Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-09 / 97. szám
1978. ÁPRILIS 9. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Távlati fejlesztési koncepció 1990-íg Szigetvár előre tekint izömitanak a lakosság segítsegere is A malom-völgyi gát már elkészült Felfedezésre vár a Malom-völgy II völgyrendszer lesz Pécs új kirándulóhelye Duzzad már az első mesterséges tó Szigetvár előre tekint. Az 1966-os várossá alakulás óta végbement — néha talán spontán — fejlődést a céltudatos városfejlesztéssel kívánják felváltani. Az 1990-ig terjedő időre — tehát két teljes tervidőszakra — szóló távlati fejlesztési koncepciót nemrég fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága. A határozat szerint a koncepcióban foglaltakat a középtávú tervek összeállításánál figyelembe kell venni, s törekedni azok megvalósítására — a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől függően. A távlati fejlesztés irányának meghatározása időszerű volt: a tanácsok hamarosan hozzákezdenek hatodik ötéves tervük összeállításához. Az elfogadott koncepció egy minden részletre kiterjedő hosszabb tanulmányra alapult, amit a Polláck Mihály Műszaki Főiskolán dolgoztak ki ,,Szigetvár és környékének fejlesztési problémái" címmel. Ez is — mint minden más hasonló tanulmány — a népességszám várható alakulásából indult ki. A népesség-előrejelzést két változatban dolgozták ki, a tanácsi koncepció egy közepes értékkel számolt, s eszerint az 1976. január 1-i 11 600 fős lakosságszám 1990 végére 16 000-re nő, s ezen belül a munkaképes korú lakosság száma 7000-ről 9700-ra emelkedik. A termelő iparban foglalkoztatottak létszáma kismértékben növekszik, a mezőgazdaságban létszámcsökkenéssel lehet számolni, erősen növekszik viszont az egyéb ágazatokban foglalkoztatottak száma. Erre ösztönöz a város középfokú központ szerepköre is. Szigetvár vonzáskörzete kiterjed az egész járásra, sőt Sellye térségére is. Ez 61 községet és mintegy 41 000 főt jelent. S minthogy aprófalvas területről van szó — a települések átlagos létszáma nem haladja meg a 400 főt —, a lakosságellátás különböző ágazataiban különleges szerepe van Szigetvárnak. A város iparára jellemző, hogy többségében nem bír helyi önállósággal, ami a fejlesztési döntéseknél, a városfejlesztésben való részvételnél gátló tényező. A város mégis úgy látja, hogy Szigetvár iparát a meglévő bázison célszerű továbbfejleszteni. Munkaerőbőségre azonban nem lehet számítani, ezért az intenzív fejlesztést, a műszaki-technikai színvonal emelését tartják járható útnak. Dinamikus fejlesztésre van szükség viszont a szolgáltató iparban, hiszen itt viszonylag jelentős a lemaradás és itt kell érvényesülnie leginkább a város középfokú ellátó szerepkörének. Közlekedés, kereskedelem, lakás- és kommunális ellátás, egészségügy — itt várnak a tanácsra a legnagyobb feladatok. A közlekedést illetően a belterületi utak városi szintű — járda, csatornázás stb. — kiépítésére kell törekedni; a 6-os főközlekedési út városi átkelési szakasza rendkívül szűk átbocsátóképességű, egy elkerülő úttal való kiváltása egyre kényszerítőbb erővel jelentkezik; már a következő tervidőszakban meg kell építeni az autóbusz-pályaudvart, s elkerülhetetlen a helyi tömegközlekedés megoldása is. Szigetvár kereskedelmi hálózata már 1975-ben kétszer akkora forgalmat bonyolított le, mint a város lakosságának igénye. A ruházati kereskedelem forgalma egy 30 ezres városénak felelt meg! Abban az évben az összes kereskedelmi forgalom értéke 292 millió forintot tett ki, a város várható fejlődéséből, az ellátó szerepkör erősödéséből következően 1990-ben meghaladja az 1 milliárd forintot. Ebből pedig olyan következtetés vonható le, hogy a mostani mintegy 6 ezer négyzetméternyi eladóteret a háromszorosára kell növelni. Ma még hiányoznak a nagy áteresztőképességű kereskedelmi egységek, tehát ezek létesítésére kell törekedni. A 15 éves lakásépítési program keretében Szigetvárott 1386 lakás épült, a város lakásállományának minőségi ösz- szetétele mégis kedvezőtlen. Az 1975—1990 közötti időszakban 2400 lakásigénnyel számol a város, azaz ennyi lakást kellene megépíteni. A vártól nyugatra eső területen, a Lenin lakótelepen 1400 lakást építhetnek, a 80-as évek végén azonban meg kell kezdeni a Turbéki utca és a volt kaposvári vasútvonal közötti terület előkészítését, ahol további 450 lakás építésére nyílik majd lehetőség. A belvárosi rekonstrukciós területen tervidőszakonként 50 lakás építésével lehet számolni. A lakásépítéssel szorosan összefügg a közüzemi ellátás. Idén helyezik üzembe a napi 3000 köbméter kapacitású vízmüvet, amelynek kiszolgálására a 80- as évek elején újabb víztermelő kutakat kell fúrni, az évtized végén pedig esedékessé válik a vízmű 3000 köbméteres kapacitásbővítése. 1990-ig 95 százalékos vízellátással kell számolni, ennek megfelelően kell majd a hálózatot is kiépíteni. A város 2000 köbméter kapacitású szennyvíztisztító telepének építését megkezdték, 1990-ig azonban szükségessé válik a kapacitás megkétszerezése. 300 új óvodai helyre lesz szükség 1990-ig, 20 új általános iskolai tantermet kell építeni, foglalkoznak egy bentlakásos gyógypedagógiai intézet létesítésének a gondolatával, az egészségügyi szakközépiskolai képzés megszervezése viszont már tény: az új tanévtől már megindul az oktatás. Ennek szükségességét a folyamatban lévő és a várható egészségügyi fejlesztés indokolja. Épül a 330 ágyas ideg-elmekórház, amelyhez kapcsolódóan egy új, 220 ágyas kórházat kellene létesíteni — részben a város vonzáskörének kiszolgálására is. Szükség van továbbá egy 17 munkahelyes rendelőintézetre is. Szükség van .. . Mindarra, ami a koncepcióban szerepel, valóban szüksége van Szigetvárnak. De vajon 1990-ig kipipálhatják-e valamennyit, mint megvalósultat? Tinusz János tanácselnök nem titkolta: „Ennek a koncepciónak semmilyen anyagi fedezete nincs, de naponta forgatnunk kell, hogy a benne lefektetett irányelvek vezessék elképzeléseinket ...” Kovács Tibor, a Városi Pártbizottság titkára szerint: „Most az a cél, hogy a szigetváriak minél szélesebb -körben megismerjék a koncepciót, aminek valóraváltásában a közreműködésükre számítunk . . .” Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója: „Hasznos az ilyen távlati koncepció vállalati szempontból is, hiszen tudunk mire fejleszteni .. .” Mintha sok kicsi félholdacs- ka kapcsolódna egymáshoz, furcsa S-formákat alakítva ki: ilyen alakú a 10—12 kilométer hosszúságú Malom-völgy, Pécs déli határában. A nyolc malom völgyének is nevezhetnénk, hiszen pontosan ennyi található benne, a nyugati perem félszigetszerűen benyúló partjain: három romban, egy dohog, egy leállt, de teljes eredeti pompában, a többiek félig-meddig még őrzik kopott ipartörténeti szépségüket. Hol a Malom-völgy, mit tévesen Málom-völgyként is emlegetnek: ez a málomos megnevezés már nagyon beivódott a köztudatba. A Mecsekről nem látni bele, pedig majdnem annak tart, hol a Jakab-hegyet, hol a Misinát célozza meg egy-egy éles kanyarral. A Ivov-kertvá- rosi faiskolánál kezdődik a 30—40—60 méter mély, Í00— 200 méter széles völgyrendszer és kinyúlik a pogányi reptérig, közben áthúz benne a keszüi műút, majd a kökényi műút, súrolja Keszü és Kökény falualját, középen békésen csordogál a Práró névre hallgató vadvíz. A hasznos, szelídített víz a nyugati szegélyen folyt, megemelve egy mesterséges csatornában, ami most is őrzi eredeti mederformáját, csak fű béleli. Alig 20—30 éve ezen zuhogott alá a víz, néhol mesterségesen megemelve, hogy hajtsa a malmokat. Gyönyörű völgy! Ahol lecsap a Mecsekről idesodródó hűvös főnszél, ott most kankalin, illatos hunyor virít. A Práró elvadult szinte mindenütt, de középen szép tükörben fénylik a vize, gyakran tóvá duzzad, néhol kisebb patakok sietnek bele, az egész vízrendszer a faiskolának tart. Ahol ered, a Csontosi-csárdánál sok apró -forrás buzog, a legnagyobb ma is örvénylő, tölcsér alakú. Neve Boszorkány-víz, a monda szerint szénás szekereket nyelt el kavargó, súgó vize. Füzesek, csalitosok, nádasok, zsombékok, kicsi-nagy szigetek alig háborgatott mesébe illő világa. Néhol nagy fák ágaskodnak a parti dombtetőkön, villámcsapásoktól félig elszenesedve. S a malmok? Látni a siójukat, a vízgyűjtőjüket, a kista- vukat, ahonnan megszelídülve csordolgált vissza a víz a Prá- róba, a vízszintjelző vaskereket a falban, a kör alakú, világos foltot a nagykövű házoldalban, ahol a malomkerék állt. Most nyomata utal csak rá, az a rész, ahová alig ért be a napsugár és szegélyére békaszínű testes mohákat hizlalt a szél. Nyikorgó, imbolygó három-négyszintes, ódón épületek, falépcsőkkel, ma is még fényesre koptatott korlátokkal, ma is még féltve őrzött fasajtárokkal. S mindenütt ott a malomkövek rózsaszínben, kékben, meghasadva, küszöbnek téve, vagy a partomlásba támasznak. Sorrendben így következnek: elöl az Urasági-, majd a Marton-, a Loncsár- (Dió), Vég- (Vörös), Sabak- (Trényi), Száraz- (Kessler), a Mussung-, majd a Csontosi- féle malom. Az utóbbinál kocsma is állt és szél hajtotta. Helyreállítani tán nem is volna rossz; a Mussung-félét pedig teljes eredetiségében megőrizni, hisz oly szép, nemcsak ipartörténetileg, de népművé- szetileg is. Kár, hogy a legtöbbet elnyeli majd a két mesterséges tó, melyek az elkövetkező években készülnek el, pedig megmaradhatnának, mint hangulatos pihenőhelyek, hisz erős partoldalban magasodnak. Az első mesterséges tó töltését március 13-án megkezdték, már duzzad Kökénynek, ami épp a déli végében egy valóságos hegyen emelkedik. Lesz benne egy sziget is a Bagolyvár irányában. Tán idővel kiemelik a hatalmas tuskókat, eldöntött, korhadt fákat, mert otthagyva mind jövendőbeli balesetforrás. A 100—150 méter hosszú gát, mint egy fénylő, kékkövű betonkapocs fogja össze a két partot, összeláncolja az itt már heggyé erősödő dombokat. Lankáin most nagy erővel fásítanak: március 28-án a széchenyisek és a kertvárosi 2-es iskola tanulói dolgoztak, nyírt- és vérszilvát ültettek. Ezen a tavaszon négyezret tesznek a földbe, előnevelteket, már a fele helyén áll. Hangulatos ligeteket alkotnak majd. Idén a tó körüli sétaút egy részét is megépítik társadalmi összefogással. A fásításban a legkészségesebb partnerek a posta, a szén- és ércbánya, a Zsolnay gyár. Két-három év múlva szeretnének végezni, a végleges megnyitás is csak akkor várható. Lvov-Kertváros kirándulóközpontját alakítják ki a Malom-völgyben az elkövetkező években. A vadromantikájú, csodálatos helyet még a környékbeliek is alig ismerik, felfedezésre vár a pécsi természet. völgybe rejtett, mesés szépsége. Csuti J. Az egész 6-os út legszűkebb szakasza Szigetvár belvárosán vezet keresztül. Kerülő úttal való kiváltása egyre kiegyenlítöbb erővel jelentkezik. Fotó Erb János Hársfai István Tavaszi nagytakarítás Pécsett Útfestések, felüljáró-tisztítás, lomtalanítás Nemcsak a Pécsre látogatóknak, hanem a „bennszülötteknek” is feltűnt az utóbbi időben: szemmel láthatóan szépül, csinosodik a város. Tisztábbak lettek az utcák, eltűntek az egyes helyeken addig virító szeméthegyek, újak váltották fel a télen megkopott útburkolati jeleket. — Március közepén kezdődött és legkésőbb április végéig tart Pécs szokásos évi nagytakarítása — magyarázza a helyzetet Gyime- si László, a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója. — Vállalatunk 10 seprő- és mosókocsija, közel 100 utcaseprője járja a várost, tisztítja a tél folyamán lerakodott port, piszkot. A munkát felülről, a Mecsek oldaláról kezdtük, s onnan haladunk fokozatosan dél felé. Azóta, hogy telephelyünkön kutat fúrtunk és hozzá 200 köbméteres víztárolót építettünk, a korábbi 20—25 percről harmadára csökkent az öntözőautók feltöltési ideje, így többet fordulhatnak naponta. Arról nem is beszélve, hogy többé nem a város vízkészletét használjuk öntözésre. De a locsolás még nem minden. Újrafestik az útburkolati jeleket, eltűntetik a hepehupás utak kátyúit, a KPM Közúti Igazgatósága pedig az útjelzések „felfrissítésén" túl megtisztítja a közlekedési táblákat és a felüljáró korlátáit. Mindez része a tavaszi nagytakarításnak. S mi még? Hát a limlom akció, aminek keretében április végén a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat teherautói összegyűjtik és ingyenesen elszállítják a háztartásokban feleslegessé vált kocátokat, feltéve, ha igény lesz rá, mert eddig ennek ellenkezőjét tapasztalták. A köztisztasági szakemberek legutóbbi pécsi körsétáján derült ki, hogy Pécs több pontján illegális szeméttelepek szennyezik a környezetet, csúfítják a városképet. Ilyenek vannak többek között az Alkotmány és a Mező Imre utcában, a Donátusi úton. A nagytakarítás során eltüntetik ezeket a bűzforrásokat, helyükre nagy befogadó képességű szemétgyűjtő konténereket tesznek. Állandóan söprik, öntözik az utcákat, de még így is sárosak. Hogy honnan a szeny- nyeződés? íme a magyarázat: elszaporodtak az önkényes „honfoglalások”, a nem aszfaltozott talpalatnyi földterületek birtokbavétele, autóparkolási célokkal. A csillaggarázs eme sajátos formáinak teljes feltérképezése most folyik, aztán majd zúzalékkal szórják be ezeket a házak közötti foghíjakat, hogy megakadályozzák , a sárfelhordást a közutakra. A tavaszi nagytakarítás nyomán új „köntöst” kap Pécs városa. Hogy végül is milyet? — ez csak április végén derül ki igazán. H. L. i
