Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-24 / 112. szám
Kéziszerszámok, kisgépek az AGROMASEXPO-n Licencek, kooperációk és óvalos bizakodás Az idei AGROMASEXPO igazi szenzációja a kisgépbemutató volt. Az AGROTRÖSZT-ön és a MEZŐGÉPTRÖSZT-Ön kívül a MÜÁRT és a HERMES mutatott be minden eddiginél nagyobb választékban magyar, cseh, lengyel, NDK-beli, osztrák, olasz. Japán és NSZK-beli kisgépeket, egyszerű kéziszerszámoktól az adapterekkel felszerelt három és tíz lóerős univerzális kistraktorokig. A szerdán zárult szakvásáron a hat nap alatt több, mint százezren tekintették meg az „A” pavilonban és a körülötte lévő szabad területen, a fóliasátrak alatt kiállított és munka közben bemutatott kertművelő gépek százait. w Újdonságok A HERMES szövetkezet kiállítói, akik valósággal bombát robbantottak a nyugatnémet GARDENA KRESS, Kästner GMBH cég kertiszerszámainak bemutatásával, naponta több ezerszer válaszolták a sztereotip kérdésre, „a GARDENA kerti szerszámok május elejétől a Skála Áruházban kaphatók, helyszínen megvásárolhatók”. Ez a cég, amely a szenvedélyes kertészeknek ajánlja újdonságait százféle ötletes szerszámmal könnyíti meg, teszi örömmé igazi hobbyvá a kerti munkát. Egyben ötletet is ad a hazai gyáraknak, hogy lehet egy úgynevezett kombirendszert kialakítani az egyes elemek variációjával, hogy lehet ezeket az eszközöket nagyon sokrétűen, kertben, udvartakarításban, a. lakásban télen és nyáron egyaránt felhasználni. GARDENA-típusú pázsitnyíró Egy GARDENA nyélhez —, amely brazil fenyőből készül — 40 elem tartozik, a kiskapától a kultivátoron át az út- és szobaseprőig, sőt a súroiókeféig. Ha a termék sokhasznú, akkor túl a kistermelőkön a lakosság legszélesebb rétegei veszik meg. S ha a hazai gyárak a GARDENA-hoz hasonlóan ízlésesen csomagolják termékeiket, akkor nagy lehetőség nyílik a kisgépek és szerszámok exportjában is. Legnagyobb export piacaink és ezt az AGROMASEXPO bemutatóinak tanulságaként is elmondhatjuk, a szocialista országok lehetnének, amelyekben a kisgépellátás a miénkhez hasonlóan megoldatlan. A KGM, illetve a MEZÖGÉPTRÖSZT ez év januárjától a Veszprémi MEZŐGÉP Vállalatot jelölte ki a hazai kisgépgyártás gazdájává. A szakvásáron a veszprémiek standján ennek még csak kezdeti jelei voltak láthatók. Bemutatták a cseh TARRA kistrak- tort — mezőgazdasági alapára 26 ezer forint —, amelynek adaptereit munkagépeit nyugatnémet licencvásárlás útján — cseh kooperációban a veszprémiek fogják gyártani. Kenyeres Tamás, a veszprémi GARDENA-rendszerű esöztető eszközök Megújul a Susogó kisvendéglő Rácsos hús és görög pecsenye, betyáros babgulyás és ormánsági dagadó, knédli és fluta. Ezek az ételek szerepelnek majd azon az étlapon, amit május végétől a Susogó kisvendéglő nyújt a vendégeknek. Ez a kiváló adottságokkal rendelkező vendéglátó üzem az utóbbi időben inkább volt zenés kocsma mint étterem. Ezen kívánnak változtatni most az üzlet vezetői, mikor elhatározták, visszaállítják a régi kisvendéglők hangulatát, s kellemes vacsorázó hellyé alakítják át. Olyan ételeket nyújtanak majd a vendégeknek, amihez Pécsett egyedül csak itt juthatnak hozzá. Az étterem vezetője végigjárta Baranyát, felkeresett idős, régi vendéglősöket, falusi lakodalmakra főző szakácsnőket, s összegyűjtött olyan régi, különböző nemzetiségi ételrecepteket, amelyek a mai embereknek már ismeretlenek. Ezzel a kezdeményezéssel Pécs egy új, s reméljük hangulatos kisvendéglővel gazdagodik, ahol az üzemi konyhák ti- pusételei után gasztronómiai különlegességekhez juthatunk. Merre fart a textiltisztító ipar? poca MEZŐGÉP műszaki igazgató- helyettese, kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy ez a kooperációs program 70 milliós fejlesztést igényel. A hitelkérelem most van elbírálás alatt, kérdéses, hogy megkapják-e, mivel ennek a fejlesztésnek nincs tőkés exportvonzata. Évi tízezres szériát tudnának kibocsátani két éven belül a hazai ellátásra. Tervbe vették egy három és egy 7 lóerős kistraktor fejlesztését is, kérdés, a Kismotor és Gépgyár mennyiben vállalkozna a motorgyártásra. Egyébként Veszprém 15 féle kisgépet gyárt, ebből azonban 10 típus a különféle szőlőprés, amelyekből évi 40 ezres szériákat bocsátanak ki. Az idén vették át Kaposvártól a HTF 01-es egyfázisú háztáji fejőgép gyártását, ez most hiánycikk a piacon, de a második félévben 2500 darabot leszállítanak. A piac felmérése most folyik, s noha ez nem túl nyereséges cikk, fogyasztói árát az állam támogatja — a fertőtlenítő gépcsaládba biellesztve évente több ezres szériák legyártására is felkészültek. Felkészülés Évek óta hiánycikk a háztáji répavágó és szecskavágó, nemcsak hazánkban, de a többi szocialista országban sem gyártják. Veszprémben most van ki- fejlesztés alatt egy merklion rendszerű, takarékossági okokból többcélú robotgép, amely morzsol, szecskát vág, gyökgumósokat aprít stb. Prototípusát az 1979. évi AGROMAS- EXPO-n mutatják be, s ha beválik, megkezdik a sorozatgyártását. Most vásárolt meg a vállalat a feltalálóktól egy szabadalmat. — Rné — Bretagne-ban pánikba estek a derék franciák Környezetünk védelme az emberiség lovoienek záloga Külföldi professzorok véleménye Dr. Zdenek Madar, Eleonora Oelher és dr. Fodor István Emlékeznek még az Amoco Cadiz tragédiájára? A derék franciákat alig több mint egy hónapja pánik fogta el, az óriás tankhajó zátonyra futása után. A bretagne-i tengerszakasz feketéllett az olajtól, az óceáni élővilágban mérhetetlen károk keletkeztek. Az azóta napvilágot látott elemzésekből és nyilatkozatokból kiderült, hogy a katasztrófát megelőzhették volna. Az viszont még ma sem tisztázott, hogy ki is felel és ki fizet mindezért. Mindenesetre a nemzetközi bíróság jogászainak lesz mit boncolgatni az ügyben. A bretagne-i eset nem egyedülálló: glóbuszunk levegőjének, élővizeinek és termőföldjének szennyezése olyan méreteket öltött, ami-a nemzetek felelősségén túl, az egész emberiség egyik legégetőbb gondjává vált. Érthető tehát, hogy a szocialista országok mind fontosabb jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelemnek és e téren is összehangolják a teendőket. A hét folyamán Pécs rangos nemzetközi tanácskozásnak adott otthont: városunkban ülésezett a KGST környezetvédelmi albizottságának egyik témacsoportja. A hét végén véget ért konferencia három résztvevőjével beszélgettünk a tapasztalatokról. Eleonora Oelher profesz- szorasszony az NDK-ból érkezett, dr. Zdenek Madar fropesz- szor Csehszlovákiát képviselte, dr. Fodor István -az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének osztályvezetője — pedig a magyar delegációt vezette. — Az ülésszakon a különböző szekciókban a KGST-országok környezetvédelmével kapcsolatos jogi szabályozás kérdéseivel A háziasszonyok áldhat- ják az ipart, amikor megfőzte helyettük a vacsorát, csak fel kell melegíteni. A Gasztrofol-ételekről van szó. Most itt a folytatás. A Központi Élelmiszeripari.Kutatóintézetben befejeződtek azok az ígéretes kísérletek, melynek eredményeként készételeket csomagolnak műanyagtálcára. Ez más, mint a különben nagy sikert aratott Gaszrofol- étel, előnye egyebek mellett, hogy nem kell az ételeket a mélyhűtőben tárolni. A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet az Országos Műszajci Fejlesztési Bizottság megbízásából kezdett el foglalkozni a készletek műanyagcsomagolásával. — Dr. Zachariev György tudományos munkatárstól tudjuk, aki dr. Kiss István tudományos osztályvezetővel nemrég tudományos kollokviumon’ számolt be az eddigi eredményekről, hogy a kísérleteket éppen Pécsett, a Gasztrofol-üzem- ben kezdték el. Aztán elfogyott a drága külföldi műanyagfólia. A további kísérletek már a Debreceni Készételek műanyagban Konzervgyárral együttműködve folytak. Hogy néz ki az új csomagolás? A mintegy 1 kilogramm súlyú készételt befogadó polipropilén tálcák laposak, magasságuk 3,5 centi, súlyuk 30 gramm. Ez nagy előnyt jelent a hagyományos konzervdobozokkcl és üvegekkel szemben mind a szállítás, mind a hőkezelési idő tekintetében. A hőkezelési idő ugyanis felére, harmadára csökken. Ez a különösen hőérzékeny tápanyagokat - vitaminokat, íz- és színanyagokat — kevésbé károsítja, ugyanakkor a sterilizálási kapacitás nő. Ennek a módszernek — mint említettük — az az előnye a Gasztrofol-ételekkel szemben, hogy nem kell az ételeket mélyhűtőben tárolni. Előny az is, hogy az ételeket a csomagolóanyagban lehet felmelegíteni és abból elfogyasztani. A készétel-mintákkal tárolási kísérletek is folytak. A tárolás alatti mikrobiológiai vizsgálatok során tisztázták, hogy a készítmények hűtőszekrény hőmérsékleten 4—6 hétig tarthatók el. Az eltarthatóság idejét növelni lehet, ha a csomagolóanyagot egy másik műanyag-- fóliával kombinálják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a kombinált fólia nagyon jó. Sajnos azonban, ezeket a műanyagokat egyelőre drága pénzért tudnánk beszerezni a tőkés országokból, Ezért a műanyag csomagolású készételek elterjedését csak a hazai polipropilén termelés megindulása segítheti elő. Ez az idő már nincs messze, a Tiszai Vegyi Kombinátban folyik a polipropilén-üzem beruházása. (—mz—) foglalkoztak. Elsőként mégis hadd vessem fel: miként látják az európai tagországok környezetvédelmi helyzetét? Dr. Zdenek Madar: — Az elmúlt öt esztendőben, a szocialista országok egymás után alkották meg környezetvédelmi törvényeiket. Többségük egységes és korszerű. Például az önöké. De a továbblépés érdekében sokkal jobban össze kell hangolni munkánkat, tökéletesíteni szükséges a környezetvédelemmel összefüggő gazdasági, tervezési, jogi szabályokat. Igen fontos feladatnak tartom a környezetvédelem oktatását, e rendszer iskolai kidolgozását. Eleonora Oelher: — Meggyőződésem, hogy az átlagember szemléletét máról holnapra nem tudjuk megváltoztatni. Úgy érzem, hogy a meglévő gondokat csak lépésről lépésre vagyunk képesek megoldani, ami természetesen az anyagi lehetőségekkel is összefügg. Pécs először adott otthont e témacsoport ülésének. A megoldandó feladatokat összehangoltuk: a konferencia megfelelő fórum volt a nézetek egyeztetésére.- Mi tehát egységes megoldásokat keresünk, a környezet védelme érdekében. Mi a véleményük a nyugati országok gyakorlatáról? Dr. Zdenek Madar: — A tőkés országok egy része közel sem tesz meg mindent e téren. Főként a nyuqat-európai államokban — Franciaországban, Angliában és Norvégiában — a tömegek kényszerítik a kor-" mányzati szerveket a hatékonyabb környezetvédelmi munkára. A szocialista országok viszont nem csupán a KGST-n belül egyeztetik programjaikat, hanem egységes javaslatokat tesznek az ENSZ-nek. Mi vetettük fel a Balti-tenger védelmének kérdését, de említhetném a világtengerek élővilágának fokozott védelmére tett javaslatainkat is. Dr. Fodor István: — A környezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, jogi és pedagógiai kérdéseit magyar részről a Dunántúli Tudományos Intézet koordinálja. A munkabizottság által készítendő monográfia a környezetvédelemmel ösz- szefüggő alapvető jogi kérdéseket tartalmazza majd. A különböző szakbizottságokban dolgozó kutatók így a feladatokat összehangolva végzik. Salamon Gyula Ennyi „mosodást" régen láttam együtt. Vagy háromszázan találkoztak — közülük mintegy ötven külföldi — a napokban Budapesten, hogy, megvitassák a textiltisztítás dolgait: kár, hogy „óvatlan fülek” — a há- , ziasszonyok — nem hallották milyen okok is játszanak közre abban, ha összemegy a kitisztított anyag, ha megvetemedik a zakó fazonja, ha használhatatlanná válik egy-egy ruhadarab, a Patyolat „jóvoltából”. A konferencián elhangzottakból néhányat fűztünk csokorba három résztvevő elmondása alapján. A hazai tapasztalatokról Törnek Antal, a Fővárosi Patyolat Vállalat főmérnöke, a következőket mondotta. — A kormányhatározatnak megfelelően az utóbbi években rohamosan fejlődött a Patyolat vállalatok szolgáltatási köre, színvonala. Bővült a mosodai kapacitás, csökkent a vállalási idő, javult a minőség. Ma már több mint száz vegytisztító gyorsszalon működik az országban. Külföldön rohamosan terjed a bérágynemű használata. Az elmúlt időszakban a fővárosban ötven, a vidéki városokban pedig harminc százalékkal emelkedett az igény. Ez azt jelenti, hogy országosan naponta 2600 lakos cserél bérágyneműt. Természetesen még ma is idegenkednek tőle. Terjed a háztól házig szolgáltatás: csak Budapesten háromezer megrendelőhöz csönget be rendszeresen a Patyolat átvevője, hogy elvigye illetve átadja a ruhaneműt, szőnyeget, függönyt, miegyebet. Wolfgang Mauer — az NDK-ból — a reklamációkkal kezdi. — A nemzetközi statisztika szerint a lakossági reklamációk 25—35 százaléka a ruházati ipar hibájából következik és nem a rossz tisztítási technológia eredménye. Nálunk már az új textilipari termékek tervezésénél figyelembe veszik a tisztítás és a kezelés szempontjait, a tudományos és műszaki tervek • kialakításába bevonják a TKO-t (Minőségellenőrző Szervezet) is. Nagy lakótelepeinken a lakosság hetven százaléka igényli a házhozszállítással egybekötött mosodai szolgáltatást. — A minszki „Belorusz" városi egyesülés több vállalatot foglal magába — mondja V. D. Badanyin —, majd ekképp folytatja. Egy-egy vegytisztító és ruhafestő gyár, három gyorstisztító- és mosó-, valamint öt vegytisztító szalon működik nálunk. A vállalási idő általánosan egy-két nap. Az egyesülés harminchat féle szolgáltatást nyújt a lakosságnak. Például a toll- és pihetisztítást speciális üzemben végezzük, a mosandó anyagot közvetlenül a lakóktól vesszük át. Emellett általánosan elterjedt az üzemekben történő átvétel is. A menetrendszerűen érkező furgonok, mint mozgó átvevőhelyek megkímélik a fáradtságtól a feleket: a ruhaneműt akasztós konténerekben szállítjuk. Kidolgoztuk a minőségjavítás komplex rendszerét, ennek köszönhetően egy esztendő alatt a felére estek vissza a tisztítás minőségével kapcsolatos panaszok. Ma már ott tartunk, hogy nemes szőrmék felújító festését is vállaljuk — nyest, vidra, coboly — technológiát a Műszaki-technológiai Szolgáltatási Tervező Intézet dolgozta ki. S. Gy.
