Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-19 / 107. szám
6 Dunántúli napló 1978. április 19., szerda szerkesztőség postájából Ilyen játszótér is akad Pécsett Aki kíváncsi rá, a Tolbuhin útról kanyarodjon le a Kedves utcán, nem téved el. Szemetdombi Hancúrozások Jogi tanácsadó H. A. gyermekével rendszeres kapcsolatot szeretne tartani, gyakrabban látni, de az anyja erre nem ad lehetőséget. Kérdés: milyen módon érheti el, hogy gyermekével rendszeresen találkozzék? Családjogi törvényünk értelmében mindkét szülőnek kötelessége gyermekéről gondoskodni, fejlődését elősegíteni, figyelemmel kísérni. Ez vonatkozik azokra a szülőkre is, akik nem élnek együtt. A helyes és célszerű, hogy a szülők egymás közt megegyezzenek a gyermek láthatásában, és azt akadályoztatás nélkül a kölcsönös megegyezés alapján gyakorolják. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, akkor kérelemre a gyámhatóság határozza meg a láthatás időpontját, rendszerességét. A gyermek láthatása lehet: a) rendszeres és b) rendkívüli. Rendszeres láthatás (érintkezés) keretében szabályozza a gyámhatóság a szülő és a gyermek kapcsolatát akkor, ha mind a gyermek, mind a szülő körülményei lehetővé teszik az állandó kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséi ez nem akadályozza. A rendszeres láthatás (érintkezés) időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli esetben havi 48 óránál nem lehet több. Az általában szokásos időtartam, havonta HÁROM alkalommal 12—12 óra. Lehetőség van azonban arra, hogy a körülményektől függően a láthatás jogát a szülő havi egy alkalommal gyakorolja, természetesen ez esetben a fentebb Írtaknál hosszabb időtartamban. Abban az esetben, ha a szülő és a gyermek között kedvező kapcsolat alakult ki, akkor lehetőség van arra is, hogy gyakrabban, esetleg hetenként is találkozzék gyermekével. Rendkívüli láthatásról (találkozásról) általában akkor lehet szó, ha a szülő távol él a gyermektől és a rendszeres kapcsolat tartása nehézkes vagy nehezen oldható meg. De lehetőség van arra is, hogy a rendszeres kapcsolat mellett rendkívülire is sor kerüljön például nyaralásra (két-három hétre), nyári, téli, tavaszi szünet idejére stb. Minden esetben a gyermek fejlődését kell szem előtt tartani. Az alapos és körültekintő vizsgálat azonban a gyermek érdekében korlátozhatja, sőt egyes esetekben el is vonhatja a láthatás (érintkezés) jogát a különélő szülőtől, ha az a gyermek fejlődését akadályozza, hátrányosan befolyásolja, például italozó életmódot folytat. Panasz nyomában Molnár Kálmán olvasónk kálváriája 1977 augusztusában kezdődött, amikor először vizsgálták át a pécsi Szigeti úti szervizben Dácia típusú személygépkocsiját: javítás utón is puha maradt a fék. Egy hét sem telt el nyugodtan, az akkumulátor mondta fel a szolgálatot, zárlatos lett. Kölcsönkért akkuval vitte II. szemlére a kocsit, rögtön szólt: új akkumulátorra van szüksége, 80 kilométeres sebességnél be- rezonál a kormány, a kocsi motorja hangos, berepednek a gumik, ciripel a kilométer- óra. Félkészen, Molnár Kálmán szerint időhiányra hivatkozva, próba nélkül adták ki kocsiját. Hazafelé észrevette: két menet tartja az egyik kereket: szóvá tette a következő alkalommal, ötezer kilométer megtétele után ismét szervizre vitte a kocsit. A dolog vége ugyanaz volt, mint addig: „ugyanolyan elkeserítő állapotban kaptam vissza a gépkocsit, mint amilyenben leadtam". Egy hét múltán biztató értesítés érkezett Pécsről: hoztak új akkumulátort' és kilométerórát — jöjjön. Olvasónkat hidegzuhany érte — Hol lettél ennyire masza- tos, kisfiam? — kérdezi az aggódó anyuka. — A játszótéren voltam — feleli az óvodáskorú csöppség. Ez a kis párbeszéd nap mint nap elhangzik, és önmagában természetes is, csak nem olyan körülmények között, mint az felvételünkön látható, ahol a gyermekek szeméthegyek tetején ugrálva játszanak kalan- dosdit vagy bujócskóznak, mert azt is megtehetik a már dombbá alakult hulladékon. Hogy ki szemelte ki szemétlerakóhelynek ezt a területet, utólag nehéz lenne kideríteni. Nem kértem ki az ott lakók véleményét már csak azért sem, mert nem tudtak volna meggyőzni. Elképzelhető az is, hogy ők szórták oda a feleslegessé vált holmikat, kilyukadt fazekakot, lábosokat. Akad itt minden, ami szem szájnak valaha ingere volt, most viszont A Dunántúli Napló január 27-i számában megjelent, hogy Szentesi Tamás, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetnél ittasan, körültekintés nélkül futott ót az úttesen és elütötte a Szigeti úton, az értesítés ellenére el akarta küldeni a művezető. Úgy látszik, elfogyott Molnár Kálmán türelme, panaszt kívánt tenni az üzemegységvezetönél, nem sikerült, de ezen a napon mégis kicserélték a hibás egységeket, ám hat nap múlva újabb papírt kapott a szervizből: kicserélik az akkumulátort. Idén januárban új fékhengert szereltek a Dáciába, olvasónk véleménye sezrint nem lett jobb a fék. Kiderült: kopog a jobb első kerékcsapágy. Jóllehet, emiatt négy alkalommal hívták Pécsre, de a csere csak március 25-én történt meg. Molnár Kálmán minden bosszúsága ekkor te- tőződött, mert, hogy is mondjam, megsérült a kocsi szerelés közben. Meglepett, hogy Tóth László, a szerviz vezetője a DH-rendszerüket dicsérte, amikor az esettel kapcsolatosan érdeklődtem. Biztosan így igaz, akkor mégis miért távoznak bosszúsan az ügyfelek? Tóth László véleménye a történtekről: — Sokszor itt volt Molnár gusztustalan és büdös. Erjedőben levő ételhulladék, festékes doboz, autógumi — nagyon bő a választék. Sokan és sokszor foglalkoztak már a beton talajú, úgynevezett „modern" játszóterekkel, ami valóban balesetveszélyes, de legalább tiszta. A hancúro- zó csöppségekre nem leselkedik a fertőzés veszélye. Felmerült bennem a kérdés, hogy tűrik el a környékbeliek ezt a mocskos és egészségre is ártalmas területet. És az a sok segítő kéz miért csinált akkor oda mászókót, hintát, dö- cögőt — talán máshol ezeket jobban megbecsülték volna. Abban az óvodában is, melynek a kicsinyei a közelmúltban jöttek ide játszani, de amikor az óvónénik meglátták az itt uralkodó állapotokat... Müller István egy személygépkocsi. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy nevezett vérében a baleset idején 0,27 ezrelék alkoholkoncentráció volt kimutatható, mely alkoholos befolyásoltságot nem okoz. Kálmán, kétségtelen, voltak panaszok, amiket meg lehetett volna szüntetni. A féltengely meghibásodásában vétlenek vagyunk. Annyira szoros a Dácia kerékagya, hogy nem engedett a lehú- zónak, az el is törött, ezért úgy kellett leverni. Addig nem engedem átadni a kocsit, amíg meg nem szüntették a főhibákat. Nagyon sok típushoz, így a Dáciához sincs hazai alkatrész- katalógus, csak külföldi. Ugyanakkor alkatrészellátási nehézségeink vannak, ez Dáciára is értendő. Az elmúlt félév során két alkalommal történt meg, hogy behívták az ügyfelet, de nem tudták kiszolgálni. Boldog vagyok — idézőjelbe téve, mert egy éve még naponta előfordult. Hibalehetőség sok van: tévedhet a minőségi ellenőr, becsúszhat valami a raktározáskor, kiértesítés előtt rosszul ellenőrzik az alkatrészt. — Kétségtelen, Molnár Kálmán kocsiját többszöri javítással sem hozták rendbe. Panaszkodott a kerékfelfüggesztésre, másfél év Segítés az idős néninek Nem nagy múlttal rendelkezik a Honvéd utcai ABC-áru- ház, mégis tollat kellett fognom, hogy észrevételeimet elmondjam. Ez annál is inkább fontos, nehogy az legyen, mint a közmondásban van, hogy az új seprő jól seper. Sok helyen megfordultam az országban, de hasonló kedvességgel és figyelmességgel kevés helyen találkoztam. Lehet, hogy azért vagyok ennyire elfogult, mert anyósom, aki 80 éves, hosszú évtizedeken keresztül vásárolt és vásárol. Naponta többször is felkeresi a jelzett üzletet. Balesete óta mankóval jár, de a beszerzést még most sem adja át másnak. Amikor az üzletben megjelenik, elveszik bevásárló kosarait és végigkísérve az üzleten, segítik vásárlását. Nem egy esetben fordult elő, hogy a síkos úton elkísérték és vitték csomagjait. Ügy gondolom, ez a figyelmesség túlhaladja az üzlet kötelező udvariasságát. Amikor e sorokkal szeretném megköszönni az üzlet vezetőinek, dolgozóinak segíteni akarását, kívánom, hogy további munkájukban is segítsék az öregeket a többi vásárlókkal együtt. Gosztolya Rezső alatt két ilyen eset jutott tudomásomra. Nem tudunk segíteni, ha az ügyfelek nem reklamálnak. Havonta 3400 —3600 kocsit javítunk, ebből hármat-négyet kifogásolnak. Nem vitatom, van hiba, de el kell mondanom, a panaszok 75 százaléka vélt hiba. Miért nem szólt nekem Molnár Kálmán? A Dunántúli Naplónak nem feladata igazságot tenni, és nem is kíván bíró lenni. Annyi bizonyos: 1976. november hetedikén közreadtuk a lapban a szerviz dolgozóinak fogadkozásait, miszerint nem a Munkácsy Mihály utcai szellemben dolgoznak a Szigeti úti telepen. Az is igaz, Molnár Kálmán esete nem egyedi. Ezért mindkét fél véleményét közreadtuk abban a reményben, hamarosan véglegesen rendeződnek a dolgok, bosszúság helyett örömet okoz Molnár Kálmánnak a kocsi, a Szigeti úti szervizben pedig rájönnek végre, hogy mi a dolguk és kielégítő szolgáltatást nyújtanak a gépkocsi-tulajdonosoknak. H. T. lilém ívolt ittas Jól működik a DH-rendszer, csak az ügyfelek távoznak bosszúsan Dolgozóink szolgálatában A jogsegélyszolgálat tapasztalatai a Pécsi Bőrgyárban A Pécsi Bőrgyárban 1977. január 3-a óta működik a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat a vállalat szakszervezeti bizottságának felügyeletével, irányításával. A jogsegélyszolgálat célja a dolgozók érdekeinek jogi védelme. A legfontosabb feladat a jogi tanácsadás, felvilágosítás. Ezen túlmenően a szolgálat ejjár a dolgozók ügyeiben a vállalat illetékeseinél, államigazgatási szerveknél, rendőrségnél és egyéb hatóságoknál. Bíróság előtt jogi képviseletet is elláthat. A jogsegélyszolgálat tevékenységi körét az 1/1976. (III. 27.) SZOT irányelv részletesen szabályozza. Az irányelv rendelkezései azonban lehetőséget adnak a szakszervezeti bizottságnak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően részletesebben meghatározza azt, hogy a jogsegélyszolgálat milyen ügyekben járjon el. A jogsegély- szolgálatot a vállalat minden dolgozója, nyugdíjasa, szakmunkástanulója igénybe veheti. A jogsegélyszolgálat ingyenes. 1977-ben 173 esetben kérték dolgozóink a szolgálat segítségét. Munkajogi (22), társadalombiztosítási (15), családjogi (26), államigazgatási (29), polgárjogi (49), szabálysértési (4), büntetőjogi (5), egyéb (28) ügyeikben. Tavaly három esetben látott el jogi képviseletet a szolgálat. Az idén az ügyfél- forgalom bizonyos mértékű növekedése figyelhető meg. Eddig 62 ügyben intézkedett a jogsegélyszolgálat, elsősorban polgárjogi, munkajogi és családjogi vonatkozásban. Négy alkalommal látott el jogi képviseletet; családjogi és polgári ügyekben. Két esetben utasította el a szolgálat a dolgozó jogsegélyre vonatkozó kérelmét, mert annak intézése a szocialista erkölcs követelményeivel lenne ellentétes. A jogsegélyszolgálat eredményes működésének egyik alapvető feltétele a jó munka- kapcsolat kialakítása a vállalati szervekkel, vezetőkkel. Ez elsősorban a munkaügyi panaszok gyors, rugalmas intézését segíti elő. Természetesen ugyan ilyen fontos az államigazgatási, rendőri, bírói szervekkel való kapcsolat. Szolgálatunk többször kapott segítséget ezektől a szervektől, ha szükség volt egyes tényállások felderítésére, kiegészítésére. A szolgálat feladata elsősorban konkrét panaszok intézése és nem az ügyek szaporítása. Ahol mód van rá, igyekszünk megelőzni dolgozóink érdekében a hivatalos eljárást. A megelőző tevékenységet legalább olyan fontosnak tartjuk, mint az ügyintézést. Az állam- igazgatási igazságszolgáltatási szervek, hatóságok munkáját tehermentesítjük, ha kevesebb ügyben kérjük intézkedésüket, döntésüket. A vállalat dolgozói, nyugdíjasai bizalommal keresik fel a szolgálatunkat. Ez segít abban, hogy a szolgálat munkája ne szürküljön mechanikus aktaintézéssé. Célunk a megszerzett bizalom megtartása! A jogsegélyszolgálat társadalompolitikai rendeltetését csak akkor tölti be, ha dolgozóink érdekeinek védelmében eredményeket ér el. Némethné dr. Nagy Anna jogsegélyszolg. vezető. Válaszolnak az illetékesek „ígéretek nyomában” A fenti című cikkben a 6/A út építésével kapcsolatban az az információ jelent meg, hogy a Petőfi u.—Megyeri út közötti szakaszt a generálkivitelező Aszfaltútépítő Vállalat 1978. május 1-én átadja. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a kivitelezési szerződés véghatárideje 1978. május 31. Ezen belül részteljesítés nincs kikötve, tehát május 1-re a cikkben említett szakasz külön átadása, illetve forgalomba helyezése nem történik meg. Természetesen a véghatáridő betartása a forgalom igényeinek kielégítése miatt rendkívül fontos. A cikkben említett információ arra vonatkozott, hogy a május 1-i felvonulás zavartalanságának biztosítása végett a Megyeri úttól a Petőfi utcáig terjedő szakaszt megfelelő burkolattal el kell látni. Temesi Ferenc, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója „Közlekedési javaslatok” A tömegközlekedés rendszerének felülvizsgálata nemrég kezdődött. Ennek során eddig elkészült a helyi szervek állal összeállított koncepció a továbbfejlesztés elveiről. Az elvek valóra váltása érdekében az UVATERV megkezdte a műszaki tervezést. Eddig elkészült a reprezentatív felmérés a meglevő közlekedési igényről. Következik az igények előrebecslése a városfejlesztési tervek alapján. A távlati utazási igények kielégítését számítógép segítségével tervezik. A tervező vállalat — a fentiek szerint — elkészített új hálózati modelljét széles körű társadalmi vitára szeretnénk bocsátani. Vokó János, a Pécs városi Tanács V. B. építési oszt. vez. főmérnöke „Csak három perccel korábban” A cikkíró észrevételének jogosságát elismerjük, ezért a somogyi tartózkodási időt csökkentve, 1978. május 2-től a 15- ös járatunkat Somogyról 19.35 helyett 5 perccel korábban, 19.30 órakor indítjuk. Laki Pál igazgatóhelyettes Praktikusabb járdavezetést! Szigeti városrészünk északi része szépen fejlődik. Nemrég megnyílt az ABC-áruház, számos más üzlettel. Kialakultak a gyalogos útvonalak is, sajnos nem minden esetben a kiépített járdákon. A lakosság a kerülők helyett a célravezetőbb, rövidebb utat választja, ezt mutatják a kitaposott útvonalak is. Esős időben igy a járdákra is ráhordják a sarat, az új lakóházak lépcsőháza is sáros lesz. A most elkezdett tavaszi parkosítási munkák során ismét hiába ássák fel és gyepesítik ezeket az utakat. Kárbaveszett munka, kidobott pqnz. Miután az embereket nem lehet kerülő utak megtételére szoktatni, célszerűbb lenne e praktikus gyalogutak lekövezése. Egyes külföldi országokban bevált szokás, hogy új városrészeknél előbb megvárják a lakosság által használt útvonalak kitaposását, s itt alakítják ki a járdákat s csak utána kerül sor a parkosításra. Nem lenne célszerűbb nálunk is ezt a módszert alkalmazni? Kertész Gábor
