Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-30 / 147. szám
1978. május 30., kedd Dunantmt napló 3 Vagyont erő allatallomany Kanadai Holsteiw- Iríz lelep Káiolyban II. hely az országos tejtermelési versenyben A kátolyi Új Élet Termelőszövetkezet korszerű szakosított telepe, a Kanadából érkezett Holstein' fríz tehenekkel Élelmiszer-ellenőrzés Tolna megyében Tolna megyei ellenőrzéseiről adott számot a pécsi székhelyű Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a Tolna megyei Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, melyen dr. Kacskovics Miklós, az intézet igazgatója ismertette elmúlt három évi ellenőrzéseik tapasztalatait. Tavaly az 1081 élelmiszermintából 135-öt (12,5 százalék) kifogásoltak, a korábbi évekhez képest valamelyest javult az arány, csökkentő felelősségrevonások száma is. A legkevesebb kifogás az állami ipar termékeit, a legtöbb a szövetkezeti iparét érte. A beszámoló többek között megállapította, a malomipari termékek minősége jelentősen javult, a tejiparé az ellenőrzések tükrében valamelyest romlott. Igen jó a Paksi Konzervgyár termékeinek minősége. Ami az alapvető élelmiszerekből való ellátást illeti, egész évben jó, ám Tolna megyében is kísértenek a hiánycikkek: gyenge az ellátottság a minőségi szalonnafélékből és száraz töltelékárukból, a finomabb teasüteményekből, a gyorsfagyasztott gyümölcs- félékből. A vendéglátóiparban tartott ellenőrzéseik sem éppen rózsás képet festenek: minden második tételt kifogásolniuk kellett. A vb- ülésen összegezően megállapították: az intézet rend-- szeres és következetes ellenőrzései nyomán a Tolna megyében gyártott és forgalmazott élelmiszerek minősége az elmúlt évek során fokozatosan javult. Az 1977. évi tejtermelési verseny III. kategóriájában a kátolyi Üj Élet Tsz országos II. lett. A szövetkezet tisztavérű kanadai Holstein-fríz állományának egy tehénre eső átlagos tejtermelése 5012 liter volt. Egy tehén után átlag 4875 liter tejet értékesítettek. Nagy vállalkozás Kátoly domboktól övezett kis község Szederkény és Pécsvó- rad között. Az Új Élet Tsz-hez tartozó négy falu Kátoly, Erzsébet, Szellő, Kékesd közös határa sem tesz ki többet 2600 hektárnál. Balatinácz Márk, a szövetkezet elnöke 1975-ben a kanadai Quebec államba utazott Holstein-fríz üszőket venni. Nem volt éppen kockázat nélküli vállalkozás. A szkeptikusok úgy vélték, erején felüli játszmába kezd a kis szövetkezet, aminek a vége csak bukás lehet. Ezt látszottak igazolni, a Holstein-frízek körül kezdetben lejátszódó drámai fejlemények. 1975. szeptember 8-án a Quebecből Budapest felé tartó DC—08-as kanadai speciális állatszállító repülőgép, belsejében 120 Holstein-fríz üszővel, viharba került, leszállt és teljes egy napot vesztegelt. A szállításkor szokásos stressz-hatás fokozottan erőt vett az állatokon, kiéhezve, betegen érkeztek meg. A karanténba az állomány 70 százaléka lázas influenzán esett át, aminek következtében október elején egy hét alatt 42 üsző elpusztult. A hír gyorsan kiszivárgott, a rossznyelvek azonnal tudni vélték, hogy éhenpusztul- tak, mivel Kátoly nem készült fel ilyen kényes jószágok tartására. Az igazság azonban az, hogy a kanadai biztosító társaság, amely 60 napig vállal garanciát az állatokért, azonnal és dollárban fizetett. Sőt nemcsak az elhullott állatok értékét kapták meg a kátolyiak, de kártérítést kaptak azért a 22 üszőért is, amelyekről itt derült ki, hogy ismeretlen származású apáktól vemhesen érkeztek. További tíz üszőt a helyi állatorvosok száműztek a telepről TBC-gyanú miatt. Ezeket a baksai tsz vette meg és helyezte ki a háztájiba. Kanadában 273 üszőt vásárolt Balatinácz Márk, de az említett okok miatt csak ez év végére lesz meg a 360-as tehénlétszámuk, ami megfelel majd szakosított telepük férőhelykapacitásának. Dupla érték A jól szelektált, jó körülmények között tartott és jól takar- mányozott Holstein-fríz állomány ma már vagyont ér. Azok az állatok, amelyeket annak idején 750 dollárért vettek darabonként, átlag 35 000 forintos áron, ma darabonként 50—60 000 forintot érnek, tehát az eredeti ár dupláját. Import állományuk már törzskönyvezett, sőt törzstenyészet jelöltként van bejegyezve, ami azt jelenti, hogy a jövőben tisztavérű tenyészállatokat adhatnak majd el, tenyészbikákat, üszőket. Az állomány genetikai alapja lényegesen magasabb, mint a jelenlegi tejtermelés, hisz ma még túl sok az elsőborjas egyed. Ez a fajta 6000 liter tejet tud adni. Már a kezdeti eredmények is azt mutatják, hogy Kátolyban jó kezekbe került az értékes állomány. A 22 millióért épült szakosított telepet tavaly 3 millió forintért korszerűsítették, utakat, hatalmas betonsilót, szolgálati lakást építettek. S már az asztalon fekszik egy újabb 1,7 milliós rekonstrukciós terv. 1978- ban itt építik meg a megye első fejőkarusszelét. A vasváz szerkezetet az osztrák MIELE-céggel kooperáló csehszlovák vállalatok szállítják. A MIELE forgó- karuszelen egyszerre 12 tehenet tudnak fejni, átbocsátó képessége óránként 90 tehén. így a jelenleg öt helyett két szakmunkás és egy kisegítő feji majd a 360 tehenet. Hízóborjak A kátolyi Holstein-fríz telep tavaly 4 millió forint tiszta nyereséget hozott, ami nagyobb részt a 30 százalékos tejprémiumnak köszönhető. A vezetők azt mondják, ha a tejprémiucnot eltörölnék, akkor tekintve az ágazat igen magas álló- és forgóeszköz igényét, lassú forgási sebességét az 5000 liter mellett sem lenne említésre méltó nyereség a tehenészetben. Nagyon nagy problémájuk a Holstein-fríz hízóbika-borjak értékesítése. Tejtermelésre kötelezték el magukat, hizlalókapacitásuk nincs, s pénzük sincs ennek kiépítésére. Eddig a borjádi tsz-szel volt szerződésük, de az idén felbontották azt, tekintve, hogy a tejtípusú Holstein-fríz hízóbikák élőexportja igen gyengén megy. Nagy végsúlyú hizlalásnál, amit a magyar szabvány előír, ez a fajta nem hálálja meg a takarmányt. Itt az ideje megkezdeni a fiatalabb, 4-5 mázsás borjak vágását, .feldolgozását, egészen a konzerválásig. Mert a konzervdobozban már sem a külföldi, sem a belföldi vevő nem firtatja, hogy az a marhahús vajon piros- vagy feketetarka állattól származott-e? Jelentős népgazdasági érdek, hogy az út menti árkok, vasút-, árvízvédelmi töltések, csatornák, erdei tisztások fű- -termése betakarításra kerüljön. A Minisztertanács 1006/ 1976. (III. 16.) sz. határozata értelmében e területek tulajdonosai az általuk nem hasznosított részeket az állattartók részére ingyenes betakarításra átadják a községi tanácsok útján. Akik ilyenre igényt tartanak, jelentkezzenek az illetékes községi szakigazgatási szerv veAsszonyok a vegyiművek hidasi gyárában Huszonkét nő várja felvételét Megszólal a gyárkémény rekedtes hangú kürtje, műszakváltást jelez. A délelőttösök lassan szállingóznak kifelé, arcukról látni, most jönnek a fürdő meleg gőzéből. Ki motoron, ki kerékpáron indul, ki pedig a két várakozó autóbusz egyikébe száll, amely Bonyhádra, Hidasra, a-környező falvakba szállítja őket. Benkö Károlynéi alig ismerem meg, csinosan felöltözve, meg- fésülködve, pedig alig fél órával ezelőtt találkoztunk a gyárban. Ott mondta: — Négy éve dolgozom itt a hidasi vegyigyárban, mondhatom jól érzem magam. Most a csontválogatóban vagyok, nem nehéz munka, bizonyítja az is, hogy azóta 12 kilogrammot híztam — mondta csípőjére ütve zetőjénél, aki gondoskodik a betakarítható terület kijelöléséről. Tekintettel arra, hogy a fűtermés állapota jelenleg a legkedvezőbb, a betakarítást haladéktalanul el kell végezni. Csak június 10. után lehet bárkinek bejelentés nélkül is díjtalanul igénybe venni a fenti területeken még található fűtermést. Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya Benkő Károlyné nevetve. — Havonta 3200 forint körül viszek haza, s az sem mindegy, hogy itt van a közelben, ugyanis Hidason lakom. Most őt várom itt a gyár előtt, meghívott otthonába. Beszélgetés közben szó terelődött erre-arra, többek között a szabad idő hasznos eltöltésére is. így tudtam meg, hogy ma már igen ritka és szép időtöltést választott magának, régi szövőszékén szőtteseket készít. Szép nagy házuk még vakolatlan, nemrég építették. A konyhakertet, a kapirgáló baromfi kát, a három disznót a férj - aki féllábát még a háborúban elvesztette —, tartja rendben, s ugyancsak ő várja naponta ebéddel a feleségét. A házba lépve mindjárt kiderül, mi a ház asszonyának otthoni szórakozása. Mindenütt az általa készített rongyszőnyegek, torontáli mintázatú szőttesek díszítik a lakást. — Bezdáni származású vagyok — mondja — még ott tanultam meg a szövés mesterségét. Akkoriban minden háznál volt szövőszék, s egy lány neveléséhez hozzátartozott, hogy ezt is meg kellett tanulni. — Elad belőle? — Jaj, dehogyis! — Hét gyermekem, tíz unokám van, csak győzzem azokat ellátni. Krasznai lánosné öt hónapja dolgozik itt Hidason, s a gyárban amolyan csodabogárnak tartják, mert a bonyhádi cipőgyárból sokkal kevesebb fizetésért jött ide, mégis azt mondja:- Bár már előbb jöttem volna. Megvallom, értetlenül nézKrasznai Jánosné tem, mi szeretnivaló van azon, hogy egy csúszdán az alákészített zsákba a nem éppen kellemes illatú szárított húsliszt (a csontenyv készítés mellékterméke) zúdul, s ezt neki, ha megtelt, félre kell húzni, a nyílást vastag spárgával bevarrni, s ezután odavonszolni egy targoncához. — Majd megértené, ha maga is 24 évig dolgozott volna szalag mellett, mint én. Eleinte nem volt problémám. Kiváló dolgozó kitüntetést is kaptam, és brigádunk elnyerte a szocialista brigádok aranykoszorús fokozatát is. Az utóbbi években azonban éreztem, kimerültem, nem bírom a tempót, lazítani pedig ott nem lehet, hisz egy ember miatt az egész szalag munkája leállhat. Kértem, helyezzenek könnyebb munkakörbe, nem tették. így aztán eljöttem. Itt most jó. Nincs szalag, nincs mögöttem-előttem még 20 ember, aki sürget: gyerünk, gyerünk! o Hulnágel Istvánné neve mellett sokáig ez szerepelt a foglalkozás megjelölésére: htb. Élte a háztartásban maradt asszonyok életét, gyereket nevelt, mosott, főzött, takarított, jószágot nevelt. Közben a két gyereke felnőtt, önállóbbak lettek, s most négy éve, hogy mindennap Hidasról, a faluból kerékpárján idekarikázik az „enyvgyárba". Az ő feladata a csontból vagy bőrből nyert enyv lehűtése a kellő hőfokra. Emeletes állványokon tálcákon hűl a kocsonyás, nem éppen kellemes szagú folyadék. — Hűtő tanfolyamot végeztem - mondja -, de most úgynevezett „beugrás“ vagyok. Hufnágel Istvánné — Az mit jelent? — Hogy bárhol, bármilyen munkát elvégzek, ha szükség van rá. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Van dolgom elég. A lakást rendbentartani, jószágokat etetni, mégis több a szabad időm most, mint azelőtt. — Nem jelent többletmunkát, hogy itt is, otthon is helyt kell állni? — Nem. Sőt könnyebb. Itt nem nehéz a munkám, otthon meg most segítenek, azelőtt pedig mindent egyedül kellett csinálnom. Szeretek itt dolgozni. Pár hete alakult nálunk az üzemi nőbizottság, beválasztottak tagnak, aminek örülök abból a szempontból, hogy megpróbálom majd valóban a fizikai munkát végző nők érdekeit képviselni. A Budapesti Vegyiművek Hidasi Gyáregységének főprofilja az enyvkészítés, melyet bőrből és csontból nyernek. Az ember azt képzelné, nem éppen nőknek való munkahely, vagy legalábbis nem az, amelyért lelkesedni szoktak. Mégis a 101 dolgozónő többségének véleménye megegyezik riportalanyaink véleményével: jó itt dolgozni. Jelenleg is 22 nő várja a gyárba a felvételt. Kurilla József szb-titkór erről így nyilatkozott: — üzemünkben viszonylag jó kereseti lehetőséget tudunk biztosítani, a szociálpolitikai szempontok szerint a környező üzemekhez képest jó helyen állunk. Mivel a jövőben növelni kívánjuk a nődotgozók létszámát, ezért tartottuk szükségesnek az üzemi nőbizottság megalakulását. Most dolgozzuk ki a legfontosabb, legsürgősebb tennivalókat, feladatokat. Sarok Zsuzsa Rné Takarítsuk be a gazdag fűtermést!
