Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-11 / 99. szám
Elismerés, magas fokon „KlSZ-zászlósok” országos találkozója a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolabar (Tudósítás a 2. oldalon) — Ott, az ajtó mellett, a hörcsöggalléros drappszínű dzseki. Szívesen magammal vinném: szerintem a legúj'abb divat szerint készült. S. Gy. Korszerűen eladni A tőkés piacra való bejutás alapfeltétele — aligha kétséges — az, hogy jó minőségű, korszerű termékeket gyártsunk. A késztermékeket azonban el is kell adni. Az áru értékesítésének útja, módja is igen lényeges eleme az exportnak és a devizabevételnek. Általában minden piacon más és más körülmények között lehet értékesíteni a különböző termékeket, az adott piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodni, megtalálni a kapcsolatot a felhasználókkal. Ennek egyik hagyományos és elterjedt módja egy helyi ügynök kiválasztása, aki ismeri a piacot s gondoskodik az áruk értékesítéséről. A piaci jelenlét korszerűbb formája a saját és vegyes tulajdonú vállalatok útján történő értékesítés. Ilyen esetekben rövidebb úton — közvetítők és ügynökök, esetleg nagykereskedők nélkül — jut el a magyar áru a felhasználóhoz, a fogyasztóhoz. Ennek haszna a devizaárban jelentkezik. Az új formák keresésének legfrissebb példája a közelmúltban az INTERÁG által alapított holding. A Globinvest néven Luxemburgban bejegyzett holding nyugat-európai kis- és középvállalatoknál igyekszik majd részvénytöbbséget, s ezen keresztül beleszólási jogot biztosító érdekeltséget szerezni. A részvénytöbbség alapján elérhető, hogy a külföldi iparvállalatok magyar termékek, alkatrészek, részegységek, esetleg berendezések állandó vásárlói-felhasználói legyenek, feltéve, ha a magyar termékek versenyképesek. A külföldi vállalatalapítás nem minden esetben indokolt. Ilyenkor a piaci jelenlét fontos eszköze a kereskedelmi ki- rendeltség keretében működő vállalati iroda. A fejlesztési elképzelések szerint külkereskedelmünk piaci szervezetében a jövőben nagyobb szerephez jutnak a termelő vállalatok szakemberei, függetlenül attól, hogy a vállalatnak van-e külkereskedelmi joga, vagy nincs. Nem lényegtelen tehát, hány kézen keresztül jut el az áru a felhasználóig. Nyilvánvaló, hogy az értékesítés közreműködője mindenben igyekszik megtalálni a maga hasznát, amellett, hogy költségeinek megtérítését is elvárja. Az élelmiszeripari cikkek eladásánál például érdekeink azt kívánják, hogy azok a magyar termelőtől közvetlenül a külföldi áruházba kerüljenek. így lehetne a legjobb árat kérni és kapni. Igen ám, de amíg nem tudunk ütemezve, napra pontosan szállítani, addig szükség van egy olyan külföldi nagykereskedőre, aki nagy tételben raktározza az árut és a kért mennyiségben és időben átadja az áruháznak. De ennek ismét csak ára és költsége van, azaz kevesebb lesz a bevételünk. Magyarországot tőkés viszonylaté külkereskedelmében 1973 óta évről évre jelentős ár- és cserearányveszteség sújtja. E veszteség bizonyos része — sajnos — elháríthatatlan. Árveszteség sújtja a magyar népgazdaságot amiatt is, hogy az „eladás művészetét" sem sajátítottuk el, a magyar külkereskedelem tőkés piaci szervezete, annak működési foka messze nem kielégítő. Éppen ezért a sok egyéb és talán fontosabb teendő mellett a szűkebb értelemben vett külkereskedelmi, piaci, értékesítési munka és a piaci szervezet korszerűsítése is sürgető feladat. Bizalmi küldöttek és a szakszervezeti tanács együttes ülése Jó szociálpolitikai tevékenység a Mecseki Szénbányáknál A finn kesztyűsök látogatása a 2-es üzemben Erb János felvétele Finn szakemberek a Kesztyűgyárban Százmillió forint biztonság- technikai berendezésekre, egészségvédelemre Kétszázötven bányász költözött tavaly új lakásokba Interjú a Finn Kesztyűgyárosok Szövetsége elnökével — Ha egy mondatban kellene válaszolnom, akkor azt mondanám, nagyon jó benyomásokkal távozunk. Önöknél nagyon jó minőségű kesztyűket készítenek magas színvonalon. A hagyományos módszereket - kézivarrás — a legmagasabb technikával párosították. E?t mi képtelenek vagyunk megoldani. A munkaerőhiány miatt kénytelenek voltunk lemondani a kézi varrásról, a díszítést qéppel vé- qezzük: íqy aztán a kesztyűkért fele annyit kapunk, mint korábban. Amíg beszél, tekintete meg- állaDodik a bemutatóteremben kiállított bőrkabát-kollekción. — önnek melyik tetszik a legjobban? A szociálpolitika minden területén előbbre léptek az elmúlt évben a Mecseki Szénbányáknál. Ezt állapították meg a vállalati bizalmi küldöttek és a vállalati szakszervezeti tanács tagjai a Puskin Művelődési Házban tegnap délután tartott együttes ülésükön. A tanácskozáson részt vett Gál Vendel, a SZOT munkatársa és a vállalat párt-, KISZ- és gazdasági vezetői. Tavaly több mint százmillió forintot költöttek a különböző biztonságtechnikai berendezések, a dolgozók egészségét védő, illetve a. nehéz fizikai munkát csökkentő berendezések vásárlására. Mázaszászvá- ron teljesen. Komlón hatvan százalékban új buszokkal szállítják a dolgozókat. Tizenhat vonalon — részben a korszerű buszokkal, részben menetrend változtatással 10—15 perccel csökkentették a menetidőt. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalattal való jó együttműködés eredményeként elérték, hogy előrendelés alapján, s 3—4-féle választékban étkeztethetik dolgozóikat. Az ételfőző és tároló helyiségek létrehozásával korszerűsítették a komlói munkásszállást. Több munkahelyen rendszeresítették a védőruhák hetenkénti váltását, s minden széntermelő üzem föld alatti dolgozója védőitalt kap. Fogászati szakrendelés A dolgozók egészségügyi ellátásának további javítása érdekében tavaly balneo-fiziko- therápiás intézetet létesítettek Petőfi-aknán. Jelentős anyagi ráfordítással növelték, javították az orvosi rendelők műszerezettségét. Többek között légzésérték vizsgáló készülékeket vásároltak. Megszervezték a zajos munkahelyeken dolgozók rendszeres szűrését. Régi óhajt teljesítettek az elmúlt év második felében elkezdett fogászati szakrendeléssel. A Mecseki Szénbányák az elmúlt évben 250 dolgozóját juttatta lakáshoz. Komlón hatvan tanácsi és hatvan OTP- munkáslakásba költözhettek a bányászok. A lakások többségét a föld alatt dolgozók, illetve fiatalok kapták. Ugyancsak ők részesültek előnyben a pécsi 46 tanácsi és 84 OTP- iakás elosztásánál. További 46 dolgozót támogattak anyagiFinnországban is, mint világszerte ismert a pécsi kesztyű: ám az az elismerés, amit tegnap kaptak a Pécsi Kesztyűgyár vezetői, önmagáért beszél. Először történt ugyanis, hogy a Finn Kesztyűgyárosok Szövetsége szakmai utat szervezett Magyarországra a TANNlMPEX meghívására és mi sem természetesebb annál, a pécsi gyárat választották a látogatás úticéljául. A délelőtt folyamán a világhírű gyár ll-es számú üzemének munkájával ismerkedtek, majd a déli órákban a központi gyárban tettek látogatást, ahol Gulyás József vezérigazgató és közvetlen munkatársai adtak tájékoztatót a vállalat tevékenységéről. A találkozót követően interjút készítettünk Anne Jyskével, a Finn Kesztyűgyárosok Szövetsége elnökével. — Anne asszonyi Kérem, beszéljen a finn kesztyűiparról! — A finn kesztyűgyártásra a kisüzemek a jellemzők. Mintegy kétezer fő dolgozik a varrodákban, éves átlagban maximum háromnegyedmillió pár kesztyű készül Finnországban. (A Pécsi Kesztyűgyár ötezer embert foglalkoztat és az idén például 3,3 millió pár kesztyűt állít elő.) Csak sportkesztyűket exportálunk főként Svájcba, Ausztriába és Kanadába. — ön nagyon fiatal. Miért éppen Önt választották a szövetség elnökének - ami úgy tudom, társadalmi funkció ? — Nekem van a legnagyobb üzemem, huszonhárom munkást foglalkoztatok. Amúgy Kereskedelmi Főiskolát végeztem Helsinkiben, a cég gazdasági ügyeit intézem. A szövetségben évente többször egyeztetjük a kesztyűárakat annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott maradjon a termelés és a piac. Ezen kívül segítséget nyújtunk egymásnak az anyagbeszerzésben is. — Ügy tudom, meglátogatták a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet siófoki üzemét is. A Siófokon, illetve a pécsi gyárban látottak alapján milyen véleménye alakult ki a magyar kesztyűiparról? lag családi házuk építésében. Saját pécsi óvodáikban _ csekély számban még a nem vállalati dolgozók gyermekeinek elhelyezésére is lehetőséget teremtettek. Komlón a tanácsi óvodát 460 ezer forinttal segítették a bányászdolgozók gyermekeinek elhelyezése érdekében. A rendszeres üdültetésről, pihenésről is gondoskodnak. Tavaly folytatták a harkányi bányászüdülő 1976-ban megkezdett rekonstrukcióját. Az al- sóbéiatelepi üdülő lakosztályaiba pedig hűtőket és rádiókat vásároltak. Hasznos javaslatok A tegnapi tanácskozás hozzászólói elismeréssel beszéltek a vállalat szociálpolitikai tevékenységéről, de felhívták a figyelmet arra, hogy azokat a kezdeményezéseket — korszerű buszok, utazási idő rövidítése —, melyeknek örültek a dolgozók, tovább kell szélesíteni, de törekedni kell .a korszerű öltözők, fürdők számának növelésére, illetve további munkásszállási férőhelyek biztosítására. Ugyancsak a tegnapi együttes tanácskozáson beszélték meg a bizalmi küldöttek és a szakszervezeti tanács tagjai a kollektív szerződés 1977. évi végrehajtását és az idénre szóló módosítások egy részét. Gustav Hu sä le Bonnban Hétfőn délelőtt négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Gus- táv Husák csehszlovák államfő, a CSKP KB főtitkára. A kőin—bonni repülőtéren Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnök és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter fogadta. Husák kíséretében Bonn- ba érkezett Václav Hula miniszterelnök-helyettes és Bohuslav Chnoupek külügyminiszter is. Nyugatnémet részről Husák látogatásától a két ország kapcsolatainak további javulását, a kulturális és kereskedelmi együttműködés fejlesztését várják. Ezt a célt szolgálja majd az a kulturális megállapodás, amelyet kedden írnak alá a bonni kancellári hivatalban, valamint az a találkozás is, amelynek keretében Gustáv Husák — ugyancsak kedden — a nyugatnémet ipar és kereskedelem vezető képviselőivel folytat eszmecserét. A bonni kormány számára mindezeken kivül azért is fontos ez a látogatás, mert keleti politikájának újbóli fellendülését is jelzi. Schmidt kancellárnak és Genscher külügyminiszternek elsődleges külpolitikai célja, hogy a kelet—nyugati enyhülés folyamatosságát demonstrálja. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik szervesen mind Gustáv Husák látogatása, mind Leonyid Brezsnyev május elejére tervezett bonni útja. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngpio XXXV. évfolyam, 99. szám 1978. április 11., kedd Ára: 80 fillér
