Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-04 / 121. szám
Libamáj és -háj a hollókban A szervezés rejtett tartalékai S okat írunk, beszélünk manapság a „kapun belüli" rejtett tartalékok szervezési eszközökkel történő feltárásának, mozgósításának fontosságáról. Ugyanakkor aíig-alig esik szó arról, miképp gazdálkodhatunk a szervezés rejtett tartalékaival — ugyancsak kapun belül. Miért lényeges és időszerű ez a kérdés? Egyrészt, mert „főhivatású” szervezők beállítása vagy külső erők foglalkoztatása sokak számára eleve elérhetetlen — és nem is egyedül üdvözítő — megoldás. Másrészt a főhivatásúnk munkájának eredményessége is jórészt attóHügg, milyen talajba hull a mag, milyen a „szervezési légkör” a munkahelyen. Nehéz bizonyítani, de belátható, hogy ahol nem csupán a meglevő receptek rutinszerű alkalmazására, az utasítások mechanikus végrehajtására történik ösztönzés a mindennapok gyakorlatában, ott a „fentről” jövő új megoldások befogadására is felkészültebbek, fogékonyabbak a dolgozók. S mi több, adott esetben maguk is „szervezőkké” válnak. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenütt jól gazdálkodunk ezzel az „össznépi” szervezőerővel, ezzel a kimeríthetetlen forrással. Ha egy bizonyos munkahelyen valós célkitűzések jegyében, viszonylag optimális személyi, tárgyi, szervezeti stb. feltételek mellett eredményes munka folyik, akkor is felelőtlenség eleve „leírni" ezt a problémát. Még inkább az, ha egyik vagy másik területen érezhetően szorít a cipő, s ugyanakkor a megoldandó problémák jellege sem zárja ki a szervezés — mint gyógymód — alkalmazását. A magam tapasztalatai olyan, az anyagi javak termeléséhez csupán áttételesen kapcsolódó, nem fizikai munkaterületekről származnak, ahol — látszatra — nem vérre mennek a dolgok. S meglehet, hosszú évekbe telik, míg valamely szervezési hiányosságból eredő helytelen megoldás, idejétmúlt gyakorlat lehetetlenségére fény derül, a hibák a kívülálló számára is érzékelhetővé válnak. De talán éppen ezért, a hosszú „átfutási idő” következtében, nemegyszer szinte tenyészeti körülmények közt tanulmányozható a megújulási folymatokat, a minőségi fejlődést és fejlesztést gátló különféle problémák természete. Persze nem csupán „módszertani” meggondolásból, de önmagában is „megér egy misét", hogy az ilyen — munka- szervezési, munkaerő-gazdálkodási szempontból bizonyos mértékig fehér foltnak számító — munkaterületekre irányítsuk a figyelmet. Azzal kezdeném, hogy nekem gyanús az olyan munkahelyi légkör, amelyben úgyszólván testi hibának számít, ha valakinek úgymond „ötletei vannak”, s ennek egyenes következményeként: megbízhatóság és ötletgazdagság — a beosztottakat vagy a munkatársakat minősítő fejekben — eleve kizárják egymást. Hisz, hogy mást ne mondjunk, a megbízhatóság egy fajtája az is, ha valakire — amikor használható ötletekre van szükség — mindig lehet számítani, s vajon a konszolidált munkavégzés keretei közt nem az adja-e a legjobb „ötletet", aki folyamatosan és tisztességesen teszi a dolgát?! Az ideális dolgozónak ugyebár mindkét erény egyformán az erőssége, mondhatnánk. A gyakorlatban azonban — „valamit valamiért" alapon — némiképp módosulnak a dolgok, s ha nem eléggé alkotó szellemű a vezetés, illetve a munkahelyi légkör, rendszerint a fennálló helyzettel konstruktive elégedetlenek, az „ötletadók" húzzák a rövidebbet. Hogy miért, ennek értelemszerűen több oka van. Kevésbé jellemző, de előfordulhat, hogy a dolgozó, miután ténylegesen meggyőződött arról, hogy a munkahelyen bizonyos dolgok megérettek a változtatásra, kételkedni kezd abban is, amit munkaköri kötelességénél fogva nap mint nap csinálni kénytelen, s ez valamiképpen a teljesítményére is rányomja a bélyegét. Igen könnyen megeshet, hogy ez fel sem tűnik senkinek, az igazi konfliktus inkább abból adódik, hogy kiderül: a dolgozó javaslatának várható következményei túlmutatnak a saját munkaköri kereteken, lévén az igazán alkotó kezdeményezések egyik legfőbb jellemzője a munkahelyi rendszereket és folyamatokat dinamikus egységben látó, komplex szemlélet. Nos, amíg az érintettek bizalmatlansága az emberileg megengedhető határok között marad, nincs különösebb hiba, hisz a dolgozó érvelhet, agitálhat javaslatai mellett; aminthogy kötelessége is ezt tenni a saját és a munkahely jól felfogott érdekében. Előfordulhat azonban, hogy a „határsértést" reklamálók olyan szilárd egységfrontjával találja magát szemben, hogy helyzete — „külső" beavatkozás nélkül — tarthatatlanná válik. S ha ebben a helyzetben netán elköveti azt a könnyelműséget, hogy munkájában ne adj'isten, valami apróbb hibát vét, mintegy önként kínálván a támadási felületet a körülötte támadt nyüzsgésben, máris kezdődhet a bűnbakcsinálás, s ahogy mondani szokták: lőttek a javaslatnak. (Persze megesik, hogy az „élelmes" vezető, sorsára hagyván a dolgozót, nagyon is a magáévá teszi a javaslatot, s azon az alapon, hogy ezt munkakörénél fogva amúgy is „neki kellett volna kitalálnia”, maga rukkol elő vele alkalmas időpontban.) ondanivalónk lényegén aligha változtat, hogy mindennek az ellenkezője is előfordulhat, amikor egyfajta — a nagyképű- mindent-jobban-tu- dásnak, a változtatásokat önző, karrierista elképzelések jegyében szorgalmazóknak kedvező légkörben a „konzervatívok", a napi feladataikon tisztességgel munkálkodók húzzák a rövidebbet, A kétféle „elhajlás” lényegében egy tőről fakad. Alapja egy olyan vezetői felfogás, s emellett — vagy ennek eredményeképpen — olyan munkahelyi szemlélet, mely lehetetlenné teszi a fejekben „elfekvő" értékekkel való ésszerű és intenzív gazdálkodást. Boda Miklós Lóvátett lovagok, Kései találkozás Vendégjátékcsere A Madách Színház Pécsett, a pécsi színház Budapesten Jó ütemben fejlődik Mohács legfiatalabb városrésze, a Felszabadulás lakótelep. IMS technológiával a BÉV készíti el a házak vázszerkezetét, a falazást és a szakipari munkát a mohácsi ÉP- SZOV végzi. Nymodon 80 lakást adnak át ebben az évben. A tervek szerint Mohácson idén 125 lakás talál gazdára, a településen épített többszintes házakban. Szokolai felvétele Jó hír a pécsieknek, hogy holnaptól kezdve a — Sallai utcai és a Búza téri — baromfi szakboltokban kilónként 200—250 forintos áron folyamatoson kapható majd a friss libamáj és kilónként 24 forintos áron a friss libaaprólék, valamint a bőrös libazsiradék, vagyis a libaháj. — Rné — A csomagolok méret szerint helyezik a ládába a libamájakat Erb János felv. Májbontás a Pécsi BaromfifeldoliizóbaR Repülőgépen, jég közt exportálják Tegnap májbontás volt a Pécsi Baromfifeldolgozóban. A libamájbontás napja nem egy közönséges hétköznap a mam- mut-üzem életében. Szokványnapokon 28—30 ezer csirke úgy lefut a szalagon, hogy észre sem veszik. Ezt már rutinból csinálják. Nem ügy a nagy testű szárnyas, a pulyka, a kacsa, a liba sem, ha pecsenyének vágják. A májliba azonban kényes portéka. A három hétig tömött érett májlibát óra pontossággal kell a termelőtől elhozni. Óvatosan kell beszállítani, mert egy durva mozdulattól megrepedhető máj, s akkor másnap, a bontás után már csak a harmad- osztályú tálcába dobhatja a meós. A májlibát azonnal levágják, megkopasztják, majd egy éjszakára — frissen nem bontható — az előhűtő alagútba tolják. A bontás napján már reggel hatkor feszült a légkör az üzemben. A feszültséget csak növeli, hogy ott várakoznak a folyosón fehér köpenybe beöltözve a libatömők, a bontás „szertartása" az ő árgus szemeik előtt zajlik le. Fáradtak az utolsó napok túlfeszített munkájától, az éjszakázásoktól, mégis izgatottan várják, hogy megláthassák végre munkájuk eredményét. Ez az izgalom átragad a bontókra is, akik pontban hatkor elfoglalják helyüket a szalag mellett. Ekkor kinyílik a hűtő csillogó fémajtaja, kitolják az első kocsit, s asztalra kerül az első kövér liba, lábán sárga, kék, lila vagy éppen zöld cédulával, a tömő jelével. Az első bontó egy éles késsel finoman felmetszi a bőrt, a második szétfeszíti, a harmadik egy kanállal a zsigereket májastól fellazítja, s ekkor felakasztják a futópályára a libát, a szalag elindul. Minden asszony csak egy mozdulatot tesz, és valahol a tizediknél a szalag közepén végre megjelenik az első máj. Az exportmájat nagyon nehezen adja a liba. Itt azt mondják, a 25—30 százalékos export-arány már jó. Tegnap azonban gyenge nap volt a pécsi mójbontóban. A szalag Végén Hóner Györgyné és Dömötör Lászlóné meósok — májminősítők — délelőtt 11-ig a 800-ból mindössze két májat tehettek az I. osztályú ládába, a II. osztályú ládákban is csak itt-ott látszott egy- egy máj, az a két exportkategória, ahol a prémium kilónként 500, illetve 400 forint. Kincses Tibor igazgató szerint Baranyában 30 év alatt összesen nem termeltek annyi libamájat, mint most az idén, amikor 100 000 májlibát vágnak le és ebből 70 vagon májat bontanak ki, a javát tőkés exportra. Az egyik turnus gyengébb, a másik jobb, a termelő éves szinten megtalálja számítását. Tény, hogy az exportkövetelmények igen magasak, hiába 55 dekás a máj, ha egy vérrög van benne már nem I. osztályú. A friss májat nem fagyasztják, hanem pe- hely-jég közt repülőgépen szállítják külföldre, most így kéri a vevő. A szederkényi és a sásdi szakcsoportban összesen 256 család foglalkozik libatöméssel. Akik betartják a szigorú technológiát, azok jól tudnak pénzelni ebből a Baranyában új háztáji tevékenységből. Aki ezt nem teszi, esetleg súlyosan ráfizet. Négy évvel ezelőtt rendszeres cserekapcsolat alakult ki a Pécsi Nemzeti Színház és a budapesti Madách Színház között. E kapcsolat jegyében azóta minden év májusában több értékes produkció részesei lehettek mind a pécsi nézők, mind a Madách Színház közönsége. A vendégjáték-sorozat az idei évben a pécsiek részéről két opera és hat prózai mű előadásával a pestiek részéről két prózai bemutatóval folytatódik. A Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttese és zenekara az évad sikeres két egyfelvonásos operájával kezdi meg egyhetes budapesti vendégszereplését. Május 8-án este Hindemith A hosszú karácsonyi ebéd és Lort- zing Az operapróba c. operáit mutatja be Konter László rendezésében, Breitner Tamás vezénylésével. A további napokon a következő darabokat láthatják a Madách Színház nézői, május 12-ig: Shakespeare Titus Andronicus c. tragédiája Sík Ferenc rendezésében magyar- országi ősbemutatóként kerül színre május 9-én, kedden este. Ezt követi Abramow—Ne- werly Derby a kastélyban című komédiája, majd Déry Tibor Az óriáscsecsemő Szikora János rendezésében és Molnár Ferenc Játék a kastélyban c. vígjátéka Konter László rendezésében. Egyidejűleg a Madách Színház Kamaraszínházában május 8-án mutatják be a pécsiek Illyés Gyula Csak az igazat című két monodrámáját. Május 9-én, 10-én, 11-én és 12-én délután Collodi-Litvay Pinokkio című mesejátéka kerül színre, ugyancsak a Madách Kamarában. Két önálló előadói műsorral is jelentkezik a pécsi színház két művésze Budapesten. Május 11-én, este a Fészek Művészklubban Vallai Péter tart előadóestet Petri György műveiből. Sólyom Kati pedig ugyanezen a napon mutatja be Csipkefa című műsorát a Gyermekszínházban. A Madách Színház pécsi vendégjátéka alkalmából két prózai darabot láthatunk május 8. és 12. között. A Pécsi Nemzeti Színházban május 8—9—10—11. és 12-én este Mészöly Dezső fordítósában a Lóvátett lovagok című Shakespeare vígjátékot adják elő Bródi János zenéjével, Szirtes Tamás rendezésében. (A mű eredeti címe: Fel-' sült szerelmesek). A főbb szerepeket Sztankay István, Kalocsai Miklós, Gáti Oszkár, Márton András, Huszti Péter, Körmendi János, Gyabronka József, Tímár Béla, Sunyovszky Szilvia, Schütz lla és sokan mások játsszák. A Kamaraszínházban május 9-10-11-12-én este Arbuzov Kései találkozás című színművével vendégszerepei a Madách Színház, ugyancsak Szirtes Tamás rendezésében, Mensáros László és Tolnay Kló-, ri főszereplésével. W. E. Púja Frigyes az NDK-ban Púja Frigyes külügyminiszter Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán baráti látogatásra az NDK- ba érkezett. A magyar külügyminisztert Berlin Schöne- feldi repülőterén Oskar Fischer köszöntötte. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XXXV. évfolyam, 121. szám 1978. május 4., csütörtök Ára: 80 fillér
