Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-27 / 144. szám

1978. május 27., szombat Pünammt napló 3 Sikerről, csalódottan Bókái Mária előadóestje Ha Bákai Mária néhány héttel előbb — nevezete­sen a Titus Andronicus be­mutatása előtt — tartja előadóestjét, sokkal köny- nyebb a kritikus dolga. A Caligula, übü király s egy amatőrökkel tett kirándulás az Antigone-ba eddig is je­lezte ugyan, hogy sokolda­lú színésznő, mégis elsősor­ban, mint a zenés művek tolmácsolóját tartottuk szá­mon. Az utóbbi időben kevés alakítás vívott ki olyan egyöntetű, országos elis­merést, mint Bókái Mária, Tamora alakjának mar­káns megformálásával. Vi­tathatatlanul bizonyította drámai tehetségét, s egy- csapásra azon kevés szí­nészünk sorába lépett, akik­től korunk színháza, a totá­lis színjátszás megvalósítá­sát joggal elvárhatjuk. Fanyalgásnak tűnik, ha a jutalomjátékszerű, át­ütő közönségsikert arató összeállítás végén hiány­érzetről panaszkodunk, de pont Bókái Mária művészi hitele kívánta volna meg hogy első önálló estjén szélesskálájú tehetsége minden ízéről számot ad­jon. A zenés „könnyű műfaj” „súlyosabb” darabjairól történt válogatás igényes kikapcsolódást, kellemes szórakozást nyújtott — ne szégyelljük, erre is megvan az igényünk —, de sem dramaturgiai, sem zenei kapcsolatot az egyes mű­vek között nem éreztünk. Mélyebb élményt csak a drámai megjelenítő erőt igénylő sanzonok, _song-ok előadásakor kaptunk (Edit Piaf-sorozat, Brecht—Weil song). Papp Zoltán és az általa vezetett kisegyüttes az igényes zenei kíséretért dicsérhető. Pákozdy János szimpati­kus, kedves show-man vált, de összekötő szövege időn­ként az esztrád-műsorok kétes értékű emlékét idézte. A mikrofon csalfa jószág. Ezt elsősorban Kovács Zol­tán teljesítményének meg- ítélhetősége bizonyítja. Az éneklésnek itt külön tech­nikája van, nem engedhető meg a zárhangok ilyen ext­rém kihallatszódása. Kifeje­zett rendezési hiba a hang­fal asszimetrikus elhelyezé­se, s így az ének és éne­kes különválása. Egyálta­lán, ilyen hangi adottsá­gokkal rendelkező előadók­nál nem éreztük miértjét és funkcióját az erősítés­nek. Majoros István szelle­mes, könnyed koreográfiá­ja nagyban hozzájárult a közönségsikerhez. A kellemesen eltöltött este, nagy közönségsiker ellenére úgy érezzük, ki­használatlanul maradt egy lehetőség, a jogosan várt­nál kevesebbet kaptunk. Szilárd István Már nem kell a szülőket agitálni Körzetesített iskolák Baranyában Igazodás a ma és a jövő igényeihez Cél: az osztott és szakos oktatás Évekkel ezelőtt még agitálni kellett a szülőket az osztat­lan falusi iskolák megszűnése­kor, az utóbbi években már so­kan maguk kérték a körzetesí­tést. Új generáció gyermekei töltik meg ugyanis az általános iskolákat. Ezek a szülők több­nyire már maguk is osztott is­kolába jártak és tudják, hogy a jól megalapozott általános iskola, a szakos oktatás meny­nyire fontos gyermekük további útján. Baranya megyében különösen sok feladatot ad az iskolák kör­zetesítése. Megyénk település- szerkezete szétaprózott, sok a völgyben megbúvó kis falu, a csekély létszámú általános isko­la. Míg országosan 255 fő jut egy iskolára, addig Baranyában csak 185. Az oktatás fejleszté­sének kulcskérdése az össze­vonás, melynek eredményeként szakrendszerű oktatásban ré­szesül minden gyermek. A kör­zetesítés jótékony hatása már az iskolaelőkészítésnél megmu­tatkozik, amelyben az elsősök 99,5 százaléka részesül jelen­leg. 1972 óta az elmúlt öt év­ben 78-ról 111 -re gyarapodtak Baranyában az osztott iskolák. Sok diákszociális problémát tű­zött napirendre ez a változás: a tanulók 14,6 százaléka lett bejáró: 37,8 százaléka veszi igénybe a napközi otthoni ellá­tást. 1980 jelenti majd a for­dulópontot, amikor Baranya tör­ténetében először a körzeti is­kolák száma meghaladja a tagiskolákét, s a baranyai gye­rekek nagy része korszerű ok­tatásban részesül majd. A körzetesítés, az iskolaren- szer fejlesztése mindenütt az államigazgatás fejlesztéséhez, a tanácsok összevonásához igazodik, és követi a gazdasá­gi élet centralizálását. Ennek eredményeként a nagyközségi körzeti székhelyeken található általában a téeszközpont és a többi munkahely is. A legfőbb integráló erő mindenképpen a mezőgazdasági, a gazdasági élet. A ma és a jövő igényeihez alkalmazkodik az iskola is. Kör­zetesítésének célja az osztott, a szakos oktatás. A kisiskolák fenntartása a kisközségekben nemcsak anyagi, de szakmai szempontból is hátrányt jelen­tett, gazdaságtalan volt. A kör­zetesítést minden alkalommal megelőzi a megfelelő feltéte­lek: napközi, osztálytermek, köz­lekedési biztosítása így szűnik meg például két év múlva az ófalui tagiskola — addigra fel­épül Mecseknádasdon az új napközi, melyhez a Baranya megyei Tanács is adott támo­gatást. Ha felépül, a 17—18 óbányai alsós gyerek is beme­het Mecseknádasdra, ahol kü­lön osztályokban, szakos rend­szerű oktatásban részesülhet­nek. A diákétkeztetést általá­ban meg lehet oldani az iskolák vagy az óvodák keretében. Az autóbuszjáratok pedig minde­nütt igazodnak az iskolai kör­zetekhez. Nem „diákbuszokról” van szó, hanem olyan polgári járatokról, melyeken a bejáró diákoknak kell elsőséget biz tosítani. Ugyanakkor felvetődik az a kérdés, mi lesz a falvak kultu­rális életével, ha az utolsó pe dagógus is elköltözik a falu­ból, és jó, ha van valaki, aki néha kinyitja legalább a könyv­tárat. Ezen a helyzeten segít az a tendencia, melynek jegyé ben az iskola és a közművelő­dés közös igazgatás, általában az iskolaigazgató keze alá ke­rül, mint például Görcsönyben és Mecseknádasdon. G. O. Bemutatták a terveket A siklósi városrész, középen az épülő nevelési központ Nevelési Központ a Siklósi városrészben Megkezdődtek az új pécsi Nevelési Központ alapozási munkálatai a Siklósi város­részben. Hatalmas építkezés lesz, a terveket tegnap dél­előtt mutatták be a Pécsi Ter­vező Vállalat szakemberei a megye és a város vezetőinek. A nyilvános tervismertetésen megjelent dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ta­kács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese és Lukács Já­nos, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első tit­kára is. A Nevelési Központ — mint ahogyan a neve is mu­tatja — oktatási, közművelő­dési, nevelési funkciókat lát el elsősorban, de számos le­É vad záró a Pécsi Dzsessz Klubban H a most átlapoznám évti­zedes, dzsessztémákról írt kritikai jegyzeteimet és egy csokorba gyűjteném az eddig leírt legszebb dicsérő jelzőimet, bizonyára hiányos lenne ez a csokor. Hiányozna belőle a mai köntösbe öltöztetett, vala­mennyiünket magával ragadó dallam dicsérete. És hiányozna belőle az olyan kompozíciók lelkesült m'éltatása is, amelyek a zene fennkölt magaslataiba leegyszerűsített formák útjain vezetnek. A Nagy Rákfogó Együttes út­jai ilyenek. Keresték és kijár­ták maguknak. Sajátos dallam- és harmóniaviláguk valameny- nyiünkben mélyen rezonál. Átjár­ja lényüket. Kompozícióik tér­Rákfogó-koncert, hiányérzet nélkül mészetes vonalvezetése, dina­mikai skálája, incencióik átélt tolmácsolása tiszta érzelmeink befogadóképességével is szá­molva, olyan hangulati eleme­ket tartalmaz, amelyek fokoza­taiban és folyamatosságában egyaránt megadja a zenehall­gatás örömét A dzsessz lüktető ritmusának derült életigenlésé­be a blues-dallamok szomor­kás tonalitása keveredik. S ez a furcsa elegy hol a swinget, hol a rockot érintve úgy felfor­rósítja a levegőt, hogy abban megszűnik minden hiányérze­tünk. Ezt kaptuk a Nagy Rák­fogó Együttes - Szakcsi Laka­tos Béla (zongora), Németh Já­nos (szaxofon). Babos Gyula (gitár), Bögöly Lakatos Béla (basszus) és Jávori Vilmos (dob) — vasárnap délelőtti dzsessz- koncertjétől, amely a Pécsi Dzsessz Klub évadzáró hang­versenyeként hangzott el. Bornemissza Géza hetőséget kínál majd könyv- és hangszalagtárával, sport­létesítményeivel a szabad idő hasznos eltöltésére is. A nagyjából nyolcszög alap­rajzú épületegyüttes a Lvov- Kertvárossal szomszédosán épülő új városrész centrumá­ban, árnyas park közepén he­lyezkedik el. A tervek szerint a városra nyíló két félkörív ke­leti felében oktatási célú ter­mek, a nyugatiban étterem, fedett uszoda és sportcsarnok köp helyet. Az oktaédernek a történelmi városmaggal szem­ben fekvő része lesz a közpon­ti épület, hatalmas könyvtár­ral, aulával, irodákkal. A Ne­velési Központhoz szabadtéri sportlétesítmények, játszótér és gazdasági udvar csatlakoznak, középpontjában pedig a régi görög népgyűlések helyszíné­hez, az agorához hasonló, közösségi célú tér tartozik majd. Az építészetileg számos érdekes megoldást tartalmazó épületegyüttes környékén há­rom lépcsőben egy-egy 150 férőhelyes óvoda és 80 férő­helyes bölcsőde épül, és itt kap helyet új kollégiumban 250 szakmunkástanuló és 100 nemzetiségi középiskolás. A Nevelési Központban folyó ál­talános, illetve középiskolai ok­tatás teljesen új, korszerű tan­terv alapján történik majd, amelynek programját külön erre a célra alakult kutató- csoport állítja össze. A mint­egy 350 milliós költséggel a 80-as évek elejére elkészülő intézménnyel az a kulturális szakemberek célja, hogy egy helyen nyíljon lehetőség egy városrész oktatási, közművelő­dési szükségleteinek kielégíté­sére. Építőipar a BlSIV-n Szellemes emelőszerkezetek építkezésekhez, tatarozásokhoz Klímaberendezések és munkahelyi környezetvédelem Halk zümmögés, finom csobo­gás, sustorgó hangok, valósá­gos méhkaptár-zsongás, ahogy dolgoztak a klímaberendezések a BNV építőipari újdonságokat •bemutató 17-es számú kiállító- termében. Erős, már-már ózon­dús levegőt produkált a leg­alább százféle szerkezet, me­lyeknek az elektromos kapcso­lóit jól lehetett látni a második szintről, ahogy letekintettünk: így még a kiállítószobák teteje is bemutató-felület, mintha óriási pókok lettek volna a na­gyon érzékeny elektromos gé­pek, hálójuk a bonyolult kábel- és drótrendszer. A FŰTÖBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat ugyanitt két vásárdíjas remeké­vel rukkolt ki, nagy érdeklődést kiváltva. Az egyik újdonság a kisporleválasztó, ami egy ásító fém-mackót utánoz, üregei tu­lajdonképpen a port elszippan­tó fémcsövek: akár egy felna­gyított porszívó is lehetne. Óránként 500—1250 köbméter, emberre veszélyes levegőt nyel el, tisztít meg már majdnem él­vezhetőre. Könnyen mozgatható, elsősorban kisebb műhelyekbe ajánlják, főleg oda, ahol kö­szörűgépeket alkalmaznak. Vásárdíjas volt a hangtompí­tó, -csillapító család is, a leg­vadabb zörejből is legkevesebb 30—35 decibel erősséget „lefa­rag”, de a hagyományosan nagy, kellemetlen zajokat elvi­selhetővé redukálja. Régen ne­hezen mozgatható, vaskos egye­di példányok készültek, míg az új változatok könnyen szerelhe­tők, nem nehezek, sorozatban is gyártják megrendelésre. Nagy Zsolt távlati fejlesztési osztály- vezető elmondta, hogy a meny­nyiségi-minőségi váltós korsza­ka jött el a hazai üzemekben, vagyis mernek modern környe­zetvédelmi berendezéseket, fő­leg portechnikai, akusztikai ké­szülékeket felszerelni, már nem számít az ár, sőt oly túlzottan a drága beruházás sem. Nem kell külföldről drága lemezeket be­szerezni, most már végleg biz­tosított hazai piacról a legjobb minőségű alumíniumlemez is, de zavartalan végre belföldről is a nyersanyagellátás, győzik a megrendelések fogadását. Jövő­re a fenti két újdonságot már piacra viszik, vagyis gyorsan a valóságba derülnek. Szeretnék, ha portechnikai berendezései­ket az építőipar, a bányászat is jobban igényelné: a kőpor megkötésében szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Még forrásban, vagyis fejlesz­tés alatt a hővisszanyerő be­rendezés, itt figyelik megj hogy érdeklődéssel fogadják-e. Az energiatakarékosság nagy kény­szer, tehát bíznak elterjedésé­ben. A készülék könnyű alumí­niumlemezek kecses rendszere és az ablakokon, kürtőkön el­távozó használt meleg levegőt frissíti fel, az „öreg” levegőből csaknem ötven százaléknyi hő­energiát tud megmenteni, újra­hasznosítani. Az építőipari tárlaton az ér­deklődők megtekintették még többek között a legújabb nyí­lászárókat, az épületfelszerelé­seket, a szakipari szerszámokat, vízgépeket, kútfúrókat, vízter­melőket, vízhálózati és csator­názási szerelvényeket, műszaki finomkerámiai és üvegipari ter­mékeket. Csuti János Sorkötelesek honvédelmi versenye Ideális környezet és nagysze­rű rendezés várta Komlón a sorkötelesek általános honvé­delmi versenye megyei döntő­jének résztvevőit. Az elmúlt év őszén beindult sorköteles tan­folyamok záróaktusaként a leg­jobb 6 fős rajok mérték össze tudásukat a három verseny­számból álló összetett viada­lon. Valkai József őrnagy, az MHSZ megyei titkára köszön­tötte a KBSK stadionjában fel­sorakozott 13 csapatot, majd megkezdődött az akadályver­seny. A rajokból 3—3 fő egy­mást váltva küzdötte le a 400 méteres pályán felállított 13 akadályt. Ezt követően a Car­bon sporttelep volt a színhely, ahonnan indult a járőrverseny. Az elméleti tesztláp kitöltése után itt már a teljes raj ver­senyzett. Kispuskalövészet bu­kóalakra, polgári védelmi gya­korlat, tájolás, távbecslés, kö­télen való áthaladás és kézi­gránát távdobás szerepelt a 6 kilométeres terepfutás közben. A párbajlövészetben 3—3 fő kispuskával egymást segítve küzdötte le az 50 méterre lévő 11 centiméteres bukóalakot időre. A verseny végig izgalmas párharcot hozott a két komlói csapat, a Carbon és a Város­gazdálkodási Vállalat raja kö­zött. Akadályversenyben I. Város­gazdálkodás, II. Carbon, III. Pécsvárad. Járőrversenyben I. Városgaz­dálkodás, II. Carbon, III. Szent- lőrinc. Párbajlövészetben I. Szentlő- rinc, II. Carbon, III. Siklós. Az összetett csapatverseny­ben holtverseny alakult ki a két komlói csapat között Vég­eredményben a járőrversenyben 2 másodperccel jobb időt elérő Városgazdálkodási Vállalat fia­taljai végeztek az első helyen. II. Carbon, III. Szentlőrinc. A győztes raj képviseli az elmúlt évhez hasonlóan Baranyát a június 3—4-én Baján megren­dezendő SÁHV. II. országos döntőjén. Bosznay Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom