Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-11 / 128. szám
Bemutatták a pécsi körzeti stúdió új dokumentumfilmjét Közvetítés május 19-én 17.50-kor Olaszország szerdán hivatalos nemzeti gyász nélkül is kegyeletes búcsút vett Aldo Mórától. A meggyilkolt kereszténydemokrata pártelnök özvegye, Eleonora Moro és gyermekeik a nyilvánosság kizárásával Rómából Torrita Tiberinába kísérték szerettük holttestét. A képviselőház épületében egy csokor piros ró- z át helyeztek el Moro képviselő megüresedett helyén. Képviselőtársai állva hallgatták meg Pietro Ing- raonak, a ház kommunista elnökének búcsúszavait. „A 11 lövés ugyan Mórát találta el — mondta de ránk is, a demokráciára is leadták őket”. Ingrao a terrorizmus talajának, hátterének megszüntetését, a társadalmi bajok sürgős orvoslását tartotta a legfontosabb tennivalónak. Utána Giulio Andreotti kormányfő kért szót. Kijelentette: a terroristák nem tudták megtörni azt a „politikai szintézist”, amelyért Moro is küzdött. Torrita Tiberina, a Rómától mintegy 50 kilométerre északra lévő falu templomában szerdán rövid gyászszertartást tartottak Moro emlékére. A szertartás után a koporsót a helyi temetőbe vitték, és — ideiglenesen — egy ismerős család kriptájában helyezték el. Tegnap délelőtt a pécsi ka- tonalózadás 60. évfordulója alkalmából a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója tudományos emlékülésen mutatta be Sortűz pünkösd rózsáira c. új dokumentumfilmjét. Békés Sándor, a Magyar Televízió elnökségének tagja, a pécsi körzeti stúdió vezetője köszöntve a pécsi tudományos és kulturális élet megjelent képviselőit, zömmel történészeket, kiemelte, hogy a pécsi stúdió feladatának tekinti, hogy a tájegység tudományos életéről is hiteles képet adjon, és a kutatások legfontosabb eredményeit megismertesse a maga eszközeivel. Az emlékülésen Szüfs Emil főiskolai tanár elnökölt. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója a dokumentumfilm egyik szaktanács- adója, bevezető referátumában a legújabb kutatások eredményeinek tükrében vázolta fel a hat évtizede lezajlott eseményeket. 1918. május 20-án, pünkösd hétfőjén fellázadt a pécsi Frigyes kaszárnyában állomásozó K. u. K. újvidéki 6-os ezred pótzászlóaljának egyik százada, amihez a pécsbánya- telepi bányászok is csatlakozni akartak. Az előadás —és maga a film is — az egynapos küzdelem eseményeit, okait, taktikáját: végrehajtásának hibáit, majd a kegyetlen megtorlás történelmi tényanyagát és visszhangját, hatásait elemzi. A bevezető után Sándor László, Tegzes Ferenc, Erdődy Gyula és Zeleni Ferenc levéltárosok, valamint Frankovics György és Iglói Zoltán újságírók mondtak korreferátumot. A televíziós munkáról Dokumentumfilm készítés a tudományos hitel és a művészi hitel tükrében címmel Füzes János, a katonalázadásról szóló dokumentumfilm szerkesztő-riportere tartott rövid előadást. A mély hatásra és széles körű érdeklődésre számot tartható dokumentumfilmet az évforduló előestéjén, május 19-én 17 óra 50-kor közvetíti a televízió Wiedermann Károly rendezésében. Uj aszfaltréteget kap a pécs—harkányi út. A munkát szakaszokban végzik a nagyforgalmú útvonalon Felháborodás Olaszország gyászol. A világsajtót betöltik a tiltakozás, a felháborodás hangjai. Nehéz lenne felsorolni az összes nyilatkozattévőt, a gyilkosságot elítélő államférfiak és szervezetek neveit. Tény: a Vörös brigádok bűn- cselekményét elítéli Moszkva és Washington, felemelik szavukat a polgári politikusok és a munkásosztály szervezetei. Miért ez az egyöntetűség? Miért van az, hogy egymással szembenálló erők ennyire határozottan vallanak azonos véleményt a május 9-i gyilkosságról? Nyilván oka ennek az áldozat személye is, Aldo Moro, akiről az Olasz Kommunista Párt vezetősége megállapította: Itália jelentős politikai személyisége volt, olyan államférfi, aki jobbról balra tartva országa bonyolult realitásait képes volt számba venni, s képes volt arra is, hogy saját pártjának szélsőségesen konzervatív erőitől elforduljon. A gyász sok mindent kifejez. Elsősorban talán azt az eltökéltséget, amit Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára fejezett ki: meg kell védeni Olaszországban a demokrácia vívmányait, a néptömegek három évtizedes harcának eredményeit, a tőkés Európa egyik leghaladóbb alkotmányát. A terroristák ugyan-^ is ez ellen az alkotmány ellen indították meg hamis jelszavakkal és valódi fegyverekkel háborújukat. A köztársaság védelme ma az olasz dolgozók számára igen sokat jelent Mind világosabbá válik, a munkásosztály hosszú harcának eredményeit, s a jobb jövendő távlatait közvetlenül veszélyeztetheti az álbaloldali jelszavakkal operáló fasiszta terror. Nem véletlen az sem, hogy Itáliában támad legelkesere- dettebben a demokráciaellenes erők fekete frontja, hiszen éppen ebben az országban tevékenykedik a tőkés világ legerősebb és legbefolyásosabb kommunista pártja. Ez a párt szövetségeseivel együtt vezeti a legnagyobb olasz városok és * tartományok helyi közigazgatását, s tagja a kormánytöbbségnek is. Realitás ez, olyan valóság, amelyet a burzsoázia legjózanabbul gondolkodó politikusai, igy Moro is, felismertek. A fekete front néhány évvel ezelőtt fasiszta államcsínnyel kísérletezett. Ez akkor csúfos kudarcot vallott. Most a fasiszta célok szolgálatában állók nem átallanak vörös köpönyegét ölteni, „baloldali” jelszavakat hangoztatva a nép nevében beszélni. Az olasz munkásosztály válasza egyértelműen elutasitó. Torino, Milánó, 'Nápoly munkásai nem engedhetik meg, hogy vívmányaikat, az emberibb jövő immár közelinek tűnő lehetőségét kalandorok veszélyeztessék. Ugyanakkor tagadhatatlan: Olaszországban igen sokan vannak olyanok, akiket még megtéveszthet a demagógia. De ezért a felelősséget a tőkés rend viseli! A sok százezer munkát kereső fiatal, a diplomájukkal az utcára került értelmiségiek, az elmaradott Dél megannyi megoldhatatlannak látszó problémával küzdenek. Ezt a közeget használják ki a fegyveres álbaloidali terrorosztagok is. Akcióik tendenciája egyre világosabb: olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a polgári demokrácia felmondja a szolgálatot. Itáliában nemet mondanak a fasiszta terrorra, s igent az olasz munkásosztály demokratikus vívmányaira, a haladásra, a tőkés válság leküzdésére. Emlékülés a pécsi katonai lázadás évfordulójára L-idia Doce nevét vették fel A kubai nagykövet és felesége (a kép közepén) a Lidia Doce nevét felvett brigád tagjaival magyar barátsági napok nyitóünnepsége Komlón • • Ünnepélyes névadó a Május I. Ruhagyár gyáregységében A béke és barátsági hónap egyik kiemelkedő rendezvényének, a kubai—magyar barátsági napok nyitására került sor tegnap Komlón. Ez alkalomból Baranyába érkezett dr. Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete és felesége. Pécsett a megyei pártbizottságon fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára. Dr. Nagy József ismertette Baranya társadalmi, földrajzi, gazdasági jellemzőit. Délután nagygyűlést rendezett a városi pártbizottság székházában a HNF városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága és tanácsa, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetsége, a komlói művelődési központ igazgatósága. Az épület előtt Komló politikai és társadalmi életének vezetői, a városi úttörő zenekar és díszbe öltözött ifjúgárdisták fogadták az érkezőket, közöttük, dr. Nagy József megyei első titkárt és dr. J. A. Tabares del Reált és feleségét. Az előcsarnokban rendezett politikai plakát-kiállítás megtekintését követően Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára mutatta be a szocialista bányavárost. A tájékoztatón részt vett Nagy Dezső, az MSZMP KB tagja, a Szocialista munka hőse, Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő. A pártbizottság dísztermében a magyar és a kubai himnuszok elhangzását követően Morber János városi tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Nagy Józsefet, Flórák Pálnét, az MSZMP KB tagját, a Május 1. Ruhagyár párt- bizottságának titkárát, Krasznai Antalt, a HNF megyei Bizottságának titkárát, Bóna Er- nőnét, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, majd J. A. Tabares dei Real nagykövet mondott ünnepi beszédet. Méltatta a kubai forradalom győzelmének jelentőségét, a szigetország szocialista fejlődését, illetve a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának nemzeti és nemzetközi jelentőségét. Elismeréssel szólt a kubai-magyar barátságot erősítő szálakról, idesorolva a szívélyes, közvetlen légkörű találkozót. Ezt követően Mérei Emil, a HNF Komló városi Bizottságának elnöke a város lakói és a bányászok nevében ajándékokat adott át a nagykövetnek és feleségének. A nagygyűlés az Internacio- náléval ért véget. Az ünnepséget követően a város vezetői a szilvási dombról megmutatták a város lakónegyedeit. Délután a Május 1. Ruhagyár komlói gyáregységében — a munkahelyek megtekintése után - Peti József, a gyáregység pártbizottságának titkára köszöntötte a vendégeket a kultúrteremben, majd Füri Márta, a 433-as szalag mellett dolgozó ifjúsági szocialista brigád vezetője mutatta be a 18 fős kollektíva hét év alatt végzett munkáját. Kérte a nagykövet hozzájárulását, hogy a brigád felvehesse Lidia Doce, a mártírhalált halt kubai forradalmár nő nevét. Lidia Doce Che Guevarával való megismerkedését követően kapcsolódott a forradalmi mozgalomhoz. Hosszú ideig futárként dolgozott és egy segélytábornak volt parancsnoka. Az egyik futárútja során — 1958. szeptember 12-én — tűzharcban megsebesült, elfogták és halálra kínozták. A nagykövet köszönettel nyugtázta a névfelvételt, kifejezve meggyőződését, hogy a brigád méltó viselője lesz Lidia Doce nevének. A brigádgyűlésen a megyei és Komló városi párt, állami, gazdasági és társadalmi vezetők között ott volt Székely Andor, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgató-helyettese. A kubai-magyar barátsági napok keretében tegnap a komlói Május 1. művelődési házban fotó-dokumentációs kiállítás nyílt „A szocializmus építése Kubában” címmel. Búcsú Morótól Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 128. szám 1978. május 11., csütörtök Ára: 80 fillér
