Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-07 / 95. szám

2 Dunántúlt napló 1978. április 7., péntek Felhívás a munkáltatók­hoz! A hozamok növelésének kulcsa a technológiai előírások betartása Terjednek a mezőgazdasági komplex gépsorok Értékelték a BKR dél-dunántúli körzetének munkáját Gép­kocsi­vezető kontra gyalogos A gyalogos menne, ha engednék Hz agresszívektől a túl előzékenyekig Divatbemutató a pártiskolán fc­Nagy érdeklődéssel figyelik a halgatók a szebbnél szebb modelle­ket Fotó: Erb János Bemutatkozott a Pécsi Kesztyűgyár Béradatközlés a táppénz kiszámításához A táppénzrendszert a 42/1976. (XII. 18.) Mt. sz. rendelet 1977. január 1- töl módosította. A módo­sítás lényege, hogy a táp­pénz-alapot a korábbi há­rom hónap helyett a ke­resőképtelenség első nap­ját megelőző naptári év­ben elért kereset alapján kell kiszámítani! A szükséges béradato­kat — az új MILL-lap megjelenéséig — a mun­káltatóknak a MILL-lap pót-ivén kell közölni! A táppénzt fizető szer­vek megállapítása, hogy a kilépő dolgozók bér­adatait több helyen még nem az előírások szerint közlik. A téves, hiányos közlések helytelen, kése­delmes táppénz kifizetést eredményeznek. A fentiekre tekintettel a munkáltatók figyelmét az alábbiakra hívjuk fel: © A MILL-lap pótívén — a megjelenő új MILL-la- pon — fel kell tüntetni mind a kiállítást megelő­ző évre, mind a tárgy­évre vonatkozóan a táp­pénznél figyelembe vehető kereseti adatokat és osz­tószámot! (Az osztószámot és nem a ledolgozott na­pok számát kell közölni!) (2) Az adatközlésnél min­denkor a 6/1-es munka­rendből kell kiindulni! Az osztószám megállapításá­nál figyelmen kívül kell hagyni: a) a heti pihenőnapokat (szabadszombatot nem!) b) az igazolt távollétet (fi­zetés nélküli szabadság, keresőképtelenség nap­jait). Az igazolatlan távol­létet nem lehet figyelmen kívül hagyni, az beszámít! c) az üzem időleges szü­netelésének napjait (pl. fagyszünet), még akkor is, ha ezen időre csökkentett kereset jár. Nem lehet az a)—c) pont alattiakat figyelmen kívül hagyni: az alkalmi fizikai munkát végzőnél, a háztartási alkalmazottnál, a természetes személy gaz­daságában dolgozónál és a termelőszövetkezeti tag­nál. © Ismételt MILL-lap kiál­lítása esetén kilépéskor egybefoglalva (göngyö­lítve) kell megadni a ki­állító, valamint a koráb­bi munkáltatódnál elért kereseteket és az osztó­számot. © A MILL-lapot és pót­ívét két példányban kell kiállítani. Ahol nem mű­ködik társadalombiztosítási kifizetőhely, ott a naptári évben történő első meg­betegedéskor a táppénz­igényhez kérés nélkül kell a kiállított MILL-lapot és pótívét csatolni! © Ha a munkáltatóhoz hiányosan kitöltött MILL- lap és pótíve érkezik, ak­kor haladéktalanul intéz­kedjék a pótlások ügyé­ben, hogy megbetegedés esetére minden szükséges adat rendelkezésre álljon. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az alkalmazó munkáltatók a dolgozót csak akkor állíthatják munkába, ha MILL-lap és pótíve is van! A táppénzt kifizető szer­vek megkeresésére a vá­laszt 8 napon belül kér­jük megküldeni. Baranya megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya A gépkocsivezetők több tí­pusa ismert: az agresszívektől o körültekintőkön át egészen a túlzottan óvotoskodókig, a már-már idegeket borzoló elő­zékenyekig. Szinte valameny- nyiükkel találkoztunk tegnapi pécsi közlekedési őrjáratunk során, amelynek célja a gép­kocsivezető-gyalogos viszony vizsgálata volt. Elsősorban ar­ra kerestünk választ, hoay él- veznek-e valójában elsőbbsé­get a gyalogosok a gépjármű- vezetőkkel szemben a zebrán, mennyire nyújt biztonságot a gyalogátkelőhely. Az első tapasztalataink a Rákóczi út—Hal tér keresztező­désében meglehetősen kese­rűek voltak. Nem egy jármű már eleve olyan sebességgel közelítette meg a „lábbuszon" haladók részére fenntartott sávot, ami megtévesztette és futásra kényszerítette a gyalo­gosokat. Az egyik csuklós pél­dául elengedte ugyan az át­baktató nénikét, de majdnem a sarkára „lépett". Szemtanúi lehettünk az eset fordítottjá­nak is, amikor egy javakorabeli asszony úgy lépett le a járdá­ról, hogy hirtelen fékezésre késztette a száz utassal zsúfolt autóbuszt. Az előnynek ilyen, mindenáron való kicsikarása megengedhetetlen. Akárcsak a ZD 29-65-ös fehér Trabant ve­zetőjének magatartása, aki a gyalogátkelőhely megközelíté­sének sajátos módiát válasz­totta: éktelen dudálások köze­pette „spriccelte" szét a gya­logosokat a zebrán. Némiképp hasonló módon próbált „ren­det váqni” a szabályosan át­haladók között az OS 532-47 rendszámú jugoszláv Fiat so­főrje, miután hanqos fékcsikor­gással adta tudtára mindenki­öt esztendeje - 1973-ban - alakult meg Pécsett a társadal­mi munkát szervező operatív bizottság, amely utóbb már ta­nácsi albizottságként tevékeny­kedett. A városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ és a nagyobb vállala­tok, intézmények — az utóbbiak vezetői szintű — képviselői vet­tek részt a bizottság munkájá­ban, amelynek középpontjában o társadalmi munka városi szinten való szervezése, koordi­nálása és értékelése állt. Ahogy nőtt a társadalmi mun­ka jelentősége, úgy vált egyre időszerűbbé a pécsi bizottság átszervezése oly módon, hogy a munkát közvetlenebbül irá­nyítók vegyenek részt annak tevékenységében. Az újjászervezett bizottság - amely a Városi Tanács gaz­daságpolitikai bizottsága albi­zottságaként működik — teg­nap tartotta első ülését a Hő­nek, hogy ő az úr a gáton, az­az az úttesten. Csak a helyszí­ni rendőri intézkedés tudta eb­ben a hitében megingatni. — Menjünk a magasházhoz, ott még cifrábbakat lehet látni — szólal meg a hátsó ülésen a járőrkocsi parancsnoka. Oda­értünk. Amivel ott találkoztunk, az minden képzeletet felülmúlt. Röpke negyedóra alatt leg­alább tizenötször villant meg traffipaxunk, szabálysértést filmszalaqra rögzítvén. A jár­művezetők többsége a menet­irány szerinti jobb oldalról le- lépSket még úgy-ahogy elen­gedi, de a túlsó járdáról elin- dulókat már eayáltalán nem. Pediq a KRESZ egyértelműen előírja: a kijelölt qyalogos-át- kelőhelyen áthaladó gyalogos­nak a járművekkel szemben el­sőbbsége van. A másik véglet a túlzott elő­zékenység. Szabad utat int a gyalogos a „pilótának”, de ugyanakkor kéz nyúlik ki a gépkocsiból, megengedve az áthaladást. Udvarias mindkét fél, csak amíg megegyeznek, megáll a forgalom, sokszor hosszú másodpercekre. Ennek példáját szintén láttuk a to­ronyház tövében. Miként azt is, hogy felrúgva minden szabályt, mennyien előznek autójukkal a gyalogátkelőhely előtt, vagy a zebrán, nem törődve azzal a veszélyhelyzettel, amit előidéz­nek. Tegnapi őrjáratunk bizonyí­totta, hogy a gyalogos és a gépkocsivezető nem kimondot­tan barátok a közlekedésben. Pedig a KRESZ szabályainak helyes alkalmazásával lehetné­nek. Csak éppen be kellene tartani azokat. H. L. zafias Népfront Pécs városi Bi. zottságának székházában. A 13 tagú albizottság megtár­gyalta a Baranya megyei Ta­nácsnak a társadalmi munká­ról szóló rendeletét, s a Városi Tanácsnak a társadalmi mun­ka új elbírálási rendjéről ho­zott határozatát. Foglalkozott az albizottság az idei felada­tokkal is és ezzel előkészítette azt az egy hét múlva tartandó aktívaülést, amelyen a társa­dalmi munka közvetlen irányí­tói, szervezői, és a társadalom segítségét legnagyobb mérték­ben igénybe vevő szervek kép­viselői, a területi pártszervek és népfrontbizottságok vezetői tárgyalják meg a társadalmi munkák szervezésének időszerű kérdéseit. Az április 13-i ta­nácskozás központjában a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság- nak a pécsi városkép alakítá­sával foglalkozó legutóbbi ál­lásfoglalásából eredő felada­tok állnak. „Kikapcsolódást” jelentett, tanulságos és látványos is volt a pécsi pártiskolán tegnap a Kesztyűgyár bemutatkozása. Az Oktatási Igazgatóság és a Hall­gatói önkormányzat a „Bemu­tatkozik a . .." keretében a Bi- kali Állami Gazdaság tevé­kenységét ismertető kiállítás megszervezése után most a Pé­csi Kesztyűgyárat kérte meg: is­mertesse meg a pártiskola hall­gatóival a gyár életét, termé­keit. A nagyteremben összegyűlt hallgatóknak Gulyás József, a Kesztyűgyár vezérigazgatója is­mertette a mintegy ötezer dol­gozót foglalkoztató gyár mun­káját. A gyár fejlődését példáz­za: míg 1938-ban mindössze 300 ezer pár kesztyűt készítet­tek — ma 3 millió 300 ezer pá­rat termelnek ennek kéthar­mad részét tőkés piacon érté­kesítik. Különösen keresettek a divatkesztyűkön kívül a sí-, a lovagló-, a motoros-, a kapus-, Április 12-én, az űrhajós nap alkalmából a televízió Horizont szerkesztősége bemutatja a né­zőknek azt a gyárat, ahol a szovjet űrállomások készülnek. A hatalmas üzemcsarnokokban szemtanúi lehetnek a napele­mek felszerelésének, a beren­dezések kipróbálásának és az antennák felerősítésének. Be­tekinthetnek azokba a kísérle­tekbe is, amelyeknek - földi kipróbálás után — az a céljuk, Száznegyven partnergazda­ság, százkilencven ezer hektár: ennyi tagja van és ekkora terü­leten gazdálkodnak a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe tömörült mezőgazdasági üze­mek. A BKR dél-dunántúli kör­zetéhez három megye — So­mogy, Tolna és Baranya — tar­tozik és az itt gazdálkodó hu­szonnégy taggazdaság mintegy harminckilencezer hektáron ter­mel a rendszer tagjaként ku­koricát, búzát, szóját, napra­sőt az ökölvívó-kesztyűk is. A gyár hat éve kezdte meg az immár közismert és nagy ke­lendőségnek örvendő bőrruhó- zati termékek qyártását is, amelyeknek 50-60 százaléka kerül tőkés piacra. Az ismertető után a gyár ter­mékeit, a dolgozók munkakö­rülményeit bemutató színes fil­met vetítettek, majd a gyár sa­ját manekenjei a bőrruházati termékekből nagysikerű divat- bemutatót rendeztek. A gyár a pártiskola nagyter­mének előcsarnokában körül­belül egy hónapig „nyitva tar­tó” kiállítást is rendezett. Tablókon, fényképeken mutat­ják be munkájukat, gyári éle­tük egy-egy mozzanatát. A vit­rinekben pedig kesztyűket, bőr­táskákat, bőrruházati termékeik legszebb darabjait. A pártiskolán kitűnően vizs­gázott a „Bemutatkozik a . ..” sorozat második rendezvénye is. G. F. hogy az űrállomáson is ter­meszthessenek uborkát, para­dicsomot, zöldséget, s így a Földtől sok ezer kilométer tá­volságra is friss termékkel lás­sák el az űrhajósokat. Az ünnepi tilmösszeállítás űrhajós-történeti visszatekintést is tartalmaz. Elkalauzolja a né­zőket a Csillagvárosba, az űr­hajósok súlytalansági próbái­ra, s a Kozmoszba is. forgót és lucernát. Régi ha­gyomány, hogy a BKR vezető szakemberei rendszeresen ta­lálkoznak és számot adnak a partnergazdaságoknak az előző esztendő eredményeiről és eze­ken a konzultációkon megvi­tatják a legfontosabb felada­tokat is. Ezt tették tegnap Szentlőrin- cen. A vendéglátó, a szentlő­rinci Úttörő Mezőgazdasági Termelőszövetkezet volt. A házi­gazdák nevében Rónaszéki Fe­renc elnök köszöntötte a há­rom megyéből érkezett és a körzethez tartozó üzemek kép­viselőit, majd Gonda Ferenc, a BKR főagronómusa arról szólt, mi is tette időszerűvé, hogy a tanácskozáson főleg a kukori­cával foglalkozzanak. A főag- ronómus emlékeztette a jelen­levőket: a népgazdaság elvár­ja, hogy ebben az esztendőben nagyobb területen termeljenek kukoricát a gazdaságok és ez­zel együttvéve növeljék a hek­táronkénti termést is. Ezt követően Tétényi Béla körzetvezető tartott tájékoztatást az elmúlt esztendő eredményei­ről és szólt azokról a felada­tokról, amelyek a legidőszerűb­bek. Elmondta, hogy 1977-ben a körzet területén tizennégy és félezer hektáron termeltek ku­koricát, a hektáronkénti átlag­termés meghaladta a hatvan­egy mázsát. A legmagasabb hozamot a Pioneere 37—80, va­lamint az United 530-as fajták biztosították. A szakemberek ugyanakkor részletesen elemez­ték, mi is volt az oka egyes táblákon az átlagosnál jóval gyengébb vagy magasabb ter­méshozamoknak. A vizsgálat a következő eredményt hozta: a fajták termőképességét alig több mint ötven százalékban használták ki, ezt az a tény is alátámasztja, hogy a nagyüze­mi kísérletek során valamennyi fajta nyolcvan mázsán felüli termést adott hektáronként. Mindezt nagyban befolyásolja az, hogy a gazdaságok az elő­írt agrotechnikai eljárásokat betartják-e. Ugyanis a fermésingadozást befolyásolhatja a műtrágya mennyisége, a talajba való be­dolgozása, a tőszám alakulása és még folytathatnánk. Utóbbi­nál nem elhanyagolható az a megállapítás, miszerint az op­timális tőszámtól való eltérés a hozamok csökkenését eredmé­nyezi. A termelésre tehát nagy­ban hat a technológiai fegye­lem betartása, a komplex gép­rendszerek alkalmazása. Ez az, ami viszont a legtöbb gondot és bosszúságot okozza a gazdaságoknak. Mindez a munkacsúcsok idején jelentkező kapacitáshiányban keresendő. A betakarítógépet nem követi mindenütt a szárzúzó, a műtrá­gyaszóró, az altalajlazító, az eke, a barázdabehúzó, illetve a felszíni talajmegmunkálás. Az említett termésingadozás végül is a talajművelés és a gyomir­tás hiányosságaira vezethető vissza. Zerényi Béla végezetül meg­említette, hogy ebben az esz­tendőben számítani kell a liszt- harmatfertőzésre, már most gondolni kell tehát a védeke­zésre való felkészülésre. A továbbiakban Mezőfí Já­nos, a BKR főmérnöke adott tájékoztatást az idei gépellá­tásról. Bejelentette, hogy a gazdaságok legjobb esetben csak az aratás végeztével kap­ják meg a várva-várt, NDK im­portból származó E 516-os kom­bájnokat, mert a sorozatgyár­tást csak a következő hetekben kezdik meg. A vitát követően a szakem­berek a cserdi határban a ta­lajművelés, a vetés és a vegy­szeres gyomirtás komplex gép­sorával ismerkedtek, amely ki­zárólag szocialista, illetve hazai gyártású egységekből áll. S. Gy. Újjászervezték a bizottságot Tanácskozások a pécsi társadalmi munkáról Április I2.: űrhajósnap Ünnepi filmösszeállítás a tv-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom