Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-30 / 118. szám
Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXV. évfolyam, 118. szám 1978. április 30., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja yoros május - magyar május Hogyan lett épp május elseje a munkásosztály nemzetközi ünnepe? A hagyomány megőrizte a luccai selyemszövök 1531-es május elsejei sztrájkját és tüntetését, bár ennek a történelmi eseménynek aligha volt szerepe a munkásünnep napjának kijelölésében. Sokkal valószínűbb, hogy az amerikai szakszervezeteknek a 8 órás munkanapért indított mozgalma tette e napot a munkásmozgalom „jeles napjává". A szakszervezetek ugyanis kimondták, hogy 1886. május elsején általános sztrájkot szerveznek követelésük kikényszerítésére. A sztrájkokra, tüntetésekre a hatóságok, a munkáltatók erőszakkal válaszoltak, majd a provokációs összecsapások nyomán letartóztatták és kivégezték a chicagói munkások nyolc vezetőjét. Az ő emléküknek is áldozott az amerikai szakszervezetek kongresszusa, amikor 1890. május elsejét ismét harci nappá nyilvánította. Valószínűleg ehhez a döntéshez igazodott a II. Internacionálé 1889-es párizsi alapitó kongresz- szusa, amely ezt a napot a 8 órás munkaidőért való nemzetközi tüntetés napjává tette Raymond Lavigne francia küldött előterjesztése alapján. Már az előkészítés idején Franciaországban és nálunk is felvetődött, hogy május elsejét állandó harci nappá nyilvánítsák, s ez a törekvés az 1890-es májusi ünnep nagy nemzetközi sikere után egész általánossá lett, mig végül ezt a II. Internacionálé határozatilag ki is mondta. Az 1891-ben Orosházán, 1894-ben Hódmezővásárhelyen kiontott vér tette magyar ünneppé is május elsejét. (Itt a hatóságok „preventív intézkedésekkel” akarták megzavarni a májusi ünnepséget, s provokációjuk nyomán következett be a sortűz és Szántó Kovács János letartóztatása.) Nem volt egyetlen olyan bérmozgalom sem, amely ne követelte volna a munkásünnep elismerését a munkáltatóktól, s a századfordulótól a hatóságok is beletörődtek a májusi felvonulásokba, ünnepségekbe. A munkások májusi ünnepét Ady Endre és Juhász Gyula versekkel köszöntötte (az utóbbi gyakran részt is vett a szegedi munkások ünnepségén), s a májusi emléklapokat a haladó művészek olyan kiválóságai díszítették, mint Bi7ó Mihály, vagy Egry József. Az I. világháború kitörése megtörte ezt a hagyományt. Az első két háborús májust nem ünnepelhették munkaszünettel, gyűlésekkel a munkások. A kivételes háborús törvények fenyegetésétől megrettenő vezetők nem tudták, nem merték követelni a májusi ünnepet a hatalomtól, de 1917 tavaszán a februári orosz forradalom hire felrázta a munkásságot és szervezeteit a kábulatból. 1917. május elsején ismét megálltak a gyárak, ha felvonulásra nem is, de népgyülésekre megint sor került, s tízezrek követelték a békét, a polgári demokratikus átalakulást. A magyar munkásmozgalom történetének egyik legszebb májusi ünnepe 1919. május elseje. 1918 őszétől az ország népe két forradalmat élt át, s 1919 tavaszán joggal érezte magát győztesnek, az emberiség élén haladónak, s ezt a diadalt köszöntötte ezen a napon, amelyet a Tanácsköztársaság állami ünneppé tett. A Horthy-fasizmus 25 éve alatt legálisan lei- vonulásokra, tüntetésekre nem kerülhetett sor, népgyűléseket csak zárt helyen lehetett tartani, ünnepségeket csak majálisok formájában rendezhettek a munkások által látogatott kirándulóhelyeken. A kommunisták mégis megtalálták a módját, hogy ébren tartsák a tömegekben a május elsejék igazi értelmét, hogy ez a nap nemcsak majális, de harci nap, az osztályharc, a világ dolgozóival való szolidaritás ünnepe. A legnagyobb május elsejei demonstrációra 1930-ban került sor, a több mint tízezer tüntetőt mozgósító „csendes séta” az MSZDP számára főpróba volt a szeptember elsejei tüntetéshez, mert először volt alkalma megmutatni, hogy milyen erőket képes mozgósítani. Amikor — a II. világháború éveiben — már szinte minden legális mozgalmi tevékenység tilos volt, a munkabeszüntetés volt az egyetlen — bár korántsem veszélytelen módja május elseje megünneplésének. A Pécs környéki bányászok még a német megszállás idején is így ünnepelték meg a munkásünnepet, kockáztatva az elhurcolást. A felszabadulást követő évek májusait is fel kell idéznünk. A munkásegység jegyében vörösbe boruló városokat, a korábban tiltott dalokat inkább kiáltó, mint éneklő embereket, a felvonulási útvonalak nyüzsgését. A május elsejék hangulatán, a jelszavakon, a táblák feliratán érződött, hogy halad előre a népi demokratikus forradalom útján az ország. Aztán egy időre az ünnepben egyre több lett a jól begyakorolt ünnepélyesség, az emelvények egyre magasabbak, a vezetők egyre távolibbak lettek, a felvonulások időben elnyúltak ... Am egész más hangulata volt 1957-ben május elsejének. Nem gondosan koreografált látványosság, hanem népszavazás volt egy olyan politika mellett, amely kivezette az országot az ellenforradalom okozta káoszból, s elvileg- gyakorlatilag szembefordult az 1956-os válságért felelős erőkkel. Az a május elseje a bizalom — s egy kicsit — a remény ünnepe volt, a reményé, ami azóta beigazolódott sokszorosan is, s így megőrzi máig a korszakhatárt jelző ünnepnapnak ízét, hangulatát. Május elseje, a felszabadulás óta ismét állami, „nemzeti” ünnep is. Ezt nemcsak a naptár piros betűje jelzi, de azzá tette ezt generációk tudatában az érte folyt harcok emléke, a nagy történelmi fordulókat jelző 1919-es, 1945-ös, 1957-es májusok. Tartalomból: FOLYTATÓDIK A BÓLYI DIADALMENET? ♦ VÉLEMÉNYEK A MUNKAPAD MELLŐL ♦ BÉDA ♦ MIRE KÖLT A MEZŐGAZDASAG 12 MILLIARDOT? ♦ AMI „ARANY- TARTALÉKUNK" ♦ ORMÁNSÁG ♦ NÉPESEDÉSÜNK A VILÁGBAN Ünnepi felvonulás möf us elsején Négy zenekar zenés ébresztővel köszönti holnap reggel Pécs város lakóit. Ez a nyitánya a nemzetközi munkásszolidaritás demonstrálásának. Megyénk székhelyén hat gyülekezési helyről 186 vállalat, üzem, intézmény vonul fel a kijelölt útvonalakon az SZMT székház előtt felállított emelvényhez,, ahonnan Baranya és Pécs város vezetői üdvözlik a felvonulókat. A dísztribün mellett foglal helyet 100 kitüntetett dolgozó és a munkásmozgalom, a párt 100 meghívott veteránja. A felvonulás indításának időpontja 9 óra. Felvonulásokat tartanak megyénk városaiban és megemlékezéseket a falvakban. A már felújított mecseknádasdi nyugati völgyhíd Erb János felvétele
