Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-21 / 138. szám
Az ellátás kiegyensúlyozott Emelkedtek a lakosság pénzbevételei gén, mint az év végén és több A Vándor Sándor munkáskórus-szemle megyei bemutatóját tegnap este tartották meg négy pécsi és egy komlói kórus részvételével. Képünkön a 12. sz. Volán Bartók férfikórusa énekel, Hegyi István vezényletével. Fotó: Cseri Az iráni császári pár szombati programja A megye szocialista iparának I. negyedévi termelése 5,7 százalékkal, bányászat nélkül 13,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedési üteme gyorsult, a múlt év hasonló időszakának termelésnövekedésénél jelentősebb volt a fejlődés. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,7, az egy munkaórára jutó termelés 4,2 százalékkal. fokozódott. A termelés növekedésének 48 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Gyorsult az ipari termelés növekedése A helyi ipar I. negyedéves eredménye kedvezően alakult, különösen a tanácsi iparé, amely jóval többet termelt, mint a múlt év hasonló időszakában. A szövetkezeti ipar fejlődése mérsékletesebb volt. A nehézipar 2,4 százalékkal növelte termelését. Ezen belül a legjelentősebb nagyságrendet képviselő szénbányászat termelése meghaladta a negyedéves előirányzatot, de az előző évhez képest 6,2 százalékkal csökkent a szén kitel- melése. Az átlagot meghaladóan növelte termelését a gépipar 28,8, az építőanyagipar 12,9 és a vegyipar 18,6 százalékkal. A megye könnyűipara az országos átlagot meghaladóan 10 százalékkal fokozta-termelését. Az iparfőcsoporton belül is kiemelkedő a fafeldolgozó, a textilruházati és a nyomdaipar termelési eredménye. (A Mohácsi Farostlemezgyár V. üzemének rekonstrukciós munkái a múlt évben befejeződtek, a termelés teljes kapacitással megindult.) Az élelmiszeripar további dinamikus fejlődését tükrözi, hogy a termelés 15,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakáét. Ehhez hozzájárult az is, hogy'az élelmiszer- ipar tevékenységi köre az elmúlt év végén baromfifeldolgozással bővült. A vállalat az I. negyedévben már napi 3 vagon vágottbaromfit termelt. A fontosabb termékek közüt jóval többet termeltek égetett darabos mészből, pirogránitból, porcelánszigetelőből, vákuum- technikai gép és berendezésből, kárpitozott bútorból, női kabát és kosztümből, sajtból, savanyúságból, távbeszélőkészülékekből és könyvből. Csökkent a termelés szénből, égetett téglából, növényvédőszerből, lábbeliből, tilolt lenből, gyümölcskonzervből, fényezett egy- és több ajtós szekrényből. A megyei székhelyű ipar értékesítése csak 0,8 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának szintjét, a nehézipar — elsősorban a bányászat — termelésének visszaesése miatt. A külkereskedelmi átadás részaránya 5,8 százalékkal ke- * vesebb az előző év I. negyedévénél. A nehéz- és könnyűipar exportja csökkent. Nőtt ugyan az egyéb ipar és az élelmiszeripar termékkivitele, de ez nem tudta ellensúlyozni az előzőek visszaesését. A fentieket tükrözi a termékenkénti export is. Csökkent a kivitel vákuum- technikai gépekből 49,2, bőrkesztyűből 29,5 bőráruból 6,0 százalékkal. Jelentősen növekedett a külföldi értékesítés nyershúsból 80,5 százalékkal, gyümölcskonzervből 7-szeres, és savanyúságból 4-szeres meny- nyiséggel. Csökkent a dollár vi- szonylatú értékesítés részaránya is a megyei székhelyű vállalatoknál, a tavalyi I. negyed-’ évi 28,1 százalékról 25,3 százalékra. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 2,9 százalékkal emelkedett. A Mecsekvidéki Pince- gazdaság és a Villányi Állami Gazdaság egyesülése 1,3 százalékkal növelte az iparvállalatoknál foglalkoztatottak számát és a Baromfifeldolgozó Közös Vállalkozásnál is nőtt a foglalkoztatottak száma. A köny- nyűiparban elsősorban a Pécsi Kesztyűgyár új bőrruha és kesztyűgyártó kapacitásának üzembelépése, továbbá a Szék- és Kárpitosipari Vállalat termelésének felfutása-okozott létszámnövekedést. A negyedév során teljesített munkanapok száma megegyezett az egy évvel korábbival, a teljesített munkaórák száma viszont 1,4, a túlórák száma 7,2 százalékkal növekedett. Az ipar foglalkoztatottjainak átlagbére az I. negyedévben 10,0 százalékkal, átlagkeresete 9,8 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, a fizikai foglalkozásúaké kismértékben, de ezt meghaladóan nőtt (10,3 és 10,1 százalék). Előtérben a lakásépítés Az építőipar részére a népgazdaság 1978. évi terve az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését írja elő. A megyei székhelyű szocialista építőipar is kb. ugyanilyen mérvű termelésbővitést tervez. Ez évben 2,3 milliárd Ft-ot meghaladó összegű építési-szerelési munkát kell elvégezniük. Az építőipar tervéből társadalompolitikai célját tekintve is, nagyságrendjét tekintve is a lakásépítkezések emelhetők ki: ez évben 1994 lakást kell átadniuk a megyében, 136- tal többet, mint az ilyen szempontból rekorderedményt hozó 1977-es esztendőben. Az újjo- nan építendő lakások aránytalanul nagy része azonban továbbra is az év vége tájékán készül el. 1978-ban csupán egy nagy- beruházáson kell építési munkákat végezni, viszonylag csekély erőkkel. Jelentősek viszont a célcsoportos lakásépítkezések kapcsolódó létesítményei, továbbá — a vállalati beruházások köréből — néhány rekonstrukciós vagy üzembővítő munka. Az első negyedév főbb feladatai — a legutóbbi évekénél erősebb tél ellenére — összességében folyamatos, jó ütemű termelő tevékenységről adnak számot. 1978 első három hónapjában — összehasonlítható árakkal számolva — 12 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesített az építőipar, mint az előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége ennél nagyobb mértékben nőtt: egy foglalkoztatottra számítva 13,4 egy építőipari foglalkozásúra vetítve pedig 17,6 százalékkal. Az év első három hónapja alatt összesen 156 lakást adtak át. A fagyszüneti szabadságra küldött dolgozók száma a leghidegebb napokban is jelentéktelen maradt. Első negyedév folyamán átlagosan 10 555 főt foglalkoztatott a megyei székhelyű szocialista építőipar. A fizikai foglalkozásúak száma 1,9 százalékkal, az általuk teljesített munkaórák száma 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak átlagos havi munkabére 2958 Ft volt, 6,7 százalékkal több, mint 1977 első jpe- gyedévében. Nagy feladatok elölt a mezőgazdaság A mezőgazdasági termelésnek ez évben a tavalyi igen jó eredményeket is meg kell haladnia. Az MSZMP KB márciusi közleménye irányt szabott a fejlődésnek, meghatározta a fejlesztésre váró főbb területeket. A múlt év időjárása kedvezett az őszi vetésnek, így kellő időben, jó minőségben fejezték be a gazdaságok a vetést. Búzából az előző két év vetésterületével közel azonos nagyságú területet vetettek el a gazdaságok. A hótakaró nélküli hideg és a hőmérséklet erős ingadozásai elsősorban a kései vetéseknek ártottak. Valamivel gyengébb minősítést kaptak a búzatáblák a márciusi határszemlén, mint az előző évben. A gazdaságok a szükséges fej- írágyázást időben elvégezték, a lombtrágyát pedig a gombás megbetegedések elleni szerekkel együtt juttatták ki. A koratavaszi vetésű növények időben földbe kerültek, az előző évivel azonos területű cukorrépát (6 ezer ha) és burgonyát (3,3 ezer ha) vetettek. Az április esős és hideg időjárása nagyban hátráltatta a kukorica vetését. A termelőszövetkezetek közel két és fél ezer hektárral szándékoznak növelni vetésterületüket. A gyümölcsfák — elsősorban a meggy, a cseresznye és az őszibarack — virágzását, illetve a beporzást is zavarta a hideg. Műtrágyából és növényvédőszerekből kielégítő a meny- nyiség és választék. A soron levő, igen fontos munka a lucernabetakarítás, az itt használt NDK betakarító gépsorokhoz rossz az alkatrészellátás. A szarvasmarha- és sertés- állomány mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi szektorban nagyobb volt a negyedév vévolt az egy évvel ezelőttinél is. A szarvasmarha-állomány meghaladta a 102 ezer darabot, ezen belül a tehénállomány (előhasi üszővel együtt) a 38 ezret. Az állománynövekedés az egy év előttihez viszonyítva 4,6, illetve 1,1 százalék. A tavalyi év kedvező tejértékesítési feltételei a tehéntartás növelésére, illetve stabilizálására ösztönözték a gazdaságokat. A kisüzemeknél is állandósulni látszik a 10 ezret valamivel meghaladó tehénállomány. A sertésállomány növekedett mind a tavalyi első negyedév végi, mind az év végi állományhoz viszonyítva (1,3, illetve 4,5 százalékkal). Ez biztosítéka a növekvő vágósertéstermelésnek, azonban az éven belüli erősen hullámzó értékesítés kedvezőtlen a vágókapacitás kihasználása szempontjából. Az eiső negyedévben a növekvő mezőgazdasági értékesítés nagy hányadát a vágóállatok és állati termékek tették ki. Közülük csupán a vágómarha-értékesítés csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva, ez mindhárom szektorban tapasztalható, mennyiségét tekintve legszámottevőbben a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A vágósertés-értékesítés mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban fokozódott, csupán a kisegítő gazdaságok csökkentették hiz- lalási tevékenységüket. A legfőbb állati termék, a tej értékesítése a tavalyi magas bázishoz mérten is fokozódott. Kedvező, hogy a nagy- és kisüzemekben egyaránt növekszik a tejeladás. Különösen az állami gazdaságok és a háztáji kisüzemek tejértékesítésének növekedése számottevő. Tyúktojásból a múlt év első negyedévi alacsony bázishoz mérten jelentős értékesítési növekedés tapasztalható. (Folytatás a 3. oldalon) Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen — ünnepi tanácsülésen — az egyetem díszdokto. raivá avatták szombaton Mohammad Reza Pahlavi Arya- mehr iráni császárt és Farah Pahlavi császárnőt. Az ünnepi tanácsülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter, Polinsz- ky Károly oktatási miniszter, Mikó József, hazánk teheráni nagykövete, valamint politikai és tudományos életünk több vezető személyisége. Ádám György rektor köszöntője után Király Tibor, az állam. és jogtudományi kar és Szathmári István, a bölcsészettudományi kar dékánja ismertette a császár és csószárnő életútját, tudományos tevékenységét. Beszédük végén Mohammad Reza Pahlavi Arya- mehrt a jogtudományok, Farah Pahlavit a bölcsészettudományok díszdoktorává avatták, majd a rektor átnyújtotta a császárnak és a császárnőnek a tiszteletbeli doktori diplomát. A karok dékánjai az egyetemi tanács nevében — hagyományosan — kézfogással fogadták díszdoktorrá a vendégeket. A császár és a császárnő előadást tartott és meleg szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. sóként Losonczi Pál és felesége gratulált. A császári pár az ünnepi tanácsülés után emléksorokat jegyzett az egyetem vendégkönyvébe. Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr és Farah Pahlavi, valamint kíséretük szombaton délután Komárom megyébe látogatott. Elkísérte őket Losonczi Pál, Púja Frigyes és felesége, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Útjuk a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát magyar és iráni zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített központjába vezetett, ahol Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Burgert Róbert, a kombinát vezérigazgatója fogadta őket. Burgert Róbert tájékoztatójában elmondotta, hogy a bábolnai gazdaság lótenyésztéssel megalapozott jó hirét most mindenekelőtt az iparszerű baromfitenyésztéssel öregbíti világszerte. Iráni cégekkel 1969- től állnak üzleti kapcsolatban. A tájékoztató után a vendégek a kombinát központi épületének erkélyéről látványos lovasbemutatóban gyönyörködtek. Ezt követően felkeresték a kombinát lovasmúzeumát, bemutatótermét és egyik baromfi- telepét. A császári pór Bábolnáról visszautazott Budapestre. Díszdoktorró avatásukhoz el Felújítja a Pécs—Harkány közti 58. számú útvonalat az Aszfaltútépítő Vállalat. Naponta mintegy 800 m-es szakaszt készítenek el két rétegben terítve az aszfaltot. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése 1978. i:negyedévéről Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 138. szám 1978. május 21., vasárnap Ára: 1,20 Ft Dinamikusan növekvő termelés
