Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-30 / 147. szám

1978. május 30., kedd Dunantmt napló 3 Vagyont erő allatallomany Kanadai Holsteiw- Iríz lelep Káiolyban II. hely az országos tejtermelési versenyben A kátolyi Új Élet Termelőszövetkezet korszerű szakosított telepe, a Kanadából érkezett Holstein' fríz tehenekkel Élelmiszer-ellenőrzés Tolna megyében Tolna megyei ellenőrzései­ről adott számot a pécsi székhelyű Megyei Élelmiszer­ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet a Tolna megyei Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén, me­lyen dr. Kacskovics Miklós, az intézet igazgatója is­mertette elmúlt három évi ellenőrzéseik tapasztalatait. Tavaly az 1081 élelmiszer­mintából 135-öt (12,5 száza­lék) kifogásoltak, a korábbi évekhez képest valamelyest javult az arány, csökkentő felelősségrevonások száma is. A legkevesebb kifogás az állami ipar termékeit, a legtöbb a szövetkezeti iparét érte. A beszá­moló többek között meg­állapította, a malomipari termékek minősége jelentő­sen javult, a tejiparé az el­lenőrzések tükrében vala­melyest romlott. Igen jó a Paksi Konzervgyár termékei­nek minősége. Ami az alap­vető élelmiszerekből való el­látást illeti, egész évben jó, ám Tolna megyében is kí­sértenek a hiánycikkek: gyenge az ellátottság a mi­nőségi szalonnafélékből és száraz töltelékárukból, a fi­nomabb teasüteményekből, a gyorsfagyasztott gyümölcs- félékből. A vendéglátóipar­ban tartott ellenőrzéseik sem éppen rózsás képet feste­nek: minden második tételt kifogásolniuk kellett. A vb- ülésen összegezően megál­lapították: az intézet rend-- szeres és következetes el­lenőrzései nyomán a Tolna megyében gyártott és for­galmazott élelmiszerek mi­nősége az elmúlt évek so­rán fokozatosan javult. Az 1977. évi tejtermelési ver­seny III. kategóriájában a ká­tolyi Üj Élet Tsz országos II. lett. A szövetkezet tisztavérű kana­dai Holstein-fríz állományának egy tehénre eső átlagos tejter­melése 5012 liter volt. Egy te­hén után átlag 4875 liter tejet értékesítettek. Nagy vállalkozás Kátoly domboktól övezett kis község Szederkény és Pécsvó- rad között. Az Új Élet Tsz-hez tartozó négy falu Kátoly, Erzsé­bet, Szellő, Kékesd közös hatá­ra sem tesz ki többet 2600 hek­tárnál. Balatinácz Márk, a szövetke­zet elnöke 1975-ben a kanadai Quebec államba utazott Hol­stein-fríz üszőket venni. Nem volt éppen kockázat nélküli vál­lalkozás. A szkeptikusok úgy vél­ték, erején felüli játszmába kezd a kis szövetkezet, aminek a vé­ge csak bukás lehet. Ezt látszot­tak igazolni, a Holstein-frízek körül kezdetben lejátszódó drá­mai fejlemények. 1975. szeptember 8-án a Quebecből Budapest felé tartó DC—08-as kanadai speciális ál­latszállító repülőgép, belsejé­ben 120 Holstein-fríz üszővel, viharba került, leszállt és teljes egy napot vesztegelt. A szállí­táskor szokásos stressz-hatás fo­kozottan erőt vett az állatokon, kiéhezve, betegen érkeztek meg. A karanténba az állomány 70 százaléka lázas influenzán esett át, aminek következtében októ­ber elején egy hét alatt 42 üsző elpusztult. A hír gyorsan kiszi­várgott, a rossznyelvek azonnal tudni vélték, hogy éhenpusztul- tak, mivel Kátoly nem készült fel ilyen kényes jószágok tartá­sára. Az igazság azonban az, hogy a kanadai biztosító társa­ság, amely 60 napig vállal ga­ranciát az állatokért, azonnal és dollárban fizetett. Sőt nem­csak az elhullott állatok érté­két kapták meg a kátolyiak, de kártérítést kaptak azért a 22 üszőért is, amelyekről itt derült ki, hogy ismeretlen származású apáktól vemhesen érkeztek. További tíz üszőt a helyi ál­latorvosok száműztek a telep­ről TBC-gyanú miatt. Ezeket a baksai tsz vette meg és helyez­te ki a háztájiba. Kanadában 273 üszőt vásárolt Balatinácz Márk, de az említett okok miatt csak ez év végére lesz meg a 360-as tehénlétszámuk, ami megfelel majd szakosított tele­pük férőhelykapacitásának. Dupla érték A jól szelektált, jó körülmé­nyek között tartott és jól takar- mányozott Holstein-fríz állomány ma már vagyont ér. Azok az ál­latok, amelyeket annak idején 750 dollárért vettek darabon­ként, átlag 35 000 forintos áron, ma darabonként 50—60 000 fo­rintot érnek, tehát az eredeti ár dupláját. Import állományuk már törzskönyvezett, sőt törzs­tenyészet jelöltként van beje­gyezve, ami azt jelenti, hogy a jövőben tisztavérű tenyészálla­tokat adhatnak majd el, te­nyészbikákat, üszőket. Az állo­mány genetikai alapja lényege­sen magasabb, mint a jelenlegi tejtermelés, hisz ma még túl sok az elsőborjas egyed. Ez a faj­ta 6000 liter tejet tud adni. Már a kezdeti eredmények is azt mutatják, hogy Kátolyban jó kezekbe került az értékes állo­mány. A 22 millióért épült sza­kosított telepet tavaly 3 millió forintért korszerűsítették, utakat, hatalmas betonsilót, szolgálati lakást építettek. S már az asz­talon fekszik egy újabb 1,7 mil­liós rekonstrukciós terv. 1978- ban itt építik meg a megye első fejőkarusszelét. A vasváz szer­kezetet az osztrák MIELE-céggel kooperáló csehszlovák vállala­tok szállítják. A MIELE forgó- karuszelen egyszerre 12 tehenet tudnak fejni, átbocsátó képes­sége óránként 90 tehén. így a jelenleg öt helyett két szakmun­kás és egy kisegítő feji majd a 360 tehenet. Hízóborjak A kátolyi Holstein-fríz telep tavaly 4 millió forint tiszta nye­reséget hozott, ami nagyobb részt a 30 százalékos tejpré­miumnak köszönhető. A vezetők azt mondják, ha a tejprémiucnot eltörölnék, akkor tekintve az ágazat igen magas álló- és for­góeszköz igényét, lassú forgási sebességét az 5000 liter mellett sem lenne említésre méltó nye­reség a tehenészetben. Nagyon nagy problémájuk a Holstein-fríz hízóbika-borjak értékesítése. Tej­termelésre kötelezték el magu­kat, hizlalókapacitásuk nincs, s pénzük sincs ennek kiépítésére. Eddig a borjádi tsz-szel volt szerződésük, de az idén felbon­tották azt, tekintve, hogy a tej­típusú Holstein-fríz hízóbikák élőexportja igen gyengén megy. Nagy végsúlyú hizlalásnál, amit a magyar szabvány előír, ez a fajta nem hálálja meg a takar­mányt. Itt az ideje megkezdeni a fiatalabb, 4-5 mázsás borjak vágását, .feldolgozását, egészen a konzerválásig. Mert a kon­zervdobozban már sem a kül­földi, sem a belföldi vevő nem firtatja, hogy az a marhahús va­jon piros- vagy feketetarka ál­lattól származott-e? Jelentős népgazdasági ér­dek, hogy az út menti árkok, vasút-, árvízvédelmi töltések, csatornák, erdei tisztások fű- -termése betakarításra kerül­jön. A Minisztertanács 1006/ 1976. (III. 16.) sz. határozata értelmében e területek tulaj­donosai az általuk nem hasz­nosított részeket az állattar­tók részére ingyenes betakarí­tásra átadják a községi ta­nácsok útján. Akik ilyenre igényt tartanak, jelentkezzenek az illetékes köz­ségi szakigazgatási szerv ve­Asszonyok a vegyi­művek hidasi gyárában Huszonkét nő várja felvételét Megszólal a gyárkémény re­kedtes hangú kürtje, műszak­váltást jelez. A délelőttösök lassan szállingóznak kifelé, ar­cukról látni, most jönnek a für­dő meleg gőzéből. Ki motoron, ki kerékpáron indul, ki pedig a két várakozó autóbusz egyikébe száll, amely Bonyhádra, Hidas­ra, a-környező falvakba szállít­ja őket. Benkö Károlynéi alig ismerem meg, csinosan felöltözve, meg- fésülködve, pedig alig fél órá­val ezelőtt találkoztunk a gyár­ban. Ott mondta: — Négy éve dolgozom itt a hidasi vegyigyárban, mondha­tom jól érzem magam. Most a csontválogatóban vagyok, nem nehéz munka, bizonyítja az is, hogy azóta 12 kilogrammot híz­tam — mondta csípőjére ütve zetőjénél, aki gondoskodik a betakarítható terület kijelölé­séről. Tekintettel arra, hogy a fű­termés állapota jelenleg a legkedvezőbb, a betakarítást haladéktalanul el kell végezni. Csak június 10. után lehet bárkinek bejelentés nélkül is díjtalanul igénybe venni a fenti területeken még találha­tó fűtermést. Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya Benkő Károlyné nevetve. — Havonta 3200 forint körül viszek haza, s az sem mindegy, hogy itt van a közel­ben, ugyanis Hidason lakom. Most őt várom itt a gyár előtt, meghívott otthonába. Be­szélgetés közben szó terelődött erre-arra, többek között a sza­bad idő hasznos eltöltésére is. így tudtam meg, hogy ma már igen ritka és szép időtöltést vá­lasztott magának, régi szövő­székén szőtteseket készít. Szép nagy házuk még vako­latlan, nemrég építették. A konyhakertet, a kapirgáló ba­romfi kát, a három disznót a férj - aki féllábát még a há­borúban elvesztette —, tartja rendben, s ugyancsak ő várja naponta ebéddel a feleségét. A házba lépve mindjárt kide­rül, mi a ház asszonyának ott­honi szórakozása. Mindenütt az általa készített rongyszőnye­gek, torontáli mintázatú szőt­tesek díszítik a lakást. — Bezdáni származású va­gyok — mondja — még ott ta­nultam meg a szövés mester­ségét. Akkoriban minden ház­nál volt szövőszék, s egy lány neveléséhez hozzátartozott, hogy ezt is meg kellett tanulni. — Elad belőle? — Jaj, dehogyis! — Hét gyer­mekem, tíz unokám van, csak győzzem azokat ellátni. Krasznai lánosné öt hónapja dolgozik itt Hidason, s a gyár­ban amolyan csodabogárnak tartják, mert a bonyhádi cipő­gyárból sokkal kevesebb fize­tésért jött ide, mégis azt mond­ja:- Bár már előbb jöttem vol­na. Megvallom, értetlenül néz­Krasznai Jánosné tem, mi szeretnivaló van azon, hogy egy csúszdán az alákészí­tett zsákba a nem éppen kelle­mes illatú szárított húsliszt (a csontenyv készítés melléktermé­ke) zúdul, s ezt neki, ha meg­telt, félre kell húzni, a nyílást vastag spárgával bevarrni, s ezután odavonszolni egy tar­goncához. — Majd megértené, ha maga is 24 évig dolgozott volna sza­lag mellett, mint én. Eleinte nem volt problémám. Kiváló dolgozó kitüntetést is kaptam, és brigádunk elnyerte a szocia­lista brigádok aranykoszorús fokozatát is. Az utóbbi években azonban éreztem, kimerültem, nem bírom a tempót, lazítani pedig ott nem lehet, hisz egy ember miatt az egész szalag munkája leállhat. Kértem, he­lyezzenek könnyebb munkakör­be, nem tették. így aztán eljöt­tem. Itt most jó. Nincs szalag, nincs mögöttem-előttem még 20 ember, aki sürget: gyerünk, gyerünk! o Hulnágel Istvánné neve mel­lett sokáig ez szerepelt a fog­lalkozás megjelölésére: htb. Élte a háztartásban maradt asszonyok életét, gyereket ne­velt, mosott, főzött, takarított, jószágot nevelt. Közben a két gyereke felnőtt, önállóbbak let­tek, s most négy éve, hogy mindennap Hidasról, a faluból kerékpárján idekarikázik az „enyvgyárba". Az ő feladata a csontból vagy bőrből nyert enyv lehűtése a kellő hőfokra. Emeletes állványokon tálcákon hűl a kocsonyás, nem éppen kellemes szagú folyadék. — Hűtő tanfolyamot végez­tem - mondja -, de most úgy­nevezett „beugrás“ vagyok. Hufnágel Istvánné — Az mit jelent? — Hogy bárhol, bármilyen munkát elvégzek, ha szükség van rá. — Szabad idejében mivel foglalkozik? — Van dolgom elég. A lakást rendbentartani, jószágokat etetni, mégis több a szabad időm most, mint azelőtt. — Nem jelent többletmun­kát, hogy itt is, otthon is helyt kell állni? — Nem. Sőt könnyebb. Itt nem nehéz a munkám, otthon meg most segítenek, azelőtt pe­dig mindent egyedül kellett csinálnom. Szeretek itt dolgoz­ni. Pár hete alakult nálunk az üzemi nőbizottság, beválasz­tottak tagnak, aminek örülök abból a szempontból, hogy megpróbálom majd valóban a fizikai munkát végző nők érde­keit képviselni. A Budapesti Vegyiművek Hi­dasi Gyáregységének főprofilja az enyvkészítés, melyet bőrből és csontból nyernek. Az ember azt képzelné, nem éppen nők­nek való munkahely, vagy leg­alábbis nem az, amelyért lel­kesedni szoktak. Mégis a 101 dolgozónő többségének véle­ménye megegyezik riportala­nyaink véleményével: jó itt dolgozni. Jelenleg is 22 nő vár­ja a gyárba a felvételt. Kurilla József szb-titkór erről így nyilatkozott: — üzemünkben viszonylag jó kereseti lehetőséget tudunk biz­tosítani, a szociálpolitikai szem­pontok szerint a környező üze­mekhez képest jó helyen ál­lunk. Mivel a jövőben növelni kívánjuk a nődotgozók létszá­mát, ezért tartottuk szükséges­nek az üzemi nőbizottság meg­alakulását. Most dolgozzuk ki a legfontosabb, legsürgősebb tennivalókat, feladatokat. Sarok Zsuzsa Rné Takarítsuk be a gazdag fűtermést!

Next

/
Oldalképek
Tartalom