Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-17 / 134. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 134. szám 1978. május 17., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Újra Shaba A világpiac kicsiben Kőbányán; Ma nyit a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonnyolc ország és Nyugat-Berlin kiállítói HUNGEXFO-sajtótájékoztalá a vásárközpontban Zaire Shaba nevű tartomá­nyában újra dörögnek a fegyverek. A jelek szerint csaknem kísérteties pontos­sággal megismétlődik az egy évvel ezelőtti forgatókönyv: a tartományban fegyveres fel­keléssé lángolt fel az addig is izzó elkeseredés Fekete-Af- rika egyik korrupt, rendkívül népszerűtlen rezsimje ellen — és ez a rezsim újra nyugatról kér segítséget, újra „külföl­di beavatkozásról’’ beszél. Shaba neve nem véletlenül szerepel annyit a hírügynök­ségi jelentésekben. Amikor az egykori Belga-Kongó (a mai Zaire) az emlékezetes körül­mények között elnyerte — legalábbis jogilag — a függet­lenséget, ugyanez a tartomány került a világsajtó címoldalá­ra, akkor még Katanga né­ven. Ezt a tartományt igye­keztek leválasztani a nyilván­valóan belga és más nyugati támogatással ügyködő, Moi- se Csőmbe által vezetett szeparatisták. Az ok rendkívül egyszerű: Shaba a hatalmas ország messze legértékesebb része. Réztől urániumig mérhetetlen kincsek gazdagítják a tarto­mány földjét és — mindmáig — a külföldi monopóliumokat csak éppen a lakosságot nem. A fejlett bányaipar nyo­mán ebben az országrészben viszonylag sok a képzett mun­kás — tehát az olyan ember is, aki világosan lát bizonyos alapvető összefüggéseket. Az itteni ásványi kincsek jövedel­me egész Zaire tiszta valuta- bevételének több mint hat- vanöt(l) százalékát jelenti. Az itteni földből nyert mammut- összegek elsősorban az Uni­on Miniére nevű belga és egy sor más nyugati óriáscé­get gazdagítanak, de a szu­perprofitból jut az ország jelenlegi vezetőgárdájának is. Az itteni lakosság —amely­nek egy részét még a belgák kénytelenek voltak a szak- képzettséget igénylő munkák elvégzéséhez legalább vala­milyen oktatásban részesíteni — képtelen belenyugodni, hogy gazdag szülővidéke ja­vaiból egyáltalán ne részesed­jék, hogy továbbra is teljes anyagi és politikai kiszolgál­tatottságban éljen. Ez az ál­landó shabai nyugtalanság társadalmi oka. Mobutu roskatag rezsimje nagy diplomáciai és propa­gandakampánnyal igyekszik — a tavalyihoz hasonlóan — nyugati segítséget szerezni. A szózuhatag szinte száz száza­léka a Szovjetunió, Kuba, Angola, Líbia és más orszá­gok elleni vádakból áll. An­gola brüsszeli nagykövetsége világos, egyértelmű választ adott ezekre a célzatos hí­resztelésekre: „az Angolai Népi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy Angolának sem közvetlenül, sem közvetve nin­csen köze a határaitól több­száz kilométerre fekvő Sha- bában folyó eseményekhez és hogy az ügy kizárólag a zairei népre tartozik." Kizárólag. Harmat Endre (Kiküldött munkatársunk tu­dósítása) Mától kezdve kilenc na­pig nem feltétlenül szükséges külföldre utazniuk a beruhá­zásokban érdekelt szakembe­reknek — Kőbányára jött a világpiac. Ma nyílik a tava­szi Budapesti Nemzetközi Vá­sár, mely széles választékban felvonultatja a hazai és a külföldi gyártók beruházási javait. Egymás mellett a ha­zai és a nemzetközi árukíná­latot, egybevetést kínálva, elősegítve ezzel a jó beruhá­zási döntéseket, az ésszerű importot. Egyszersmind ser­kentve az exportot és a koo­perációt, miután a vásár az ország kirakata, ahol felvo­nult a magyar ipar színe-ja- va. Kőbányán immár ötödször rendezik meg a szakosított vásárt, nagy érdeklődéstől kí­sérve, olyannyira, hoqy min­den kiállítani szándékozónak már nem is jutott hely. Re­mélhetően hasonló érdeklő­dést tanúsítanak a hazai mű­szaki és gazdasági szakem­berek, akik nem fakultatív időtöltésként, de szükségsze­rűségből, a szakmai önbe­csülés érzéseitől fűtve minél nagyobb számban keresik fel és tájékozódnak a műszaki vásáron. Hivatalos és kollektív kiállítók íme, dióhéjban azok a gondolatok, melyeket dr. Kő- rösvötgyi László, a HUNGEX- PO vezérigazgató-helyettese a vásárközpontban a tegnapi sajtótájékoztatóján az újság­A vörös borok hazájá­ban, Villányban lesz az ország legnagyobb kék- szölö-szaporitótelepe. A nemes borairól híres gaz­daság a nyolcvanas évek­re megkétszerezi oltvány- termését. A gazdaságban most kezdték meg az új 150 hektáros törzsültet­vény telepítését, hidrofú- rásos módszerrel. Kizáró­lag kékszőlöfajták kap­nak itt helyet. Termőre forduláskor hatmillió olt­ványt ad a telepítés. A gazdaság ily módon járul hozzá a borvidékeink re­konstrukciójához és a KGST-n belüli növekvő exportunkhoz. írók előtt kifejtett. Ma tehát ünnepélyesen megnyílik a Ta­vaszi BNV. A műszaki vásá­ron a magyar vállalatokkal, intézetekkel és szövetkezetek­kel együtt 28 ország és Nyu­gat-Berlin kiállítói mutatják be kínálatukat legkorszerűbb termékeikből. A bemutatókkal megtelt a vásárközpont va­lamennyi fedett és szabadtéri kiállítási területe, ami hozzá­vetőlegesen egyenlő arány­ban oszlik meg a külföldi és a hazai cégek között. Az összes kiállítók száma meg­haladja az 1800-at. Ezek egy része képviselete útján jele­nik meg a vásáron. A ma­gyar exportcikkek kiállításán csaknem 700 vállalat, szövet­kezet és különböző intézmény anyagi és szellemi terméke vesz részt. Magyarországon kívül hét szocialista országból több mint száz külkereskedel­mi egyesülés,__ vállalat jelent meg a vásáron egy-egy ipar­ág sok száz vállalatának tel­jes expo.rtkínálatát bemutató korszerű termékkel. Ezen kí­vül három világrész fejlett ipari országaiból több mint ezer cég kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Lássuk a hivatalos és a kollektív kiállítókat. A szocia­lista országok közül hivata­los, illetve kollektív kiállítás­sal vesz részt a nemzetközi seregszemlén Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió; a nem szocialista or­szágok közül pedig az Ame­rikai Egyesült Államok, Ang­lia, Ausztria, Belgium, Finn­ország, Franciaország, Hol­landia, Japán, az NSZK és Olaszország. Ebben az évben szerepel először a tavaszi BNV hivatalos kiállítói között Finnország, s egyéves szünet után ismét hivatalos kiállító­ként vesz részt a vásáron az Amerikai Egyesült Államok. Egyéni kiállítók érkeztek Ar­gentínából, Braziliából, Dáni­ából, Liechtensteinből, Spa­nyolországból, Svájcból, Svéd­országból és Nyugat-Berlin- ből. Képviselete útján küldte el termékeit több kiállító Ka­nadából, Luxemburgból és Norvégiából. UNIDO- konferencia A szakvásár nyolc árucso­portban mutatja be a beru­házási javakat. Az árucsopor­tok: 1. Műszeripar. 2. Hír­adástechnika, irodagép és számítástechnika. 3. Villa- mosenergia-termelés és villa­mosgépgyártás. 4. Fémmeg­munkálás, kohászat. 5. Épí­tőipar, klímatechnika, vízgé­pek. 6. Járműipar. 7. Köny- nyűipari alapanyag- és gép­gyártás. 8. Vegyipar, bányá­szat. A kiállítás mellett új­donság: az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete a Magyar Kereskedelmi Kamara (Folytatás a 2. oldalon) Tizenötezer Unna alapanyag Pécsváradról Tovább folytatódik a fejlesztés Éveken át szorgalmaztuk: hasznosítsa a hazai finomke- rámiaipar a pécsváradi föld - pátos homokot, hiszen dollár- milliókat tartalmaz a föld Va­sastól Pécsváradig. Az ügy rendeződött az elmúlt eszten­dő derekán, miután a DÉLKÖ átvette a homokbányát, ki­sebb beruházást valósított meg azzal a céllal, hogy megkezdjék a kísérleti —fél­üzemi — termelést. Szekeres Tibor üzemvezetőnek és mun­katársainak ma már közel sem okoz annyi gondot a bá­nya, mint alig egy esztendő­vel ezelőtt. Napi átlagban száz—százhúsz tonna homokot mosnak át és tesznek alkal­massá finomkerámiai felhasz­nálásra. Az elmúlt év utolsó harma­dában mintegy ötezer tonna földpátos homokot szállított el a Finomkerámia Ipari Mű­vek: az importpótló anyag nagy része az Alföldi és a Kőbányai Porcelángyár masz- szamalmaiba került, kisebb részét a Zsolnay Percelángyár használta fel. Járjuk a bányakatlant, s közben az üzemvezetőtől meg­tudom, hogy idén tizenötezer tonna a FIM igénye és eb­ben a negyedévben három­ezerötszáz tonnás tervet kap­tak a DÉLKÖ-től, amit a fi- nomkerámiaipar kérésére to­vábbi ezerhétszáz tonnával növeltek. Mindezt azért, mert a tavalyi indulás nem a ter­veknek megfelelően sikerült — hosszú ideig nem találtak ki­vitelezőt a beruházás megva­lósításához és később kezdő­dött meg a termelés, mint ahogy szerették volna — és az említett többlet tulajdon­képpen az elmúlt évi elmara­dás pótlását jelenti. A bánya déli részén mar­koló bontja a pannonhomo­kot dugig telik a dömper, majd nyögve elgurul a bun­kerhoz, ahonnan szállítószala­gok továbbítják az értékes anyagot a mosórendszerre. A meddőtől és vasoxidtól meg­szabadított, immár földpáttal dúsított homok a depóra ke­rül, ahonnan ugyancsak mar­koló tölti a teherkocsikra. A Volán autói az erdősmecs- kei állomásra szállítják az igen értékes anyagot, innen vasúti vagonokban folytatja útját a földpátos homok Bu­dapestre, illetve Hódmezővá­sárhelyre. A Zsolnay Porcelán- gyár saját kocsijával viszi az importpótló anyagot, amit épp az imént töltött meg a markoló. Természetesen gond azért most is akad, annak ellenére, hogy május eleje óta két mű­szakban dolgoznak — ennek eredményeként a mennyiségi teljesítmény kétszeresére emel­kedett — hiszen a nagyfokú igénybevétel miatt a kvarc­szemcsék erősen koptatják a szivattyú járkerekeket, a hid- rociklonokat, a vezetékeket Egyelőre megoldatlan a mo­sóvíz tisztítása: az szabadon elfolyik és a magas agyag­tartalmú zagy szennyezőfor­rás. A végleges megoldás az ülepítőrendszer kialakítása lesz: a MÉLYÉPTERV már a terveken dolgozik. A meden­cék megépítése — várhatóan jövőre kezdik a kivitelezést — után megszűnik a szennye­zés, és a tisztított vizet ismét felhasználhatják. Egyébként szó van arról, hogy 1979-ben felállítanak egy hengermal­mot, és ennek köszönhetően a FIM gyáraiban már nem lesz szükség a földpátos ho­mok őrlésére. Ezzel természe­tesen a pécsváradi bánya fejlesztése nem zárul le, hi­szen a jövőre befejezendő félüzemi kísérletek eredmé­nyeit figyelembe véve pályá­zik majd a DÉLKŐ a beru­házás folytatására. S. Gy. Tanácskozik a KGST végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt Moszkvába érkezett Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, aki részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 85. ülésén. Az ülésen a KGST tagálla­mait a kormányok miniszter­elnök-helyettesei képviselik. Az ülés napirendjén a szocia­lista országok gazdasági együttműködési szervezetének időszerű kérdései szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom