Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-05 / 93. szám

Koszorúzási ünnepség a szovjet hősi emlékműnél és a felszabadulási emlékműnél A TARTALOMBÓL Hidegzuhany a meleg víz pazarlóira Mi számít dollár-útnak? Arafat üzent Chrudinákért Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 93. szám 1978. április 5., szerda Ara: 1,50 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Leégett a Tigris Szerves egységben a régi és az új Buús György öt pontotvár... Fradi-edző kerestetik...? Brezsnyev látogatása a BUM r rm epitome! Milyen lesz a pécsi Leonyid lljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke kedden az amuri terüle­ten lévő Szkovorogyino állomá­son látogatást tett a Bajkál— Amur vasútvonal építőinél. A szovjet párt és állam veze­tőjét a vasútvonal építésében élen járó Komszomol-brigádok köszöntötték. Zavargások Dél-lndiában Kilenc ember meghalt, több mint 80 pedig megsebesült a dél-indiai Hyderabad városá­ban politikai okok miatt hétfőn kitört zavargásokban. A zavargások azt követően robbantak ki, hogy egy helyi muzulmán pórt és Morardzsi Deszai miniszterelnök pártja, a Dzsanata Párt általános mun­kabeszüntetésre szólította fel a lakosságot. A tömegek a rendőrség túl­kapásai miatt tiltakozva ban­kokat, postahivatalokat és 10 rendőrőrsöt rohantak meg, tele­fon- és villanyoszlopokat dön­töttek ki. A zavargások átter­jedtek az 1,6 milliós javarészt muzulmán lakosú Hyderabadról annak ikervárosára, Secundera- badra és néhány szomszédos városkára is. A két nagyvárosba rendőri erősítéseket, több mint 1200 fős katonaságot vezényeltek ki, és 48 órás kijárási tilalmat ren­deltek el. új főposta? Elbírálták a tervezők pályamunkáit 1980-ban szeretnék elkezdeni az építkezést Amióta megépült a pécsi te­lefonközpont új épülete, azóta érlelődik a Pécs 1. sz. Posta építésének az ügye. Most ta­lán meg is érik. A BARANYA- TERV-nél a közelmúltban bí­rálták el azt a meghívásos házi tervpályázatot, amelyen nagyon nehéz feladattal kel­lett megbírkózniok a tervezők­nek. Sikerült-e? Az, hogy a bíráló bizottság első díjat nem adott ki, s hogy a má­sodik és a harmadik díjjal ju­talmazott munkákkal szemben is komoly kifogásokkal élt, azt jelenti, hogy nem egészen. De ez nem is csodálható. Már a kiírásban megfogal­mazott első feltétel nyomasz­tó súllyal nehezedett a meg­hívott tervezőkre. A század elején épült postapalota és a mellé került műszaki épület együtt két korszakot képvisel. Ami nem is lenne baj, ha az újabbik (ami mellesleg nem is mondható egy sikeres alkotás­nak) nem akarna olyan kihí­vóan uralkodni a környeze­tén. A kiírás így fogalmaz­ta ezt meg: „Az épület csök­kentse és a lehetőségekhez mérten oldja fel azt a feszült­séget, amit a posta új műsza­ki épülete a környezetben oko­zott". A tervezők erre koncent­ráltak, s egyik-rtiásik pálya­munkánál emiatt kevésbé fi­gyeltek arra, hogy az épület funkcionálisan minél jobban megfeleljen a posta igényei­nek. Volt még valami, amire na­gyon oda kellett figyelni. Az évek óta palánk mögé rejtett területen Sopianae központjá­nak értékes maradványait tár­ták fel. Ezeknek, valamint a középkori városfal itteni ré­szének bemutathatósága is kö­telező feladat volt. Továbbá: folytatni a Rákóczi út zártso­rú beépítési módját, kapcso­latot teremteni a régi posta­palotával .. . Dévényi Sándor és Vári Jenő pályamunkája második díjat, Asbóth Gyuláé harmadik dí­jat kapott. A városkép szempontjából Dévényi Sándor adta a leg­jobb megoldást (ez látható képünkön is). Szerves egység­be foglalja a régi, az új és a legújabb épületet, jelentő­sen lecsendesítve a műszaki épület harsogását. A romker­tet úgy mutatja be, hogy a Rákóczi út—Jókai utca sarkán tágas teret formál, ami a maj­dani Citrom utcai teresedés­sel együtt hatásosan lazítaná fel a sűrűn beépített belváros­nak ezt a részét. (Mellékesen: Anton Du Platte 1777-ben ké­szült térképe éhelyt beépítet­len kertet tüntet fel.) Sajná­latos módon ez a pályamű nem tudta kielégíteni a postai igényeket. Vári Jenő ennek megfelelt, az épület városké- pileg is megfelel a kívánal­maknak, s ezt úgy teszi, hogy csaknem teljes egészében el­foglalja az engedélyezett te­rületet, s a sarkon csak pi­cinyke terecskét hagy. Ez a megoldás a romkertet lefedi, s az épület belsejében egy galériáról szemlélhető meg. Asbóth Gyula olyan épületet komponált, amely úgy akarja a műszaki épületet összebékí- teni a környezetével, hogy kö­rülöleli, s azzal látszólag egy egységet alkot. A terveket megadott tech­nológiára kellett alapozni. A BARANYATERV, amely a fö- démemeléses építési mód ba­ranyai meghonosítására törek­szik, az új postaépületet is ezzel- a módszerrel kívánja ter­vezni. A sikeres házipályázat után a BARANYATERV végzi a további tervezési munkákat, az építkezés a Baranya me­gyei Tanácsi Magas- és Mély­építési Vállalat kivitelezésében előreláthatólag 1980-ban indul. H. I. Koszorúzások és KlSZ-fogadalomtétel A csillagtúra résztvevői megérkeznek a felszabadulási emlékműhöz Felszabadulási ünnepségek Pécsett • Munkásmozgalmi túra • Ifjúsági nap Szentlőrincen Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt 10 órakor ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek Pécsett a központi teme­tőben levő szovjet hősök em­lékművénél. A katonai dí- szelgés, majd a szovjet és magyar himnusz után Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja Csorba Győző Béke című versét mondta el. Ezt követően a gyószinduló hang­jai mellett kezdődött a koszo­rúzás. Az MSZMP koszorúját dr. Nagy József, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára és Lukács Já­nos, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára vitte a talapzat­hoz. A Baranya megyei és Pécs városi Tanács koszorúját Horváth Lajos megyei tanács­elnök és Czenté Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke kí­sérte az emlékműhöz. A Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa képviseletében Szoko- la Ferenc elnök és Neubauer József vezető titkár, a KISZ Ba­ranya megyei, Pécs városi Bi­zottsága és a Megyei Úttörő Elnökség nevében Bóna Er- nőné megyei első titkár, Rá­kos János városi titkár és Vér László elnök, a Hazafias Nép­front részéről Krasznai Antal megyei és Gergely László vá­rosi titkár koszorúzott. Elhe­lyezték koszorújukat a fegyve­res testületek képviselői. Baj­társaira emlékezett koszorújá­val Bernyikov Fjodor Ivanovics alezredes, aki Moszkvából ér­kezett. Az ő zászlóalja a II. világháborúban közvetlenül részt vett a Pécsért vívott har­cokban. A katonasírokon elhelyezték a hála és kegyelet virágait az üzemek, intézmények és isko­lák képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionáléval és a katonai díszegység elvonulásával feje­ződött be. * A felszabadulási emlékmű­nél — ahova a csillagtúra motoros fiataljainak vezetésé­vel érkeztek megyénk és Pécs város párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezeteinek ve­zetői a szovjet hősök emlék­művétől — már 9.30 órától gyülekeztek azok a fiatalok, akik részesei, illetve szemlélői voltak a KISZ Pécs városi Bi­zottsága által rendezett KISZ- fogadalomtételi ünnepségnek. A több mint kétezer résztvevőt Kovács Jenő, a KISZ Pécs vá­rosi Bizottságának munkatársa üdvözölte, majd ünnepélyes fogadalmat tett városunk 400 új KISZ-tagja. A KlSZ-fiatalo- kat és a nagyszámú érdeklő­dő közönséget a Márciusi Da­los Kör tagjai politikai dalok­kal köszöntötték. Ezt követően "a Mecseki Szénbányák zene­kara eljátszotta a Himnuszt, majd Horváth István, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Go­rái Gábor Új kor nyitánya cí­mű versét mondta el. Piti Zoltánnak, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága titká­rának ünnepi megemlékezését követően kezdődött ti koszorú­zás. Az MSZMP koszorúját dr. Nagy József, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom