Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-10 / 98. szám
Ä „leglehetetlenebb” beosztásban országos felelősséggel A környezetvédelem szociálpolitika Öt éven belül minden érdemes érték védett lesz Dél-Dunántúlon A világ leglehetetlenebb állásának nevezte az ENSZ főtitkári posztját az amerikai sajtó egyik „találékony" publicistája. Rakonczai Zoltán, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal elnöke nem tiltakozott, amikor megjegyeztem, hogy az ő beosztása alighanem az ország leglehetetlenebb állása. Azért felel, amiért vagy ami ellen e hon tíz és fél millió polgára tehet. Fák és virágok, a levegő kéndioxidtartalma, mókusok a Tettyén, eldobott konzervdobozok a hegyoldalban, halpusztulás a Balatonban, cukorgyárakba hordott földtonnák, olajszeny- nyeződés a Dunán, ősborókás Barcson, cseppkődarabok a turisták szatyrában, nemzeti park a Bükkben, ez mind-mind munkájának szerves része.- Lehet jól végezni ezt a munkát? — Azt hisz'em, hogy nem lehet jól csinálni.X Nálunk nincsen késztermék és állóeszköz érték, termelékenység és exportnövelés. Vannak ugyan különböző mérőszómok, de ezeket nem lehet összesíteni. Nem lehet egy paraméterbe foglalni az ózdi ievegő szennyezettségét, a 417 védett állatot és a víztisztító műveket. — úgy tűnik, mintha mostanában kevesebbet beszélnénk a természet- és a környezetvédelemről, de többet tennénk érte . . . — Magyarországon a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején mindenfelé megkongatták a vészharangokat. Mindenfelé bizottságok alakultak és értekezleteket tartottak, csak éppen megfelelő intézkedések nem történtek. Romantikából pedig nem lesz tisztább a levegő, oxigéndúsabb a víz, vagy éppen védett egy terület. Mostanában tényleg kevesebbet beszélünk a témáról, és ennek nagyon örülök, de igen komoly intézkedések, jogszabályok és anyagi eszközök segítik a munkát. — Miben vagyunk gazdagabbak: pénzben, vagy jó szándékban? — Azt hiszem, hogy jó szándékban nincs hiány, nekem még egyetlen magas beosztású párt-, állami vagy gazdasági vezető sem mondta azt, hogy nincs szükség a mi munkánkra. Mindemellett pontosan az a réteg nem támogatja kellően a természet- és környezetvédelem ügyét, amelyik a leqtöbbet tehetne érte. Elképzeléseink, terveink jó részét a középvezetők ellenállása hiúsítja meg. Ez érthető, hiszen pontosan az ő területükön a leginkább zsebbe nyúló kérdés ez. — Lehet-e azt mondani, hogy a környezet- és a természetvédelem az szociálpolitikai kategória is? — Gazdasági szakembereink vitáinak kereszttüzében áll ez a kérdés. Ha a magyar állampolgár autóbuszra száll, moziba megy, kórházba fekszik, vagy éppen kinyitja otthon a vízcsapot, akkor ezeknek a költségeknek a jórészét az állam fedezi. Ezek, hogy úgy mondjam, a szociálpolitikának olyan részei, amelyet ki-ki kézzel foghatóan megkaphat. Nekem az a véleményem, hogy a mi feladatunk is nevezhető szociálpolitikai tevékenységnek. Mert, ha komoly összegeket fordítunk védett területek, nemzeti parkjaink megteremtésére, akkor ezek nem önmagukért való dolgok. Ezek éppúgy segítik pihenésünket, felüdülésünket, szórakozásunkat, mint a mozijegy mellé járó dotációk. Szerintem az életszínvonal része az a forintokbcn nem mérhető kellemes érzés is, hogy nem kopár betontenger a lakótelep és madárcsivitelést hallunk az erdőben. — Ráadásul a természetvédelem még a műemlékvédelemhez sem hasonlítható, mert itt a folyamatok nem rekonstruálhatók. — Valóban, egy lerombolt várat, egy düledező parasztházat megfelelő szakértelemmel és elegendő pénzzel helyre lehet álítani. Ha viszont kipusztul az utolsó gólya, vagy eltűnik az utolsó havasi gyopár, akkor ez azt jelenti, hogy soha többé nem lesz a földön ilyen állat és növény. És ez olyan veszteség, mintha egy szín tűnne el o nagy palettáról. A növény- és állatvilág elszegényedésének megállítása ezért különösen fontos része a munkánknak. — Mi várható a következő években, merre tart a környezet- és a természetvédelem ügye? — A következő 5-10 évben nem várható javulás. A hosszútávú terv legfontosabb célkitűzése az, hogy ne romoljon a helyzet. Ez is igen komoly anyagi ráfordítást igényel, a nemzeti jövedelem két százalékát kell szorosan vett természet- és környezetvédelmi célokra fordítani. — A közelmúltban alakult új testület, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Tanács hogyan segíti ezt a munkát? — A tanács ajánlásokat fogad el és egyeztet. Anyagi lehetőségei igencsak behatároltak, különböző pályázatok útján néhány milliós támogatást tud adni különböző szerveknek. Magyarországon egyébként az az álláspont alakult ki, hogy a természet- és környezetvédelem külön-külön minden egyes tárca, minisztérium, főhatóság ügye kell hogy legyen. Ezt a terhet egyetlen országos hatáskörű szerv válláról sem veszi le az Országos Természet- és Környezetvédelmi Tanács, illetve a Hivatal. A tanácsnak egyébként minden érintett szerv képviselője tagja. — Végül szóljunk néhány szól a dél-dunántúli régióról. — Ez a terület a természet- védelmet tekintve jobban áll, mint az ország más részei. Az országosan 1990-ig tartó természetvédelmi program itt 82- re befejeződik. Ez azt jelenti, hogy öt éven belül minden védelemre érdemes érték védett lesz a Dél-Dunántúlon. Jó helyzetben, természetes állapotban, háborítatlanul sikerült birtokba venni Gemencet, a Keleti-Me- cseket, a barcsi ősborókóst, a Zselicséget, a szentgyörgyvöl- gyi erdőt, a Kis-Balatont, az ol- táci bükköst, a gyulaji erdőt, a szalaiskai löszdombokat, hogy csak néhányat említsek. Erdős Ákos Átok és ősz hajtincsek Lesz Újudvaron pb-gáztöltő üzem Kacskaringós út a megvalósuláshoz Kompresszor a Szénbányáktól Már nemcsak madártávlatból fest jól a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat újudvari pb-gáztöltő üzeme. A 192 millió forintos beruházás a befejezéséhez közeledik, s ha a dán vezető szerelő az eredetileg kitűzött időpontra érkezik, április vége helyett már a hónap közepén kezdhették volna a próbaüzemet.- összeültek ebben néhányon, átok nyomja ezt a beruházást — nevet kényszeredetten Horváth Miklós osztály- vezető. — Néhány embér beszerezte a maga ősz hajtincsét, mire idáig jutottunk. Elvénhedt építési tilalmak Pécsett A 45 esztendős pálmát a Losonc utca viszi A Makár- oldalon kedvezőtlenek a földtani viszonyok A nyugati Makár-oldal Interpelláció a legutóbbi pécsi városi tanácsülésen: „Mi a tanács terve a Tiborc utcától északra levő területtel? A 30 éve tartó építési tilalom miatt a tulajdonosok bizonytalanságban vannak, a terület nagy része parlagon hever.,." Dr. Szabó Dezső, a 86-os választó- kerület tanácstagja a harmadik volt ezen a tanácsülésen, aki a bűvös fogalmat, hogy „építési -tilalom” kimondta. Előtte Nemeskéri Sándor, a 105-ös választókerület tanácstagja a magyarürögi völggyel kapcsolatban tette fel a kérdést: meddig tarthatók fenn az építési tilalmak. Erre mintegy válaszként Har- tai Gyula, a 30-as választókerület tanácstagja „személyes élményét" mondta el: a LoA MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Cimünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. sonc utca és a Marx út közötti területen 1933 óta érvényes építési tilalom van. Közben eltelt 45 év, lezajlott egy világháború, megváltozott az ország társadalmi berendezkedése, Pécset egészen más dolgok foglalkoztatják, mint akkoriban, csak a Losonc utcában él rendíthetetlenül tovább az építési tilalom. Régi gondolat aktásítva — Ahogy tudom, akkoriban született meg a gondolat, hogy a mostani Ady Endre utcával párhuzamosan utat építsenek Pécsbánya felé — meséli Hartai Gyula. — A tervezett útból a Felsőhavi és a Zerge utca közötti Losonc utca készült el, a mai Marx útba való pór száz méteres bekötésre már nem került sor. Az építési tilalom azonban maradt, sőt tavaly még meg is erősítették a tanácsnál. Én pedig egy telekszomszédommal együtt nem építkezhetek ... Pécsett sok építési tilalommal terhelt terület van, a Losonc utcai feltehetően a „korelnök”. Az építési hatóság a megmondhatója: indokolt-e a tilalom fenntartása. Megépül-e valaha a Losonc utca túloldali folytatása? Mert az innensőre is szükség lenne, bár az a pár év múlva építendő ún. keleti érintő úttal együtt feltehetően elkészül. Majd az újabb vizsgálatok És a Makár-oldal, amiről az interpellációban is szó volt? A tanácstagnak adott válaszból megtudta a tanácsülés (amit egyébként már régebben is tudhatott), hogy a korábban készült rendezési terv a Makár- oldal többszintes beépítését irányozta elő, csakhogy közben kiderült: olyanok a földtani viszonyok, hogy emiatt átmenetileg le kellett mondani a beépítésről. A második 15 éves lakásépítési program előkészítésével kapcsolatos vizsgálódások adnak végleges választ a még mindig nyitott kérdésre: beépíthető-e a terület. A tulajdonosokat mindenesetre megnyugtatták: a Tiborc utca és az Alsó- Makár út közötti területen a telkek megoszthatók és az érvényes helyi építési előírások szerint ideiglenes jelleggel ún. szerszámkamrák — 12 négyzet- méternél nem nagyobb alapterülettel! — építhetők. Érdemes művelni a földet? Vajon, ha ezt már korábban közölték volna a tulajdonosokkal, olyan elhanyagolt lenne-e a Makár-oldal, mint most? A szőlők kipusztultak, a hajdan virágzó kerteket felverte a gaz, az egész hegyoldal — éles ellentétben az Alsó-Makár úttól északra húzódó,, pompásan megművelt területtel — a pusztulás képét mutatja. Az érintettek számára az építési tilalom — és a korlátozás is — egyenlő a bizonytalansággal. Építhetek-e, és mit, érdemes-e művelnem a földemet és meddig?... Kérdések, amik válaszra várnak. H. I. Ami e hajszálak mögött van, nehéz csokorba gyűjteni. A beruházás terve 1970-ben vetődött fel, még a siófoki KW idejében. Ők 64 milliós beruházási programot készítettek, s rá egy évre megkezdődött a munka. Aztán a beruházási stop, többszöri programmódosítás nehezítette a kivitelezést, s csak az új gazda, a KÖZGÁZ tudta folytatni a megkezdett pb-gáztöltő telepet. Lényegében tavaly májusban fogtak nagyobb ütemben az építéshez, szereléshez, amikor a célcsoportos beruházások közé sorolták. Mivel generálkivitelező nem akadt, a KÖZGÁZ vállalkozott a nyolc társvállalkozó munkájának koordinálására. — A nehezéből is azt említem, amikkel éveket nyertünk — mondja az osztályvezető. A szellőzőművek csak különböző minisztériumi szintű tárgyalások után szállította a négy nagy teljesítményű ventillátort — motor nélkül. Ezeket az utolsó percben az NSZK-tól kellett vásárolnunk valutáért, de december közepére itt voltak. Két kompresszorunkat csak 1981-re igazolta vissza a Ganz-MÁVAG. Az egész országot végigjártuk,, végül a Mecseki Szénbányák segítettek rajtunk, szinte az utolsó pillanatban. Végül mégis csak elkészült minden. Jelenleg az utolsó műszereket szerelik, s a gépeket, berendezéseket próbálgatják. Az első konténerek is megérkeztek, ezekből 700 darabot rendelt a vállalat, hogy a gázpalackok szállítását gyorsítsák. Illetve Somogy, Veszprém és Zala megyében lévő cseretelepeiken a tárolást könnyítsék. A teljesen gépesített palacktöltőben az egyik fiatal vezető, György Pál fogad. Itt mindent a gépek csinálnak, az ember csak ellenőriz. A palackokat szállítópálya mozgatja, pneumatikus lökőfej segít a rakodásban, a biztonságról pedig többszöri ellenőrzés gondoskodik. Az ország egyik legkorszerűbb telepe lesz. A beruházás összegében szerepel az a három darab közúti tartálykocsi is, ami majd a kistartályok helyszínen való töltését végzi a megyékben. Áprilisban nyolc szolgálati lakást is építeni kezdenek az újudvari szakembereknek, ezeket jövő év első felében adják át. A töltőüzemtől független lesz a 40 millió forintos költséggel épülő palackjavító és nyomáspróbázó üzem, amelyből kettő lesz az országban. Ezt még az idén, a második negyedévben a ZÁÉV kezdi építeni, átadása jövő év végén várható. A régi gáztöltőüzemből raktárakat, targoncaszínt és konténerjavító műhelyt alakít ki a vállalat. Győri András Vasárnap is dolgoztak az Adria-köolajvezetéh építésáo Vasárnap sem szünetelt a munka az Adria-kőolajveze- ték magyarországi szakaszán. A jugoszláv határtól — Ber- zencétől — Káráig húzódó nyolcvanöt kilométeres vonalon a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat, a Kárától Százhalombattáig terjedő százöt kilométeres szakaszon a csehszlovákiai Plynostav Vállalat dolgozó tevékenykedtek. A magyar Latinca Sándor ifjúsági hegesztő brigád a vasárnapi munka eredményeként nyolc nappal a kitűzött határidő előtt befejezte az acélcsövek, hegesztését. A csehszlovák építők is nagy lendülettel folytatják a munka kát.
