Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-18 / 135. szám

a Dunántúlt napló 1978. május 18., csütörtök Menetrendváltozás a MflV-nál ájus 28-án életbe lép hazánkban az 1978—79-es évi új MÁV- menetrend. Az alábbiak­ban a lényegesebb helyi jellegű változásokat közöl­jük. A nemzetközi forgalom­ban a rendkívül kevés át­menő utas miatt Pécs— Eszék viszonylatban a köz­vetlen, átszállás nélküli összeköttetés megszűnik. Helyette Pécs—Beli Manas- tir között MÁV szerelvény­nyel, ugyancsak két pár vo­nattal létesítenek közvetlen forgalmat. Korábban indul a Mecsek expressz Személyvonat Sellyéről Beremendre Nem dohányzóknak több kupé és váróterem A Mecsek expressz az új me­netrendben Budapestről Pécs felé haladva megáll Szentlő- rincen, kizárólag az utasok le­szállása céljából. Itt jegyezzük meg, hogy a Mecsek expressz Pécsről az új menetrend sze­rint 5 óra 55 perckor indul és 9 óra 15 perckor érkezik a Dé­li pályaudvarra. A Zselic ex­pressz indulási ideje nem vál­tozott. Az eddig 13 óra 30 perc­kor Pécsről indult gyorsvonat május 28-tól 20 perccel koráb­ban indul. A Budapest—Dombó­vár—Pécs vonal több szaka­szán folyó pályakorszerűsítési munkák zavartalansága érde­kében az idén is több órás vo­natmentes időket biztosítanak, a vonatok számát nem növelték, a vonatok jelenlegi menetrend­jét lényegében nem változtat­ták meg. Új vonatként naponta Ma- gyarbólyról 3.40 órai indulás­sal Villányig egy személyvona­tot állítanak be. A fürdőidény­ben október 29-ig és március 4-től, vasárnap Szentlőrincről 20.47 órai indulással Szigetvá­rig új személyvonatot helyez­nek forgalomba. Ezzel a vonat­tal az ún. siófoki fürdővonaton kívül a Keszthely felé utazók­nak is azonnali átszállásos csat­lakozásuk lesz. Az újabb utazási igények ki­elégítésére a jelenleg ' Sellyéről munkanapokon 12 órakor Sik­lósig közlekedő személyvonat forgalmát Beremendig meg­hosszabbítják. A munkanapo­kon Siófokról 6 órakor Fonyód­ra közlekedő vonatot az idén nyáron 4.58 órakor Székesfe­hérvárról indítják. A Pécs—Mohács vonalon a Mohácsról 3.21 órakor induló személyvonatot nemcsak mun­kanapokon, hanem munkaszü­neti napokon is közlekedtetik. Ugyanezen a vonalon a Mo­hácsról 5.38 órakor induló vo­natot nem naponta, hanem csak munkanapokon közlekedtetik. A Mohácsról 17.52 órakor induló vonat a nyári idény elmúltá­val ismét naponta közlekedik, viszont az üdülési, kirándulási igényeket kielégítő, vasárnap esti személyvonat, mely Mohács­ról 19.38 órakor indul, csak a nyári idényben, szeptember 3-ig marad forgalomban. Az új menetrendi időszakban is folytatódik a pályakorszerű­sítési munka Rétszilas—Pince­hely, Abaliget—Bükkösd, Bi- csérd—-Pécs, Siófok—Tab és a Gyékényes—Berzence közötti szakaszokon. A Pusztaszabolcs— Pécs közötti vonalon az egész héten tartandó munkálatokhoz több órás vonatmentes időt biztosít a MÁV. A MÁV Vezérigazgatóság ál­tal kiadott ún. hálózati Hivata­los Menetrenden kívül a Pécsi Vasútigazgatóság szerkesztésé­ben ismét megjelenik Pécs, Ka­posvár és Szekszárd állomások kisméretű kivonatos menetrend­je is. Az új menetrendi időszakban több vonalon részben hazai gyártásból, részben importból újabb Diesel-mozdonyokat állí­tanak forgalomba, így Dombó­vár és Komló között is. A tá­volsági személyvonatok gőz­mozdonyait fokozatosan lecse­rélik. A borsodi bányászok küzdelme a vízbetörésekkel Még mindig megközelítőleg négyezer köbméter víz zúdul naponta a Sajó árterében le­vő négyes akna mélyművelésű vágataiba. A Borsodi Szénbá­nyák Bükk aljai bányaüzeméhez tartozó aknában szerdára újabb két nagy teljesítményű szivattyút szereltek fel és ezek­kel is megkezdték a frontfejtés, valamint az ugyancsak víz alá került több mint tíz elővájási munkahely - víztelenítését. A bányában mintegy három­százan tevékenykednek a víz­betörés elhárításánál. A többi, mintegy 400 bányászt ideigle­nesen, amíg a munka újra meg nem kezdődhet, a feketevölgyi és az ormosi bányaüzemekhez osztották át. . Az akna víz alá kerülése miatt naponta több mint het­ven vagon szén esett ki a ter­melésből. Ezt a mennyiséget a Borsodi Szénbányák többi bá­nyaüzemének fokozott termelé­sével pótolják. A dohányzás egészségre ká­ros hatásának csökkentésére a kis távolságot befutó, úgyneve­zett helyi vonatokon külön „nemdohányzó" kocsikat je­lölnek ki, az állomásokon és megállóhelyeken a nem do­hányzó utasoknak az eddiginél több váróhelyiséget tartanak fenn. A Pécsi Vasútigazgatóság területén 150 helyi vonatban lesznek külön nemdohányzó ko­csik és 20 állomáson, megálló­helyen növelik a nemdohány­zó várótermek számát. Tanácskozás az emésztőszervi betegségekről A felnőtt korú lakosság körében regisztrált beteg­ségek 50 százaléka emész­tőszervi eredetű — hangoz­tatta Wittmann István pro­fesszor szerdán Keszthe­lyen, a Magyar Gastro-, enteorológiai Társaság 20. alkalommal megrendezett nagygyűlésén. Ez a körül­mény késztette a társaság vezetőségét arra, hogy a négynapos tudományos ta­nácskozás központi témá­jának az idős korúak emésztőszervi betegségei­nek speciális kérdéseit ja­vasolja. Vidám énekszó Égervölgyben Madarak és fák napja Nyárias meleg köszöntött a városra tegnap délelőtt. Nap­fényben fürödtek az égervölgyi fák, csillogott a kis tó vize, vi­dáman csobogott a mini víz­esés, egyszóval ideális körül­mények fogadták a hagyomá­nyos madarak és fák napjára érkezőket. Pécs általános és középisko­láinak csoportjai töltötték meg a tisztást, ott voltak a szerve­zők, a város politikai, állami és tömegszervezeteinek képvi­selői, az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei cso­portjának és a Pécsi Állami Er. dőrendezőség vezetői is. A faház előtti dombon piros- nyakkendős lányok, fiúk sora­koztak, megkezdődött a Tiborc utcai általános iskolások mű­sora. Tisztán csengett, messze szállt a dal, szóltak a versek a természetről, madarakról. Mint­ha versenyre keltek volna a ri­gófüttyel. ünnepi beszédében Mészá­ros József, a pécsi erdőren­dezőség igazgatója szólt az ember környezetét szebbé te­vő, kikapcsolódását, felüdülé­sét segítő természet védelmé­nek fontosságáról. Mint mond­ta: „az a feladatunk, hogy az erdők szépségét megőrizzük, az emberek, a közösség szolgála­tába állítsuk". Szólt az ilyen irányú törekvésekről, az éger­völgyihez hasonló kiránduló- helyek létesítéséről. Ennek kap­csán elítélte az oktalan pusz­títást, a kártevést az erdő élő­világában. A rövid ünnepség után ki-ki tetszése szerint élvezhette a ki­rándulást, a szép környezetet. K. Gy. ftz „ilyen muriért” börtön Jör Vandál pusztítás a vajszlói klubban Szilánkra törött 20 négyzetméter ablaküveg Érthető felháborodást válta­nak ki azok a bűnesetek, amelyek tettesei érzelmi moti­váltság nélkül, pusztán szóra­kozásból pusztítanak, helyez­kednek szembe a törvénnyel. Ilyen, a közvélemény által elítélt és felháborodást kivál­tott eset történt ez év janu­ár 7-én Vajszlón. A ma már 18 éves, de ak­kor még fiatalkorú R. Sándor és cimborája, a 19 esztendős Polgár József Budapesten dol­gozott kőművesként. A két fia­tal rendszerint havonta egy­szer látogatott haza falujába. A kérdéses napon, Polgár már reggel óta italozott, míg R.Sándor csak az esti órák­ban kapcsolódott be a helyi kisvendéglőben. Attila-napot ünnepeltek. Este 21 óra, azaz záróra után 30 üveg sörrel felpakolva töprengtek, hol folytassák a szórakozást. A községi tanács kezelésében levő pinceklubba mentek, ám ott is éppen záróra volt. Az egyébként szeszmentes klub vezetője — a 10—13 fős társaság kérésére — hozzájá­rult, hogy a fiatalok a pin­ceklubban maradjanak. A „balhé" akkor kezdődött, amikor Polgár a mosdóba ment, s csak úgy szórakozásból le­rúgta az ott levő porcelán mosdókagylót, ami összetörött. Az előtérben találkozott ösz- sze R. Sándorral, s kissé kér­kedve mesélte el neki, hogy mit tett. Az ugyancsak részeg fiatalkorú erre felkapott egy széket, s a bejárati ajtó, va­lamint az előtér valamennyi ablakát bezúzta. (összesen több mint húsz négyzetméter ablaküveget tört össze.) Ugyanakkor Polgár a kezében levő sörösüveggel ledobta az előtérben levő opál villanybu­rát. A csörömpölésre a társa­ság tagjai feljöttek az előtér­be, de egyik sem tett sem­mit annak érdekében, hogy a további rongálást megakadá- íyozzák. A kétségbeesett klub­vezető felszólítására végül tá­voztak az épületből, de előbb még Polgár József az aszta­lon levő valamennyi sörösüve­get lesöpörte, a széttört üve­gek elborították a padlót. Még ez sem volt elég. Út-, közben hazafelé a fk. R. Sán­dor ugyancsak szórakozásból — a begipszelt kezével —be­ütötte az egyik vajszlói aszta­los kisiparos műhelyének ab­lakát. A vandál pusztítással több mint 2000 forint kárt okoztak a fiatalok, ami máig sem térült meg. A Pécsi Járásbíróság előtt azzal védekeztek: ittasak vol­tak. Csakhogy az ittasság nem enyhítő, évek óta súlyos­bító körülménynek számít. Rongálás bűntettében találta bűnösnek a bíróság mindket­tőjüket — amellyel össze­függésben garázdaságot is megvalósították. Ezért a fk. R. Sándort és Polgár Józsefet egyaránt 10—10 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. A fiatalok meglepődtek: „hát egy ilyen muriért bör­tönbe lehet kerülni?" Az ítélet indoklásában a bíró hangsúlyozta a cselek­mény rendkívül nagy társadal­mi veszélyességét. A bíróság olyan büntetést szab ki az ok nélkül rongáló garázdálko- dókkal szemben, amely alkal­mas arra, hogy hasonló cse­lekedetektől másokat is visz- szatartson. Az ítélet nem jogerős. W. M. 23 óm a képernyő előtt Kiosztották a miskolci tévéfesztivál díjait Beszélgetés Grósz Károllyal, a főzsüri elnökével Tudósítónk telefonjelentése. Az ünnepélyes eredményhir­detéssel és díjkiosztással teg­nap este befejeződött a XVIII. miskolci tévéfesztivál egyhetes eseménysorozata. A díjakat Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propa­ganda osztályának vezetője, a főzsüri elnöke nyújtotta át. A Szakszervezetek Országos Tanácsának fődíját Chrudinók Alajos és Várszegi Károly ve­hette át, a Lesz-e béke az olajfák alatt? c. libanoni riport­filmért. Borsod megye Tanácsá­nak nagydíját a „Kézben egy szív", Miskolc város nagydíját a „Hogy a lifttel mennyi baj van” c. alkotásnak ítélték oda. A Magyar Televízió elnökének különdíjával Horváth Jánost tüntették ki. Az operatőri díjat Halász Mihály nyerte el. A kü­lönböző műfaji kategóriákban díjat nyert filmek címei a kö­vetkezők: a Tisztelendő című sorozatból az Itália, a Naple­mente című sorozatból a Sor- banállók, Zsoldos-per Ambu- lában; a Walesi bárdok; Házi­gazda: Varga Imre; Szerelik a 750 kilowoltos távvezetéket. A város különböző pontjain tíz társadalmi zsűri működött. A közönség díját kategórián­ként a Lesz-e béke az olajfák alatt?, a Kanadai randevú, a Hadüzenet nélküli háború Af­rika szarván, a Világ nyolcadik csodája a Sugajuri és a töb­biek, valamint a Dokumentu­mok az ellenforradalom törté­netéből című filmek nyerték el. Kritikusok három díját a Szá­zadunk sorozatért Bokor Péter, valamint a Hogy a lifttel meny­nyi baj van, és a Beszéljük meg, alkotói nyerték el. A fesztivál utolsó napján nyi­latkozott a Dunántúli Napló munkatársának Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának vezetője, a 18. miskolci tévéfesztivál fő- zsürijének elnöke.- K/'s híján 23 órát töltött a fesztivál ideje alatt a képernyő előtt. Nem volt sok? — Törzsnézője vagyok a tele­víziónak, de azért egyhuzam­ban ilyen mennyiségű műsor figyelmes megtekintése egy ki­csit sok volt. Mégis újból meg kellett nézni azokat az alkotá­sokat is, amelyeket korábban már láthattam. Most, összeha­sonlítva az alkotásokat, szigo­rúbb mérce alakul ki valameny- nyi zsűritagban. Volt jó néhány olyan film, amely adásban na­gyon tetszett, most viszont ke­vésbé, így az élmezőnyben job­ban megmutatkoztak az egyes produkciók erényei és hibái.- Egy-egy dokumentum■ vagy riportfilmnek azon a napon kell telibetalálnia, amikor a kép­ernyőre kerül. A mostani fesz­tiválon viszont két évnél is ré­gebben sugárzott műveket is láthattunk. Időtállónak bizonyul­tak ezek? — Az a véleményem, hogy ha egy tv-műsor jó, akkor időt­álló is. Most például egy olyan film kapta a fődíjat, amelyet a forgatás óta bekövetkezett ese­mények nem teljes mértékben igazoltak. Az adott szituáció­ban azonban pontosan tükröz­te a valóságot, és jól informál­ta a nézőt. Tehát ha egy pro­dukció híven tükrözi világun­kat, illetve annak egy darab­ját, akkor időtálló. — A legutóbbi fesztiválon is Chrudinók Alajos kapta a fő­dijat. A fesztivál különböző fó­rumain gyakran elhangzott az a vélemény, hogy a külpoliti- kusok dolga könnyebb, mint a hazai pályán tevékenykedő al­kotóké. Egyetért ön ezzel? — Nem fogadom el ezt a vé­leményt. Chrudinók Alajos pél­dául abszolút újságírói-riporte- ri-rendezői erényeiért érdemelte ki az elismerést. Bizonyos vo­natkozásban könnyebb a kül- politikus dolga, más vonatko­zásban viszont nehezebb. A Vi­tézi-Szegvári alkotópáros ver­senyfilmje, a „Hogy a lifttel mennyi baj van" című alkotás is bizonyította, hogy a mai ma­gyar valóság is kínál izgalmas témákat a tévések számára. Jól mutatta meg ez a film, az em­beri közömbösség, a bátorta­lanság, a kezdeményező készség hiányának káros következmé­nyeit. Mindezt úgy tette, hogy a jelenséget nem azonosította a Magyar Népköztársaság poli­tikai-társadalmi helyzetével. Fel­mutatott valamit, amivel szembe kell néznünk, amin változtat­nunk kell. — Érzése szerint mennyire ta­lálkozott a nagyközönség és a zsűri Ítélete? ön az egyik fel­szólalásában Miskolcon azt mondta, hogy a közönségigényt ismernünk kell, de nem kell mindenben kiszolgálnunk ... — Számunkra megnyugtató az a tény, hogy a közönség és a zsűri döntése — ha nem is esett teljesen egybe — közel van egy­máshoz. A televíziós alkotókat két jelzőbója kell, hogy vezes­se. Az egyik: a politika főirá­nya, a másik pedig az a társa­dalmi közeg, amelyben dolgo­zunk, amelyek el akarnak mon­dani valamit. A közönség igé­nyéből el kell fogadni mind­azt, ami előremutat, ami jogos. A csoportérdekeket a megfelelő helyre kell tenni. Az alkotók legfontosabb rendezőelve csak a társadalmi érdek lehet. — Véleménye szerint életszín­vonal-politikánk tényezője-e a televízió? — A televízió egyik legutóbbi pártbizottsági ülésén hosszasan vitatkoztunk erről a témáról. Az életszínvonalnak sok összetevő­je van, ezek egyike az, hogy az ember kellemesen tölthesse el szabad idejét, jól érezze ma­gát. - Alapvető politikai törek­vésünk a kellemes, kedvező életfeltételek megteremtése. Színvonalas produkciókkal át­gondolt műsorpolitikával sokat segíthet ebben a Magyar Te­levízió is: Erdős Ákos Geofizikai vándorgyűlés W a Mecseki Ércbányánál A Dél-Dunóntúlon található hazánk feketeszén- és uránva- gyona, perspektivikus olajkész­leteinek jelentős része. Ezért e térségben igen nagy a geo­fizikai kutatások jelentősége, annál is inkább, mert a mai ismeretek szerint a kiaknázha­tó képződmények nagy mély­ségben vannak. Az urán- és feketeszénbányászat művelési mélysége eléri, sőt meghalad­ja a föld felszínétől számított ezer métert. A kérdés népgazdasági je­lentőségéről tanúskodik, hogy a dél-dunántúli geofizikai ku­tatásokat választotta témájául a 10. geofizikai vándorgyűlés, amely szerdán Pécsett, a Me­cseki Ércbánya Vállalat köz­pontjában kezdte meg kétna­pos programját több mint két­száz szakember részvételével. Tizenhárom előadás foglalko­zik a kutatási módszerekkel és eredményekkel, különös tekin­tettel a hasznosítható ásványi nyersanyagokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom