillérek ágaznak ki széttárt kezekként. Egy turbina tartószerkezete, vagyis betonasztala nyújt ilyen látványt a Pécsi Hőerőműben, mely most csupasz, mert leszerelték róla a csak villamosenergiát termelő turbinát. Most a berendezések üres helyét hajlongó deszkapadló vagy papír fedi és elfelejtett tuskóként árválkodik a három acélbak is. Forró víz a városnak Az új, változó ellennyomású magyar fűtóturbina helyét készíti elő a 26-os Állami Építőipari Vállalat 10 fős brigádja; a régi lartóasztaTt erősítik meg, szerkezetileg átalakítják, hogy kibírja a még nagyobb terhelést, a még erősebb rezonanciát; ezért állványerdőbe bujtatták az oszlopokat. Tán a világ legzajosabb építkezése ez, ahol a 60—70;—80 decibel hangerősségben az emberi kiáltás, a szerszámzaj örökre elvész, ugyanis néhány méterrel odébb termelnek. Az új turbina magyar konstrukció, a Láng Gépgyár fejlesztette ki, típusában a legmodernebb; ebből csak három, de kisebb teljesítményű dolgozik Komlón és Kelenföldön. Ami majd őszszel Pécsre kerül, a legnagyobb hőteljesítményű hazánkban, hossza 10 méter, súlya 20 tonna, 3 vagon hozza majd, hat egységcsomagban. A Láng Gépgyárban mór a készre-szerelés- nél tartanak. Óránként 180 tonna gőzt nyel el, hogy elsősorban hőenergiát termeljen a melegvíz-szolgáltatás és a lakásfűtés érdekében, de azért elég áramot is ad. Jánosi László, aki az építkezést ellenőrzi, hőerőműves szempontból az új acélkeret helyét mutatja: — Ide ültetjük fel a súlyos tehert, tulajdonképpen a betonasztal tetejébe és az asztallaphoz erősítjük csaknem negyven helyen, egy méter hosz- szú, hat centi átmérőjű acélszegekkel. Most fúrtuk át a 80 —100 centi vastag betonlapot. Kiöntöttük a 9 szivattyú és a keringtető szivattyú vasbetonalapjait; az utóbbiak a város felé továbbítják a forróvizet tíz atmoszféra nyomással, óránként 1600 köbmétert. Dr. Kamarás Béla kalorikus üzemvezető: — A MÉLYÉPTERV és az Erőterv Vállalat hosszasan vizsgálta a beton tartókolosz- szust, hogy statikailag mit bír el. Kiderült, nagyon sokat, így nem bontottuk le, amivel több millió forintot takarítottunk meg. Legtöbb helyen halálra ítélik a tartószerkezetet a turbinaváltáskor. Itt a hármas fűtőközpont több mint 170 millió forintos beruházása zajlik a városi tanács finanszírozásában. 1977. november 1-től lebontottuk a régi berendezéseket, nemrégen pedig az építészeti munkákba fogtak. Ősztől a turbinát szerelik és 1979. október 1. a próbaüzem dátuma. ezredfordulóig A Pécsi Hőerőmű jelenleg elsősorban áramot szolgáltat; az előállított „termék" 20 százaléka hő-, 80 százaléka villamosenergia. 1990-re a hőenergia aránya 40—50 százalék lesz, vagyis addig a városi hőigényeket biztonságosan kielégítik az 1964-ben épült első, majd 1974- ben átadott második és a most készülő harmadik főközpont segítségével. A legújabbhoz 1983- ig egy olajtüzelésű forróvízkazánt is építenek és ezzel 1990-ig csillapítják a megyeszékhely hőenergia-éhségét. Hosszú távon vagyis az ezredfordulóra a Pécsi Hőerőmű fűtőerőművé alakul ót. Csuti i. a Mentőszolgálat Gyula, a Baranya megyei Tanács és Komlódi Józsefné, a Pécs városi Tanács elnökhelyettesei. Dr. Medve László miniszter- helyettes a tanácskozás résztvevőit köszöntve hangsúlyozta; a pártunk tudománypolitikai irányelvei orvosaink körében is visszhangra találtak, s ez igen fontos dolog, tudva azt, hogy az egészségügy érdekében kifejtett tudományos munka eredményeitől mennyire közvetlenül függ, mennyire elválaszthatatlan az egészségügyi ellátás, gyógyítás eredményessége, színvonala. A miniszterhelyettes méltatta a mentőszolgálat kötelékében dolgozók mindennapos áldozatos munkáját, kitérve arra, hogy a lakosság érzi azt, hogy segítségükkel a sürgős esetekben is számíthatnak az egészségügyre. Dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora mint házigazda köszöntötte a tudományos ülés résztvevőit, kívánt hasznos perceket, jó időtöltést, Dr. Kóbor József megyei főorvos külön kihangsúlyozta, hogy Pécsett igen jó a kapcsolat a mentőszolgálat és az egészségügyi intézmények között. A plenáris ülés dr. Bencze Béla, a Mentőszolgálat 30 évét méltató szavaival zárult. Dr. Oravecz Béla kormánybiztosként hét hónapi munkával 1948-ban megalakította az állami, centralizált Mentőszolgálatot — korábban társadalmi alapon működő mentőegyesületek állami kézbe vételéről volt szó, s megteremtette a mai szervezet alapjait. Mindemellett nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy hazánkban a szervezett mentés 1887-ben startolt, tehát bőven voltak tapasztalatok, hagyományok. Az államosítás pillanatában 77 mentőállomás volt Magyarországon — ma 159 van. Akkor 399 főállású mentőst számlálhattunk össze - ma közel 5700- an dolgoznak a Mentőszolgálat kötelékében, s naponta 855 úgynevezett „futó” mentőautó, közte mozgó ambulanciák, rohamkocsik, s négy repülőgép segíti munkájukat. A plenáris ülést követően megkezdődtek a tudományos ülés előadásai: tegnap két szekcióban tanácskoztak orvosaink, ma egy szekcióban ismertetik a mentőorvosi-orvosi kutatások legújabb eredményeit az oxyológia - elsősegélynyújtás -, a különféle mérgezések, valamint az agysérülések tárgykörében. A sokat citált mondás — bár lehet, hogy kissé sántít —, így hangzik; amilyen egy ország mentőszolgálata, olyan az egészségügyi ellátásának színvonala. Ehhez mindjárt örömmel tehetjük hozzá: Magyarországon, az éppen 30 éves jubileumát ünneplő Mentőszolgálat igen jól szervezett, ütőképes egység. Csak jellemzésképpen: megalakulása óta több mint 25 millió embert szállítottak a fehér autók, azaz mentőseink két és félszer „kézbevették" az ország lakosságát, s össz-egészében több mint 660 millió kilométernyit futottak, hogy a segítségre várók mielőbb kórházba-klinikóra jussanak. Dr. Farbaky Iván, az Országos Menőszolgólat Baranya megyei Szervezetének vezető főorvosa nyitotta meg tegnap délelőtt Pécsett, az Orvostudományi Egyetem Központi Épületének aulájában azt a kétnapos tudományos-továbbképző ülést, melyet az Országos Mentőszolgálat 30 éves fennállása alkalmából rendeztek mentőorvosaink számára. Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Medve László, az egészség- ügyi miniszter helyettese, Bocz József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese, valamint Takács Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXV. évfolyam, 129. szám 1978. május 12., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkások a közéletben Fűtőerőmű lesz a Pécsi Hőerőmű Mentőorvosi tudományos ülés az Orvostudományi Egyetemen Kozma Ferenc
