Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-10 / 98. szám

Ä „leglehetetlenebb” beosztásban országos felelősséggel A környezetvédelem szociálpolitika Öt éven belül minden érdemes érték védett lesz Dél-Dunántúlon A világ leglehetetlenebb ál­lásának nevezte az ENSZ fő­titkári posztját az amerikai saj­tó egyik „találékony" publicis­tája. Rakonczai Zoltán, az Or­szágos Természet- és Környe­zetvédelmi Hivatal elnöke nem tiltakozott, amikor megjegyez­tem, hogy az ő beosztása alig­hanem az ország leglehetetle­nebb állása. Azért felel, amiért vagy ami ellen e hon tíz és fél millió polgára tehet. Fák és vi­rágok, a levegő kéndioxidtar­talma, mókusok a Tettyén, el­dobott konzervdobozok a hegyoldalban, halpusztulás a Balatonban, cukorgyárakba hordott földtonnák, olajszeny- nyeződés a Dunán, ősborókás Barcson, cseppkődarabok a tu­risták szatyrában, nemzeti park a Bükkben, ez mind-mind mun­kájának szerves része.- Lehet jól végezni ezt a mun­kát? — Azt hisz'em, hogy nem lehet jól csinálni.X Nálunk nincsen késztermék és állóeszköz érték, termelékenység és exportnöve­lés. Vannak ugyan különböző mérőszómok, de ezeket nem le­het összesíteni. Nem lehet egy paraméterbe foglalni az ózdi ievegő szennyezettségét, a 417 védett állatot és a víztisztító műveket. — úgy tűnik, mintha mostanában kevesebbet beszélnénk a természet- és a környezetvédelemről, de többet tennénk érte . . . — Magyarországon a hatva­nas évek végén, a hetvenes évek elején mindenfelé meg­kongatták a vészharangokat. Mindenfelé bizottságok alakul­tak és értekezleteket tartottak, csak éppen megfelelő intézke­dések nem történtek. Romanti­kából pedig nem lesz tisztább a levegő, oxigéndúsabb a víz, vagy éppen védett egy terület. Mostanában tényleg keveseb­bet beszélünk a témáról, és en­nek nagyon örülök, de igen ko­moly intézkedések, jogszabá­lyok és anyagi eszközök segítik a munkát. — Miben vagyunk gazdagabbak: pénzben, vagy jó szándékban? — Azt hiszem, hogy jó szán­dékban nincs hiány, nekem még egyetlen magas beosztású párt-, állami vagy gazdasági vezető sem mondta azt, hogy nincs szükség a mi munkánkra. Mindemellett pontosan az a réteg nem támogatja kellően a természet- és környezetvédelem ügyét, amelyik a leqtöbbet te­hetne érte. Elképzeléseink, ter­veink jó részét a középvezetők ellenállása hiúsítja meg. Ez érthető, hiszen pontosan az ő területükön a leginkább zsebbe nyúló kérdés ez. — Lehet-e azt mondani, hogy a környezet- és a természetvédelem az szociálpolitikai kategória is? — Gazdasági szakembereink vitáinak kereszttüzében áll ez a kérdés. Ha a magyar állam­polgár autóbuszra száll, moziba megy, kórházba fekszik, vagy éppen kinyitja otthon a vízcsa­pot, akkor ezeknek a költségek­nek a jórészét az állam fedezi. Ezek, hogy úgy mondjam, a szociálpolitikának olyan részei, amelyet ki-ki kézzel foghatóan megkaphat. Nekem az a véle­ményem, hogy a mi feladatunk is nevezhető szociálpolitikai te­vékenységnek. Mert, ha komoly összegeket fordítunk védett te­rületek, nemzeti parkjaink meg­teremtésére, akkor ezek nem önmagukért való dolgok. Ezek éppúgy segítik pihenésünket, felüdülésünket, szórakozásun­kat, mint a mozijegy mellé járó dotációk. Szerintem az életszín­vonal része az a forintokbcn nem mérhető kellemes érzés is, hogy nem kopár betontenger a lakótelep és madárcsivitelést hallunk az erdőben. — Ráadásul a természetvédelem még a műemlékvédelemhez sem ha­sonlítható, mert itt a folyamatok nem rekonstruálhatók. — Valóban, egy lerombolt vá­rat, egy düledező parasztházat megfelelő szakértelemmel és elegendő pénzzel helyre lehet álítani. Ha viszont kipusztul az utolsó gólya, vagy eltűnik az utolsó havasi gyopár, akkor ez azt jelenti, hogy soha többé nem lesz a földön ilyen állat és növény. És ez olyan veszte­ség, mintha egy szín tűnne el o nagy palettáról. A növény- és állatvilág elszegényedésének megállítása ezért különösen fontos része a munkánknak. — Mi várható a következő években, merre tart a környezet- és a termé­szetvédelem ügye? — A következő 5-10 évben nem várható javulás. A hosszú­távú terv legfontosabb célkitű­zése az, hogy ne romoljon a helyzet. Ez is igen komoly anya­gi ráfordítást igényel, a nemzeti jövedelem két százalékát kell szorosan vett természet- és kör­nyezetvédelmi célokra fordí­tani. — A közelmúltban alakult új tes­tület, az Országos Természet- és Kör­nyezetvédelmi Tanács hogyan segíti ezt a munkát? — A tanács ajánlásokat fo­gad el és egyeztet. Anyagi le­hetőségei igencsak behatárol­tak, különböző pályázatok út­ján néhány milliós támogatást tud adni különböző szerveknek. Magyarországon egyébként az az álláspont alakult ki, hogy a természet- és környezetvédelem külön-külön minden egyes tár­ca, minisztérium, főhatóság ügye kell hogy legyen. Ezt a terhet egyetlen országos ha­táskörű szerv válláról sem veszi le az Országos Természet- és Környezetvédelmi Tanács, illet­ve a Hivatal. A tanácsnak egyébként minden érintett szerv képviselője tagja. — Végül szóljunk néhány szól a dél-dunántúli régióról. — Ez a terület a természet- védelmet tekintve jobban áll, mint az ország más részei. Az országosan 1990-ig tartó ter­mészetvédelmi program itt 82- re befejeződik. Ez azt jelenti, hogy öt éven belül minden vé­delemre érdemes érték védett lesz a Dél-Dunántúlon. Jó hely­zetben, természetes állapotban, háborítatlanul sikerült birtokba venni Gemencet, a Keleti-Me- cseket, a barcsi ősborókóst, a Zselicséget, a szentgyörgyvöl- gyi erdőt, a Kis-Balatont, az ol- táci bükköst, a gyulaji erdőt, a szalaiskai löszdombokat, hogy csak néhányat említsek. Erdős Ákos Átok és ősz hajtincsek Lesz Újudvaron pb-gáztöltő üzem Kacskaringós út a megvalósuláshoz Kompresszor a Szénbányáktól Már nemcsak madártávlatból fest jól a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat újudvari pb-gáztöltő üzeme. A 192 millió forintos beruházás a befejezéséhez kö­zeledik, s ha a dán vezető szerelő az eredetileg kitűzött időpontra érkezik, április vége helyett már a hónap közepén kezdhették volna a próbaüze­met.- összeültek ebben néhá­nyon, átok nyomja ezt a be­ruházást — nevet kényszere­detten Horváth Miklós osztály- vezető. — Néhány embér be­szerezte a maga ősz hajtin­csét, mire idáig jutottunk. Elvénhedt építési tilalmak Pécsett A 45 esztendős pálmát a Losonc utca viszi A Makár- oldalon kedve­zőtlenek a földtani viszonyok A nyugati Makár-oldal Interpelláció a legutóbbi pé­csi városi tanácsülésen: „Mi a tanács terve a Tiborc utcától északra levő területtel? A 30 éve tartó építési tilalom miatt a tulajdonosok bizonytalanság­ban vannak, a terület nagy ré­sze parlagon hever.,." Dr. Szabó Dezső, a 86-os választó- kerület tanácstagja a harmadik volt ezen a tanácsülésen, aki a bűvös fogalmat, hogy „épí­tési -tilalom” kimondta. Előtte Nemeskéri Sándor, a 105-ös választókerület tanácstagja a magyarürögi völggyel kapcso­latban tette fel a kérdést: med­dig tarthatók fenn az építési tilalmak. Erre mintegy válaszként Har- tai Gyula, a 30-as választóke­rület tanácstagja „személyes élményét" mondta el: a Lo­A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Cimünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. sonc utca és a Marx út közötti területen 1933 óta érvényes épí­tési tilalom van. Közben eltelt 45 év, lezajlott egy világháború, megváltozott az ország társa­dalmi berendezkedése, Pécset egészen más dolgok foglalkoz­tatják, mint akkoriban, csak a Losonc utcában él rendíthetet­lenül tovább az építési tilalom. Régi gondolat aktásítva — Ahogy tudom, akkoriban született meg a gondolat, hogy a mostani Ady Endre ut­cával párhuzamosan utat építse­nek Pécsbánya felé — meséli Hartai Gyula. — A tervezett út­ból a Felsőhavi és a Zerge utca közötti Losonc utca készült el, a mai Marx útba való pór száz méteres bekötésre már nem ke­rült sor. Az építési tilalom azon­ban maradt, sőt tavaly még meg is erősítették a tanácsnál. Én pedig egy telekszomszédom­mal együtt nem építkezhetek ... Pécsett sok építési tilalom­mal terhelt terület van, a Lo­sonc utcai feltehetően a „kor­elnök”. Az építési hatóság a megmondhatója: indokolt-e a tilalom fenntartása. Megépül-e valaha a Losonc utca túloldali folytatása? Mert az innensőre is szükség lenne, bár az a pár év múlva építendő ún. keleti érintő úttal együtt feltehetően elkészül. Majd az újabb vizsgálatok És a Makár-oldal, amiről az interpellációban is szó volt? A tanácstagnak adott válaszból megtudta a tanácsülés (amit egyébként már régebben is tud­hatott), hogy a korábban ké­szült rendezési terv a Makár- oldal többszintes beépítését irányozta elő, csakhogy közben kiderült: olyanok a földtani vi­szonyok, hogy emiatt átmeneti­leg le kellett mondani a beépí­tésről. A második 15 éves la­kásépítési program előkészíté­sével kapcsolatos vizsgálódások adnak végleges választ a még mindig nyitott kérdésre: beépít­hető-e a terület. A tulajdonoso­kat mindenesetre megnyugtat­ták: a Tiborc utca és az Alsó- Makár út közötti területen a telkek megoszthatók és az ér­vényes helyi építési előírások szerint ideiglenes jelleggel ún. szerszámkamrák — 12 négyzet- méternél nem nagyobb alapte­rülettel! — építhetők. Érdemes művelni a földet? Vajon, ha ezt már korábban közölték volna a tulajdonosok­kal, olyan elhanyagolt lenne-e a Makár-oldal, mint most? A szőlők kipusztultak, a hajdan virágzó kerteket felverte a gaz, az egész hegyoldal — éles el­lentétben az Alsó-Makár úttól északra húzódó,, pompásan megművelt területtel — a pusz­tulás képét mutatja. Az érintettek számára az épí­tési tilalom — és a korlátozás is — egyenlő a bizonytalansággal. Építhetek-e, és mit, érdemes-e művelnem a földemet és med­dig?... Kérdések, amik válasz­ra várnak. H. I. Ami e hajszálak mögött van, nehéz csokorba gyűjteni. A beruházás terve 1970-ben ve­tődött fel, még a siófoki KW idejében. Ők 64 milliós beru­házási programot készítettek, s rá egy évre megkezdődött a munka. Aztán a beruházási stop, többszöri programmódo­sítás nehezítette a kivitelezést, s csak az új gazda, a KÖZ­GÁZ tudta folytatni a megkez­dett pb-gáztöltő telepet. Lé­nyegében tavaly májusban fog­tak nagyobb ütemben az épí­téshez, szereléshez, amikor a célcsoportos beruházások közé sorolták. Mivel generálkivitele­ző nem akadt, a KÖZGÁZ vál­lalkozott a nyolc társvállalko­zó munkájának koordinálásá­ra. — A nehezéből is azt emlí­tem, amikkel éveket nyertünk — mondja az osztályvezető. A szellőzőművek csak különböző minisztériumi szintű tárgyalá­sok után szállította a négy nagy teljesítményű ventillátort — motor nélkül. Ezeket az utolsó percben az NSZK-tól kellett vásárolnunk valutáért, de december közepére itt vol­tak. Két kompresszorunkat csak 1981-re igazolta vissza a Ganz-MÁVAG. Az egész or­szágot végigjártuk,, végül a Mecseki Szénbányák segítettek rajtunk, szinte az utolsó pilla­natban. Végül mégis csak elkészült minden. Jelenleg az utolsó műszereket szerelik, s a gépe­ket, berendezéseket próbálgat­ják. Az első konténerek is megérkeztek, ezekből 700 da­rabot rendelt a vállalat, hogy a gázpalackok szállítását gyorsítsák. Illetve Somogy, Veszprém és Zala megyében lévő cseretelepeiken a tárolást könnyítsék. A teljesen gépesí­tett palacktöltőben az egyik fiatal vezető, György Pál fo­gad. Itt mindent a gépek csinál­nak, az ember csak ellenőriz. A palackokat szállítópálya mozgatja, pneumatikus lökőfej segít a rakodásban, a bizton­ságról pedig többszöri ellen­őrzés gondoskodik. Az ország egyik legkorszerűbb telepe lesz. A beruházás összegében szerepel az a három darab közúti tartálykocsi is, ami majd a kistartályok helyszínen való töltését végzi a megyék­ben. Áprilisban nyolc szolgá­lati lakást is építeni kezdenek az újudvari szakembereknek, ezeket jövő év első felében adják át. A töltőüzemtől füg­getlen lesz a 40 millió forin­tos költséggel épülő palackja­vító és nyomáspróbázó üzem, amelyből kettő lesz az ország­ban. Ezt még az idén, a má­sodik negyedévben a ZÁÉV kezdi építeni, átadása jövő év végén várható. A régi gáztöl­tőüzemből raktárakat, targon­caszínt és konténerjavító mű­helyt alakít ki a vállalat. Győri András Vasárnap is dolgoztak az Adria-köolajvezetéh építésáo Vasárnap sem szünetelt a munka az Adria-kőolajveze- ték magyarországi szakaszán. A jugoszláv határtól — Ber- zencétől — Káráig húzódó nyolcvanöt kilométeres vona­lon a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat, a Kárától Száz­halombattáig terjedő százöt kilométeres szakaszon a cseh­szlovákiai Plynostav Vállalat dolgozó tevékenykedtek. A ma­gyar Latinca Sándor ifjúsági hegesztő brigád a vasárnapi munka eredményeként nyolc nappal a kitűzött határidő előtt befejezte az acélcsövek, hegesztését. A csehszlovák építők is nagy lendülettel folytatják a mun­ka kát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom