Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-09 / 126. szám

Győzelem napiara emlékeztek A magyar tudomány nagy seregszemléje Az Országos Nagygyűlés a Kesztyűgyárban Előadások, tudományos értekezések a mező­gazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséről Havasi Ferenc felszólalása A mezőgazdaság és az élel­miszeripar Magyarországon — az elmúlt három évtized gaz­dasági és társadalmi strutúra- változásai ellenére is — kulcs- fontosságú. A tudomány — ért­ve ide természetesen nemcsak az agrárkutatásokat, hanem ecjy sor más, nem mezőgazda­sági szaktudományt is — je­lentősége a mezőgazdaság előbbre lépésében talán még nyilvánvalóbb, mint más gaz­dasági területen; ezért elemzi az Akadémia 138. közgyűlése a tudomány feladatát a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében — mondotta Szentágothai János akadé­mikus, az MTA elnöke az Aka­démia idei közgyűlésének meg- nytóján, hétfőn az MTA vári kongresszusi termében. Tudományos életünk e jelen­tős eseményén megjelent s az elnökségben helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára,. Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottság titkára, Szent- ágothay János, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Pach Zsigmond Pál akadémikus és Somos András akadémikus, az MTA alelnökei, Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkár- helyettese. Nagy számban vol­tak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei. Szentágothai János megnyitó beszédében megemlékezett az Akadémia előző közgyűlése óta elhunyt tagjairól, külön méltat­va Csáki Frigyes, Jánossy La­jos és Ortutay Gyula érdemeit, majd átadta az akadémiai aranyérmeket és díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1978. évi akadémiai aranyérmet a közel­múltban elhunyt Ortutay Gyula akadémikusnak, az MTA nép­rajzkutató csoportja igazgató­jának adományozta, a magyar és az egyetemes néprajzkuta­tásban elért eredményeiért, és az Akadémia vezető testületéi­ben hosszú időn át végzett tu­dománypolitikai, tudományszer­vező munkájáért. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a tanács­kozást. — A Tudományos Akadémia közgyűlése mindig kiemelkedő társadalmi esemény — mondot­ta. — E legmagasabb tudo­mányos fórum állásfoglalásai mindenkor nagy hatással voltak a magyar tudomány fejlődésére és ezen keresztül — közvetve vagy közvetlenül — a társa­dalmi tevékenység legkülönbö­zőbb területeire. Az elmúlt években számos esetben ta­pasztalhattuk, hogy egy-egy nagy jelentőségű politikai dön­tés előkészítésében az Akadé­mia vezető testületéi is állást foglaltak, véleményt nyilvánítot­tak. Ez a „gyakorlat” azonban nem szűkül le a legfelső irá­nyító testületekre, örvendetes, hogy az- Akadémia intézetei, a tudósok, a kutatók is mind ak­tívabb szerepet vállalnak a gazdaság, a közművelődés, az oktatás, az egészségügy prob­lémáinak megoldásában, mind több kezdeményezés indul ki a tudomány művelőitől. — E közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönöz az a kö­rülmény, hogy alig három hét­tel azt követően ült össze, hogy a párt Központi Bizott­sága érékelte a XI. kongresz- szus határozatának megvalósí­tását, és kijelölte a következő időszak legfontosabb feladatait — mondotta a Központi Bizott­ság titkára. — Azzal, hogy a Központi Bizottság megvonta munkánk mérlegét, kedvező le­hetőséget teremtett arra is, hogy a közgyűlés a tudomá­nyos élet kérdéseit, a legfon­tosabb tudománypolitikai ten­nivalókat a társadalmunk egé- •szét átfogó értékelés fényében vizsgálja. A továbbiakban Havasi Fe­renc a gazdaság- és agrár- politika kérdéseiről szólt. Ki­emelte: előrehaladásunk alap­vető követelménye a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely számol a hazai adott­ságokkal, s jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércéjéhez. — A Központi Bizottság ezért is helyesli, hogy a tudo­mány legmagasabb rangú testü­leté, a közgyűlés, a mezőgaz­daság és élelmiszeripar fejlesz­tésének kérdéseit tűzi napirend­jére, és a tudomány eszközeivel keresi a további lendületes előrehaladás lehetséges módo­zatait. (Folytatás a 2. oldalon) Mintaszerű aknamélyítés a Mecsekben „Bányásztalálkozó” több mint ezer méter mélységben Az elmúlt napokban „kézfo­gát" ünnepeltek a Mecseki Érc- bányászati Vállalat épülő V-ös bányaüzemében: a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetéhez tartozó Zalka Máté szocialista brigád kemény szik­larengetegen keresztül, a szállí­tóaknában eljutott az 1010 mé­ter mélységig, ahol lyukasztás után összetalálkoztak az állami­díjas Tancsa vágathajtó brigád­dal, amely a már működő IV-es bányaüzemtől, vízszintes irány­ban hajtotta ki a több mint másfél kilométer hosszú főszál­lító vágatot az aknáig. Az ösz- szeköttetés megteremtésének nagy a jelentősége a további munkák végzésénél. Egyrészt javul a szellőztetés, mert egy kilométer hosszú légcsatorna helyett áthúzó légáramlás biz­tosít több, jobb levegőt a nagy mélységben dolgozóknak. Ezen­kívül egyszerűbbé válik a víz elvezetése is — mindez négy hónappal az együttműködési szerződésben vállalt határidő előtt. Az eseményen részt vettek a beruházó és kivitelező vállala­tok vezetői, képviselői is. Kere­kes Jenő, a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat igazgatója fel­elevenítette az 1976 tavaszán indított aknamélyítés főbb állo­másait, eredményeit. Hangsú­lyozta: ilyen szervezett és jól kivitelezett aknamélyítés még nem volt Magyarországon. Eh­hez hozzásegítettek a kiváló szovjet berendezések, a szovjet szakértők hasznos tanácsai, a pontos tervszolgáltatás, a mun­kafeltételek biztosítása. Mindezt tetézte a jubileumi verseny si­kersorozata. Kiemelte például azt a 14 hónapot, amely alatt 849 métert haladtak előre az aknamélyítők. Ilyen mélységben és a 60 négyzetméteres szelvény mellett nemzetközi viszonylat­ban is kiváló teljesítménynek számít. De követendő lehet az is, hogy a 70 milliós értékű be­rendezésekkel folyamatosan dol­goztak az aknamélyítők. Ezek a szovjet berendezések itt érték el eddigi legnagyobb teljesít­ményüket. Baranya legnagyobb ipari be­ruházása ebben a tervidőszak­ban az ércbányák új V-ös üze­me. A most elért aknamélységet még 110 méterrel megtoldják augusztus közepéig, ezután kö­vetkezik a szerelvényezés. A tervek szerint az új bánya­üzem 1983-ban kezdi meg a termelést. Hné Pécsi Kesztyűgyár vezérigazga­tója, Benkő László, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának alelnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy immár hagyományaink közé tartozik a II. világháború befejezéséről, azokról a har­cosokról való megemlékezés, akik életüket áldozták a sza­badságért. Az emlékezésnek napjainkban sajnálatos idősze­rűséget kölcsönöz, hogy a vilá­gon jelentős erők igyekeznek gátat emelni a politikai, kato­nai enyhülésnek, a haladásnak. Ezt követően Terényi István, az Országos Béketanács alel­nöke mondott beszédet. Beve­zetőjében szólt arról, hogy 33 esztendeje zárult le a történe­lem legsötétebb szakasza, a fasizmus, a hitleri Németország legyőzésével. Százmilliók kö­szöntötték a győzőket. Azok a százmilliók, akik rendíthetetle­nül hitték, hogy e nappal az emberek jobbik énje úrrá lesz a rosszon. Ezek az emberek el nem múló szeretettel, hálával gondolnak a szovjet katonákra, azoknak a hajdani matrózok­nak, petrográdi harcosoknak utódaira, kik a szabadságot hozták Magyarországra is. Terényi István ezután méltat­ta azokat az eredményeket, melyeket népünk a felszabadu­lás napjától kovácsok önmagá­nak, hangsúlyozva, hogy nem feledkezhetünk meg azokról a milliókról, akik éhezve, nyomo. rogva, napról napra szembe- szállnak elnyomóikkal. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Földön évente 350 mil- liárd_ dollárt költenek fegyver­kezésre, s egy katona kikép­zésére hatszor annyit fordíta­nak, mint egy gyerek oktatásá­ra. Egységbe tömörülve egy vé­leményként szükséges hangoz­tatni szolidaritásunkat a nem­zeti függetlenségükért, társa­dalmi haladásukért, az impe­rializmus ellen harcoló orszá­gok népeivel. Elítélendő a faji megkülönböztetés, a demokra­tikus joqok lábbal tiprása, a neutronfegyver gyártása, a biztonságot, szabadságjogokat veszélyeztető újfasiszta és ter­rorista mozgalmak fellóngolá- sa. Ezeket a gondolatokat jutat­ták kifejezésre a nagygyűlés résztvevői abban a táviratban, melyet Csizmadia Sándor poli­tikai dalegyüttesének műsorát követően fogalmaztak meg. A táviratot az Országos Béketa­nácshoz címezték. A béke-nagygyűlés az Inter- nacionáléval ért véget. T. É. Megnyílt az MTA közgyűlése Béketanács ülése A béke és barátsági hónap nyitánya Május 9-ére emlékezünk, a fasizmus felett aratott nagysze­rű győzelemre, az első békés európai napra és tisztelettel gondolunk a hősökre, az anti­fasiszta koalíció, a népi ellen­állás minden bátor katonájára, azokra, akik megfékezték, meg- semmisitették a hitleri fasizmust. Különös tisztelettel gondolunk a szovjet hadseregre, a vörös­katonákra, akik népünknek is elhozták a szabadságot, a lehe­tőséget az új, igazságos rend épitéséhez — kezdte beszédét Szentistványi Gyuláné, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára, az Országos Bé­ketanács alelnöke hétfőn a Par­lament Vadász-termében az Or­szágos Béketanács ülésén, amely a béke és barátsági hónap, a magyar békemozgalom 20. tava­szi politikai eseménysorozatának nyitánya volt. Az európai béke születésé­nek napja alkalmából rende­zett nagygyűlést tegnap dél­után a Pécsi Kesztyűgyárban a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizott­sága, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsa és a kesztyűgyár vezetősége. A nagygyűléssel megnyílt a béke és barátsági hónap politikai rendezvényso­rozata. Nem véletlenül került sor e kiemelkedő eseményre pont a kesztyűgyárban. A gyár kollek­tívája a NOSZF 60. évforduló­jának tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny-mozga- lomban kifejtett szorgalmas munkája elismeréseként a kö­zelmúltban vehette át az MSZMP Központi Bizottságának jubileumi zászlaját. E közös­ségben nagyrészt nők dolgoz­nak. Többségben ők jöttek el a tegnapi találkozóra, ők képvi­selték a békét féltő, szerető dolgozók baranyai százezreit, köztük az anyákat, akik még rossz álomként is riasztónak találják a szót: háború. Részt vett a nagygyűlésen dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Krasznai Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Gergely László, a HNF Pécs városi Bizottságának titká­ra, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Pozsgai Miklós, az SZMT osz­tályvezetője, Gulyás József, a Fotó: Szokolai Vizsga a képernyőn Előadásban vizsgáztak tegnap délután a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diójában azok a fiatalok, akik közül kikerülnek majd a nyáron meginduló nem­zetiségi adások munkatár­sai. Ebből az alkalomból megjelent a stúdióban Ré- ger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, or­szággyűlési képviselő, vala­mint Mándics Marin, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének főelőadója. Első nemzetiségi adásá­val ugyanis július 19-én és azon túl havonta jelentkezik a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója Nas Ekran, illetve Unsere Bildschirm címmel. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naulo XXXV. évfolyam, 126. szám 1978. május 9., kedd Ára: 80 fillér I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom