Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-19 / 136. szám

üttMÜtM-,,J, JMMWilÉtAMMIiMltMW V ilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXV. évfolyam, 136. szám 1978. május 19., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A lengyel külügyminiszter látogatása Székeslehérváron Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter — Roska István külügyminiszter-helyettes társa­ságában — csütörtökön Szé­kesfehérvárra látogatott. A vendégeket elkísérte Garam- völgyi József, hazánk varsói és Ta^eusz Pietrzak, a Len­gyel .Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. A len­gyel külügyminisztert és kísé­retét a székesfehérvári Vörös­marty Termelőszövetkezetben dr. Töttő János, a Fejér me­gyei Tanács titkára és Závod- ni László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára üdvözölte, majd Tőke Ferenc tsz-elnök tájékoztatta a négy­szeresen kiváló címmel kitün­tetett termelőszövetkezet ered­ményeiről és a tagság életé­ről. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a tsz baromfikeltetőjét és szarvasmarha-telepét. A lengyel külügyminiszter és kísérete rövid székesfehér­vári városnézés után a Vide­oton gyárba látogatott, ahol dr. Marton Zoltán gazdasági igazgató ismertette az ország második legnagyobb híradás- technikai és műszeripari nagy­üzemének munkáját és 60 százalékban exportra kerülő termékeit. Elmondta, hogy egy­re terebélyesedő számítás- technikai együttműködés ala­kult ki a lengyel vállalatok­kal. A Videoton kártyalyukasztó és lyukkártya-leolvasó beren­dezéseket, valamint mátrix- nyomtatókat vásárol Lengyel- országból, s cserében R—10, R—12 számítógépeket és Dis- play-ket szállít. A gazdasági igazgató hangsúlyozta, hogy a számítástechnikai gyártás- szakosítás még további ma­gyar—lengyel együttműködési lehetőséget kínál. A lengyel külügyminiszter és kísérete végezetül megtekin­tette a Videoton bemutató- termét és korszerű számító­gépgyárát, majd visszautazott a fővárosba. Haderőcsökkentés Csütörtökön Bécsben meg­kezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 15. for­dulója. A 169. plenáris ülé­sen dr. Ingo Oeser nagykö­vet, az NDK, illetve Robert Winter nagykövet a luxembur­gi küldöttség vezetője szólalt fel. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozás után Oeser nagy­követ sajtóértekezleten kifej­tette: ha a nyugati résztve­vők elfogadták volna mege­gyezési alapul a Varsói Szer­ződés 1973 novemberében előterjesztett javaslatát, ma mindkét fél 170 ezer fővel — beleértve fegyverzetüket és harci technikájukat — , csök­kenthétté volna fegyveres erői­nek létszámát. A hivatalosan kicserélt létszámadatokat ala­pul véve akkor a Közép-Euró- pában állomásozó szárazföldi és légierők együttes létszáma — katonai szövetségenként — most nem egymillió, hanem alig több mint 800 ezer fő körül mozogna. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Borbándi János miniszterel­nök-helyettes jelentést tett a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság üléséről. A kormány jóváhagyólag tudó. másul vette a jelentést és meg­bízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatok végrehajtásá­ra. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhaqyólag tudo­másul vette a népgazdaság I. negyedévi fejlődéséről szóló beszámolót. Kötelezte a minisz­tereket, hogy irányító munká­jukkal hathatósan segítsék az ez évre előirányzott feladatok tervszerű végrehajtását, a szer. Munkaprogram a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztésére Módosították a szennyvízbírságolást vezettség és a hatékonyság to­vábbi fokozását. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ja­vaslatára munkaprogramot fo­gadott el a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfej­lesztéséről szóló központi bi­zottsági határozat állami fel­adatainak végrehajtására. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot tett a szenny­vízbírságolási rendszer tovább­fejlesztésére. A Minisztertanács elfogadta a módosításokat. Az új bírságolási rendszer az ed­diginél jobban szén nyvízt i sztító létrehozására. ösztönöz a kapacitások A Somogy megyei Tanács végrehajtó bizottsága beszá­molt tevékenységéről, a megye helyzetéről, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazatra és az idegenforgalomra. A kor­mány a beszámolót, valamint a további munka számára kiala­kított irányelveket jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A jövő útja az intenzív erdőgazdálkodás Hazánk már nem szegény erdőben és fában ~f~~t-------------------------------;--------------------------------------------------------------­D r. Soós Gábor államtitkár tájékoztatója (Munkatársunk telefonjelen- hazánk erdő- és fagazdaságáról tése), Alig több mint fél évszáza­da reális volt az a megálla­pítás, hogy erdőben és fában szegény ország vagyunk. Azóta a helyzet jelentősen megválto­zott: négyszózötvenezer hektár­ral nőtt Magyarország erdőte­rülete, s ma az erdősültség ará­nya megközelíti a 18 százalé­kot, az 1945 előtti 13 százalék­kal szemben. Az ország 1,6 mil­lió hektáros erdőterületén 200 millió köbméter fölé emelkedett az élő faállomány, a háború előtt ez a mennyiség nem ha­ladta meg a 130 millió köb­métert. A hazai erdőgazdálkodás ré­szesedése a nemzeti jövede­lemnek alig 1 százalékát adja, és a nemzeti vagyonból is csu­pán 5 százalékot alkot, ennek ellenére az erdő társadalmi­gazdasági szerepe sokkal fon­tosabb, mert jelentősen meg­nőtt környezetvédelmi jelentő­sége. Magyarország évenkénti fa­igénye megközelíti a 10 millió köbmétert, ennek alig felét tud­juk kielégíteni a hazai terme­lésből. Az elmúlt esztendőben 11 milliárd forint értékű fát importáltunk elsősorban a Szov­jetunióból. A gondokat legin­kább az okozza, hogy a vá­gásra érett lombosfák feldol­gozási kapacitása nem elegen­dő. ezért még ma is lábon áll 300 ezer köbméternek megfe­lelő mennyiség. Az ötödik öt­éves terv előirányzata szerint 1980-ra el kell érnünk, hogy erdeinkből kikerülő fa 65 szá­zaléka iparilag hasznosítható legyen. Ez az arány az elmúlt esztendőben 59 százalékos volt. Fontos feladat, hogy az erdőgazdaságok, termelőszövet­kezetek jelentősen csökkentsék a vágási hulladékot. Ebben a tervciklusban a ter­vezett 45 ezer hektáros új er­dőtelepítést várhatóan még 3 ezerrel „megfejelik" az erdő- és állami gazdaságok, vala­mint a termelőszövetkezetek. Az 1990-ig szóló program szerint pedig újabb 100—110 ezer hek­tár erdőt telepítünk, főként nyárból, tölgyből, bükkből, nyír­ből és akácból. A továbblépés feltétele termé­szetesen nem csupán a meg­felelő fafajok telepítése, hanem a komplex géprendszerek al­kalmazása is. Erdész berkek­ben közismert, hogy egyelőre a legnagyobb gondot a megfe­lelő manipuláló-, rakodó- és forgácsfeldolgozó berendezések hiánya okozza. Öregszenek az erdőmunkások, általánosan el­terjedtek a különböző foglalkozá­si megbetegedések, így a vib­rációs-ártalmak, a halláskáro­sodás, az ízületi bántalmak, a magas vérnyomás és még so­rolhatnánk. Az Állami Tervbizottság elé kerülő fejlesztési koncepció minden bizonnyal az említett gondok megoldásának lehető­ségeit is tartalmazza majd. Dr. Soós Gábor — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége budapesti székházában tegnap tartott tájékoztatón - részlete­sen szólt a fafeldolgozó ipar rekonstrukciójáról is. E szerint a fűrészipari üzemek felújítása a VI. ötéves terv második évé­re befejeződik. Salamon Gyula A Pécsi Hőerőmű barkácsműhelyét 10 évvel ezelőtt létesítették a vállalat dolgozói, saját anyagból készíthetik el munkájukat a jól felszerelt műhelyben. Az erőmű két dolgozója családi házhoz tüzelőolaj-tartályt készít. Erb János felvétele A levelező oktatás jövőjéről Távoktatási konferencia Harkányban Előnyös a magántanulásra A kísérlet harmadik éve A munka melletti tanulás legtöbbet ígérő kísérletének jellemezte a távoktatás szóval jefolt felnőttoktatási formát dr. Bárdi László megyei ok­tatási csoportvezető rövid megnyitójában tegnap dél­előtt, a középiskolai felnőtt- oktatás szakembereinek két­napos harkányi tanácskozá­sán. Ilyen kísérletek koráb­ban folytak már a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán is. Bara­nyában viszont csaknem 8200 felnőtt dolgozó tanul a kü­lönböző középiskolákban, s egyre nagyobb a társadalmi érdeklődés iránta. Település- szerkezetünk és középiskolai intézményrendszerünk is azon­ban meglehetősen szétszórt képet ad, így a távoktatás­nak itt az országosnál is na­gyobb lehet a perspektívája. Néhány éve lapunkban is bővebben foglalkoztunk a táv­oktatásnak a pécsi Dolgozók Gimnáziumában okkor meg­indult kísérletével. Ennek lé­Közel százmillió forint értékű munkát végeznek ebben az évben a Mecseki Szénbányák köz­ponti gépüzem dolgozói. Ebből mintegy hatvanötmillió értékű az a munka, melyet a bá­nyagépek, berendezések karbantartására s felújítására fordítanak. Képen: PML típusú kőzet­felrakó nagyjavítása. — Szokolai felv, ­nyege az, hogy a hallgatók az év elején a tanulás mód­szerére vonatkozó útmutatót és minden tárgyból munkala­pokat kapnak kézhez. A ki­dolgozott munkalapokat pos­tán beküldik, illetve kijavítva visszakapják. Havonta egy­szer van konzultációs lehető­ségük; félévkor és év végén vizsgázniuk kell. Ez a forma több segítséget kíván nyújta­ni az önálló tanuláshoz, a vizsgákon pedig eredménye­sebb fölkészültségre számíta­nak általa. A kísérlet orszá­gos bázisa a pécsi Dolgozók Gimnáziuma, ahol néhány ta­nár és 33 hallgató önként vál­lalkozott rá. A kísérlet most van harmadik évében, jövőre zárul. A harkányi tanácsko­zás, ahol a minisztérium, az országos szervek, az Iskolate­levízió és a pécsi iskola kép­viselői mellett több hallgató is részt vett, azt vizsgálja, kell-e módosítani a kísérle­ten, illetve mi szükséges ah­hoz, hogy a középfokú leve­lező oktatás távoktatássá fej­lődhessék, azaz országosan bevezessék. (Ez kb. a nyolc­vanas évek második felében várható.) Tegnap a távoktatási kí­sérletek helyzetéről Csorna Gyula, az Országos Pedagó­giai Intézet osztályvezetője; a távoktatás középiskolai lehe­tőségeiről Komlódi József, a pécsi Dolgozók Gimnáziuma igazgatója tartott előadást, majd módszertani kérdésekről tanácskoztak. W. E. Hazánkba érkezik az iráni uralkodópár Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségé­nek meghívására hivatalos lá­togatásra pénteken hazánkba érkezik Mohammad Reza Pah- lavi Aryamehr, Irán császára és felesége, Farah Pahlavi csá­szárnő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom