Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-06 / 94. szám

6 Dunántúli napló 1978. április 6., csütörtök Ismerjük meg rendeleteinket A bányakártalanításról A bánya és a károsult megegyezése Természetbeni és pénzbeli kártalanítás Az ember egyik legrégibb -természetátalakító tevékenysé­ge a bányászat, hiszen igé­nyei, a tevékenységéhez szük­séges eszközök már nagyon régen az ásványi anyagok ter­melését tették szükségessé, s ez egyet jelentett a természet rendjébe történő egyre in­tenzívebb beavatkozással. A föld alatt létesített üre­gek, fejtések, vágatok, de akár a külszíni fejtés is, a környezetben különböző fizikai változások, mozgások folya­matát indítja el. A külszín változásainak hatására az emberi létesítmények gyakran károsodnak akkor is, ha a bányászatnak ahhoz semmi köze nincs. Bányakárnak csak azokat a jelenségeket nevezzük, ame­lyeknek oka a bányászat, ered­ménye pedig valamilyen, az ember számára használati ér­tékkel bíró létesítményben tör­ténő rongálódás, mely a ki­sebb értékcsökkenéstől a tel­jes elpusztulásig terjedhet. A bányakárnak és a megtérítési kötelezettség megállapításá­nak előfeltétele tehát, hogy a bányászati tevékenység foly­tán, ezzel a tevékenységgel összefüggésben, az ingatlan tulajdonosa, vagy egyéb jogo­sult — pl. haszonélvező, bér­lő — vagyoni helyzetében ér­tékcsökkenés következzék be. A bányatörvénynek a bánya­károk megállapítására vonat­kozó speciális rendelkezéseit csupán az említett feltételek együttes fennforgása esetén lehet alkalmazni. A bányászati tevékenység­gel összefüggésben jelentkező kár rendszerint az egyén érde­keit sérti, egyidejűleg viszont a társadalmi és vállalati ér­deket szolgálhatja. Szükség van tehát olyan jogi szabá­lyokra, amelyek e károk vo­natkozásában rendezik a bá­nyászati tevékenységet folytató szervnek, az ingatlantulajdo­noshoz való viszonyát. E célt szolgálják az 1960. évi III. tv. és a végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet — Bt., illetve Vhr. — szabályai. Az ingatla­nokban esett károkkal kap­csolatos helytállás tekinteté­ben az 1960. évi III. tv. kü­lönleges — vétkesség nélküli — felelősséget ír elő. Esze­rint a károkozás ténye alap­ján a bányavállalatot kárta­lanításra kell kötelezni, a bá­nyakárok esetében a felelős­ség alóli kimentésnek nincs helye. A továbbiakban e jog­szabályok bányakárral kap­csolatos fontosabb rendelkezé­seit ismertetjük. A bányászati tevékenység folytán másnak okozott kárt a Bányatörvényben foglalt spe­ciális rendelkezések szerint kell megtéríteni, a bányászati tevékenység folytán okozott egyéb károk megtérítésére — a Bt.-ben nem szabályozott kérdésekben — a polgári jog általános szabályai az irány­adók. A bányakár megállapí­tása, valamint az ennek fejé­ben járó kártalanítás felől — ha a bánya és a károsult megegyezni nem tud — az államigazgatási hatóság, vá­rosunk esetében a területileg illetékes kerületi hivatal igaz­gatási osztálya érdemben ha­tároz. A határozattal meg nem elégedő fél a határozat kéz­besítésétől számított 30 napon belül a Pécsi Járásbírósághoz keresetet nyújthat be. A bányakártalanítás tekinte­tében a főszabály az, hogy általában természetbeni kár­talanításnak van helye min­den olyan esetben, amikor a jogszabály nem ír elő pénz­beli kártalanítást. A mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakárt, valamint a mező- gazdasági ingatlan ideiglenes megművelhetetlensége esetén a zöldleltári értéket, a szőlő­ben, gyümölcsösben keletke­zett kárt pénzben kell megté­ríteni. A kár mértékének meg­állapításánál Pécsett az ille­tékes kerületi hivatal mező- gazdasági szakhatóságának a véleményét kell igénybe venni. Általában természetben kell helyreállítani a bányászati te­vékenység során megrongáló­dott épületet, vagy a vízelvo­nás folytán bekövetkezett ká­rokat. A helyreállítási köte­lezettség megállapításánál az építésügyi hatóság — esetünk­ben az illetékes kerületi hiva­tal műszaki osztályának — javaslatát kell figyelembe venni. Ez utóbbi esetben is történhet a kártalanítás pénz­ben, ha a körülmények ezt ki­vételesen indokolják, vagy ha a felek egyező akarattal így állapodnak meg. Természet­beni helyreállítás esetén, ha a lakóépület ideiglenesen hasz­nálhatatlanná válik, a bánya- vállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy a lakókat az épü­let helyreállításáig megfelelő­en elhelyezze. Azokban az esetekben, ami­kor a felek között azért nincs a kártalanítás kérdésében megegyezés, mert a bánya a bányaművelés és a kár bekö­vetkezése közötti okozatossá­got vitatja, az államigazgatá­si hatóság eljárása során a Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőséget hallgatja meg szakértőként. A bányászati tevékenység­gel kapcsolatosan, az állam­polgár érdekeit védő fontos rendelkezéseket tartalmaz a Bányatörvény a továbbiakban is. Az ingatlan tulajdonosa té­rítési igény nélkül köteles ugyan tűrni, hogy a bánya­1978. április hó 7-én, péntek du. a felnőtt alapellátás orvosainak to­vábbképzése miatt — a sürgős ellá­tást igénylő felnőtt betegek részére — összevont rendelés lesz 13—19 óráig. I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: 1. Munkácsy M. u-i Rendelőintézet, II. em. 219. (Tel.: 13-833/68 má.). Házasságot kötöttek: Nagy István és Mészáros Magdolna, Túri László és György Ildikó, Füredi István és Intze Ildikó, Konkoly-Thege Miklós és Kovács Katalin, Borjus József és Fridrich Mária, Nagy Tibor és Szi­geti Márta, Sebestyén György és Kosztolányi Katalin, Velky László és Rafaisz Mária, Deák József és Ka­sza Agnes, Pap Ernő és Melles Márta, Csákány Imre és Csik Edit, Vida Attila és Bischof Klára, Kismar- czi Dezső és Odler Éva, Szeles Ár­pád és Pilgermájer Katalin, Bakó György és Várad! Ágnes, Mészáros László és Schofhauser Katalin, Deák László és Bátai Ilona. Születtek: Kurucz Éva, Greksa Szi­lárd, Pap Krisztián, András Rita, Bü­ki Károly, Kőszegi Ákos, Istókovics Gábor, Szkrajcsics Roland, Lakatos János, Molnár Tibor, Lajtos Norbert, Lisicza Sándor, Fábián Gyula, Or­sós Ferenc, Palkó Andrea, Csaba Tamás, Hófecker Viktor, Takács Vik­tor, Rácz Attila, Borbás Szilvia, Ba­ranyai Zita, Varga István, Mendl Hajnalka, Orsós Anna, Piacsek László, Juhász Éva, Katyi Kitti, Me- kota Eszter, Sóstai Lívia, Werndor- fer Antal, Kulcsár Zsolt, Smudla Bé­la, Solt Mihály, Babai Emese, Pocs- kai Anita, Baranyai Tünde, Hor­váth Tünde, Kőszegi Zoltán, Kiss Szabolcs, Matesz Gábor, Nagy Ri­chard, Baka Béla, Bakos Ildikó, Bálint Sándor, Lantos Balázs, Zá- dori Mónika, Tóth Mónika, Németh Erzsébet, Szanyi Tímea, Kelemen Agnes, Kender Zoltán, Kender Bá­lint, Perlaki Ivett, Kalkó Mária, Mó­ró Esztella, Tóth Trisztán, Pandu­vá Ila lat az ingatlanon a ren­deltetésszerű használatot nem akadályozó jeleket, függőpá- lyót, vezetéket helyezzen el, illetve méréseket végezzen, de amennyiben e létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozzák, a bányavállalat kártalanítás el­lenében szolgalom alapítását igényelheti. Ha az ingatlan rendeltetésszerű használható­ságát az ingatlanra telepített bányászati létesítmények meg­szüntetik, vagy súlyosan aka­dályozzák, az ingatlan kisajá­tításának lehet helye, s ezt az ingatlan tulajdonosa is kez­deményezheti, ha az említett feltételek fennállnak. A teljesség igénye nélkül, csak a fontosabb rendelkezé­sekre térhettünk ki, egy lénye­ges körülményre azonban még okvetlenül fel kell hívni a fi­gyelmet. A Bányatörvény sze­rint a bányatelek határai kö­zött fekvő ingatlant telekalakí­tás céljára megosztani, vagy ezen építkezni, csak az épí­tési hatóságnak a bányavál­lalat hozzájárulásával adott engedélyével, illetve az enge­délyben megszabott feltételek megtartásával szabad. Ha a bányavállalat az építkezéshez, vagy az ingatlanmegosztáshoz a hozzájárulását megtagadja, az építésügyi hatóság a ké­relmet elutasítja és az ingat­lanra építési tilalmat rendel el. Aki tehát engedély nélkül, vagy a tilalom ellenére épít­kezik bányatelekre, vagy a bányavállalat által közölt, s az építési hatóság által az építési engedélyben megsza­bott feltételeket nem tartja be, kiteszi magát annak a veszélynek, hogy kártalanítás­ra akkor sem tarthat igényt, ha ennek a feltételei egyéb­ként fennállnak. Dr. Pozsárkó István főelőadó I. kerületi hivatal igazgatási osztálya 2. Krisztina téri orvosi rendelő (Tel.: 14-133). III. kerületben: 1. Dr. Veress E. u-i Rendelőintézet (Tel.: 15-833). 2. Rókus u. 7/1. sz. alatti orvosi rendelő. (Tel.: 12-412) A délelőtti felnőtt rendelések (7— 13 óráig) a szokásos helyen és idő­ben, a gyermek körzeti rendelések egész nap a szokásos helyen és idő­ben lesznek. Hilllill rios Róbert, Palotai Hajnalka, Wink­ler Viktória, Gyenes Elemér, Nóg­rádi Balázs, Varga Mónika, Cset- neki Márta, Hergert Mónika, Ballá Anita, Garai Annamária, Szőke Tí­mea, Gáspár Melinda, Csallódi Hajnalka, Umheiser Éva, Székelyhídi Noémi, Kolompár Péter, Pusztaföldi Szilvia, Hollóssy Péter, Csordás Dá­vid, Bakó András, Máramarosi Nor­bert, Bock Brigitta, Diós Tünde, Já­nos Anett, Tóth Zoltán, Kocsis Már­ton, Auth Gábor, Ország Attila, Tol­nai László, Hölgyes Róbert, Horváth Lajos, Petterman Nikoletta, Lhöcz Mónika, Udvari László, Horváth György, Gera Norbert, Imhoff Mik­lós, Balaskó Zsuzsanna, Bokros Zsolt, Aszalós Veronika, Pápai Mária, Sző­ke Zsuzsanna, Studi József, Mérő András, Magyar Gabriella, Zsobrák Péter, Icindic Mónika, Ránics Má­ria, Takács Kitti, Tóth Eszter, Áron Erika, Varga Péter, Bánkuti Gábor, Tóka András, Kató Adrienn, Csölle Anikó, Steiner Balázs, Dani András, Németh Bálint, Lantos Attila, Acsá- di Agnes. Meghaltak: Csömör Józsefné Cső­mé Mária, Ferenc József, Bauer Já­nos, Stiefl Mihályné Stettner Mária, Lőrincz Jánosné Varga Mária, Vér­tesi Zoltánná Varga Jolán, dr. Tö­rök József, Marosi Lajosné Jancsocs Albina, Elm Tamásné Muth Erzsébet, összevont orvosi rendelés Autósokt figyelem! Néhány napja Pécsett, a MERKUR autószalonjában is megtekint­hető a Skoda gyár 120 L típusú személygépkocsija. Az 1174 köb­centiméteres, elöl tárcsa-, hátul dobfékes, 33,9 kW-os csúcsteljesít­ményű autó a gyári prospektus szerint 100 kilométeren 7,9 litert fogyaszt.-----------------------------------------¥------------------------------------------­A hol a vezetési tudás kezdődik Számításba venni azt, ami még nem látható A vezetési tudás ott kezdő­dik, ha egy járművezető szá­mításba veszi azt is, ami még nem látható — mondta egy közlekedési szaktekintély nem­régiben a hallgatóságnak. Való igaz, mert sajnos nagyon sokan nem is sejtik, milyen veszélyes az esti autóvezetés és egyáltalán a közlekedés. A baleseti görbét vizsgálva, ki­derül, hogy több baleset van éjszaka, mint nappal, persze a KRESZ által meghatározott éjszakát tekintve, ami az esti szürkülettől a reggeli szürkü­let befejeződéséig tart. Ezen időszakban a baleseti veszély háromszorosa a nappalinak. Miért? — kérdeznék sokan, hiszen sokkal kisebb a forga­lom. A válasz egyszerű. Nem látunk! Az ideális látószög nappal 180 fokos, ami a sö­tétben leszűkül 25—30 fokra, és ez olyan pici, hogy a hir­telen fellépő balesetveszéllyel szemben tehetetlenekké vá­lunk, a bíróságon csak avval védekezhetünk: „Kérem, én nem láttam." Ez a válasz azonban nem fogadható el, mert járművünket mindenkor úgy kell vezetni, hogy az meg­feleljen az adott látási- és út­viszonyoknak. Érdekes volt az a kísérlet is, amikor gyalogo­sok haladtak a jármű előtt és egy tárgyat kellett tenniük ar­ra a helyre, ahol még önma­gukat a gépkocsiból észlelhe­tőnek és láthatóan ítélték. Nagyon rosszul ítélték meg helyzetüket, azt gondolták, hogy látják őket, holott már régen a veszélyes övezetben voltak, ami azt jelenti, hogy a gépkocsivezető nem tudja megállítani kocsiját, a baleset elkerülhetetlen. Ugyanezen kí­sérlet utalt arra is, hogy a látást nagymértékben csök­kenti az úthasználók ruházata is. A sötétruhás gyalogosokat sokkal nehezebb észrevenni, mint a világos ruhában közle­kedőket. Párosul ehhez az út­test színe, ami általában szür­kés, drappos, és vizes úton nincs rosszabb, mint a sötét ruhás gyalogos észlelése. Az előadók orvosi és szak­szempontból sokat foglalkoz­tak a ködben való látással is. Bármilyen lámpát használunk, a ködöt átvilágítani nem le­het, és ez különösen megvise­li a szemet tartós vezetés ese­tén. Sok ütközés, koccanás elkerülhető lenne ilyenkor, ha helyesen mérnénk föl a köve­tési távolságot, mert nem egy esetben a téves megítélés és a veszélytudat hiánya veszé­lyes helyzetbe sodorta a jár­művezetőket és gyalogosokat egyaránt. A Magyar Autóklub segély­szolgálati gépkocsijai április első felében kisvárosokba lá­togatnak, ahol diagnosztikai vizsgálatokat végeznek igény szerint. A tulajdonos kívánsá­gára gyújtást ellenőriznek, fényszóró beállítást végeznek és futóművet ellenőriznek. Áp­rilis 5-én Bolyban a művelő­dési ház előtt, 6-án Mohácson a Radnóti lakótelepen, 7-én Siklóson a Vár előtti parkoló­ban, 8-án Komlón az ABC melletti parkolóban, várják a „sárga angyalok" a jelentke­zőket. Tíz baleset Az elmúlt héten tiz közlekedési baleset történt megyénkben, tájékoztatta lapun­kat a Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztá­lya. A balesetek közül egy halá­los és egy súlyos kimenetelű volt * A közelmúltban egyeztette a Pécs városi Tanács azt a forga­lomtervezetet amely a Rákóczi út—Bem utca—Perczel Utca-Felső­malom utca által bezárt terület várható forgalmi változásait tar­talmazza. Az előzetes forgalom- technikai felülvizsgálat szerint több útszakasz egyirányúsításá- ban változás lesz. * Lisszabon előtt. Április 5-én és 6-án rendezik Budapesten a nemzetközi Iskola Kupa kerékpá­ros és az Ifjúsági Kupa segéd- motorkerékpáros vetélkedő or­szágos döntőjét. Ezt megelőzően az iskolai tanulók selejtezőkben mérték össze tudásukat minden megyében, így Baranyát a leg­jobb négy fiú és lány képviseli a nagyszabású vetélkedő hazai döntőjében. Mielőtt elutaztak, Pécsett a közlekedési parkban „edzettek" egy héten keresztül, tehát jól felkészülten veszik lel a küzdelmet más megyék ver­senyzőivel, és talán sikerül vala­melyiküknek kiharcolni a portu­gál fővárosba való kiküldetést is, mely a nemzetközi döntő szín­helye lesz júniusban. Autómárka szaküzletek Budapesten Lada szaküzlet: VI. Liszt Ferenc tér 4. Fiat, Polski Fiat, Zastava szaküzlet: VI. Liszt Ferenc tér 5. Skoda, Dácia, Trabant szaküzlet: IX. Ráday út 31. Moszkvics szaküzlet: VI. Paulay E. utca 29. Volkswa­gen szaküzlet: VI. Jókai tér8. Zaporozsec szaküzlet: XIII., Gogol utca 13. Wartburg szak­üzlet: VI., Székely M. utca 16.------------------------------------------*-------------------------------­P écs-Baranya útjain Radnai Pál, Hoffer Erzsébet, Farkas Imre, Andics Józsefné Farkas Mária, Auth Nándorné Szabó Jolán, Né­meth Ferencné Bognár Mária, Orsós Lidia, Scheiner Márk, Hartmann La­josné Rein Aranka, Kántor György, Orsós János, Laki Györgyné Englert Klára, Baumann Jánosné Cseresz­nyés Irén, Bogdán Péterné Orsós Mária, Szabó Géza, Németh Ferenc, Harci Lajosné Fehér Anna, Szegő Jenőné Sajgó Ilona, Mészáros Já­nosné Tót Ilona, Benkő Albertné Bors Mária, Kari Gyula, Sütő József, Lente Gábor, Mátyás Alajos, Hla- vátsch Ferenc, Kőműves Istvánné Szakcsi Rozália, Vörös János, Ga- ramvölgyi János, Jakab Sándorné Újvári Rozália, Szabó Gyuláné Tóth Mária, Bodó Jánosné Schiszler An­na, Tóth Ferencné Mészáros Kata­lin, Kapinya Imre, Barczaújfalusy Egonné Moldován Mária, dr. Bi­schof Gyula, Schmidt Vince, Meder Györgyné Amrein Anna, Laki Lajos, Végh Ferencné Mihály Anna, Szabó János, Panyi Tibor, Árvái Lajos, Né­meth Lajos, Fuchs Ferenc, Kovács Lajosné Ritzl Aranka, Vecsei János­né Geczi Julianna, Sipos Lajosné Mátyás Mária, Pollák Tibor, Juhász Istvánné Cseszkó Júlia, Rónaky Jó­zsef, Nagy József, Iván Jánosné Nagy Encsébet, Kalmár Györgyné Al­mamellék! Mária, Bonyár Jánosné Zsíros Julianna, Kovács Józsefné Ko- pányi Mária, dr. Csekey Istvánné Ruth Adrienne, Izményi Károly, Fleischman Ádámné Schmidt Erzsé­bet, Fülöp Ferenc, Varga István, Spárer Mártonná Leipold Mária, Mercz Simonné Schiffer Erzsébet Megyénkben április 5. és 10. között tovább folytatódnak az útkarbantartások és útkorsze­rűsítések. Ezeken a helyeken a munkálatok a forgalom bizo­nyos mérvű korlátozását teszik szükségessé, ezért a járműve­zetők figyeljenek a kihelyezett KRESZ-táblákra, különösen a sebességkorlátozó táblákra és annak megfelelően közlekedje­nek. A 6. sz. úton Mecseknádasd és Pécsvárad között a varasdi völgyhídnál a szélesítési mun­kák folytatódnak. Szentlőrinc és a szentdénesi elágazás kö­zött aszfaltszőnyeg-hengerelés folyik. Szentlőrinc és Kacsóta átkelési szakaszán leállósávot építenek. Az 57. sz. pécs— Hitellevél A külföldi utazások bizton­sága érdekében a Magyar Autóklub, tagjai számára nem­zetközi hitellevelet bocsát ki. Lényege, hogy a klub 2000 fo­rint értékhatárig garanciát vál­lal a klubtag balesetből, vagy mohácsi főközlekedési úton Lánycsók térségében a híd szélesítéséhez szükséges tere- lőutat építik. A 66. sz. pécs —kaposvári főközlekedési úton Magyarszék község átkelési szakaszán szélesítik a hidat. A 67. sz. szigetvár—kaposvár —balatonlellei úton Szigetvár és a szulimáni elágazás kö­zött a forgalomra veszélyes fasorokat távolítják el. Pécs város átkelési szakaszain éj­szakai műszakban az időjárás függvényében folytatódik az útburkolati jelek ffestése. A járművezetők a friss festésre ne hajtsanak rá, mivel éjsza­ka még hűvös az idő és a festék nehezen szárad. betegségből adódó kiadásai­ért. A csekkszelvény az elfo­gadó ország pénznemében van feltüntetve. A hitellevél felhasználható meghibásodás­ból adódó javítási költségek fedezésére is. Hazatérés után a klubtag forintban egyenlíti ki a számlát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom