Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-23 / 111. szám

978. ÁPRILIS 23. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE U krisztina­városi lány Ezen kívül: Csortos, Kabos Gyula, Jávor NYUGAT SZERKESZTIK) MÓRICZ ZSIGMOND és BABITS MIHÁLY um. «vMtmi ao. mm. IUO. oktAker lé. HEGEDŐS LÓRA XT: A trfUum MÓRICZ ZSIC,MOSD: Forr « bor (Regény, II.) ERDÉLYI JÓZSEF: Akác (Kert) MAJTHESYI GYÖRGY. Snittet után (Novella) ILLYÉS GYULA: Yenek GELLERI ANDOR ENDRE: A ttállllóknól (Novella) KISLEGHY KALIAN: í’atürnapok (Yenek) MÓRICZ ZSIGMOND: Mai napok TÖRÖK SOPHIE: Step lembe r (Yen) FERENCZY VALÉR kM.rétkmm: Budafoki út — Cigány n6 KARL MARX ÉS FRIEDRICH ENGELS A NÉMET IDEOLÓGIA FORDÍTOTTA KISLÉGI NAGY DÉNES Két fotó korabeli kiadványokról. Az 1. számú képen a Kisléghy Kálmán iró név alatt Kislégi Nagy Dénes szerepel. A 2. számú képen A német ideológia egyik régi kiadása. A 3. számú képen a szerző, ma. Jövő héten kicsit pécsi lesz a pesti televízió is: megint viszonylag sok műsor szól Pécs­ről, Baranyáról. Kedden, a 21 óra 30 perckor kezdődő Szín­házi Albumban több színház sorában a Pécsi Nemzeti Szín­ház próbáira is bepillantott a kamera, s ezeket a képeket láthatjuk majd az adásban. Másnap, szerdán 17 óra 40 perckor Baranya megyei fiata­lok arról a kérdésről mondják el véleményüket, tapasztalatai­kat, hogy lehet-e specializá­lódni, egyéni kezdeményezé­sekkel élni az ifjúsági szocia­lista brigódmozgalomban. Az­nap, a második műsorban portréfilmen ismerkedhetnek meg a nézők Kislégi Nagy Dé­nes tudóssal, aki tanúja és ré­szese volt a századforduló nagy szellemi áramlatainak, részese csaknem három nemzedék tár­sadalmi változásainak. A mű­sort Wiedermann Károly ren­dezte. Persze az ország és a nagy­világ e héten is ott lesz a Ma­gyar Televízió képernyőjén. A magyar drámairodalmat Vészi Endre Muslincák a liftben cí­Kabos Gyula és Csortos Gyula a Hyppolit, a lakáj című filmben. mű műve képviseli, amelyet té­vére alkalmaztak. A történet: egy krisztinavárosi bérház házmestere, Jusztínia különös hangzású nevét attól a grófi családól kapta, amelynél szü­lei szolgáltak. Ez a múlt már semmivé lett, csak Jusztínia le­velez még a Svájcban élő, va­gyonát vesztett grófnővel. A vé­letlen úgy hozza, hogy Svájc­ba utazik az az „újgazdag" házaspár, ahová a sok hét­köznapi megaláztatástól amúgy is keserű Jusztínia takarítani jár. Elhatározza, hogy kettős elégtételt vesz sérelmeiért. A főbb szerepeket: Máthé Erzsi, Kállai Ilona, Lázár Mária, Bánffy György és Iglódi István alakítja. Nagy nevetésekre számítha­tunk szombaton, amikor — es­te nyolc órai kezdettel — a Vidám Színpadról közvetít a képernyő, mégpedig az Aki mer, az nyer című, felnőtteknek szóló zenés mesét. Irta: Rejtő Jenő és Ungvári Tamás. Ren­dező: Horváth Tivadar. Főbb szereplők: Horváth Tivadar, Kabos László, Zentay Anna, Ur­ban Erika, Gálcsiky János és Géczy Dorottya. A magyar filmművészet pe­dig egy régi emlékkel szere­pel a műsorban, a Hyppolit, a lakáj című vígjátékkal. Ben­ne régi, népszerű színészeket láthatunk viszont: Csortos Gyu­lát, Kabos Gyulát, Haraszti Micit, Gázon Gyulát, Jávor Pált, Herczeg Jenőt és Maklá- ry Zoltánt. Mii ? Hol? Mikor? Pécs, Ifjúsági Ház: április 24-én, 25- én és 26-án 19 órai kezdettel a Mecsek Táncegyüttes mutatja be új műsorát, melyben másfél évi mun­kájukról adnak számot. Ugyancsak 26- án 19 órakor a földszinti klubban dr. Bakó Attila vezet nyilvános jó­gaórát. Hamar László tart diavetité- ses élménybeszámolót Olaszországról 27- én este 19 órakor. 28-án 19 óra­kor kerül sor a Művészettörténeti ka­landozások IV. estjére; a klubban Pap Gábor művészettörténész tart ve­tített képes előadást a reneszánsz­ról. Ugyanebben az icfbpontban a színházteremben a vinkovei Hrast folklóregyüttes vendégszerepei. Nevelők Háza: 25-én 18 órakor a Baranya Táncegyüttes táncházat ren­dez, Vidákovics Antal vezetésével. TIT, Bartók klub: Új irányzatok a vizuális művészetekben címmel tart előadást Aknai Tamás művészettör­ténész. A TIT művészeti klubjának erre a foglalkozására 24-én 17 óra­kor kerül sor. Jazz-presso: 26-án 13 órai kezdet­tel Jam Session — a Mecsek cuk­rászdában. Házigazda a szekszárdi Jazz-trió, műsorvezető Bornemissza Géza. BARANYAKER „Új Tükör'1 klubja: 28- án 18 órakor „Új Tükör" nap ke­retén belül a Nindennapok titka c. zenés irodalmi műsort mutatnak be. Mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ: Az általános iskolából a középiskolába való átmenet sokkha­tásának feloldása címmel tart elő­adást Kiss Elemér, az MTA tudomá­nyos munkatársa, április 27-én 15 órakor. Mohácsi Jenő Városi és Járási Könyvtár: 24-én 18 órakor író-olvasó találkozó lesz, melynek a vendége Csalog Zsolt író. A program kere­tében az „Ordögszekér" c. filmet vetítik. Komló, Május 1. Művelődési Ház: A kiállitóteremben április 28-án nyí­lik „Az 50 éves komlói színjátszás és a 20 éves bányászszinpad ké­pekben" c. kiállítás. Komló, Zrínyi Művelődési Ház: A Pécsi Nemzeti Színház vendégjáté­kára kerül sor 26-án 19 órakor. Mű­sorukon a Makrancos hölgyek — Georges Feydeau három egyfelvo- násos komédiája. Sásdi Nagyközségi és Járási Mű­velődési Központ: A művészeti cso­portok járási kiállításának megnyi­tója lesz 24-én délután 15 órakor. Pécsváradi Járási Művelődési Köz­pont: április 24-én nyílik a pécsi járás területén működő öntevékeny fafaragók, díszítőművészek, fotósok kiállítása, mely április 29-ig tekint­hető meg. ■■ ■■ f ■ / ozos majusfa A Magyar Rádió öt vidéki stúdiójának nagyszabású, kö­zös műsora hangzik el szomba­ton, egyidőben — MÁJUSFA címmel. A tavaszt, a mezőgaz­dasági munkák megkezdését köszöntik e 60 perces, színes ri- portösszeóllításban, régi és mai népszokások kelnek életre Ba­ranyából éppúgy, mint Győr, Miskolc, Nyíregyháza és Szol­nok környékéről. Ismerkedés lesz e műsor önmagunkkal és az ország más vidékeinek em­bereivel, eredményeivel, gond­jaival és úgy gondoljuk: ez a vidéki rádiózás jövője, hogy mi­nél többet hallassák hangjukat a vidéki stúdiók is a központi és a többi vidéki adó hullám­hosszán ... Először Szegeden indulnak kísérleti trolibuszjáratok, de valamennyi kiemelt vidéki vá­ros — így Pécs — trolibusz köz­lekedését tervezik már, távla­tokban. Számos téma mellett erről is szó esett a hónap leg­jelentősebb közlekedési ren­dezvényén Harkányban, ahol a tanácsok közlekedéssel foglal­kozó szakigazgatási vezetői vettek részt az országból. A KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT című hétfői műsorban valamennyi kérdést érintik, melyek érdekel­hetik a hallgatókat. Mint So- mogyvári Valéria szerkesztőri­porter elmondotta, riportban számolnak be a Mecsek Rallye- ról, elemzik a hónap legtanul­ságosabb balesetét, ellátogat­nak a bíróságra, ahová nem mindennapi feljelentés érke­zett: a légi közlekedés veszé­lyeztetése ügyében. Ugyancsak tanulságosnak ígérkezik annak az esetnek az ismertetése, ami­kor a közelmúltban szabályta­lanul végzett munka következ­tében valakinek leégett az autója. Ennek kapcsán szólnak néhány szerelés közben lesel­kedő veszélyről. Kedden BESZÉLGETÉS ÁLLA­MI-DÍJASOKKAL címmel hang­zik el riport: ellátogatnak a Tamási Állami Gazdaság Dó­zsa állattenyésztő szocialista brigádjához. A nemrég Állami- Díjjal kitüntetett brigád mun­káját, életét mutatja be a ri­port. A múlt év januárjában léptek életbe a kisajátítást újra sza­bályozó rendeletek. Gyakorlati alkalmazásuk tapasztalatairól beszélget a Pécsi városi Tanács igazgatási osztályvezető-helyet­tesével, dr. Taliár. Frigyessel munkatársunk. Szóba kerülnek az eljárás megváltozásából adódó kérdések, valamint a ki­sajátítási kártalanítás összegét meghatározó fontosabb ténye­zők. A „Májusfa'" műsor miatt ebben a hónapban pénteken jelentkezik a MUNKÁSMŰVE­LŐDÉS című összeállítás, mely­ben Szirtes Gábor folytatja a magyar munkásmozgalom tör­ténetének ismertetését, Ivasivka Mátyás pedig a szocialista bri­gádok zenei felkészítését. Be­mutatják a Hőerőmű Jedlik Ányos szoc. brigádját és ismer­tetik a Munka és Művelődés mozgalom pécsi, baranyai hely­zetét. Könyv Tatay Sándor: Lődörgések kora Szinte törvényszerű, hogy egy bizonyos életkorban, rend­szerint az alkotói pálya alko­nyán, minden író számadást készít a megtett útról. Közel a hetvenhez, Tatay Sándor is azzal a szándékkal fogott be­le önéletrajzának megírásába, hogy mozgalmas ifjúkoráról számot adjon mind magának, mind az olvasóknak. Az önéletírás a szarvasi di­ákévek felelevenítésével indul, majd a soproni teológiára ke­rült, önmaga helyét és az élet értelmét lázasan kereső fiatal­ember kalandokban már ek­kor bővelkedő napjait rajzolja meg. A sorok között mindig ott bujkál a szelíd, megbocsá­tó humor, s ez ad sajátos színt az emlékezetből felmerü­lő történeteknek. A kaland­vágy Tatayt is külföldre csábí­totta, azonban Bécsnél nem jutott tovább. A rövid bécsi hányódás után Pest követke­zett, majd a pécsi bölcsész­kar, ahol barátokra, írói in­dulását ösztönző légkörre ta­lált. Számunkra különösen érde­kesek a könyv utolsó fejeze­tei, melyekben a harmincas évek beli Pécs élete villan fel igen erőteljes képekben, író­barátainak, Weöres Sándor­nak, Takáts Gyulának, Várko- nyi Nándornak emlékezetes portréival kiegészítve. K. S. Fotóművészet Harnóczi Örs: „No ellipszisben” Nemzetközi kiállítás a pécsi galériában 1973-ban grazi kezdeménye­zésre az érintett fotóklubok ve­zetői elhatározták, hogy éven­ként megrendezik öt országrész fotókiállítását, Ausztriából Stá­jerország, Jugoszláviából Hor- váthország és Szlovénia, vala­mint Magyarországból Vas és Baranya megye részvételével. Évenként más-más országrész fővárosaiban rendezik meg a kiállítást és ezzel együtt a részt vevő fotósok szemináriu­mát. Az első tárlat 1974-ben volt Grazban, majd azt követte a szombathelyi, zágrábi, újból a grazi kiállítás. Most a Mecseki Fotóklubra vár a feladat, hogy házigazda legyen. Ezerkilencszázhetvenháromban, amikor a gondolat felvetődött, különösen a magyar fotósok fogadták az ötletet lelkesedés­sel. Hiszen köztudomású, hogy az Erich Kees mérnök által ve­zetett grázi fotócsoportosulás a fotóművészetben Európa egyik legprogresszívebb irányzotát művelő klub. Az eddigi kiállítások is iga­zolták a nagyfokú várakozást. A jugoszláv és osztrák fotósok­ból többnyire igen magas szín­vonalú és újszerű alkotásokat láthattunk. A mostani kiállítá­son is remélhetőleg igazolják az említett fotóklubok jó hírü­ket. Kétségtelen, hogy a kiállí­tások és a fotószemináriumok erős hatást gyakoroltak az ott részt vevő Mecseki Fotóklub tag­jaira és ez már többé-kevésbé munkásságukon is érezteti ha­tását. A tárlat 1978. április 28- án este 7.00 órakor nyílik meg a Színház téri galériában. Dr. Lajos László Jokesch Herbert: „Velence” Hosszú ideig alig hallatott magáról a Mecsek Tánc- együttes. A körülöttük lévő csend azonban szorgalmas munkát takart: az új művé­szeti vezető, Sodor József a tiszta, eredeti folklórhoz való visszatérést tűzte ki célul, s ehhez keresett fiatal, lelkes társakat. Az együttes mind korban, mind felfogásban megújult, erről három egy­mást követő estén, április 24-25-26-ón az Ifjúsági Házban kívánják meggyőzni a közönséget. A bemutatókat számvetésnek tekintik, nyil­vánosan, a publikum segítsé­gével szeretnék lemérni a két­éves munka eredményét. A műsor iránt máris nagy a szakmai érdeklődés, hiszen nem mindennapi folklór­anyag kerül a színpadra. Az A feltámadt Mecsek Együttes ötletes, és ízléses formában készült műsorkalauz szerint moldvai csángó táncokkal kezdődik a műsor. A máso­dik világháborút követő nép­mozgások során Baranyában megtelepedett moldvai ma­gyarok régies táncai, dalai, és ruhái kivételes élményt ígérnek. Hasonlóan érdekes tánc a lakocsai horvátok „csizmása", amelyben ma­gyar motívumok is föllelhetők. Régebben nők is, ma már csak férfiak táncolják. A há­rom szatmári tánc, a csapás — verbunk — lassú és friss csárdás kellemes színfoltja lesz a műsornak, csakúgy, mint a dél-alföldi „oláhos" ugrás vagy a dél-dunántúli, pásztortáncokból kialakult verbung. Különösen szép él­ményt ígér a nyugati palócok táncaiból összeállított csokor — seprűtánc, leánykörtánc, verbunk, lassú és friss csár­dás —, valamint a híres me­zőségi táncos-muzsikus falu, Szék táncrendjéből a sűrű és ritka tempó, a magyar, a lassú és a csárdás. A páros táncok sorát a hosszúhetényi gyűjtésből származó ugrás, „kígyótánc” lassú és friss csárdás zárja. A Mecsek- együttes lányai erősen, szé­pen énekelnek, ezért nagy sikerre számíthat a tardonai — észak-borsodi — leánykari- kázó, és egy Zobor vidéki leányjáték előadása. A tán­cok között zenekari számokat hallhatunk majd, egy gyimesi és egy szatmári blokkot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom