Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-02 / 91. szám
6 Dunántúli ncipto 1978. április 2., vasárnap A „Vendégvárás a Mecsek alján”-sorozat legnagyobb eseménye a Misina étteremben Elkészült a III. kerület ingatlan’ nyilvántartása Járási és Városi Földhivatal Pécs értesíti az érdekelteket, hogy az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelettel szabályozott ingatlannyilvántartás Pécs megyei város III. kerületére vonatkozóan elkészült A földhivatal az ingatlanok adatait tartalmazó földkönyvet, valamint az ingatlanokra vonatkozó jogokat és tényeket feltüntető tulajdoni lapokat, továbbá az ingatlannyilvántartási térképet — az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet 42. §-ának (3) bekezdése szerint — a Földhivatal ingatlanszerkesztési csoportja hivatali helyiségében Pécs, Bajcsy- Zsilinszky utca 4. sz. 1978. év április hónap 1. napjától 1978. év május hónap 1. napjáig KÖZSZEMLÉRE TESZI. Az ingatlannyilvántartást a közszemle időtartama alatt az érdekeltek megtekinthetik, és annak tartalmáról tájékoztatást kérhetnek. Aki az ingatlannyilvántartás tartalmát sérelmesnek tartja, az ugyanott legkésőbb 1978. év június hónap 1. napjáig felszólalhat ügyfélfogadási időben. A felszólalást a közszemlénél jelenlevő földhivatali dolgozónál is be lehet nyújtani Írásban, illetőleg jegyzőkönyvbe lehet mondani. A felszólalásban kérni lehet: — az ingatlan adatainak (terület, művelési ág stb.) a természetbeni állapot szerinti helyesbitését; — az elmaradt bejegyzés (tulajdonjog, haszon- élvezeti jog stb.) pótlását, ha a tulajdoni lap valamely jogot vagy tényt nem tartalmaz; — a tulajdoni lapon feltüntetett megszűnt jog vagy tény (jelzálogjog, telki szolgalmi jog, kiskorúság stb.) törlését; — az ingatlanok feltűntetésében, továbbá a jogok és tények bejegyzésében történt hiba vagy elirás, illetőleg helytelen megjelölés kijavítását, valamint a hiányos bejegyzés kiegészítését. A Földhivatal felhívja az ingatlantulajdonosok és más jogosultak figyelmét, hogy a közszemle ideje alatt az ingatlannyilvántartást saját érdekükben tekintsék meg, az ingatlanaikra vonatkozó adatok helyességéről győződjenek meg. E ttem egy aranytányárt... Azazhogy, szóval egy aranytányéros étket. Egészen pontosan: azt az ételféleséget rendeltem meg az udvariasan érdeklődő főúrnál, amely háromnegyed óra múlva „Aranytányér” díjat kapott. Rendelésemet kényszer hatására tettem, de utólag nem vonom vissza. A kényszer ez esetben egy kellemes tanács formájában nyilatkozott meg. A Misina étterem a verseny napján csöndes volt, este hét óra körül érkeztem meg, és olyan óvatosan nyitottam be a lengőajtón, mintha egy értekezlet legérdekfeszítőbb pontjára érkeznék. Étteremre egyáltalán nem jellemző csend fogadott, diszkrét csevegéssel, halk és elegáns felszolgálókkal. Hogy valami nincs rendjén, abból láttam, hogy elől, a torony felőli oldalon többen ettek. Más viszont még nem evett. Minden asztal foglalt volt, megkerestem a helyemet és csöndben figyeltem az eseményeket. Időnként meglibbent a szárnyasajtó, s a konyha felől fekete ruhába öltözött pincér komoly tekintettel és ünnepélyes arckifejezéssel odavitt egy tálca „kaját" azokhoz, akik ettek. A zsűrihez. Amíg nincs vacsora, a sörökkel voltam elfoglalva. A mellettem levő asztalnál hangzott el a tanács, imigyen: — Én azt mondom, a hímes- házit egyétek. Nem azért, mert hazabeszélek, de a fiúk az edzéseken sokszor megcsinálták, és az valami fogalom... Hímesházi. Ez úgy bennem maradt. Ez volt az étlap tete„Aranytányér” jén is, „Hímesházi töltött rostélyos", kapros, juhtúrós noked- livel... De volt ám másféle finomság, a kényes gasztronómus örömére: Tenkes kedvence például. Képtelen voltam megtudni, mi lehet ez az étel? Végül már gyanakodtam. Hátha nem is étel? Akkor viszont hány éves? Biztos, hogy az én kedvencem is lesz? Volt drávasza- bolcsi töltött harcsafiié, paraj- krokettel. Volt nádasdi töltött dagadó, volt töltött pulyka- és jércemell, ilyen-olyan garni- runggal... Hímesházi. Később, amikor Mikó Ferenc, a Borostyán étterem szakácsa elviharzott mellettem a hóna alatt az „Arany- tányérral", elmondta még a receptet is. A töltelék az érdekes, darált sertéshús, főtt kukoricakása, darált gomba, füstölt sonka, tojás, hagyma, és a fő fűszer, a hurkavirág ... — Az mi? — Hát... hurkaviróg. Vadon termő, ősi magycr fűszer. Csak azt nem mondta meg, hogy ők hol szedték. Megtudtam, mi a sertésháló, mi a snekedli, és hogyan sütik öreganyám golyóforma sütőjében azt a krumplimicsodát, ami igen finom volt. .. És mire eredményt hirdettek, meg is ettem. Hirtelen adtam meg a rendelést, hímesházit kértem és kaptam, fölséges volt. Ritkán ettem ilyen jót. Szabó József a Misina étterem chef-je. — Tudna ilyen hímesházit készíteni? — Hát persze. Lehet, hogy nem pontosan ilyen lenne, de biztosan finom. Egyetlen alapételből huszonötféle variációt lehet előállítani. .. Csak rá kell jönni, addig kell próbálgatni, amíg előjön az igazi íz... Még mondja valaki, hogy a főzés nem költészet. Nagyszerű, rangos rendezvény volt. A „Vendégvárás a Mecsek alján" sorozat egyik fénypontja. A Misina étteremben rendezték meg a baranyai étel- specialitások versengését, s ehhez hívták segítségül Tüdős József budapesti szakácsot, aki az eredmény hirdetésekor igen elismerően nyilatkozott a baranyai szakácsok felkészültségéről. Szabó József egy évig tanult a Hiltonban, nemrég érkezett haza. De mindenki, aki a versenyen indult, vagy mint kibic figyelte az eseményeket, helytállt. Az étterem nagyszerű keretet adott e rendezvénynek. Kellemes odafönt, máskor is elmegyek. Mint jól felkészült gasztronómus. Kampis Péter Hitelkérés az OTP-töf Az állampolgárok szinte naponta találkoznak ügyeik intézése során a takarékpénztár tevékenységével. Sokan veszik igénybe az általa nyújtott rövid- és középlejáratú hiteleket, a lakásépítések, és vásárlások számának növekedésével a hosszúlejáratú hitelt igénylők száma is emelkedik. Kölcsönt olyan bérből, fizetésből élő nagykorú állampolgár vehet igénybe, aki a kölcsön visszafizetésére bankszerű fedezetet tud biztosítani. Bankszerű fedezetként a kölcsönigénylők munkabére, a bérből, fizetésből élő személyek kezességvállalása, hosszúlejáratú hitelek esetén (építési, ingatlanvásárlási kölcsön) az ingatlan, bizonyos kölcsönkonstrukcióknál pedig (áruhitel, kisipari, mezőgazdasági hivatal) a hitel felhasználásával vásárolt áru vagy létrehozott termék szolgál. A hitel engedélyezésénél elsődleges fedezet az igénylő munkabére. A takarékpénztár a hitelbírálat alkalmával e fedezet meglétéről, a munkáltatók által kiállított jövedelem- igazolás alapján győződik meg. Jövedelemigazolás A jövedelemigazoláson fel kell tüntetni minden olyan körülményt, mely a fedezet mértékének megállapítása szempontjából lényeges. így például, ha a dolgozó gyermekgondozási segélyen vagy hosszú ideje táppénzes állományban van, úgy ezt a körülményt is rá kell vezetni az igazolásra, hiszen a gyes időtartama alatt a dolgozó munkabért nem kap, illetve a gyeremekgondozási segélyből vagy táppénzből a tartozást letiltani nem lehet. Ilyenkor tehát a takarékpénztárnak nyilván további fedezetet kell az ügyféltől kérni. A kezességvállaláshoz kibocsátott jövedelemigazolások vonatkozásában ugyanezek a szempontok érvényesülnek. Az eddigiekből következik, ha a munkáltató a hitelbírálat alapjául' szolgáló valótlan jövedelemigazolást ad, a takarékpénztárat megtéveszti, ilyen esetben a vállalt kezesség is megdől, mert a kezes ugyancsak megtévesztésre hivatkozással kifogással élhet. A takarékpénztár az így keletkező be nem hajtható tartozást mint kárt, a jövedelemigazolást valótlanul kiállító munkáltatóra háríthatja. A jövedelemigazolás megfelelő tartalmú kiadása tehát elsősorban a munkáltató érdeke, még akkor is, ha az általa megtérített kárösszeget az általános munkajogi szabályok szerint az igazolást helytelenül kiállított dolgozójára át tudja hárítani. A takarékpénztár már több pert indított ilyen okból, melyen a bíróság a munkáltatófelelősségét megállapította, és a még fennálló teljes tartozás megfizetésére kötelezte. A takarékpénztár tehát elsősorban a munkáltatók érdekét kívánja szolgálni azzal, hogy a hátrányos következmények ismeretében a munkáltatók a megfelelő tartalmú jövedelemigazolás kibocsátására nagyobb gondot fordítsanak. Pályázót A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága és Baranya megye Tanácsa az 1978. évre a következő témakörökben kíván pályázatot hirdetni: KIEMELT TÉMÁK: 1. Az urbanizációs folyamat tervezésének kérdései. 2. A települések és egyes településtípusok fejlettségi fokának mérése. 3. A társadalmi-politikai élet arculatának változásai Baranya megyei községekben. 4. A községi államigazgatási munka integrációs lehetőségeinek vizsgálata. 5. Az „egyéb" kategóriájú települések fennmaradásának és fejlődésének infrastrukturális tényezői. 6. Az ingázást és az elvándorlást előidéző tényezők Baranyában. 7. A földtulajdon összefüggő elvi és gyakorlati kérdések feldolgozása. 8. A szarvasmarha fajtaáttekintő tevékenység értékelése. 9. Az élelmiszeripari feldolgozás és a mezőgazdasági termelés összhangja. 10. A termelési - rendszerek működésének tapasztalatai. 11. A pellettermelés mellék- termékekből (kukoricaszárból, szalmából) a mezőgazdasági üzemekben. 12. A korszerű haltenyésztés, -feldolgozás Baranya megyei céljai. 13. Baranya megye meliorációs tevékenység eredményei. 14. Különböző tulajdonból létrehozott közös vállalatok működésének tapasztalatai. 15. Hévizek hasznosítása Baranya megyében. 16. A földgázhasznosítás Baranya megyei feladatai. EGYÉB PÁLYÁZATI TÉMÁK SZAKBIZOTTSÁGONKÉNT: FILOZÓFIAI, PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Tanulók megismerésének pedagógiai, pszichológiai kérdései." 2. „Az oktatástechnológiai eszközök alkalmazása és pedagógiai, pszichológiai kérdései az iskolában." 3. „A tudományos-technikai forradalom hatása a művelődésre." 4. „A tudatosság szerepe a fejlett szocializmus építésében." GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Gazdasági tervezési körzetek (régiók) tervezési rendszere." 2. „Regionális kapcsolatok a közoktatás irányításában.” 3. „A Ptk új intézményeinek hatása a polgári jog elméletére és gyakorlatára." 4. „Kriminálpolitika és a Btk újrakodifikálása." 5. „A szabadságvesztést helyettesítő büntetések.” 6. „Visszaesés a büntetőjogban." 7. „A hazai ásványvagyonértékelés rendszerének közgazda- sági problémái.” MŰSZAKI-KÉMIAI ÉS FÖLDTUDOMÁNYOK SZAKBIZOTTSÁGA 1. „Távlati regionális vízellátó rendszer kialakítása a Balaton—Duna—Dráva térségében." 2. „Ipari hulladékanyagok hasznosítása." j3. „Számítógép alkalmazása a termelés irányításában.” 4. „Biológiailag aktív vegyü- letek és anyagok előállítása és szerkezetvizsgálata." 5. „Mélybányák várható klímaviszonyok számítási módszereinek kidolgozása." 6. „Dél-Dunántúl ásványkincsei kutatásának lehetőségei és hatékony módszerei.” 7. „Bányában előforduló sújtólég- és szénporrobbanások, lokalizálásának új módszere." BIOLÓGIAI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A nagyüzemi tehenészetek takarmánygazdálkodásának ökonómiai kérdései.” 2. „Tájtervezés és tájkialakítás ökoszisztémái alapon, tekintettel a környezetvédelemre egy dunántúli tájon.” KLINIKAI KUTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG 1. „A szívinfarctus utáni állapot megítélése, különös tekintette^ a kamraizomzat mozgási zavaraira, illetve a szívaneurys- mára.” 2. „Alsó végtagok haemody- namikai vizsgálata (a vénás occlusios plethysmographia, mint vizsgáló módszer értékelése)." 3. „Operabilis és inoperabi- lis hörgőrákok sugárkezelésének eredményei.” 4. „Haladás az alkoholos májbetegség diagnosztikájában és therápiójában." 5. „A területi psychiatriai ellátás elvi és gyakorlati kérdéSZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Számítógépes gazdasági vagy ügyvitelszervezési modell, esettanulmány szintű alkalmazása." 2. „Ipari irányítás technikai szabályzási módszerek kidolgozása és hatékonysági vizsgálata.” 3. „Terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos számító- gépes adatfeldolgozás, értékelés vagy modellezés kutatása, eredményeinek ismertetése." 4. „Számítógépi szolgáltatások színvonalának növelésével kapcsolatos kutatások eredményei, különös tekintettel a software fejlesztésre." KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS URBANISZTIKAI SZAKBIZOTTSÁG 1. „Erőművi pernye, tűztéri salak és bányameddő hasznosítási lehetőségei Dél-Dunántúl építőiparában.” 2. „A városfejlesztési tevékenységek rendszerszemléletű megközelítése." IRODALOM-, NYELVÉSZET ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY SZAKBIZOTTSÁG 1. „Dél-Dunántúl műveltségtörténetének problematikáiból (Dél-Dunántúl történetének, irodalom-, képzőművészet- és zenetörténetének tárgyköréből)." 2. „Köznyelvi vizsgálatok Dél- Dunántúlon." 3. „Egy néprajzi csóport vagy kistáj többoldalú vizsgálata Dél-Dunántúlon." 4. „Produkciótörténet az új és legújabb korban Dél-Du- nántúlon." 5. „A népdalgyűjtés múltja Dél-Dunántúlon és ennek eredményei." Beküldési határidő: 1978. szeptember 30. Kérjük a pályázatot 3 példányban beküldeni. A pályázatok értékelése: 1978. december 15. A pályamunkák dija: I. díj 5000,- Ft II. díj 3000,- Ft III. díj 2000,- Ft Kollektívák és kiemelkedő pályamunkák esetében az I. díj 10 000.— Ft-ig emelhető. A pályázat benyújtási helye: Pécsi Akadémiai Bizottság 7624 Pécs, Jurisics M. u. 38.
