Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-03 / 120. szám

1978. május 3., szerda Dunántúlt napló 3 Indokolatlan szülői aggodalmak Mit jelent a korrekciós osztály? Nem gyógypedagógia A gyermek érdeke „A kisfiámat nem javasolták az általános iskolába, azt mond­ták, hogy korrekciós első osz­tályba Írassam be. De én eb­ben nem nyugszom meg! A csa­ládban még soha sem volt ér­telmi fogyatékos!... Miért ép­pen nekünk kellett jönni erre az iskolaérettségi vizsgálatra? Hát majd én megmutatom, hogy mégis általános iskolába fog járni I . . ." Legfeljebb két évig Sok szülő érez és gondol ha­sonlóan az iskolaérettségi vizs­gálatok idején, ha korrekciós első osztályba javasolják gyer­mekét. Azonosítják őket a gyógypedagógiai kisegítő osztá­lyokkal, noha korrekciós osztá­lyokba értelmi fogyatékos gyer­mek nem is kerülhet. Ide a las­sabban fejlődő, bizonyos terüle­teken lemaradt gyermekeket irá­nyítják. Legfeljebb két évig jár­hatnak a kislétszámú osztályok­ba, a III. osztályt már rendes nagylétszámú osztályban kez­dik. Pécsett általában kerületen­ként indítanak egy-egy osztályt a szükségesnek megfelelően olyan iskolákban, ahol ehhez a tárgyi és személyi feltételeiről rs gondoskodni tudnak. A szülők, ha már megismer­kedtek a korrekciós osztályok­ban folyó munkával belátják, hogy a gyermek érdekét szolgál­ta az a javaslat, aminek alap­ján ide irányították őket. Az iskolaérettség Ahhoz, hogy egy gyermek kis­korától megfelelően fejlődjön, s 6 éves korára „iskolaéretté” vál­jon, vele született adottságok és megfelelő külső fejlesztő hatá­sok szükségesek. Az utóbbi azt jelenti, hogy a legkisebb kor­tól a születése pillanatától kezd­ve törődni, foglalkozni kell a gyermekkel. És nemcsak testi szempontból, hanem a szellemi, érzelmi, akarati fejlődés terén is. így a gyermek fejlődése har­monikus lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül ugyanabban a korban éri el a statisztika által kívánt szintet. Előfordulhat, hogy például a be­széd, gondolkodás, a mozgás területén korának megfelelő tel­jesítményt nyújt, vagy esetleg azt felül is múlja, de figyelem­összpontosítás, vagy kézügyes­ség területén elmarad. Ehhez szükségesek a korrek­ciós osztályok, ahol tehát nem az értelmi fogyatékos, hanem a lelassult, illetve egyenetlenül fejlődött gyermekek ülnek: azok, akik valamilyen szempontból nem iskolaérettek még. Sok olyan gyerek jár korrek­ciós osztályba, aki nehezen il­Rakoncátlankodott egy vé­dett, másfélszáz éves ritka szép páfrányfenyő Pécsett, a Sallai utca 25. szám alatti ház udva­rán, immár 4—5 éven át ugyanis erős gyökerei behálózták, való­sággal beszőtték a talajt és el­mozdították, nemegyszer el­törték az ólom, vas víz- és szennyvízvezetékeket. Mindig akkor volt csőtörés, vagy -repe­dés, amikor nagy szél fújt és hajlongott a fa. Minderre csak most jöttek rá, hogy végleg ki­bontották a 15 méter magas fa leszkedik be a közös munkába, az iskolai tanulásba. Játékos, nyugtalan, nehezen bírja az is­kola fegyelmét, nem tartja be a szabályokat, nem végzi el a fel­adatokat, piszkálja társait. Ezek a szociálisan éretlen gyerekek igen sok türelmet igényelnek. De korrekciós osztályban jól fej­lődnek ők is, idővel egyre job­ban elvárható tőlük az egyes feladatok elvégzése, bár még csak fokozott ellenőrzés, bíztatás mellett. Ilyen esetekben sokat segített volna, ha a szülők óvodáskorú gyereküket rendszeresen bevon­ják a kisebb házimunkába. Ha egyszerűbb feladatokat adnak nekik, pl. takarításnál, terítés­nél, bevásárlásnál, vagy rábíz­zák, hogy ő tartsa rendben sa­ját játékait, mesekönyveit, ru­háit, saját maga tisztítsa ki ci­pőjét. Mindezzel nagyban elő­segítették volna az úgynevezett feladattudat kialakulását. Ha ezek a gyerekek gyakrab­ban vehettek volna részt kor­társaik játékában, ha nem fél­tik őket annyira, kellően fejlő­dött volna szociális érettségük, beilleszkedési képességük. Ezek a lemaradások viszont korrigál- hatóak, ha időben fognak hoz­zá az iskolában és otthon is. Ha azt vesszük észre, hogy 6 éves gyermekünk beszéde hibás, különböző mássalhangzókat azo­nosként ejtenek, vagy selypíte­nek, írásuk sem lesz helyes. Elő­ször tehát beszédüket kell javí­tanunk, amit logopédus végez, s csak ezután kerülhet sor az írás-olvasás helyes elsajátításá­ra. Fejlesztő foglalkozás Nem indokolt tehát az izga­lom, az elkeseredés, ha korrek­ciós osztályba javasolják gyer­meküket. Szembetűnő előnye ezeknek az osztályoknak, hogy csak 15—18 gyermek vehető fel, s így több egyéni és intenzí­vebb foglalkozásra van lehető­ség, mint a 30-35 fős osztályok­ban. Itt ún. „fejlesztő foglalko­zást” tartanak: sokat beszéltetik, meséltetik a gyerekeket élmé­nyeikről, s az őket körülvevő dol­gokról, vagy ha szükséges, fi­gyelmüket, emlékezetüket fej­lesztik. A szülők segítése A korrekciós osztályokban fo­lyó oktató-nevelő munkának ún. mentálhigiénés, idegrendszert védő hatása is van. Az itt tanu­ló gyerekek ugyanis idegrend­szeri túlterhelés nélkül utolérhe­tik iskolaérett társaikat. Ellenke­ző esetben, ha nem korrekciós osztályban kezdik tanulmányai­egész gyökérzetét, kiásták az „eltérített" csöveket. Most az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal segítségé­vel kijavították, megerősítették a csatornákat, ezzel hat család szolgáltatási gondjai megszűn­tek. A közmű-rekonstrukcióra úgy került sor, hogy közben na­gyon vigyáztak a páfrányfenyő­re, mely nagyon ritka Pécsett, csupán néhány található még a Zsolnay-gyár udvarán és a POTE parkjában. kát, tanulási kudarcok sora vár­hat rájuk, mely iskolai neurózi­sok oka lehet s a felnőtt korra is kihat. Sokat segíthetnek a szü­lők azzal, ha minél többet fog­lalkoznak velük, kérdéseikre vá­laszolnak, cselekedtető, gondol­kodtató játékokat vesznek ne­kik. Nagyon fontos, hogy ne büntessük őket lassúbb haladá­sukért, és ne kívánjuk, hogy órákig üljenek a tankönyv mel­lett, viszont a legkisebb ered­ményért is dicsérjük meg őket, hisz ez sokkal jobban ösztönöz jobb teljesítményre, mint a bün­tetés. Kerényi Klára Állami Balett Intézet Felvételi felhívás Az Állami Balett Intézetben megkezdődtek az 1978/79-es tanév előkészületei. Az intéz­mény felvételt hirdet olyan 10 —12 éves lány és 10—13 éves fiúgyermekek részére, akik a tánchoz kedvet éreznek és el­végezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézet keretében általános és közép­iskola működik, amelynek el­végzése után a tanulók érett­ségi vizsgát tesznek. Az Állami Balett Intézet szakmailag sok­oldalúan képzett, hivatásos táncművészeket nevel. A felvételi vizsgára jelentke­zés ideje: május 2—15. kö­zött. A vidékiek levélben (mely­hez mellékeljenek egy szülői hozzájárulást és egy bélyeggel ellátott válaszborítékot), a bu­dapestiek személyesen jelent­kezzenek az Állami Balett Inté­zetnél (1061 Budapest, Nép- köztársaság u. 25.). A felvételi vizsgára jelentke­zők budapesti elhelyezéséről a szülőknek kell gondoskodni. Az újonnan felvett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban tud biztosítani. A je­lentkezőket a felvételi vizsga időpontjáról értesítik. A felvételi vizsgára jelentke­zés ideje: május 2—15. kö­zött, személyesen az Állami Balett Intézetnél (1061 Buda­pest, Népköztársaság u. 25.). A jelentkezők a felvételi vizsga időpontjáról értesítést kapnak. Az orosz mellett német, francia, angöl és spanyol A nyelvtudás — ahogy azt már sokszor és sok helyütt megállapították — ma már a mindennapok tartozéka lett. Egyes foglalkozásoknál, szakmák betöltésénél elen­gedhetetlen feltétel. Talán leginkább így van ez az or­vosoknál, a műszaki embe­reknél, közgazdászoknál. Hi­szen az orvosok a legújább külföldi kutatásokról, ered­ményekről leghamarabb az angol, német nyelvű szakfo­lyóiratokból értesülhetnek. Sőt, külföldi meghívás ese­tén is többnyire csak az il­lető ország nyelvén tarthat előadást. Csőtöréseket okozott a védett páfrányfenyő Magyar konstruk­tivista művészet Nagy sikerű pécsi bemutatkozás Hollandiában Fontos szerep jutott a Pécsi Janus Pannonius Múzeumnak a magyar kultúra külföldi terjesz­tésében, nemzetközi kulturális kapcsolataink elmélyítésében. Ez év április elsején a hollan­diai Hertogenboschban nyílt meg kiállítás a Pécsi Janus Pannonius Múzeum gondozásá­ban, Magyar konstruktivista művészet, 1920-1977. címmel. A kiállítás szervezője és ren­dezője, Romváry Ferenc művé­szettörténész, múzeumi osztály- vezető elmondotta, hogy a hol­land-magyar kulturális egyez­mény keretében 1977 elején Hét holland művész címmel ki­állítást rendezett a Műcsarnok. A bemutatkozó művészek nem­csak hazájuk képzőművészeté­ben, hanem a nemzetközi élvo­nalban is igen jelentős helyet foglaltak el. Kiállításuk igen friss információt adott a ma­gyar közönségnek a legmoder­nebb holland törekvésekről. A Külföldi Kapcsolatok Intézete viszonzásul a pécsi múzeum ál­tal rendezett kiállítást javasolta hollandiai bemutatásra. A vá­lasztás a Hollandiában kedvelt képzőművészeti irányzatra, a konstruktivizmusra esett. Ez az irányzata Janus Pannonius Mú­zeum gyűjtőkörének kiemelt ré­sze, így a pécsi múzeum lehe­tett e vállalkozás egyik partne­re.- Hogyan válogatták ki a bemutatásra kerülő anyagot? — Hollandiában különleges helyzetet foglalnak el a mú­zeumok - mondotta Romváry Ferenc. — Teljesen autonóm in­tézmények, nem függenek a mi­nisztériumoktól. fgy az érdekelt igazgatók ellátogattak Pécsre, és megtekintették a múlt szep­temberben a Színház téren ren­dezett konstruktivista kiállítá­sunkat. A kortárs művek beszer­zése nem okozott gondot, mivel a művészekkel személyesen kon­zultáltam, annál inkább a ko­rai, a tulajdonképpeni konst­ruktivista alkotásoké. Ennek a kollekciónak az összeállításá­nál segítségünkre volt egy sze­rencsés pécsi adottság: Carl László, azaz László Károly, bá­zeli műgyűjtővel igen jó a kap­csolatunk. Az idős műpártoló egyébként sok művet ajándé­kozott a pécsi múzeumnak a birtokában lévő 20. századi nemzetközi képzőművészeti anyagból. így kézenfekvő volt, hogy a történeti anyagot, Kas­sák Lajos, Moholy Nagy, Bort- nyik, Beöthy, Csáky, Péri és Steiner képeit ő adta kölcsön. A Hollandiába tartó kamion keresztülment Bázelen, ahol felvették ezeket a képeket. A mai konstruktivizmushoz veze­tő összekötő hidat Gábor Jenő, Martyn Ferenc, Korniss, Beöthy és Beöthy-Steiner munkássága jelentette. Ami a kortárs művé­szeteket illeti, Bak Imre, Fajó János, Halász Károly, Hencze Tamás, Lantos Ferenc, Maurer Dóra, Mengyán András, Nad­ler István és Tót Endre festmé­nyei, illetve Csiky Tibor, Gulyás Gyula és Türk Péter szobrai szerepeltek Hollandiában.- Milyen környezetben ren­dezték meg a kiállítást?- Amszterdamtól száz kilo­méterre délre fekszik Hertogen- bosch. Egy középkori téglavár­ban helyezkedik el az ottani múzeum. A fehérre meszelt téglafalon rendkívül artisztiku- san hatottak a képek. Nagyon szép katalógus készült, mely­ben 3-3 kép szerepel minden művésztől.- Kik vettek részt a megnyi­tón?- Magyar részről Bebrits An­na hollandiai magyar nagykö­vet nyitotta meg a kiállítást, a házigazdák nevében a városi tanács képviselője, a múzeum igazgatója, illetve Cort van Lin­den, a holland Kulturális Mi­nisztérium Nemzetközi Kapcso­latok Főosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. — Milyen volt a magyar mű­alkotások fogadtatása? — Számos múzeumi és kép­zőművészeti szakember vett részt az ünnepségen. Szinte za- varbaejtő volt a sok dicséret, amivel a kiállítást és ezen túl a magyar kultúrát elhalmozták. A vélemények végkicsengése az volt, hogy ahol ilyen művé­szet terem, az a nép, az az or­szág nagy kultúrával rendelke­zik. Nagy öröm volt hallani ezeket a szavakat, annál is in­kább, mivel eddig nem voltak élénkek a kulturális kapcsola­taink Hollandiával, és ez a ki­állítás igazán nagy lökést adott a további kibontakozásnak. Romváry Ferenc elmondotta még, hogy júliusban Utrecht- ben, októberben Emmen váro­sában mutatkozik be a konst­ruktivista kiállítás. Minden bi­zonnyal meghívást nyer ezután a dániai Aalborg múzeumába, jövőre pedig Oslóban a Sonja Henni-alapítvány kívánja be­mutatni. Svédországból is ér­deklődtek a kiállítás iránt, így valószínű, hogy e továbbra is sikeresnek ígérkező észak-euró­pai bemutatkozás a Skandináv államokban fog véget érni. Gállos Orsolya Két idegen nyelv kötelező o pécsi egyetemeken Ezért tették kötelezővé az orvosi egyetemeken a máso­dik kötelező idegen nyelvet. A 150 negyedéves hallgató közül a németet tizennyol­cán, a franciát tizennégyen választották, a többiek an­golra jelentkeztek. A választott nyelvet har­madik és negyedik évfolya­mon tanulják, heti két órá­ban. így inkább csak a szakszövegre marad idő, de természetesen aki szorgal­mas, állami nyelvvizsgára is mehet ezután. A Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karán is új faj­ta rendszerben tanulnak nyelveket a hallgatók. Az el­ső két évben csak az orosz a kötelező nyelv, de fakulta­tív után másikat is választ­hat melléje. A második év végén záróvizsgát tesznek oroszból. Utána vagy ezt a nyelvet folytatják társalgási szinten, vagy választanak az angol, német, francia, olasz, és spanyol között. Az utolsó év végén pedig ezekből vizsgáznak. Majdnem hason­ló módon vezették be a má­sodik kötelező nyelvet a jogi karon is. Az első csoportok mindkét karon az elkövetke­ző hetekben vizsgáznak majd. A többi pécsi főiskolán a hagyományos szerkezetben sajátítják el a nyelveket. Csők az orosz nyelv a köte­lező, s ebből vizsgáznak is. Fakultatívan azonban a Pé­csi Tanárképző Főiskolán 150-en tanulnak különféle nyelveket; a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán is három­három csoport indult az idén angolból, illetve németből. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az intézményen belül nincs lehetőség az oro­szon kívül más nyelv tanu­lására, de minden évfolyam­ról ebeljár néhány hallgató a TIT nyelvóráira. B. A. CS. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom