Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-06 / 94. szám
1978. április 6., csütörtök Dünantmt napló 3 Hároméves a Í2-390 Felhívtam ai SOS-t Csaknem négyezer hívás Több férfi telefonál, mint nő A telefonszolgálat működéséről — mármint a pécsi szolgálatáról — tudományos közlemény jelent meg az egyik" szakfolyóiratban, abból idézek: „Caplen szerint a krízis olyan emberi állapotokra vonatkoztatható, amikor a személy kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni. Ezek, vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb problémává válnak számára, ugyanakkor pedig az adott időben a veszélyeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja a szokásos probléma- meqoldó eszközeivel. Mindez a pszichológiai kiegyensúlyozatlanság különböző mérvű, intenzitású, de általában rövid idejű állapotához vezet. A krízisben — megfelelő segítség híján — cireulus vitiosus bontakozik ki, a személyiség spontán reparativ erői nem képesek a folyamatot megváltoztatni, sem lassítani, a dekom- penzáció üteme gyorsul — mindenképpen külső intervencióra van szükség.” A szolgálat vezetőjétől megkérdeztem, hogy a növekvő igények merrefelé igazítják a szolgálat jövőjét. Elképzelhető-e, hogy 24 órás lesz a szolgálat? Megszervezik-e a szolgálat „hátterét”, a krízisintervenciós fekvő-osztályt, akárha néhány ággyal is? Bizakodó választ kaptam, bár konkrétumok nélkül. „A hivatalos fórumok — mondta a szolgálat vezetője — eddig is rengeteg segítséget adtak, tevékenységünket gonddal figyelik, és egyre erőteljesebben támogatják, öröm hallani. Végül — szakmai ártalom! — el kell mesélnem a kalandomat. Szeretek mindennek a végére járni, szeretek dolgokban részt venni, hiszem, hogy úgy iqazabbul írhatok. Megkértem a szolgálat vezetőjét, hogy hadd vegyek részt egy ügyeletben, sőt a telefont is szerettem volna felvenni. Az évek óta ismert, következetes és racionális elhárításban volt részem. Én mérges lettem. Napokig azon tűnődtem, hogy felkutatok hívókat és feltáró riportot írok. De hogyan? Kire van ráírva, hogy az éjszaka valamiért tárcsázta a 12-390-et? Nem ment. Megmaradt egyedüli megoldásnak, hogy én lépek kapcsolatba a számmal. Ki is gondoltam egy szép rablómesét, és odatelefonáltam. Még öt perc sem telt el, máris arra kértek, hogy mondjam el az igazi problémámat, mert Üzemi vízmüvet épít a Húsipari Vállalat Jó minőségű víz 302 méter mély kútból amit mondtam, nem az. „Honnan jött rá?" — kérdeztem meglepetten, mire — pedig nem is video-telefon — láttam, hogy a kedves hangú nő elmosolyodik. Csak annyit mondott: „Nem véletlenül kerültünk a telefonnak erre az oldalára kérem ...” Kampis Péter Óvodabővítés a Mezőszél utcában Az orosházi üveggyár „titkai” Betörni a külföldi piacra Üvegfolyam, amelyből síküveg lesz Az igazgató a forró kemencében Hirtelen fém-elemek merülnek a folyékony üvegbe, kiemelkednek és velük emelkedik a masz- sza is. Huszonnégy méter magas, három méter széles szalag, függőlegesen a levegőben — a természettudományok és az emberi technika eddig nem látott csodája. Huszonnégy méteres szalag, amely minőségileg homogén, teljes hosszúságában mért vastagsági eltérése plusz— mínusz 0,2 milliméternél nagyobb nem lehet. S mindez úgy, hogy idegen test az anyaghoz nem ér — nem hengerelnek. — Szovjet technológiájú húzott síküveg — mondja Czina Sándor, az Üvegipari Művek Orosházi üveggyárának igazgatója. — Évente tízmillió négyzetmétert gyártunk belőle. Hogy miként történik a huszonnégy méteres darabok létrejötte? Magam sem tudom, a folyamat tudományosan még nem egészen igazolt, csak azzal vagyunk tisztában: ha így csináljuk, valószínűleg ilyen lesz! Ugyanezt a technológiát Lengyelország is megvásárolta, s hat éven keresztül csak selejtet gyártottak. Itt a kész üvegtábla H árom évi működéséből már elég sok mindent meg lehet állapítani, sőt, bizonyos előremutató következtetéseket is illik levonni. Egy kis „történelmi” visszapillantás: 1974. őszén verbuválódott össze a mintegy negyven fős csoport, hogy sok-sok tréning, együttlét után 1975. január elsején este héttől ellássák azt a tevékenységet, amelyet SOS ÉLET telefonszolgálatnak neveznek. A csoport tagjai tele voltak kíváncsisággal, félelemmel, hiszen nagyjából ismerték a reális igényeket, a szolgálat életre- hivóját: az emberek együttérzés és segítő kéz utáni vágyát. Három esztendő telt el, a szolgálat mindennap este héttől reggel hétig helytáll. Minden évben rendelkezésemre bocsátották az előző évi statisztikai adatokat, s most adódik először alkalom, hogy összevessem ezeket egymással. A szolgálat a naprakész pszichiátria és pszichológia puritán elvein alapul, ezek szabják meg, hogy milyen adatokat gyűjtsenek. Nekem mindenesetre 1976-ban és tavaly a következőket adták meg: a telefonhívások számát, az érdemi és egyéb hívók megoszlását, és a hívók nemek szerinti arányát. Most is ezt kaptam meg. Az első évben, 1975-ben 1241 telefonhívás volt a 12-390-es telefonszámra. 1976- ban valamivel kevesebb, 1190, tavaly viszont már több, 1361. 1976. nem tekinthető egyértelmű csökkenésnek, hiszen az igazi, érdemi hívások az össz-számon belül nőttek. 1975-ben 939, 1976-ban 961, 1977-ben 1137 volt azoknak a száma, akik tényleges segítségért fordultak a szolgálathoz. Figyelemre méltó, hogy, jóllehet, 1976-ban csökkent a hívások száma, a beszélgetések ideje csaknem száz órával nőtt. Az újságíró számára „blickfangos" hasonlat idekívánkozik: az első évben 11,5 napig, a másodikban 15,4 napig, a harmadik évben pedig 17,6 napig beszéltek egyfolytában a telefonálók. Érdekes képet mutat a nemek szerinti megoszlás. Az első évben még a nők vezettek, a hívók 55,2 százaléka volt nő, a második évben már csak 44,5 százaléka, s a harmadik évben tovább csökkent a számuk, a hívók 36,5 százalékát teszik ki. Egyre több a férfi hívó. üzemi vízmüvet épít saját beruházásban mintegy húszmillió forintért a Baranya megyei Húsipari Vállalat Pécsett, a központi üzeme közelében, a Nagyárpádi-vízfolyás mentén. A kutat már megfúrták, vize jó minőségű, de a későbbiekben feltétlenül vas és savtalanítják is, hogy a hús- feldolgozásban is felhasználhassák. Ezen kívül a keménységét is mérséklik megfelelő technológiával. Szigorú előírás, hogy a városi ivóvízhálózatba nem kerülhet be még ezek után sem. Az üzem egyébként ivóvíz minőségű vízzel dolgozik, naponta a Pécsi Vízműtől 1300 köbmétert kap, ami már tovább nem növelhető, így ez az egyik oka a saját vízmű létesítésének. De döntő ok, hogy a rekonstrukció befejeződése után az "üzem napi vízigénye fokozódik, eléri a 2000—2200 köbmétert is. A saját, 302 méter mély kút kapacitása várhatóan napi 900 köbméter: az egyhónapos próbaszivattyúzás nemrég fejeződött be, ez alatt hat alkalommal vizsgálták, hogy idegen anyagok kerülnek-e bele. Kiderült, hogy semmiféle szennyezettségtől sem kell tartani. Az új vízműben keverik ösz- sze a városi és a saját vizet, és innen továbbítják vezetéken. A vezeték-rendszert majd a DÉLVIÉP egyik brigádja építi. A terveket a budapesti Vízügyi Tervező Vállalat készítette. A buzogány-formájú, negyven méter magas, 700 köbméteres víztorony a Gépipari Beruházó Vállalattól érkezett, a felszerelését is az ő brigádjuk végzi már. Az új létesítmény üzembe lépése 1979-ben várhaló. Orosháza, Békés megye, az ország délkeleti része, kevéssé iparosodott vidék. Itt van az ország legkorszerűbb üveggyára. A hatvanas években, mikor szóba került, hogy valami ilyesféle kellene erre a területre, valószínűleg senki se gondolt arra, hogy a gyár ennyire „kinövi” magát. Föltárták az Alföld földgázvagyonát, rengeteg alacsony fűtőértékű, 2800 kilokaló- riás gáz is felszínre jött, ez azonban nem hasznosítható. Illetve csak olyan technológiákban, melyek magas hőfokon zajlanak. A környéken sok a szabad munkaerő és sok a konzervgyár, el kéne látni őket üveggel. A három feltételt ösz- szeadva terv lett: létesüljön tehát üveggyár az olcsó földPécs meglepően szép, gondozott óvodái közül néhányon — az örvendetesen növekvő gyermeklétszámmal egyidő- ben — bővítésre, átalakításra, nagyobbítósra várnak. Az „Építsünk óvodát!” mozgalom adta az alapötletet a Pécs III. kerületi tanácshivatal pártvezetőségének, hogy az alsófokú oktatási intézmények pártbizottsága segítségével — a Köztársaság téri óvoda építéséhez hasonlóan — a Mezőszél úti óvoda bővítését is társadalmi munka bevonásával oldja meg. Közfalak lebontásával alakítanak át egy, az óvoda udvarában levő lakást, melyet legkésőbb szeptemberben adnak át egy 16— 20 fős csoportnak. gázra, a szabad munkaerővel, konzervüvegeket gyártó profillal. — Mikor belejöttünk a dolgokba, békésen tevékenykedhettünk volna középfajsúlyú üzemként, azonban úgy éreztük, ez nem elég: ki akartunk törni szűk kis helyünkről. Az is bántott benünket, hogy rengeteg előítélettel kellett küzde- nünk: azt mondták, a gárda, a feltételek mind azt bizonyítják, nem lesz ebből semmi. Megszoktuk, hogy mi „mindig rosszul csináljuk”. Ilyenkor az ember vagy elereszti magát, vagy dacolni kezd. Ehhez a hajtóerőt a műszaki fejlesztésben találtuk meg: 1968—73 között kétszázmilliós korszerűsítéssel kapacitásunkat ötven százalékkal növeltük. A hetvenes években új, másfél milliárdos beruházás kezdődött. Most ott tartunk, hogy ha a szakmában valami kezdődik, azt mondják a szakértők: menjünk el előbb Orosházára, nézzük meg, hogy csinálják. A gyár építése annak idején 535 millió forintba került, úgy tervezték, évente 600 millió forint értékű árut termelnek. Jelenleg egymilliárd háromszáz- millió a termelési érték, a levonások utáni tiszta export- bevétel 4 400 000 dollár, valamint 3 500 000 rubel. Ez nemcsak a gépesítésnek köszönhető, hanem a termékek minőségének és a jó kereskedelempolitikának is. Például — szinte hihetetlen — az üveggyártásban világelső Német Szövetségi Köztársaságba hatvanmillió konzervüveget szállítanak. Profiljukban is szerencsésen választottak: számos nehezen előállítható, de annál keresettebb árufajtát. A 3350 dolgozó évente 3,5 millió négyzetméter hengerelt, mintás, valamint huzalhálóbetétes üveget, 9,6 A tervet a városi tanács művelődési osztálya már elkészíttette és vállalja az anyagi fedezetet. Az épületen már dolgoznak. Néhány óra alatt kikapcsolták a villanyáramot, leszerelték a gáz- és hővezetékeket, fűtőtesteket a DÉDÁSZ és a Pécsi Távfűtő Vállalat dolgozói. Most az 506-os Szakmunkásképző Intézet tanulóié a terep, akik megkezd- beszerzés jelent — munkáspadlóburkoló bontását. Mint Pollák Dezső, a III. kerületi tanács párttitkára elmondta, a szocialista brigádok szívesen végzik a feladatokat, gondot főleg az anyag- beszerzés jelent — munkáskézben nem lesz hiány. millió négyzetméter minőségi húzott síküveget, 870 millió forint értékű, sokféle méretű öblösüveget állít elő. Profilgazdák a kirakat- és tükörüvegben, ők gyártják a Hungaropan hőszigetelt üveget is. — A legfontosabb az emberek meggyőzése volt — mondja Czina Sándor. — A dolgozói hanyagság itt katasztrofális lehet, mert a folyamatban egy ember hibája száz másik eredményét teszi tönkre. És mit küz- ködtünk a külföldi piacokra való betörésünkkor! Ha a dolgozó dohányzott, a hamut beleverte a mintakollekcióba, a vevő e miatt nagy üzletektől állt el. Azt se mondhatom, hogy az emberek örültek a gépesítésnek, mert még ha jobban igyekeztek is, az eredmény csak gyöngébb lett. Hónapokig tartott, míg ki tudtuk alakítani a technológiát, s a fluktuáció évente még most is negyven- százalékos. Az is alapvető gondunk: árunkkal szemben a követelmények a legmagasabbak, belföldi szállítóink termékminősége pedig átlagon aluli. Ebből kell nekünk átlag fölöttit csinálnunk. Az igazgató most negyvennégy éves, tizenhat éve dolgozik Orosházán. Egyetemi tanulmányait mezőgazdasági gépészet szakon az ötvenes években a Szovjetunióban végezte, és végül „üveges” lett. Úgy mondják, megszállott ember: nem „haverkodik”, nem jár a baráti rendezvényekre, egy ízben azbesztruhában bement egy szétrobbant, égő kemencébe, mert a karbantartók nem merték megjavítani. — Mennyi a sikerekből az ön része? — Nem egy ember törekedett, hanem az egész kollektíva. Emberi tulajdonság, hogy nehéz helyzetekből kijutni intenzívebb erőbedobást jelent... Szántó Péter 60 éve született Asztalos János Pozsonyban született 1918. április 6-án, egy szegény cipész-segéd gyermekeként. Négyen voltak testvérek. Az I. világháború végén Budapestre költöztek, így az 1919-es Tanácsköztársaság idején már egy Nefelejts utcai kis szo- ba-konyhás lakásban élt a hattagú család. Asztalos János édesapja elkötelezte magát a proletárdiktatúra mellett. A fiatal Asztalos János elvégezte a négy polgárit, de a világqazdasági válság éveiben semmi lehetősége sem volt rá, hogy felvegyék a Lánggépgyárba, ahol síbkmát szeretett volna tanulni. Ezért 1932 őszén ékszerésztanonc- nak szerződött. Szorgalma, ügyessége révén hamarosan a szakma elismert munkása lett. Már inasévei alatt szoros kapcsolatba került az ifjúmunkásokkal. öccsével együtt beiratkozott a vasasok tornász csoportjába, ahol egyre több kommunista munkást ismert meg. 1936-ban, 18 éves korában lépett be a Nemesfémipari Munkások Szakszervezetébe. Szorgalmával fiatal korától messze előbbre járó, komoly gondolkodásmódjával, politikai kérdésekben tanúsított aktivitásával tekintélyt szerzett magának az idősebb munkások körében is. Beválasztották a szakszervezet vezetőségébe. 1937. szeptember 16-án a Ság- vári Endre vezette fiatalok megtámadták a Tompa utca— Anqyal utca sarkán levő nyilasházat és szétzavarták a nyilasokat. Asztalos János részt vett ebben az akcióban. 1939 őszétől bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába is. Mind többet vállalt magára az illegális pártmunkából. Terjesztette a párt kiadványait, propaganda anyagait. Asztalos János szervezte meg a vasas tornászok részvételét a pártáitól kezdeményezett 1941. október 6-i Batthyány emlékmécsesnél lezajlott demonstrációra, november 1-én a Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorúzására s 1942. március 15-én a Petőfi-szobornál rendezett háborúellenes tüntetésre. A magyar munkásmozgalom számára 1942 a próbatétel esztendeje volt. Tömegesen hívták be a baloldali érzelmű munkásokat, a szakszervezeti vezetőket s vitték ki őket büntető századokkal a frontra. Letartóztatták a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőit és a kommunisták százait. Asztalos Jánost csapattestétől hozták fel a katonai nyomozók Budapestre, a hírhedt Andrássy-laktanyába. Kegyetlenül megkínozták, de megtörni nem tudták. Elítélték, másfél évet kapott, amit a Margit-körúti és a váci fegy- házban töltött le. 1944-ben, alig hogy kiengedték a börtönből, a nagykanizsai internálótáborba hurcolták. 1945 áprilisának első napjaiban vált szabaddá, amikor az ország. Részt vett a Magyar Kommunista Párt nagy- kanizsai szervezetének megalakításában, majd Budapestre került. Pártiskolai oktató lett, majd a budapesti párt- bizottságon dolgozott. 1948-ban a párt az alakuló néphadseregbe küldte politikai munkára. Mint politikai tiszt, kiváló oktató, nevelő és szervező munkát végzett. 1956. október 30-án, amikor az ellenforradalmárok megtámadták a Budapesti Pártbizottságot, Asztalos János, a régi illegális harcokban edzett kommunista a maga humánus mércéjével mért másokat is. Hitte, hogy ha békés szándékkal áll ki, okos szóval fordul a felfegyverzett támadókhoz, azok majd hallgatnak ró. Nem így történt. A felkorbácsolt indulat az értelem fölé kerekedett. Asztalos János honvédezredes hősi halált halt a pártért, a szocialista Magyarországért. Emlékét a nevét viselő utcák, intézmények, sporttelepek és elvtársai sohasem halványuló emlékezete őrzi. Vida Sándor