Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-27 / 144. szám
6 Dunántúlt napló 1978. május 27., szombat Az AFIT—Volán előtti tér Még az észrevehetően újabb építésű épületek is — mint például a bútorgyár irodai tömbje — ezt az egyhangú uniformist viselik. Sajnos, a szürkeség egy kicsit az egész városrészre jellemző, mintha kötelező volna a gyárak, üzemek környékét jellegtelenné, monotonná tenni. A pécs-külvárosi vasútállomás épületét éppen tatarozzák. Az előző felújítás során természetesen ezt is szürkére festették, jó volna most szakítani e kétes értékű hagyománnyal. A felüljáróhoz a Somogyi Béla, illetve a Batthyány utcán át juthatunk ki. Az előbbi falusias házsoraival nem sok figyelmet érdemel, kirívóan rossz állagú építményeket iit nem láttunk. Annál inkább egy sabejárat előtti parkoló gondozott és szép. Ezen az útvonalon fokozott figyelmet kellene fordítani az épületek külsejére, hiszen a város átmenő forgalmának máris jelentős része zajlik itt. A jelenlegi egyhangúságban egyedüli sziget a műanyagbolt üvegépülete. Nagyon kevés jót lehet elmondani a Bajcsy-Zsilinszky út déli részéről, valamint a Zólyom utca, Ipar utca környékéről. Az embernek József Attila proletárversei jutnak az eszébe, ha az útja véletlenül errefelé vezet. „Romlott fényt hány a korcsma szája, / tócsát okádik ablaka”; — folytathatnánk stílszerűen a Bajcsy-Zsilinszky utca végén található italbolt leírásával. A Zólyom utca sarkán álló gyógyszertár jobb naA magyarországi németek népművészete Pályázati felhívás A hónap végéig tart a tüzelőakció A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Népi Iparművészeti Tanács és a Neue Zeitung Szerkesztősége a szövetség V. kongresszusa tiszteletére A magyarországi németek népművészete (Die Volkskunst der Ungarndeutschen) címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja: a magyarországi német nemzetiség népművészetének, hagyományainak felkutatása és megőrzése, valamint alkalmazása napjaink tárgyi kultúrájában. A beküldött legszebb régi tárgyak és az új alkotások a szövetség V. kongresszusa tiszteletére rendezett kiállításon kerülnek bemutatásra. PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK: I. Hagyományőrző Népviselet, hímzés, szőttes, cserép, fafaragás, kismesterségek (öltözködést kiegészítő tárgyak, pl. klumpa-, pacskerkészítés), lakberendezési tárgyak, pl. fara- gott-festett bútor, gyékény, színesüveg-képek, tojásfestés, vaskovács, fémműves, szíjjár- tó; háztartási eszközök, gyermekjátékok. II. Mai alkotások A magyarországi német nemzetiség népművészeti hagyományainak olyan jellegű felhasználása, amelyek mind művészeti, mind használati szempontból a mai igényeknek megfelelnek. Pályázni csak régi tárgyakkal, ill. mai, kész alkotásokkal lehet. A hagyományőrző kategóriában, amennyiben a pályázónak lehetősége van, 1—3 oldalas terjedelemben német, vagy magyar nyelven írja le a beküldött tárgy elnevezését, funkcióját és rövid ismertetését. A mai alkotásoknál kérjük, amennyiben a kivitelező személy nem azonos a tervezővel, megjelölni mindkét nevet. Egy pályázó kategóriánként és szakáganként legfeljebb 5—5 tárgyat küldhet be. PÁLYADfJAK: I. kategóriában: 1. díj — 2000,— Ft. 2. díj — 1500,— Ft, 3. díj — 1000,— Ft. II. kategóriában: 1. díj — 2000,— Ft, 2. díj — 1500,— Ft, 3. díj — 1000,— Ft. A pályaműveket kérjük 1978. szeptember 1-ig az alábbi címre beküldeni: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, Budapest, VI., Nagymező u. 49. (1396. Pf. 485.) Kiállítás és eredményhirdetés: az MNDSZ V. kongresszusán (1978. november). A beküldött pályaműveket 1979, január 31-ig a pályázók címére visszaküldjük. Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, Népi Iparművészeti Tanács, Neue Zeitung A meghatározott készlet erősen megfogyott a tüzép-telepe- ken, ezért - a Belkereskedelmi Minisztérium közlése szerint — az engedményes tüzelőakcióban május 31-én befejeződik a mázsánként 10 forinttal olcsóbb hazai brikettek árusítása: utána már ismét az eredeti áron kaphatók. Június 1-től, tehát már csak kevés hazai szeneket adnak 11 forinttal olcsóbban addig, amíg az előírt készlet tart. Az engedményes tüzelőakció az idén két héttel korábban, március közepén kezdődött, így érthető, hogy egyes fajták korábban fogytak el. Ilyen az akcióba bevont 350 ezer tonna hazai brikett. Az engedélyezett 900 ezer tonna kedvezményes szénből nincs már mindenütt minden fajta. A minisztérium tájékoztatása szerint az akcióban vásárolt tüzelővel május 20-ig mintegy 80 millió forintot takarított meg a lakosság. A Televízióból jelentjük „Teréz", a névtelen A 48-as tér Pécs egyik legszebben gondozott tere. Az éppen „aktuális” virágok mindig megtalálhatók itt, s mindez a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozóinak kezemunkáját dicséri. Ők hozták rendbe a Pécsi Tudományegyetem sokáig jellegtelen, romos udvarát is. Az egyetem gazdasági vezetése nem sajnálta a pénzt ezért a munkáért, s az eredmény: az épületszárnyak négyszögében kellemes, gondozott park szökő- kúttal, padokkal, sétaúttal. A 48-as tér környéke is szépen rendezett, a környező utcákon jólesik végigsétálni. A Pécsi Dohánygyár kerítésén át mintha üdülőbe látna az ember: nyírott gyep, virágágyások, kiépített parkoló, szökőkút. Minden bizonnyal a munkások is jobb közérzettel lépnek be ilyen munkahelyre. A dohánygyáriaknak a Bacsó Béla utca felőli udvar miatt sem kell szégyenkezniük az autóbüszpálya- udvaron várakozó utasok előtt Itt csupán egy ki tudja kihez tartozó, elvadult telek rontja az összképet a Légszeszgyár utcai sarkon. A Volán autóbuszpályaudvar központi épülete esztétikus; ez kevésbé mondható el a vállalat alkatrészfelújító üzemének utcahossznyi épületéről, bár — nem túl magas mérce — a külleme így sem csúnyább sok más, hasonló célú építménynél. Mintha egyéb szín nem is létezne a palettán, a Légszeszgyár utcai középületek egytől egyig szürkére vannak festve. E gy városról alkotott képet sok minden befolyásolhat: a környezet szépsége, a város fekvése, szerkezete. Mégis, az idegen elsősorban az épületeket nézi. A házakat, tereket, udvarokat. A bennszülöttnek föl sem tűnik a hulló vakolat, romos kerítés — naponta elhalad mellette — a turistában azonban rögtön véleménnyé formálódik a látvány. És nekünk egy csöppet sem lehet közömbös, hogy ez a vélemény milyen. A Rákóczi út, a Bajcsy-Zsilinszky út és a pécs—bátaszéki vasútvonal közötti terület utcáit jártuk be a napokban, az idegen szemével nézegetve, elsősorban o középületeket. íme a tapasztalatok. Őrsi Ferenc „Teréz” című tv- játékának forgatókönyve így kezdődik: A császár nevében... A hadbíróság kötéllel végrehajtandó halálra ítéli a jelenleg szökésben lévő... — és itt nevek következnek. Közöttük a nagy magyar forradalmáré, Táncsics Mihályé! A Televízió hatalmas stúdiójában szokatlan színtér fogadja a látogatót. Magasra emelt emelvényre építették fel a múlt- századbeli Pest Tömő utcájának egyik földszintes kis bérházát. A szoba-konyhás lakásban szegényes bútorok és egy nélkülözhetetlen kellék: a varrógép! Táncsics Mihály a tragikus sorsú forradalmár feleségének magányos otthona. Seidl Teréz azonban nem magányos. Negyedik éve rejtegeti sikerrel a szoba föld alatti üregében a szabadságharcban játszott szerepéért a jelképesen már ki is végzett Táncsics Mihályt. 1854. március 15-ét írunk. A megpróbáltatások napja I A sötét üregből előbújó Táncsics (Kottái János) és felesége (Csomós Mari) így beszélgetnek egymással. — És ha éppen fiunk születne. Fiú, akire rábízhatnánk mindenek folytatását — vélekedik Táncsics. — Az apja halálos ítélet árnyékában él. De mire megszületik éppen negyven éves lennék. Ki neveli fel? Árvának, lelencnek jöjjön a világra? — jajdul fel Teréz. — Megértem, hogy ilyenkor változik az asszonyok lelkevilá- ga, de ez csak az állapottal jár. — Ne az én lelkivilágomon elmélkedj. A policáj is megkérdi, hogy ki a gyerek apja? Kutatni kezdenek újra és újra. A megpróbáltatások napja. Teréz teherbe esett. S mindez fenyegető következményekkel járhat. Bécs titkosrendőségé- nek gátlástalan Prottman ügyosztálya is tudomást szerez minderről kémei révén. Utolsó nagy rohamát indítja az asz- szony ellen, hogy kézrekerítse a népforradalmárt. — Ott voltam a márciusi naJelenet a tv-filmből pon. Egyike voltam azoknak, akik vállukra emelték az igaz barátot — bizonygatja Teréz- nek a váratlanul beállító, magát Táncsics barátjának nevező keménykalapos ügyvéd úr (Bálint András), aki nagyobb pénzösszeget igyekszik rátukmálni Táncsics feleségére. Teréz azonban gyanakvó. Senkiben sem bízik. • Ki ez a nagyszerű karakterű asszony! Ha Csomós Marit, a színésznőt figyelem a próbák és a forgatások jeleneteiben, úgy tűnik, régóta és nagyon jól ismerem Táncsics Mihály helytálló asszonyát. Kicsit megkopott, elszürkült, már nem fiatal. Az életbe, a szenvedésekbe megfáradt nő. De csak ilyen lehetett. Erőslelkű, egyszerű és okos. Igazi forradalmár feleség. — Hősöket gyakorta láthatunk, — magyarázza Zsurzs Éva rendező a monitor előtt, míg Lukács Lóránt operatőr irányításával beállítják a kamerákat a következő jelenet felvételéhez. — De, hogy valakiből hős lehessen, ahhoz bizony sokak hősiességére, a néztelen hősök tömegére van szükség. Teréz ilyen. Névtelen hős. Egy a sok közül. Egyike azoknak, akiknek a vállán ott nyugszik a világ. — Miért éppen március 15- én játszódik a cselekmény? — Ez talán véletlen, de mégsem egészen az. Egyetlen nap története. A bújdosás egyetlen napja. Sok dolog tömörül ezen a napon . . . Vízválasztó mindenki számára. Kiderül, ki hogyan viselkedik, gondolkodik. Őrsi Ferencnek egyébként sok ilyen jellegű darabja van, ahol egyetlen személy, egyetlen jellem kapcsán kutat fel emberi sorsokat.. . Teréz figurája számomra is sokat kínál. Nagyon ritkák az ilyenfajta hősnők. A drámák általában férfi hősökről szólnak ... Szémann Béla A 48-as tér gondozott parkja, padjaival pihenőpark A kép vegyes. A bejárt területen építkezések folynak, s a várostervezőknek nyilván sok olyan épület az útjában van, amelyeket mi is kifogásoltunk esztétikai szempontból. Nem akartuk felfedezni a spanyolviaszt. Azt sem mondjuk, hogy az előbb-utóbb szanálásra kerülő épületek tatarozására áldozzanak, nagy pénzt a vállalatok, hivatalok. Ahol viszont Platánok a Sopiana előtt, a Szalai András úton érdemes, ott meg kellene tenni. Nem is annyira a turistákért, idegenekért; sokkal inkább magunkért. Havasi János * rokkal lejjebb. Ha a vasúti sorompótól a Batthyány utcán át nyugati irányba nézünk, ott fekszik előttünk pécsi méretekben a Harlem és Manhattan: előtérben a keskeny utca ütött- kopott házai, háttérben a Bajcsy-Zsilinszky utca tízemeletesei. Úgy látszik a Batthyány utcában működő üzemek túlságosan rejtve vélik magukat ahhoz, hogy a külcsínre is adjanak valamit. A Harkány felől érkező idegen a felüljáróról leérve éppen a palacküzem bombázás utáni állapotokra emlékeztető tűzfalában gyönyörködhet. (Nem is szólván a felüljáró melletti kollektív szemétdombról.) Sajnos, ahogy közeledünk a város központja felé, úgy kell rövidítenünk a dicsérő jelzők sorát. A Sopiana Gépgyár Szalai András utcai oldala nem rontja a szükségesnél jobban a városképet, bár a vakolást itt-ott nem ártana felújítani. A pokat látott szép épülete vakolókanál után sír; az utca többi épületén talán csak a szanálás segít. Aligha nevezhető a város büszkeségének a Bajcsy-Zsilinszky út északi része sem. A baromfipiac egyenesen balkáni állapotokat idéz, de egy csöppet sem szívderítő látvány a Czinderi utca sarkán álló műkő- és cementáru üzem épülete, s udvara sem. A közmondás itt is igaznak bizonyul: a suszternak van a legrongyosabb cipője. Nem jutott a falakra egy deka cement és műkő sem, pedig ugyancsak rájuk férne, akárcsak az üzem udvarára a takarítás. Valamikor a Czinderi utcában üzemelt egy igen régi szolgáltatást nyújtó műintézmény, ami napjainkban, a női szabadság teljes tiszteletben tartásának korszakában elvesztette lét- és jogalapját, azonban, mint jelző, nyugodtan használható továbbra is — az egész utcára. (Az említett közmondást ismervén, egy csöppet sem csodálkozhatunk azon, hogy az itt székelő Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak is „rongyos a cipője”.) A nagy forgalmú Rózsa Ferenc utcában diszkrét kőfalak takarják el az idegen előtt esetleg szégyellni való dolgokat. Már az is szép, hogy legalább ezek a kőkerítések rendben vannak tartva. Gpiiletek> utcák, terek, kerítések Séta a városban
