Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-18 / 106. szám
1978. április 18., kedd Dunántúlt napló 3 Magas terméshozam csak jó földben biztosítható Melioráció - talajvédelem Baranyában Védekezés az erózió, az elvizesedés ellen Mindszentgodisa határában művelésre. dózerről egyengetik a talajt, felkészítik a későbbi mezőgazdasági Fotó: Kopjár Géza Engel János úti autószerviz A beruházások teljesítésével telére csökkenne a javítás átfutási ideje Miért haladnak lassan a munkálatokkal?! Többszöri terv-, legalább négyszeri határidőmódosítás, kapkodás, a beruházói és kivitelezői érdekek ütközése, szakértelem-hiány, a berendezések kései érkezése. Röviden ekképp jellemezhetnénk a Baranyc megyei Villamosgépjavító Szövetkezet pécsi autójavító részlegében folyó beruházási munkálatokat. Baranya megyében a termőtalaj óvása ellentétes jellegű, de hatásában lényegében megegyező károsított terület van — a megyének több mint 50 százalékát érintve —, ahol egyrészt az erózió, másrészt az elvizesedés problémája jelentkezik. Az egyik a Mecsek, a Zselici dombvidék, a másik a mélyen fekvő Dráva melléke, a Fekete-víz —a Ka- rasica vízgyűjtője. E területek jelentős részén a talajok megóvása, termőképességének fokozása érdekében szükségessé vált a komplex melioráció tervezése, illetőleg a talajvédő gazdálkodás módszereinek kidolgozása és alkalmazása. Hasznos befektetés Az említett térségben már történt meliorációs tevékenység. Először a Baranya-csatorna mellékén, majd a Fekete-víz vízgyűjtőjének sík részein. A dombvidéken 1964-ben indult a sásdi járás jelentős részét érintve, majd négy év után leszűkült a gödrei — felsőmindszenti termelőszövetkezetek területére. Gödrén — ahol jól szervezték a meliorációt, a hektáronkénti 7,38 aranykoronás földeken a fejlődés dinamikája meghaladta a megyeit és négy év után kukoricából, silókukoricából, lucernából a megyeinél magasabb átlagterméseket értek el, az egy tehénre eső tejtermelés is meghaladta a megyei átlagot. Ezek az eredmények kétségtelenül egy magasabb költ- séaráfordítást is igényeltek, ezeknek jó részét az üzemek támogatás formájában meg is kapták. Ez annak is bizonyítéka, hogy a gyenge termőhelyi területen a termelési ráfordítások rosszabbul hasznosulnak, mint általában a jó síkvidéken, ami egyben a hegyvidék általános problémája is. A Fekete-víz vízgyűjtőjének kisebb vízfolyásai mentén 1968-ban kezdték meg főleg a vízrendezéssel kapcsolatos komplex meliorációt és a legjobb reprezentánsainál — a magyarteleki termelőszövetkezetnél és a Szigetvári Állami Gázdasáanál — az elmúlt tíz évben ugyancsak jóval a megyeit meghaladó termelési dinamika alakult ki. Észrevehetően javult a talajok aktív biológiai élete, javult a vízfogadó képességük. A területen több mint 100 kilométer hosszúságban. végzett alagcsövezés hatására csökkent a pangó vizek nagysága — a felszíni párolgás veszélye, és kedvező feltétel teremtődött a mélyebben gyökerező, nagy talajvízszint ingadozására érzékeny növény- kultúrák telepítésére is. Van tehát példa arra, hogy érdemes, de kikerülhetetlen is a megkezdett, de még kezdetén levő meliorálandó művelést folytatni, illetőleg koncentrálttá, korszerűbbé tenni. Tény az is, hogy a talajvédelmi gazdálkodásra való áttérés első követelménye szubjektív: feltételezi a gazdasági vezetők helyzetfelmérését, akaratát és egyben kellő szakértelmét, lelkesedését. A föld védelméről megjelent jogszabályok a földnek, mint a legfontosabb mezőgazdasági termelési eszköznek célszerű használatát és védelmét kötelezően előírják. A gazdálkodás menetéből nem lehet ezt a beruházást is igénylő, de 4—6 év alatt megtérülő tevékenységet kirekesz- teni. Az eddigi tapasztalatokat felmérve, a meglevő lehetőségeket is számításba véve a legsürgősebb teendők a Baranya-csatorna mellékén, — a Fekete-víz domb- és síkvidékén — amely magába foglalja a pécsi járás egy részét — Pécs várossal együtt — a szigetvári és siklósi járások jelentős részeit és a Dráva mellékén — a siklósi járás déli részét számítva. A teendő közel 135 000 ha nagyüzemi területet érint, amelyből ezideig 38 000 ha-on már történt meliorálás. Dombvidéken a vizet kell elsősorban a lejtőn megfogni, és lassítani a lefolyás intenzitását, ezzel a talaj lemosódá- sát és ennek módszerét kell megtervezni. Ki kell alakítani a rétegvonal menti táblákat, és ezeken megfelelő vetésszerkezetet, amelynek szolgálnia kell a talajvédelmet is. A mélyfekvésű síkterületeken a vízrendezés jelenti a terület jobb hasznosításának előfeltételeit. Az elsősorban idetartozó Fekete-víz — Dráva mellékének — csatornahálózata elhanyagolt, feliszapolt. De az ökonomikus modern meliorá- lásban nemcsak a víz elvezetése jelenti az egyedüli megoldást. Száraz időben legalább ilyen fontosságú a víz tartása, esetleges visszajátszása. De jelenti a már rendezett területek létesítményeinek karbantartását, óvását, rendeltetésszerű hasznosítását is. Érdemé* törekedni Ahol tehát a feltételek biztosítottak — érdemes törekedni, hogy azok legyenek — ott a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodási rend kialakítása mellett indokoltak az olyan beavatkozások, eljárások, módszerek összefüggő rendszerét kialakítani, amely különböző hatások komplex érvényesülésén keresztül a talajok termékenységét tartósan növeli, az új technika racionális használatának új feltételeit megteremti, a természet káros hatását mérsékli vagy megszünteti és ezzel a környezet- védelmet is jelentősen segíti. Dr. Baracs József, a Megyei Tanács osztályvezetője Korszakváltó megújulás a Pécsi Bőrgyárban Hűtött raktárban tárolják a nyersbőrt Megoldják a szennyvízproblémát Száz férőhelyes óvoda nyolc hónap alatt w U jjászületik a 216 esztendős Pécsi Bőrgyár. Az évszázados gyakorlat helyébe új módszer lép: hűtött raktárban tárolják a nyersbőrt. Százharminc millió forintos szennyvíz-programot indítottak. Hamarosan új típusú kéreggyártás kezdődik Pécsett. Nyolc hónap alatt 100 férőhelyes óvodát építenek. A Pécsi Bőrgyár korszakváltó megújulása a sertés- velúr-csarnok építésével kezdődött. Tavaly novemberben befejeződött a rostműbőr üzem korszerűsítése. Kicserélték a technológia sor kis teljesítményű gépeit. Az olasz Central Ada- mas cég aprítógépet szállított az előkészítőbe és két szárítót. A rostműbőr-gyártás lelke a szita, ezt meghosszabbították, így több anyagot tudnak előkészíteni a préselésre. A présgépek munkáját novembertől automatika irányítja. A rekonstrukció eredménye: azonos munkaerővel megközelítően 400 tonnával több rostműbőrt adhat évenként az üzem. Ez a harmincmilliós beruházás elősegíti a gyár másik elképzelésének megvalósítását is, újfajta kéreg hazai gyártásának meghosszabbítását. Ilyen típusú merevítőt eddig külföldről importáltunk. Elképzelések szerint két ütemben valósul meg a kéregprogram. Az első szakaszban raktárból alakítanak ki kéreggyártó' műhelyt. Szeptemberben indulhat a kéreggyártás. De december végéig kétmillió párat kell készíteniük a pécsieknek — saját alapanyagból. Jövő évben viszont nyolcmillió pár hagyja el az üzemet. A második lépcsőben megvalósuló beruházással további 12 millió pár kéreg gyártását tennék lehetővé, ösz- szesen 20 millió pár merevítőt tudna biztosítani a Pécsi Bőrgyár a magyar cipőiparnak, tehát szükségletének felét. A pécsi kéregprogram második ütemének megvalósításához 45 millió forintra volna szükség. Hitelkérelmet kíván benyújtani a gyár. ♦ A Pécsi Bőrgyár növekvő termelése igényli, hogy megfelelő raktárak álljanak rendelkezésre. Az újdonságokat igénylő raktárbázis tervei most készülnek. Hat és fél ezer négyzetméternyi területen nyersbőr-, vegyi és segédanyagraktár épülne. Az ötvenmilliós beruházás kivitelezését a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Valószínűleg még ebben az esztendőben hozzálátnak az alapozáshoz, átadást 1980-ra tervezték. Legnagyobb területet a nyersbőrraktárak igénylik. Kettő épül. A kétezer négyzet- méter alapterületű érdemel külön figyelmet, ez ugyanis hűtött lesz. Hazánkban első ízben építenek ilyen tárolót, ahol té- len-nyáron plusz nyolc fokon tarthatják a nyersbőrt. Évszázados gyakorlatban történik változás. A hűtött tároló olyan lehetőségeket is kínál, hogy a lehető legkedvezőbb világpiaci árakon vásároljunk alapanyagot, hiszen csaknem másfél esztendeig tudják a bőrt ily- módon tartani. Persze, ez a most épülő, 800 tonna befogadására alkalmas tároló nem elegendő a célszerű vásárlások állandósítására, de mindenesetre irányt mutat. Hasonlóan nagy lesz, kétezer négyzetméter alapterületű a vegyi- és segéd- anyagraktár. Itt három és fél ezer tonna anyagot tudnak majd tárolni. Köztudott: a bőrgyárban sok szennyezett víz keletkezik. Ennek egy része igen szennyezett mérgező anyagokkal. Nem mindegy, mi történik vele. Százharminc millió forintot felemésztő program keretében hosszú időre rendet tesz háza táján a gyár. Két tárolómedence már elkészült, ide vezetik a meszes és a krómlevet. A leválasztás után szeretnék újrafelhasználásra visszanyerni a krómot, így két legyet ütnének egy csapásra. A szennyvízprogram megvalósítása több évre szóló feladat. De lehetőség lesz arra, hogy a tisztított vizet ismét hasznosítsák, és a jelenlegi napi nyolcezer köbméteres fogyasztásukat ötezerre csökkentsék. Ezt segítik a folyamatosan bevezetésre kerülő új technológiák is, amelyek kevesebb vizet igényelnek. ♦ Múlt év végén költöztek új vállfás öltözőbe az asszonyok, talán a jövő hónap végén a férfiaké is elkészül. Idén 100 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát építenek — saját erőből. A bőrgyár két és fél milliót, a városi tanács pedig másfél- millió forintot biztosít. De szükség lesz társadalmi munkára is. Először emeletráépítést terveztek. A statikai vizsgálatok kiderítették, a 950-es években épült óvoda nem bírja el a terhelést. Ezért önálló vázszerkezet tartja a régi épület fölött az újat. Építését áprilisban kezdik meg. Átadása után valamennyi dolgozó gyermekét el tudják helyezni a gyári óvodában. H. T. A VILLGÉP négy és félmilliót szánt az autószervizelés és -javítás korszerűsítésére, a diagnosztikai berendezések, a festő, fényező és szárító technológia létrehozására: a munkát a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet vállalta. De hadd tegyük rögtön hozzá, hogy már a szerződéskötés előtt, amikor őket megkeresték, nem akarták vállalni a kivitelezést, hivatkozva arra, hogy számukra ismeretlen a technológia, nincsenek szakembereik, akik ezt a munkát megfelelően elvégezzék. Végül is a szövetkezeti mozgalom érdekeit szem előtt tartva a felsőbb szervek javaslatára mégiscsak pecsét került a kiviteli szerződésre, még 1976 év vége előtt. A^szerződés értelmében a diagnosztikai sor átadását 1977 április végére, a fényező technológia elkészítését pedig a múlt esztendő június 30-ra vállalták. A munkálatokkal nem készültek el, amit néhány berendezés hiánya, továbbá o tervek késése, módosítása is gátolt többek között. A beruházó és a kivitelező ekkor abban egyezett meg, hogy 1977 október végén megkezdődhet a próbaüzem. Ez sem valósult meq: az újabb határidő a múlt év december 31-e lett, ami ismét kitolódott, mégpedig 1978. március 31-re. Az úiabb kivitelezési határidő leiárta előtt eqy nappal meglátogattuk az Engel János úti szervizt, s nem kellett szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a szerelés és építés még néhány hetet igénybe vesz. Ottjártunkkor ér. keztek egyébként az Április 4. Gépqyár szakemberei, akik az egyik berendezés bekötését akarták elvégezni, ám erre nem kerülhetett sor, mert a szerelés eleve nem volt megfelelő. A legegyszerűbb dolog lenne most elmarasztalni a Pécsváradi Építőipari Szövetkezetét. De a dolog nem ilyen eqvszerű. Tulajdonképpen a VILLGÉP sem tudott megtenni mindent annak érdekében, hoqv elhárítsa a különböző akadályokat. Annak ellenére, hogy őjc szerezték be a kazánt, az említetteken kívül nehézséqek mutatkoztak a diagnosztikai sor különböző eavséaeinek időben történő szállításával is: a fékpad oéldául ez év márciusában érkezett meg. A diagnosztikai sor és a fényező technológia mielőbbi üzembe lépése annál is inkább indokolt, mert Pécsett még ma is több hétbe kerül, mire az autósok átvehetik megjavított gépkocsijukat. E beruházás megvalósultával az Engel János úti szerviz kapacitása közel egyharmadával nő, mintegy felére csökken a javítás átfutási ideje, egy hónapról két hétre. A részleq, az elmúlt esztendőben 16,7 millió árbevételt ért el, s hadd tegyük hozzá, az építkezés kellős közepén sikerült mintegy hat százalékkal növelni termelésüket: több mint tizenötezer gépkocsi javítását végezték el, melyből ötezer volt a karambolos autó. Idén 18,2 milliós tervet kell teljesítenie az üzemnek és annak kialakításakor azt vették figyelembe, hogy ez év elejétől már működik a diagnosztikai sor, illetve a fényező technológia. Salamon Gyula
