Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-06 / 94. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a belgrádi találkozóról és a ma­gyar küldöttség tevékenységé­ről. Az országos Tervhivatal el­nöke beszámolt arról, hogy a hosszú távú külgazdasági poli­tikáról és a termelési szerkezet fejlesztéséről hozott határozat­nak megfelelően elkészültek a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek intézkedési tervei. A kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette az intéz­kedési programokat, utasította a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy gondoskodjanak az azok­ban foglalt feladatok tervsze­rű végrehajtásáról. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a ta­tabányai bányaszerencsétlen­ség kivizsgálására alakított kormánybizottság elnökének zárójelentését a szerencsétlen­ség okairól, körülményeiről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Közlemény a tatabányai szerencsétlenség okáról A tatabányai Xll/a akna­üzemben 1978. február 16-án történt bányaszerencsétlenség kivizsgálására a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, a Belügyminisztérium és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete képviselőiből létrehozott kormánybizottság a vizsgálatot lezárta és a Minisztertanács elé terjesztette jelentését. A bizottság megállapítása szerint a szerencsétlenséget sújtólég robbanás okozta. A sújtólégrobbanás erő- és láng­hatása, a munkahely beomlá- sa, a mérgező szénmonoxid- gáz feldúsulása, a beálló oxi­génhiány huszonhat bányász halálát okozta. Az azonnal riasztott bánya­mentők gyors beavatkozással tizenkilenc bányászt élve men­tettek ki. A beépített védelmi rendszernek köszönhető, hogy 174 bányász sértetlen maradt. A rendelkezésre álló adatok alapján a szerencsétlenséggel okozati összefüggésben álló mulasztást a vizsgálat nem ál­lapított meg. A kormány utasítására a Ne­hézipari Minisztérium és az Országos Bónyaműszaki Főfel­ügyelőség intézkedett, hogy az átlagosnál veszélyeztetet­tebb fejtésekben, a sújtólég-, szénporrobbanós- és gázkitö­rés-veszélyes vastag széntele­pekben még biztonságosabb művelési rendszereket kell ki­fejleszteni. Ezek az intézkedé­sek annak a programnak a folytatását alkotják, amelynek keretében 1971-1977 között 2,7 milliárd forintot fordítottak a szénbányászat biztonságának fejlesztésére. A kormány elismeréssel szólt a bányamentők szervezett, ön­feláldozó munkájáról. Egyben helyeslőén tudomásul vette, hogy az áldozatok hozzátarto­zóiról a Tatabányai Szénbá­nyák és az erre illetékes álla­mi szervek gondoskodtak. Kötetlen ütemű termelés Első munkanap a Carbon sásdi üzemében Carbon-íizem Sásdon Szalatnak, Mágocs, Genesd- lak, Kisbeszterce után most Sásdon létesített kisüzemet a Carbon Könnyűipari Vállalat. Rekordidő alatt települt a nagyközségbe a komlói válla­lat a március 31-én megszűnt Kontakta helyére. Április else­jén és mósodikán kifestették valamennyi épületet, beállítot­ták az új gépeket, tegnap reggel munkába kezdhetett 70 asszony és leány. Szinte vala­mennyien a Kontakta munká­sai voltak, megszűnése után — a GYES-en levő kismamákat is - átvette őket a Carbon. A varráshoz és más munka- folyamatokhoz, néhány szak­munkástól eltekintve, nem ér­tenek. Az első hetek ismerke­déssel, az új fogósok elsajátí­tásával telnek. Ez idő alatt döntenek az üzem vezetői ar­ról, ki milyen technológiai fo­lyamatot végezzen a jövőben. A vállalat vezetői szerint azért nem tanulták meg előre Komlón az új munkafolyamato­kat az asszonyok, mert kísér­leti üzem lesz a sásdi. Itt sze­retné megvalósítani a leghaté­konyabbnak látszó szervezési elképzeléseket az anyavállalat. Nevezetesen a kötetlen üte­mű termelést, azt, hogy min­denki képessége szerinti tem­póban dolgozzék. Lazaságtól, lógástól nem kell tartani, mert csak a végzett munka után fi­zetnek. Megszűnhet viszont az egymásra várakozás, a var­rónőnek nem kell rohangálnia munka után, megkapja azt a diszpécsertől, lényegesen csök­kenhet a veszteségidő. A var­rógépek mellé — a képen is látható kocsikba — másfél mű­szak alatt elvégezhető munkát készít a diszpécser. Az ő fel­adata: a gépek mögött ülő dolgozók ne kerüljenek „üres" járatba. Ügy vélik a komlóiak, könnyebben alkalmazható új szervezési módszer Sásdon, mert az itt munkát vállaló dol­gozók „nem fertőzöttek a régi­vel”, könnyebben befogadják az újat. Valamennyi középszin­tű vezető fiatal, a főművezető­nek, Kapitány Erzsébetnek pe­dig ruhaipari munkaszervező az eredeti szakmája. Tegnaptól június végéig tart Sásdon a betanulási időszak. Először zsákokat, autóstáská­kat varrnak. Később már igé­nyesebb feladatot kapnak, nadrágok készülnek. Számítá­sok szerint az év közepétől megkezdődhet a munkaruhák gyártása, exportra termelhet a Carbon ötödik kisüzeme. Eb­ben az esztendőben 100 000 munkaruhát készítenek két mű­szakban NDK megrendelésre. A jelenlegi létszám ehhez ke­vés, 50 új dolgozót kívánnak felvenni a Sásdon és a környe­ző községekben élők közül. Szállításukról éppen tegnap tárgyaltak a Volánnal. H. T. Fogadás az Országházban Hozónk felszabadulósá- nak 33. évfordulója alkal­mából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden | este fogadást adott az Or­szágházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tjnács elnöke, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Maróthy László, Né­meth Károly és Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Borbély Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok más vezető személyisé­ge, a termelőmunka szá­mos kiváló képviselője. A szívélyes, baráti han­gulatú fogadáson — ame­lyen Losonczi Pál köszön­tötte a megjelenteket — jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Megkezdődött a tavaszi szünet. Hatalmas küzdelem folyik a pécsi Rókus utcában most elkészült új sportjátszótéren. Erb János felvétele Felszabadulásunk évfordulóján KoszorúzásS ünnopségok Munkásmozgalmi túraverseny Ifjúsági nap Szentlőrincen Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából, áp­rilis 4-én délelőtt 10 órakor koszorúzás! ünnepséget ren­deztek Pécsett a központi te­metőben levő szovjet hősök emlékművénél. A katonai dí- szelgés, majd a szovjet és magyar himnusz után Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja Csorba Győző Béke című versét mondta el. Ezt követően a gyászinduló hang­jai mellett kezdődött a ko­szorúzás. Az MSZMP koszorú­ját dr. Nagy Józsel, a KB tag­ja, a Baranya megyei Pártbi­zottság első titkára és Lukács János, a megyei párt-vb tag­ja, a Pécs városi Pártbizott­ság első titkára vitte a talap­zathoz. A Baranya megyei és Pécs városi Tanács koszorúját Horváth Lajos megyei tanács­elnök és Czente Gyula Pécs város Tanácsának elnöke kí­sérte az emlékműhöz. A Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa képviseletében Szoko- la Ferenc elnök és Neubauer Józsel vezető titkár, a KISZ Baranya megyei, Pécs városi Bizottsága és a megyei úttö­rő elnökség nevében Béna Er- nőné megyei első titkár, Rá­A Baranya megyei Tanács és a Pécs városi Tanács nevében Horváth Lajos és Czente Gyula helyezett el koszorút a szovjet hősök emlékművénél. Az MSZMP koszorúját dr. Nagy József és Lukács János helyezte el a felszabadulási emlékműnél. kos János városi titkár és Vér László elnök, a Hazafias Nép­front részéről Krasznai Antal megyei és Gergely László vá­rosi titkár koszorúzott. Elhe­lyezték koszorújukat a fegyve­res testületek képviselői. Baj­társaira emlékezett koszorújá­val Bernyikov Fjodor Ivano- vics alezredes, aki Moszkvából érkezett. Az ő zászlóalja a II. világháborúban közvetlenül részt vett a Pécsért vívott harcokban. A katonasírokon elhelyezték a hála és kegyelet virágait az üzemek, intézmények és isko­lák képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionáléval és a katonai diszegység elvonulásával feje­ződött be. A felszabadulási emlékmű­nél — ahova a csillagtúra motoros fiataljainak vezetésé-' vei érkeztek megyénk és Pécs város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői a szovjet hősök emlékművétől — már 9.30 órától gyülekez­tek azok a fiatalok, akik ré­szesei, illetve szemlélői voltak a KISZ Pécs városi Bizottsága állal rendezett KlSZ-fogada- lomtételi ünnepségnek. A több mint kétezer résztvevőt Kovács Jenő, a KISZ Pécs vá­rosi Bizottságának munkatársa üdvözölte, majd ünnepélyes fogadalmat tett városunk 400 új KISZ-tagja. A KlSZ-fiatalo- kat és a nagyszámú érdeklő­dő közönséget a Márciusi Dalok Kör tagjai politikai da­lokkal köszöntötték. Ezt köve­tően a Mecseki Szénbányák zenekara eljátszotta a him­nuszt, majd Horváth István, a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze Garai Gábor Új kor nyi­tánya című versét mondta el. Piti Zoltánnak, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága tit­kárának ünnepi megemlékezé­sét követően kezdődött a ko­szorúzás. Az MSZMP koszorú­ját dr. Nagy Józsel, a KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, Lukács János, a megyei párt-vb tag­ja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára vitte az emlékmű­höz. A tanácsok képviseleté­ben Horváth Lajos megyei, Czente Gyula Pécs város ta­nácselnök koszorúzott. A Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa részéről Szokola Fe­renc elnök és Neubauer Jó­zsef vezető titkár helyezte el (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nupio XXXV. évfolyam, 94. szám 1978. április 6., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom