Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-02 / 119. szám
fl szociálpolitika a szakszervezeti munka középpontjában Mivel foglalkozik a SZOT leg- liatalai osztálya? Intézkedési tervek a dolgozók érdekében Alig egy éve kezdett dolgozni a SZOT apparátusának legfiatalabb osztálya, mely a szociálpolitika kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Czerván Mártonná dr. máris sok mindenben tud felvilágosítást nyújtani munkájukról, terveikről. — Mindenekelőtt arra kívánom felhívni a fegyelmet, hogy szakterületünk, a szociálpolitikai munka mindenkor a szak- szervezeti tevékenység középpontjában volt. Osztályunk megszervezését az indokolta, hogy ennek a fontos területnek legyen önálló gazdája a SZOT- ban. Feladatainkat abban jelölték meg, hogy segítsük a vezető testületeket a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló pénzbeli és társadalmi juttatások alakításában, a szociális beruházások helyes arányainak és irányainak meghatározásában, vállaljunk részt az ágazati-iparági szakszervezetek és az SZMT-k szociálpolitikai feladatainak megoldásában, segítsük a vállalati szociális tervek végrehajtását. — Miben segítik a vállalatok szakszervezeteinek szociálpolitikai tevékenységét? — Igyekszünk elérni, hogy a vállalati szociálpolitikai tervek reálisak, körültekintők legyenek. Ezt segíti a kiadott irányelvek korszerűsítése. E tervek végrehajtását elemezzük, azt is mondhatnám „zsűrizzük" minőségében és végrehajtásában egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a tervek megfelelő teret adjanak a helyi igények és a gazdasági körülmények figyelembevételének. Sok egyéb között gondot fordítunk a nyugdíjasok helyzetének alakulására, a dolgozók egészségügyi ellátására, az éjszakai munkában dolgozó nők munkájának könnyítésére, a munkásszállások helyzetére, a munkahelyi étkeztetésre. Ezek mind olyan Kirakatgaléria Kovács László festőművész kiállításával jubilál a Bajai Kirakat Galéria. Párizsi és müncheni mintára, 1973-ban szervezte meg a Bajai városi Tanács művelődésügyi osztálya. A belvárosban kiürítettek két hatalmas kirakatot és abban éjjel-nappal látható tárlatokat rendeznek. A szomszédos Sze- remle községben született fiatal festőművész: Kovács László a Bajai Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének oktatója. Tagja a Képzőművészeti Alapnak. Főleg a táj és ember viszonyát kutató, leegyszerűsítő, lényegretörő ábrázoló művészetét sok kiállításon bemutatta már. Vele együtt közel 100 művész alkotásával maga mögött hagyta el az ötödik évet a Bajai Kirakat Galéria. Havonta új egyéni vagy közös tárlatai előtt — festészeti, kisplasztikái, kerámia, játékbaba kiállítás előtt is — a becslések szerint naponta 500—600 járókelő időzött. öt év alatt tehát közel egymillió nézővel dicsekedhet a bajaiak remek művelődéspolitikai eszköze. feladatok, melyekre a szakszervezeteknek helyileg nagy figyelmet kell fordítaniuk.- A SZOT márciusi elnökségi ülése fontos szociálpolitikai kérdéseket vitatott meg. Milyen feladatok hárulnak ebből osztályukra? — Március 27-én tárgyalta meg a SZOT elnöksége a szociális, kulturális és sportalapok felhasználásával kapcsolatban a szakszervezetek feladatait. Kimondta határozatában, hogy az üzemélelmezés, a gyermekintézmények létesítése és fenntartása kérdéseiben a szakszervezetek véleményét a gazdasági vezetésnek ki kell kérnie. A jóléti, kulturális és sportalapok felhasználásában viszont a szakszervezeteknek döntési joguk van. Ez nagy jelentőségű, különösen ha arra gondolunk, hogy az erre fordítható összeg mindenütt növekedett. Osztályunk készített egy útmutatót, melyben kifejtjük, hogyan dolgozzanak ezen elveknek megfelelően, a dolgozók érdekeit képviselve a szakszervezetek. Lényeges változás, hogy a korábbi irányelvekkel szemben most határozatunk van, ennek végrehajtását segítjük, ellenőrizzük.- Milyen tervek foglalkoztatják osztályukat? — Ebben az évben a szak- szervezetek területpolitikai tevékenységét kívánjuk fejleszteni. Azt akarjuk elérni, hogy a munkahelyi szociális tervek mellett a lakóterületeken is fordítsanak nagyobb gondot a dolgozók ellátásának helyzetére. Jól tudjuk, hogy a lakóhelyek ellátása jelentkezik a dolgozók kedvező, vagy rossz hangulatában is, ez nem lehet számunkra közömbös. Sok minden tartozik ide, többek között a lakásépítések, a kereskedelem, a javítószolaá- lat helyzete, a gyermekintézmények hálózata, melyek sorából mi a jövőben a bölcsődei ellátásra fokozottabb figyelmet fogunk fordítani. Még ebben az esztendőben a SZOT napirendre tűzi az egészségügyi helyzet vizsgálatát, a majd kijelölt feladatok végrehajtásában együtt szeretnénk működni az illetékes tanácsi szervekkel. M. E.' Martilapu a meddőhányón Egy virág, melynek hasznossága sokban megnyilvánul: az a martilapu, amely már lassan elvirág- zik a vizenyős területeken, az árkok partjain és a hegyoldalak kopár szikláin, mint szokatlanul korai tavaszi virág. Fejlődő leveleiből jóízű főzeléket készítenek még néhol most is, de káposztatölteléket is burkolnak vele. Ezt hívják tőtikének. Nagyon gazdag káliumban és magnéziumban, de fehérjetartalma is számottevő. Szárított virágjából és leveléből kitűnő teát főznek, ami légzőszervi megbetegedések esetében csillapítja a köhögést. Mégsem erre a hasznosságára hívnám fel a figyelmet, hanem arra, hogy mint pionír növény elsőként hódít teret a kopár hegy- és domboldalakon, nagy előszeretettel a meddőhányókon, ahol már egy kis vízre is talál. Magról nagyon gyorsan terjed és a málló, porzó talajfelszínt gyorsan megköti, termékeny réteget kezd kialakítani már kis példányszómban is. Mérsékli a talajpusztulást, amit az eső, vagy a szél okoz dimbes- dombos vidékeken, egyben helyet biztosít más megtelepedő növényfajoknak. Bár nem védett a martilapu, mégis talajfelszínt megkötő tulajdonsága miatt kíméljük, sőt szaporítani is érdemes volna. No persze nem nagyüzemi méretben, csak a természetbarátok és a kirándulók szorgoskodása révén. — cs.— A CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT felhívja a 8. általános iskolát végzett fiúk és lányok figyelmét, hogy női szabó és cipőfelsőrészkészítő szakmunkástanulónak jelentkezzenek. Vállalatunk korszerű tanműhelyeiben sajátithatják el a szakmát. A jelentkezési lapot a komlói 501. sz. Csizmazia Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézethez, (Komló, Ságvári Endre u. 1.) kell beküldeni. Kollégiumi elhelyezést a Szakmunkásképző Intézet vidéki tanulói részére biztosít. Öntözőberendezések Csak a szekszárdi ME- ZÖGÉP-nél gyártanak az országban öntözőberendezéseket, csöveket. Ebben az évben 190 millió forint értékben, ezeknek nagyrésze már önjáró berendezéssel rendelkezik, a többi pedig hagyományos cső. Az idén gyártott „öntöző- művek” mintegy 40-60 hektár új területet kapcsolhatnak be az öntözéses művelésbe. A berendezéseket az AGROKER vállalatok folyamatosan kapják és a gyár ígéri, hogy a rendeléseket július első napjáig teljesítik. Nagyító atatt á Nagyító Árutesztelés ■ Melyiket érdemes megvenni? ■ Minősítés az elégtelentől a kiválóig ■ Kívánságlistáról választ a KERMI Melyiket vegyem? Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén, vajon hányszor vetődik fel ez a kérdés bennünk, vásárlókban, amikor az eladópultok előtt, vagy az áruházak gondoláinál ácsorogva próbáljuk meg legyőzni dilemmánkat, IfiiiM mielőtt valamelyik áru mellett letesszük a garast. Van aki csak magára hallgat, másoknak a rokon, az ismerős, a szomszéd szava a szentírás, míg egyesek az eladók véleményére hagyatkoznak, azt megelőzően, hogy a pénztárca mélyére nyúlnak. De mind többen vannak olyan vevők, akik a különféle újságokban megjelenő árutesztek osztályzataira, minősítéseire alapozva kötnek ki egyik, vagy másik termék mellett. Békaemherek dolgoztak a háborgó Balatonban Pontont kellett építeni a vízen Megszűnt az üzemzavar a vízműnél öt pécsi könnyűbúvár négy napig úszkált az áprilisi viharos Balatonban egy kőtömb miatt... Az MHSZ pécsi könnyűbúvár klubjának tagjai a Balatonaka- rattyai Vízmű 300 méter hosz- szú 30 centiméter átmérőjű szívóvezetékének tisztításánál segédkeztek a Pécsi Vízmű szakembereinek. Litter Ferenc klubtitkár szerint: — Azért mentünk, ha szükség lesz ránk segítsünk. Az összes előkészületet megtették 19-én reggel, hogy a vízzel, vándorkagylóval, iszappal teli beszűkült csőben, 10 perces tisztító útjára indulhasson a csőgörény. Erős szél fúj, a levegő 10, a víz hőmérséklete 8 fokos. A könnyűbúvárok a hullámzó vizen csónakon gubbasztanak a szívótorok fölött.- Indítunk! - harson a vezényszó: Alig négy perc után a víznyomást jelző műszerek megbolondulnak, a „kilövésnél” jóval nagyobb érték körül táncolnak. - Dugulás — mondja Pejov Mihály az irányító műve- zető. Gyors utasításokat kap hátára a szél, megpróbálják a pulzáltatást, éppúgy eredménytelenül végződik, mint az újabb szivattyú beállítása. A könnyűbúvárok beöltözve figyelik a fejleményeket a dülöngélő csónakból: rögtön kezdődik a munkájuk. — Ha szerencsénk lesz nem az iszap alatti, hanem a mederbe fekvő csőrészben akadt el — mondja Litter, mielőtt beugrik a 3 méteres vízbe. A lenti felderítő útján sztetoszkóppal hallgatja a csövet, hol feszülhetett be a görény, mert azt mindenképpen ki kell menteni. A partról közben belövik a csőbe a fadugót, végén a méterszámláló kötéllel, mely 153 métert mutat, ilyen értéknél jelöli ki bójával Litter is a dugulás helyét. Másnap a háborgó vizen pontont építenek a nehézbúvár- fefszerelések elhelyezésére. A 120 kilós angol Sibegorman felszerelésben Litter indul le a vaslétrán — mivel a zavaros vízben nem dolgozhatnak lángvágóval - a sűrített levegős fúrógéppel. A 10 milliméter falvastagságú csövet a jelzett helytől befelé fél méterenként átfúrja, vagy 10 méter hosszúságban, de hiába, semmi. Nyitray Győző követi a víz alatt, ő a part felé végzett kutató fúrásokat: a hatodik fúrásnál eredménnyel. Harmadnap azután a sűrített levegős darabolóval Haller József, Facskó István és Tóbi István folytatják a vízalatti munkát, 70 centire egymástól fél ívben átvágják a csövet, majd két fél ivet vízszintesen összevágva szombaton délben kiveszik a palástot, a közel 80 kilós ekesort és a görény többi részét. És még valamit, egy másfél kilós terméskőtömböt, a dugulás okozóját. Egymást kérdezik: — Hogy kerülhetett a csőbe? A szivókosáron ut biztosan nem. Akkor csak a csőkígyó összeszerelésénél hegeszthették be hét éve, a vízbe süllyesztés előtt... Murányi László — így van ez rendjén — mondja erről dr. Bóc Imre, a fogyasztók lapjának, a Nagyítónak munkatársa, az árutesztelés egyik hazai szaktekintélye. — Végtére is a vásárló nem egyértelműen tudja megítélni az üzletekben kapható áruk minőségét, azt, hogy az azonos rendeltetésűek közül melyiket érdemes megvenni. Ebben pedig ezek az értékelések feltétlenül segítenek. 1970 júliusában került először az újságárusok standjaira a Nagyító, mindjárt néhány áruteszttel. Azóta a havonta megjelenő folyóirat minden számában található több olyan összehasonlítás, melyek segítségével a vevők könnyebben eldönthetik a „melyiket vegyem" dilemmát. A bázis, a legtermékenyebb tesztelő, a KERMI a lap által megadott kívánságlistáról választva évente mintegy 25 termékféleségről készít szakvéleményt, sok mindenre kiterjedő vizsgálatai alapján a résztulajdonságokat minősítve. A vizsgálandó termékeket a KERMI nem a gyárból, hanem véletlenszerűen, a kereskedelmi hálózatból kéri be, ügyelve arra, hogy lehetőleg egynemű árukat hasonlítsanak össze és lényegében bármikor megismételhető vizsgálatokkal teszteljenek. A megállapítások feldolgozása, az érdemjegyek kiosztása az elégtelentől a kiválóig már a Nagyító munkatársainak feladata. Olyan áruk kerülnek a Nagyító nagyítója alá, amelyeket még egyáltalán nem, vagy csak régen minősítettek, vagy amiket a vásárlók igényelnek. A legélénkebb érdeklődés a vevők körében a tartós fogyasztási cikkek és a ruhaneműk iránt mutatkozik, ezért van az. hogy ezek minden egyes szómban helyet kapnak. A gyártóknak sem mindegy, milyen érdemjegyre szolgáltak rá termékeik, mert — mint ahogy a gyakorlat is bizonyítja — a kiválóan megfelelt áruk iránt ugrásszerűen megnő a kereslet, míg a gyengébb minősítésűek után nemigen kapkod a kedves vásárló. — Az eltelt nyolc év alatt mintegy 250 tesztet közöltünk a Nagyítóban — tájékoztat dr. Bóc Imre — a melltartóktól a hangszórókig, a söröktől a mosóporokig szerepelt már egy s más. Idén többek között a gyerekcipők, a pipereszappanok, az ablakok és az iskolaköpenyek kerülnek még terítékre. Vegyem — ne vegyem? Melyiket válasszam? — ezek a kérdések mindaddig aktuálisak, amíg vásárlók és áruk lesznek. Lehet hallgatni az eladókra, a szomszédokra, a rokonokra, vagy az ismerősökre, de a leg- tárgyilagosabb és leghozzáértőbb választ mindezekre az árutesztek értékelései adhatják meg. Szerencsére erre egyre többen jönnek már rá a vevők közül is. Horváth. L. UetfoiD
