Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-03 / 92. szám
1978. április 3., hétfő Dunántúli napló 7 Kossuth-díj Eck Imre A negyvenes évek derekán egy pesti 6. gimnazista diák nyakába vette a világot és elindult falura: Bartók példájára, öreg parasztemberektől néptáncot és népdalokat gyűjteni. Eck Imrének hívták. Ma ezt á nevet a hazai modern balettművészet megalkotójaként tisztelik itthon és szerte a világon. Pályája szinte robbanásszerűen ívelt gyors és fejlődést jelző sikerek felé — egészen fiatalon. Alig 17 évesen már a Magyar Állami Operaház tagja, nem sokkal később szólótáncosa. Huszonnégy éves, amikor első kamarajellegű koreográfiáit elkészíti az Operahóz- nak. Magántáncosként a klasz- szikus balettek karakterszerepeihez vonzódik leginkább, koreográfusként viszont már ekkor tudatos művészi törekvése az, ami később a Pécsi Balett létrehozásában és ars poétikájában teljesedett ki: egy új táncnyelven, a mai emberszámára, mai gondolatokat elmondani: a balett nyelvét közelíteni a többi művészetekéhez, a gondolati alkotásokat a mai ember életéhez, vágyaihoz, problémavilágához. Magyarországon az idő tájt az Operaház jobbára klasszi- cizáló repertoárja jelentette a balettet. Ebben a Weiner-mu- zsikára készült első nagyobb lélegzetű Eck-lmre-koreográfia új hangot intonált (Csongor és Tünde). Néhány évvel később, 1960-ban a Pécsi Balett megalapozása pedig már színház- történetünk egy új fejezetét és a világhír kezdeteit jelezte. A sikeres szólótáncos és koreográfus az akkor végző balettintézeti osztállyal Pécsre jön, és egy évet kér tőlük: bizonyítani. Modern belettet Magyarországon?... Sokak szemében fantasztának tűnt ezzel a gondolattal, mindaddig, amíg az első művekkel nyilvánosság elé léptek. (Változatok egy találkozásra; Pókháló, Hiperbola, Bányászballada, Parancs, stb.) Ez volt a hőskorszak. Eck Imre a klasszikus balett alapján a modern tánc, a ~ dzsessz, az akrobatika és a pantomim színpadi nyelvezetének felhasználásával sajátos ötvözetű táncstílust indított útjára, amelynek talán legszembetűnőbb jegye a kor nagy Németh József Liszt-díj A Lohengrin Telramundja és a Tosca Scarpiájaként tapsolhatott legutóbb a pécsi közönség Németh Józsefnek, a Pécsi Nemzeti Színház új Liszt-díjasának. Pályafutása messziről indult. Gimnazista korában találkozott azzal a meghatározó élménynyel, amely az énekesi pályán elindította. Paul Robeson, a hazánkban is vendégszerepeit amerikai néger énekes hangja volt az, ami ráébresztette énekesi hivatására. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, s máig is büszke atlétikában elért sikereire. Majd tanítani kezdett, mint testnevelőtanár, a budapesti Orvostudományi Egyetemen. És ezután jött a moszkvai ösztöndíj, 1967-ben. — Vlagyimir Suslin volt a mesterem. Moszkva nagyon jó iskola volt, belecsöppentem egy kitűnő művészi atmoszférába, kimagasló tehetségek közé. Mindez nagyon inspiráló volt. Aztán két év következett a Magyar Állami Operaházban __ — A moszkvai diákévek után bizonyára sokat jelentett az olasz iskola is. — Hogyne, csakhogy ide már tizenhat főszereppel a hátam mögött érkeztem. Gino Bechi hallott egy hollandiai énekversenyen, s hívott meg Firenzébe, ahol részt vehettem az ö kurzusán. Ezt az első évet egy három hónapos ösztöndíj követte. Mario del Monacoval és Tito Gobbival volt alkalmam itt együtt dolgozni__ — Pécs mit jelentett pályafutásában? — Itt értem el az első igazi sikeremet: Posa márki szerepében: itt játszhattam el az operairodalom egyik legszebb szerepét. a kedvencemet, Mozart Don Giovanniját__ — Úgy tudom, küllöldi szerződés várja a közeljövőben. — Egy énekes pályafutásában rendkívül sokat jelent, ha más operaházakban is felléphet, más kollégákkal is dolgozhat, így elfogadtam a két évre szóló augsburgi meghívást. Pécstől azonban továbbra sem szakadok el, hiszen minden évben énekelek itt meghatározott számú szerepet Nall Martyn Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész Kiváló művész |§ lett. Lajos László fotói a művészt pécsi otthonában,a nagyatádi faszobrász •. alkotótelepen és a villányi szoborparkban ábrázolják. lete mellett — irdatlan nagy gépen két fiúcska dolgozott. El is csodálkoztam, miért kell ekkora masina néhány karton- darab fölszeleteléséhez. A gyerekek régen túleshettek a csodálkozáson, elszántan, az értelmes munka tudatában vágták, rakták a papírt. A szusszanásnyi szünetben elmondták, hogy az oktatási miniszter 500 darab díszdobozra szóló megrendeléséből napok alatt 3000 lett, s most éppen ezt a szállítmányt készítik elő. — A tanítóképző elvégzése utón Mezöhék közelében, egy tanyai iskolában tanítottam — mondja Gáspár László. — Tulajdonképpen ott jöttem rá, hogy hatásosan oktatni csak az elmélet és gyakorlat egységében lehet. Taoasztalatai- mat a Pedagógiai problémák egy tanyai iskolában című tanulmányban írtam meg. Az ■egyetem elvégzése után a Tankönyvkiadó pedagógiai szerkesztőségében dolgoztam. Itt kezdtem hozzá a kandidátusi értekezésem megírásához, s egyben az iskolakísérlet elméleti megalapozásához. Amikor Szentlórincre kerültem, semmi mást nem csináltunk az első évben, mint ismerkedtünk. A faluval, a gyerekekkel, és mi, pedagógusok — egymással. Évenként tértünk csak át a reformált tantervre, az idén végez az első kísérleti osztály. Még nem tudjuk, milyen eredménnyel tanulnak majd tovább, de az biztos, hogy világképük egységesebb, gyakorlati érzékük, manuális készségük sokkal fejlettebb, mint a hagyományos módon tanított gyerekeké. Nagyon lényeges szempont, hogy a mi diákjaink élvezettel, játszva és dolgozva tanulnak, nem érzik nyűgnek az iskolát Azt hiszem, ez a mi módszerünk egyik legnagyobb eredménye. H-j szetben a reneszánsz__" — n yilatkozta egyszer. Ennek a reneszánsznak a tanúi lehettünk a hetvenes évek újabb és újabb produkcióiban, Eck Imre művészeti irányítása mellett. Fokozatosan kialakította a Pécsi Balett második generációját, amely — néhány alapító-szólista részvételével — az elmúlt évben a Verdi-Rekví- em átütő sikerű előadásával érlelődött igazi alkotó közösséggé. Jövőjük ígéretes: a pécsi nyári színház tervezett előadásai — amelyek Eck Imre szavaival a hazai modern táncművészet nyári otthonának építését is jelentik — a komplex színház felé tekintenek és bizakodunk, a Pécsi Balett világhírének kiteljesedését is szolgálják. W. E. látott szaktermekben folyik. Az oktatás szerves része a könyvtár, hiszen nincsenek hagyományos tankönyvek, csak az iskola tanárai által írt, a házi nyomdában előállított tanítási vázlatok. A gyerekek heti egy alkalommal kötelezően — és szívesen — munkát végeznek, óvodai bútorokat, játékokat, díszdobozokat gyártanak, s ezeket éppen úgy értékesítik a hazai piacon, mintha valamelyik gyárban készültek volna. Az iskola 3 holdas kertészetében az idén gyógynövények telepítésével kísérleteznek. (A délutáni önkéntes munkabrigádokba sokszor válogatni kell a gyerekek közül, annyian jelentkeznek.) A diákok által kezelt büfé 150 ezer forintot forgalmaz évente. Amikor beléptünk a műhelyépületbe. egy csapat fiú éppen befejezte az egyik terem takarítását A nyomdában — Gáspár Lászlóné felügyegyon sokat köszönhetek ennek a városnak, zenei vezetőinek és közönségének is... G. O. problémáinak megfogalmazása. Modern táncdrámái mellett egy hangulati elemekből szőtt szimfonikus vonulatot is elindított (Couprin ill. Vivaldi zenére az Etűdök; Etűdök kékben), amelynek később, a hatvanas és a hetvenes években a balett fejlődését illetően középponti szerep jutott, mind a mai napig. Az etűdök és balett- miniatúrák mellett pályaíve egyik csúcspontja Bartók három művének koreográfiája és betanítása. (A fából faragott királyfi, Concerto, A csodálatos mandarin). Egy ügynek azonban csak egy hőskora lehet... „Utána elkövetkezhet a magasabb technikai színvonal, a nagyobb koncentráltság, a több tudás és ismeret világa. Ez a művéÁllami Díj Gáspár László Nem irigylem Gáspár Lászlót Nem irigylem, annak ellenére, hogy nevéhez fűződik az ország egyik legérdekesebb pedagógiai kísérlete, hogy alig van olyan hét. amelyen ne érdeklődnének bel- és külföldi szakemberek, újságírók az általa vezetett iskola munkája, eredményei — netán kudarcai — iránt „Annak ellenére", mondom, pedig inkább azt kellene mondanom: éppen ezért nem irigylem őt. Gáspár László, a Szentlőrinci 1. számú Általános Iskola igazgatója a szó szoros értelmében együtt él a kísérlettel. Az iskola épületében lakik, nem hagyhatja ott egy- egy fárasztó nap után amolyan „utánam az özönvíz" alapon. Számára a kikapcsolódást is az iskolai környezet, a tágas, füves udvar, a műhelyek sora, a gyerekzsivajt&l hangos kert nyújtja. Rossz ez így? Néha biztosan vágyna a csendre. A szentlőrinci kísérleti iskoláról már nagyon sokan írtak. A legutóbb Bernáth József főiskolai tanár az Elet és Tudományban. Alig képzelhető el tehát, hogy van olyan olvasó, aki ne tudná, hogy itt a szó legszorosabb értelmében a tanulók életre nevelése folyik. Nem látunk az osztályban zsinóregyenes sorban, pisszenés nélkül ülő gyerekeket. osztályokat sem látunk, mert a tanítás a minden szükséges szemléltetőeszközzel elKiváló művész
