Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-03 / 92. szám

1978. április 3., hétfő Dunántúli napló 11 Kubai képek Nemrégiben ünnepelte di­csőséges forradalmának évfor­dulóját „Amerika szabad föld­je”. a szocialista Kuba; Az el­múlt 19 év alatt a távoli test­véri ország jelentős sikereket ért el a szocialista társada­lom építésében. Képeink ezek közül az eredmények közül villantanak fel kettőt: Havanna gyors ütemben építkezik: a főváros melletti új városrész szép látványa bár­mely világváros ékessége le­hetne. Jelentős szerepet játszik az ország gazdasági életében a mezőgazdaság. Képün­kön: szüretelik az ananászt a kubai parasztok. Szó sincs arról, hogy az NDK-ban gyemekcipőben járna a bölcsődei ellátás. Száz szó­ba jöhető — vagyis három év­nél nem idősebb — kisgyerek közül 58-at gondoznak bölcső­dében és ez a szám nemzetkö­zi viszonylatban az élcsoportot jelenti. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban fokozódott a gond, jóval többen kívánják gyermeküket bölcsődébe adni, mint amennyit a bölcsődék be tudnak fogadni. így hát nincs más megoldás: fokozott erőfe­szítéseket kell tenni az új böl­Újszülöttek és bölcsődék csődék építkezésének meggyor­sítására. Pontosabban, folytat, ni kell az erőfeszítéseket, hi­szen a bölcsődei ellátás javí­tása a Német Demokratikus Köztársaságban már régóta követett cél. Az 1975-ben befe­jeződött 5 éves tervre például 53 ezer új bölcsődei helyet terveztek, ezt tízezerrel túl is teljesítették. S így érték el, hogy míg a tervidőszak elején 100 kicsi közül alig 30-nak volt helye a bölcsődében, a terv­időszak végére már 50-et fo­gadhattak be közülük. Mindez egy olyan időszak­ban történt, amelyet a születé­sek számának csökkenése jel­lemzett. Az 1973-as és 1974-es esztendőben csupán 10,6 ezre­lékes volt a születési arány­szám, s ezzel az ország, amely sok más tekintetben világvi­szonylatban a legelsők között van, a nemzetközi sorrendben egészen hátul foglalt helyet, kevesebb születést csak a szomszédos NSZK-ban jegyez­hettek fel. A népességpolitika irányítói azonban nem estek pánikba. A népgazdaság meg­felelő anyagi erőforrásokat te­remtett elő olyan feltételek fo­kozatos biztosítására, amelyek serkentik a szülési kedvet, se­gítenek a gyermekek nevelésé­ben a családoknak, mindenek­előtt a fő terheket viselő dol­gozó nőknek. így az 1975-1980. közötti időszakra 45 500 új bölcsődei hely létesítését írták elő. Köz­ben azonban 1975-ben - leg­inkább éppen a gyermekes anyáknak segítséget nyújtó kü­lönböző szociálpolitikai intéz­kedések örvendetes visszhang­jaként — emelkedni kezdett a születések száma. 1977-ben már 223100 újszülött látta meg a napvilágot. S bár ezzel az NDK még mindig a világrang­listán hátul levő országok kö­zött foglal helyet, az 1974-es mélyponttal szemben ez csak­nem egynegyedével több új NDK-állampolgárt jelent. Hogy mi a kívánatos bölcső­dei ellátási arány? Ezt majd az élet alakítja ki, egyelőre annyi bizonyos, hogy még jó néhány évig kell építkezni ahhoz, hogy elérjék. Az óvodákban 100 3—6 éves gyermek közül már 94-nek van helye, de a fejlesztést mégsem hagyják abba, a cél a teljes óvodai ellátás, amit en­nek a tervidőszaknak a végére valószínűleg el is érnek. Na­gyon sok helyen egyébként egy épületben kap helyet a bölcsőde és az óvoda is. Pintér István Harmadszor Heyerdahllal Nemzetközi összefogás a jegesmedvékért A jegesmedve a világ egyik legritkább ragadozója, a mí­nusz 15—40 C fok hőmérsékle­tű területeken századokon át élt szinte ismeretlenül. Ma már ritka állat, a jelenlegi állo­mányt mintegy 10 000-re be­csülik, s ebből körülbelül 1—2 ezer példány él Grönlandon. Az eszkimó vadászok évente 100—150 jegesmedvét ölnek meg. Félő, hogy a faj rövid időn belül kihal. Ennek meg­akadályozására öt ország: a Szovjetunió, Kanada, Norvé­gia, Dánia és az Amerikai Egyesült Államok összefogott az „ismeretlen” jegesmedve életmódjának a tanulmányo­zására természetes környeze­tében, és teljes kipusztulásá­nak a megakadályozására. Dániából 1976-ban indult el az első mentőexpedíció Észak- kelet-Grönlandba. A kilencta­gú társaság kéthónapi grön­landi tartózkodása alatt 52 jegesmedvét figyelt meg, s ezek közül 24-et el is fogtak és megjelöltek. Az állatokat repülőgépről kutatták fel, és rádióval irányították nyomuk­ba a szánkón közlekedő kuta­tótársakat. Ezek altatóinjekció­kat lőttek a medvékbe, majd megmérték az állatok nagy­ságát és súlyát, vérmintát vet­tek tőlük. Továbbá megjelöl­ték a fülüket és a felső aj­kukba számot tetováltak, hogy később — ennek alapján azo­nosítva őket — megállapíthas­sák vándorlásuk területét. A jegesmedve a világ min­den nagyobb álíatkertjében megtalálható, érdekes módon még a meleg éghajlatú ná­polyi állatkertben is. Érdekességek Lengyelországból Jurij Szenkevics szovjet orvos (guggol), már kétszer vett részt Heyerdahl útjain a Ra—1 és a RA—2 papíruszhajón. Ké­pünkön a Ra—2 nemzetközi legénysége. KÜLDEMÉNY AZ OLIMPIÁ­RA. A szovjet piacon évek óta nagy keresletnek örvendő len­gyel kozmetikai készítménye­ket most újabb elismerés ér­te. A „Ciech-Pollena" lengyel cég szállítja a kozmetikai cik­keket a Moszkvában megren­dezésre kerülő olimpiai játé­kokra. Az erről szóló egyez­ményt Moszkvában a „Chemia 77” kiállítócsarnokában írták alá. Az okmány szerint az olimpiai falu lakosai különle­ges összeállítású kozmetikai csomagokat kapnak. A szer­ződés megengedi továbbá, hogy a Pollena négy éven ke­resztül a moszkvai olimpiai játékok emblémáját használja készítményei jelölésére. A VARSÓI MŰEGYETEM, a legnagyobb lengyel felső- oktatási intézmény, idén 22,5 ezer fiatalt és felnőttet képez, több mint 15,4 ezren a nap­pali tagozatra járnak. Len­gyelország egyetemein és fő­iskoláin 1977/78-ban nappali, esti vagy levelező tagozaton majdnem 480 ezer hallgató ta­nul, ebből több mint 175 ezer a dolgozó. TURISTÁK. 1977 első nyolc hónapjában több mint 7,2 millió külföldi túrista látogató­ja volt Lengyelországnak, több mint 6,5 millió a szocialista országokból. Legtöbben az NDK-ból érkeztek, majd Cseh­szlovákia, Magyarország, a Szovjetunió és Bulgária kö­vetkezik a sorban. Az NSZK- ból több mint 20 ezer túrista látogatott el Lengyelországba, de nagy érdeklődés mutatko­zott az ország iránt a svédek, amerikaiak, angolok és oszt­rákok részéről is. 6,8 millió lengyel járt a szocialista országokban —leg­többen az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, a Szovjetunió­ban, Magyarországon és Bul­gáriában. A többi országba közel 400 ezer személy uta­zott, legtöbben, 75 ezer, az NSZK-ba. 119 HAJÓ A TENGEREN. 26 évi fejlődés után a Len­gyel Tengerhajózási Vállalat, Európa legtekintélyesebb vál­lalata. 119 hajója járja a tengereket és óceánokat, te­herbírásuk meghaladja a 3,2 millió tonnát. Eddigi története során a Lengyel Tengerhajó­zási Vállalat negyedmilliárd tonnát meghaladó árumennyi­séget szállított. Jurij Szenkevics szovjet or­vos már két ízben részt vett a norvég Thor Heyerdahl ten­geri expedíción. Harmadszor a Tigris nevű nádból készült ha­jójukon, ENSZ-lobogó alatt keltek útra. A Tigris és Eufrá- tesz folyó torkolatától a Per­zsa-öblön keresztül az Indiai­óceánra hajóznak. Az expedí­ció célja: hogy bebizonyítsák az ősi Mezopotámiából a ten­geren ót is terjedhetett a ci­vilizáció. Jurij Szenkevicsre, az orvos- tudományok kandidátusára a legénység orvosi ellátása há­rul. Milyen veszélyek fenyege­tik az óceán hajósait? A ta­pasztalat szerint az utazók mérges halakkal és medúzák­kal kerülhetnek szembe, kü­lönböző sérülések érhetik őket, melyek a sós víz miatt nehe-. zen gyógyulnak, napszúrás, fel­égés fenyegeti őket. Az ered­ményes orvosi segélynyújtás ér­dekében az expedíciónak biz­tosították a legmodernebb tan­tálból készült sebészeti mű­szereket, levegőn megszilárdu­ló, törések kezelésére felhasz­nálható síneket, hordozható elektrokardiográfot, új gyógy­szereket. Jurij Szenkevics az expedíció idején tovább ta­nulmányozza a különleges kö­rülmények között élő emberek pszichológiai alkalmazkodó­képességét, hogy kidolgozza az emberek adaptációját meg­könnyítő tennivalókat. A kuta­tási programot Oleg Georgi- jevics Gazenko akadémikus ve­zetésével az Orvosbiológiai In­tézetben dolgozták ki. A kis nemzetközi kollektíva megfi­gyelési eredményei lehetővé teszik a különböző nemzetisé­gű emberek pszichológiai ösz- szeférhetőségének, együttélésé­nek, együtt munkálkodásának vizsgálatát, olyan körülmények között, mikor ezek az emberek kis területen, a világtól vi­szonylagos elszigeteltségben vannak összezárva. A kutatá­sok eredményeit Földünk ne­hezen megközelíthető vidékeire induló expedíciók szervezése­kor használják fel. A Szovjetunió Sportbizottsá­ga, az 1980-as Olimpia Szer­vező Bizottsága viharálló ru­hákkal, kabátokkal, egyszóval minden olyan felszereléssel el­látta az expedíciót, ami az óceáni utazáshoz szükséges, így a Tigris hajó az Indiai- óceánon nemcsak az ENSZ lo­bogója alatt hajózik, de szim­bolikusan kapcsolódik a XXII. moszkvai olimpiai játékokhoz is. Új teherszállító repülőgép Új, lökhojtásos teherszállító gép­pel gazdagodott az „AN” repülő- gépcsalád. Az AN—72 az AN—26- ot fogja felváltani. Az új teherszállító gép nagy tel­jesítményű lökhajtásos motorjai kis- sé rendhagyó módon a szárnyak fölé kerültek. Ezzel az elgondolás­sal a tervezők meg akarták előzni, hogy a nagy teljesítményű ventil­látorok — port, jeget, hulladékot stb. — szívjanak fel a földről. Egy­idejűleg nagyobb emelőerő keletke­zik. Az AN—72 négy futóműve egye­netlen terepen is sima leszállást biztosit. Az egyik futómű meghi­básodása esetén a másik három zavartalan földetérést tesz lehető­vé. Az AN—72 átlagsebessége órán­ként 600—700 kilométer, maximális teherbírása % tonna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom