Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-09 / 97. szám

a Dunántúlt napló 1978. április 9., vasárnap Pannon Krónika Adás után az autó­javításról Mottó: — Maguk hozzó sem nyúltak ehhez a kocsihoz I — Dehogynem. Hogy képzeli? — Nem látom az olajfoltokat a kormányon és az üléseken. V. J. Az elsőnél fékbetétcsere után a padlón koppant a fákpedál, a másodiknak el­törték az ülését és kiéget­ték rajta a műbőrt, a har­madikból „kifelejtettek" néhány tucat igencsak fon­tos csavart. Szóval a mottó nem mindenre jó. Mert azt ugye egyik riportalany sem állította a Pannon Krónika pénteki adásában, hogy hozzá sem nyúltak a kocsi­jához. Mindegyik kocsihoz hozzányúltak! De hogyan? Ez itt a kérdés. Dr. Lantos Árpád, a XIV-es számú Autójavító Vállalat igazgatója és Tóth László, a pécsi, Szigeti úti szerviz vezetője tiszteletre méltó módon elfogadták meghívásunkat, mikor azt javasoltuk, hogy nézzék meg velünk együtt az MTV Pécsi Körzeti Stúdió­jának pénteki magazinját. Pedig már ők is tudták, hogy ez az invitálás egy ki­csit tetemrehívás is. Felelősség és felelősség­re vonás. Ezzel a gondolat­tal zárta a műsorvezető az adást és ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést. Dr. Lantos: — A Szigeti úti üzemben is megterem­tettük a felelősség vállalá­sának rendszerét. Január elsejétől bevezettük a Dol­gozz Hibátlanul! munka- rendszert, amely azt jelenti, hogy a munkafolyamatokba beépítettük az ellenőrzést is. Ha hibázik a szerelő, ha figyelmetlen a munkaellen­őr, ha rosszul végzi el a feladatát a művezető, ak­kor csökken a prémium. DN: — Nem paradox in­tézkedés az, amely a hi­bás munka miatt olyan ösz- szeget von el a dolgozótól, ami egyébként csak az át­lagon felüli, kiváló mun­káért járna? Dr. Lantos: - Ha min­denki fegyelmit kapna, aki hibázik, akkor nem marad­na emberünk. — DN: — Hibás, hanyag munkavégzés miatt bocsá­tottak már el valakit fe­gyelmi úton? Dr. Lantos: - Nem, de arra már volt példa, hogy a dolgozó tudtára adtuk, hogy tanácsos lenne új munkahely után néznie. DN: - Hogyan próbál­ják a Szigeti úton vissza­szerezni a bizalmat? Tóth László: — Negyven— ötven szakmunkásból álló törzsgárdánkat munkásgyű­lésen kértük meg, hogy se­gítsék, ellenőrizzék jobban a gyakorlatlan embereket. Tökéletesítjük a minőségi premizálás rendszerét, de időre van ahhoz szükség, hogy ez a megháromszoro­zódott létszámú kollektíva tökéletes csapatmunkát tudjon végezni. DN: — Végül is van biz­tosíték arra, hogy a jövő­ben a tévében bemutatott esetekhez hasonlók nem fordulnak elő? Dr. Lantos: — Abszolút biztosíték nincs! Nem tu­dunk minden emberünk há­ta mögé ellenőröket állíta­ni. Csak azt ígérhetjük, hogy minden intézkedé­sünkkel igyekszünk a hiba­százalékot csökkenteni. Erdős Á. A gabonaforgalmi zavartalan ellátást ígér A fesztivál második napja Sokfajta táp és keverék­takarmány az állattartóknak mányt kíván, hiszen csak ily módon lehet megfelelő gaz­dasági eredményeket elérni. Baranya állattenyésztése mindig élenjárt a különböző tápok és takarmánykeverékek felhasználásában. Az első ke­verőüzemet még 1961-ben ad­ták át Vajszlón, amit rövid időn belül további öt „táp­gyár” építése követett. A hat­vanas évek elején 1800 va­gon tápot állítottak elő a ke­verőüzemekben, a közös gaz­daságok, valamint háztáji ál­lattartók is viszonylag gyorsan megkedvelték a magasabb biológiai értékű takarmányo­kat. A felhasználás rohamosan nőtt: tavaly például tizenhét­ezer vagon tápot állított elő és forgalmazott a Baranya me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat. A nagyüze­mi gazdaságok hétezernyolc­száz vagonnal használtak fel az elmúlt esztendőben, a ház­táji megközelítőleg ötezerhá­romszáz vagon takarmányke­veréket vásárolt. A vállalat ki­emelt figyelmet fordít a kis­termelők igényének kielégíté­sére. Úgy tervezik, hogy eb­ben az évben ötszáz vagonnal több tápot állítanak elő a háztáji gazdaságok részére. A gabonaforgalmi idén to­vább bővítette a keverékta­karmány reéeptek körét, a vá­lasztékot. Egyetlen állattartó­nak sem közömbös, hogy mi­lyen takarmányt használ: ugyanis a tartási költségek döntő részét — mintegy het­ven százalékát — a takarmá­nyért fizetett forintok képezik. Az állattartók régi óhaja a korpahiány megszüntetése. Ta­valy négyszózhetven vagon korpapótló takarmányt hozott forgalomba a gabonaforgalmi: úgy tervezzük, hogy az idén hatszáz vagonnal állítanak elő ez igen fontos tápanyag­ból. A vállalat felkészült az idei szezonra és az állattartók igényeit hiánytalanul kielégí­tik. Például csak sertéstápból négy félét ajánlanak a háztá­ji gazdaságoknak, de baromfi tápból is két fajtát értékesíte­nek. Az említetteken kívül elő­állítanak pisztráng- és fácán­tápot, szarvasmarha keverék­takarmányt, bárány-, birka-, ló- és nyúltápot is. A baromfi­táp például több mint egy tu­catnyi biológiailag értékes anyagot tartalmaz. S. Gy. Nemzetiségi táborok Ez év nyarán is megrendezi a nemzetiségi néprajzi és helytörténeti táborokat a Kul­turális Minisztérium a Magyar- országon élő nemzetiségek szövetségeseinek és a Magyar Néprajzi Társaságnak a közre­működésével. A táborok szín­helyeit a nemzetiségi szövet­ségek a közeli jövőben jelölik ki. Az SZMT elnöksége tárgyalta Kottaolvasási verseny (képek balról jobbra) — Verseny előtti utolsó pillanatok — A budapesti Monteverdi kamarakórus^ — Forrai Miklós, a zsűri elnöke átadja a dijat az ÉDOSZ Szilágyi Er­zsébet nőikar vezetőjének ____________________________ A lig egy évtizede az állat­tartók többsége még idegen­kedett a különböző tápoktól, takarmánykeverékektől. így volt ezzel a vásárló is: a piacon szemes kukoricán nevelt ba­romfit keresett, ízletesebbnek tartotta annak a sertésnek a húsát, amelyet nem takarmány- keveréken hizlaltok. De hol van már ez az idő! Az állat- tenyésztés rohamos fejlődésé­vel megváltoztak a tartási kö­rülmények, a gombamódra szaporodó szakosított telepe­ken tartott állomány maga­sabb biológiai értékű takar­Gyorstanulási verseny Hangversenyek Pécsett, Komlón és Siklóson Júniusra tervezik a nyitást A fesztivál résztvevői közül nyolc énekkar merészkedett el szombat délelőtt a Liszt-te­remben megtartott gyorstanu­lási versenyre. Ez a verseny azt volt hivatott eldönteni, milyen jól — vagy rosszul — olvasnak kottát a kórusok, ké­pesek-e rövid idő alatt meg­tanulni és élvezhetőén előad­ni egy átlagos nehézségű mű­vet. Kilenc kórus nem vállalta a versengést — a külföldiek és a házigazdák érthető okok­ból nem szerepeltek — dönté­süket talán az is indokolja, hogy a fesztivál rangos zsűri­je — Forrai Miklós, Nagy Oli­vér és Makiári József — ítél­kezett a látottakról és hallot­takról. A női karok Jsaak Innsbruck című művét, a ve­gyeskarok Nicola Vicentino Kromatikus motettáját kapták versenyfeladatként. A kottákat rejtő borítékokat ötpercenként nyitották fel a Széchenyi gim­náziumban, és pontosan egy óra múlva a Liszt-teremben dobogóra kellett állniuk. Egyik mű sem tartozik a legkönnyeb­bek közé, s a hatvan perc hamar elrepült. A tanulás köz­ben elvesztett időt csak az utcán lehetett behozni, és bi­zony nem egy énekkarnak re­megett a hangja az erős me­neteléstől. A döntés hamar megszületett. Forrai Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanára Zsolnay kerámiákkal és dicsé­rő szóval jutalmazta a részt vevő együtteseket. A legjob­ban az ÉDOSZ „Szilágyi Er­zsébet” női kamarakórusa és az OKISZ „Monteverdi" ka­marakórusa szerepelt. Második díjat kapott a Budai „Juven­tus”, a szombathelyi „Jeunes- ses”, a székesfehérvári Volán „Vasvári” kórusa és a pécsi Ifjúsági Ház kamarakórusa. Dicséretben részesült a buda­foki leánykar és az esztergomi „Monteverdi” kamarakórus. Délután négy énekkar rész­vételével folytatódott a feszti­vál hangversenysorozata. A szegedi Ifjú Zenebarátok ka­marakórusa, a székesfehérvári „Vasvári", a budapesti „Ta­vasz ’67” és az Országos Széchényi Könyvtár kamarakó­rusa adott szép koncertet. Es­te érdekes és tartalmas mű­sorral bemutatkozott a czes- tochowai főiskolai kamarakó­rus, a budai „Juventus", a szombathelyi „Jeunesses", a pesterzsébeti „Csili" és az OKISZ „Monteverdi” kamara­kórusa. Hangverseny volt Kom­lón és Siklóson is, a grazi Á-capella Chor és a Komlói Munkáskórus, illetve a torinói egyetemi énekkar, a pécsi ÁFÉSZ „Janus Pannonius" női kara, valamint a siklósi szö­vetkezeti vegyeskar részvételé­vel. Ma délelőtt fél 11-kor, és es­te fél 8-kor lesz hangverseny a Liszt-teremben, délután 4 órakor pedig a fesztivál tanul­ságairól rendeznek nyilvános beszélgetést a Doktor Sándor Művelődési Központ nagyter­mében. H. J. Készül az oszlopburkolat a barhelyiségben Megfiatalodik a Mecsek SZOT-üdülő A munka nagyobb részét A több mint negyvenéves Mecsek SZOT üdülő főépülete mintegy 15 millió forintos költ­séggel megfiatalodik. A meg­újhodás az 1976 októberi be­zárása óta tart. Eddig elké­szült az étterem, a konyha, a raktárak, a szociális helyisé­gek átalakítása —, műszaki átadásuk április 1-én megtör­tént. Az étterem mellett kor­szerű cukrászrészleget, hús- és zöldségelőkészítőt, büfét is ki­alakítottak. A belső munkák közül jelenleg a földszinti szo­bák, valamint a bárhelyiség korszerűsítésén, átalakításán dolgoznak. A bárban — amely előreláthatóan májusban nyit, — a „boxos” megoldás he­elvégezték lyett a falak mentén köralak­ban és két sorban elhelyezett asztalok várják majd a ven­dégeket. A főépület északi részét borító állványzat az üdülő kül­ső kozmetikázásának bizonyí­téka. Az épület tetejére „SZOT üdülő" neon feliratot terveztek. A nagy rekonstrukció utón ez év júniusára tervezik fogad­ni a főépületben az ország minden részéből érkező be­utaltakat. Ekkor nyitják meg a szép kilátást nyújtó teraszt is. Az üdülő környéke parkosítá­sának felújítására mintegy fél­millió forintot fordítanak. Lazult a munkavédelmi fegyelem • A kiesés: egy 510 Int foglalkoztató gyár egész évi munkaideje • 13 esetben bűnvádi, 140 esetben szabálysértési eljárást indítottak Romlott az üzemi baleseti helyzet az elmúlt évben Bara­nyában. Két évvel ezelőtt 20- an, tavaly 29-en haltak meg üzemi baleset következtében, a csonkulásos balesetek száma 10-ről 14-re emelkedett és nőtt a 3 napon túl gyógyuló sé­rülések száma is.' Tíz éven át a munkahelyi balesetek számának csökkené­se, az általánosan jó helyzet jellemezte megyénket. A szá­mok szerint az elmúlt évben megtört ez a folyamat. Az adatok mögötti miértekre ke­resett választ az SZMT elnök­sége a megye üzemi balese­teinek alakulását elemezve. A balesetek zömét az em­berek, tárgyak esése okozza. Második helyen szerepelnek a rakodáskor, anyagmozgatáskor bekövetkezett balesetek. A leg­több üzemi balesetet szenve­dett dolgozó 30 éven aluli, s az összes balesetek kétharma­da a foglalkoztatás első há­rom évében történik. Az el­múlt évben kiesett munkana­pok száma megyegyezik egy 510 fős üzem évi munkaidejé­vel. Elgondolkodtató, hogy a tavalyi halálos balesetek 55 százalékát gépjárművekkel okozfák, s méginkább figyel­met érdemel, hogy a 29 bal­eset — kettő kivételével — elkerülhető lett volna, ha a dolgozók betartják az előírá­sokat. Utólag már nem vigasz, de talán elrettentés, hogy a bal­eseti vizsgálatok alapján az SZMT munkavédelmi osztálya 13 esetben bűnvádi, 140 eset­ben szabálysértési eljárást kez­deményezett a mulasztókkal szemben. Az SZMT elnökségének tag­jai megállapították, hogy a baleseti helyzet romlásának alapvető oka a munkavédelmi fegyelem lazulása, s erre is van ok-magyarázat. Többhe- lyütt sokat túlóráznak a dol­gozók, elnézőbb a belső ellen­őrzés, de több üzemnél a szakszervezeti szervek sem tet­tek meg mindent azért, hogy minden nap biztonságos mun­kakörülmények között dolgoz­hassanak az emberek. Az SZMT elnöksége — a je­lenlegi helyzet megváltoztatá­sa érdekében — határozato­kat hozott. Többek között fel­adatként jelölte meg, hogy a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti tisztségviselők cél- ellenőrzéssel derítsék fel a baleseti veszélyforrásokat, in­tézkedjenek megszüntetésükről. A szemléletformálás és a tech­nológiai fegyelem növelése mellett gondoskodni kell ar­ról, hogy a munkavédelmi ok­tatásokon begyakoroltassák a munkafogásokat. A szakszerve­zeti szerveknek külön felada­tuk, a gazdasági vezetés mun­kavédelmi tevékenységének fi­gyelemmel kísérése és értéke­lése. E táborokban a nemzetiségi néprajz-gyűjtők — akik önte­vékenyen, sok kedvvel, ambí­cióval gyűjtögetik a Magyar- országon élő délszlávok, né­metek, románok, szlovákok népköltészeti, zenei hagyomá­nyait, az életforma, a viselet, a táplálkozási és más szoká­sok tárgyi és írásos emlékeit — a kutatás, a gyűjtés tudo­mányos módszereivel ismerked­hetnek meg. Első ízben tavaly nyáron vettek részt ily módon elméleti és gyakorlati képzé­sen: a németek az óbányai, a délszlávok a bajai, a románok a battonyai táborban tanul­tak, gyűjtöttek' szakemberek irányításával. A táborozás ide­jén és azon kívül gyűjtött em­lékekkel a megyék múzeumi, illetve helytörténeti gyűjtemé­nyeit gyarapítják. Munkájuk­kal hozzájárulnak a Magyar- országi nemzetiségek néprajza című kidványsorozat gazdagí­tásához is. A Kulturális Minisz­térium és a nemzetiségi szö­vetségek e kiadványának első kötetei már megjelentek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom